Mit is mondhatnék rólad? A zenekarom basszusgitárosának, Davidnek a húga vagy. David egyúttal az egyik legjobb barátom is iskolás korunk óta, így mi sem öt perce ismerjük egymást, még ha sokáig jobbára csak az volt, hogy én átugrottam hozzá és te is otthon voltál, vagy egy idő után próbáltál velünk lógni, mi meg ahogy ez ilyenkor szokás, téged lerázni...
Ami a családotok történetét illeti, annyi bizonyos, hogy Németországban születtél a bátyáddal, David-el együtt, de nem sokáig éltetek ott, legalábbis ami a te életedet érinti, mert a bátyád majdnem tíz évvel idősebb nálad, s te elég kicsi voltál, amikor New York-ba költöztetek, én annyira nem is tudom milyen okból, mert David mindig is zárkózott volt ebben a kérdésben. Az fix, hogy a faterotokhoz van köze a dolognak. Az fix, hogy sokszor inkább a bátyád vigyázott rád.
Te könnyebben megtaláltad a helyed itt, mert könnyebben tudtál alkalmazkodni, inkább érzed magad New York-ba tartozónak, semmint berlininek, teljesen érthető okokból. A bátyád viszont hozott több mindent otthonról, például a zenei ízlését, ami nekem is az első közös pontot jelentette vele. S rajta keresztül te is  a keményebb zenéket kedvelted meg, ha nem is lettél annyira "kívülálló" a mainstream-ből, mint mi, azért komoly hatással volt rád. Testvéred hangszeren bizonyult tehetségesnek, te az énekhangoddal tűnsz ki az átlagból.
Sokkal szervesebben nőttél bele a mai világba mint mi a tesóddal, így eshetett meg az, hogy a tanulás mellett te nem annyira a zenekarozással próbálod tehetséged kiaknázni, inkább az internet világát ostromlod, generációdhoz híven vágyódva a csillogás után s ebben látva a könnyebb utat. Akkor is, ha tisztában vagy vele, hogy nem az x-edik popdal vagy betétzene rockos feldolgozása és youtube-os feléneklése az egyedüli, aminek nézőszámot köszönhetsz, hiszen ebből akad másoknál is bőven, hanem a megjelenésed is belejátszik a viszonylagos sikeredbe, ami így is plafonba ütközik. Nem vagy ártatlan, szende lány, tőlünk pedig szintén nem a jó példát láttad: a mára való fókuszálás, annak élvezete neked is sajátod. Talán valami űrt próbálsz betölteni vele? Talán ezért keveredsz olykor olyan helyzetekbe, amit szinte senkinek nem mersz elárulni? Meglehet...
Viszont nemrégen felénekelted az egyik dalát is a bátyáddal közös zenekarunknak a Crimson Dawn-nak, ami nem várt kanyart hozott pályafutásodba: a zenekarunk kiadója elkezdte rágni a fülünket, hogy vegyünk be téged. A helyzet egyértelmű: nagyobb sikert, több eladás lehetőségét látják benned, én pedig ezért a gondolatért nem ugrálok. A baj csak annyi, hogy a legutóbbi téli turnén marhára elintéztem a hangom és ki tudja mikor-hogy jövök rendbe... "the show must go on" - nincs más választásom, mint rábólintani! S hogy mi történik innentől? Az rajtunk múlik!

//Igyekeztem a lehetőségekhez képest sok mozgásteret hagyni a hirdetésben a hölgyikét illetően, mert azt szeretem és azt tartom ideálisnak, ha a megalkotója a sajátjának érzi, saját képzeletével tölti ki az űrt a legtöbb helyen. Én egyébként is rugalmas vagyok. Nincs kőbe vésve, hogy merre kell menni a dolgoknak, bármi lehet a sztoriból és a leányzó nem is feltétlenül csak egy karakterhez kötődne. Egyébként az is látszik, hogy nem egy teljesen felhőtlen viszonyrendszerről van szó, belejátszhat sok tényező, van egyfajta közös múlt is, szóval kijöhetnek ebből érdekes dolgok véleményem szerint! Ha felkeltettem valakinek az érdeklődését az ne fogja vissza magát, alkosson és dobjon meg egy üzivel persze, hogy egyeztessünk még dolgokat a karakterrel kapcsolatban!//