Magasságom 178 cm, a hajszínem barna, szemem színe megint csak barna. Semmi különleges!
Pozitív jellemvonásaim:
- kötelességtudó - lojális - őszinte - figyelmes - empatikus
Negatív jellemvonásaim:
- rosszul kezelem a kudarcot - makacs - rendetlen
A mozgásom kimért ugyan, az öltözékem gyakran hevenyészett, és nem mindennap találkozom a borotvámmal. Belsőleg is sokat változtam ifjúkorom óta. A világmegváltó terveket és lelkesedést felváltotta a józanész.

1.: Nem vagyok híve a kiöltözésnek, alkalmi ruházatot csak akkor látsz rajtam, ha belekényszerítenek.
2.: Kedvenc pizzázóm van, ahová évek óta járok és törzsvásárló vagyok.
3.: Munkámban és magánélemben mutatott arcom különbözőbb nem is lehetne. Hatalmas hajlandóságot mutatok önmagam túlzott elengedésére, ha úgy érzem, kellemesen otthonos, biztonságos környezetbe kerültem. Barátaim szerint épp ez a kettősség tesz érdekessé.
4.: Feladataimban, bármilyen formát öltsenek is azok, legyenek a külső szemlélő ítélőképességei szerint fontosak vagy épp elhanyagolhatók, nem ismerek pardont. Hajtom magam, küzdök, míg rá nem teszem az i-re a pontot, akkor is, ha jól tudom, ezt követőn arccal előre bezuhanok majd az ajtóm elé helyezett szőnyegbe.
5.: Gyermekkori álmomat minden erőmmel igyekeztem valóra váltani, nem tántorítottak el a fizikai és szellemi erőpróbák. Kitartásomat siker koronázta.
6.: Ébredésemet követő fél órás intervallumban egy medve is jobb társaság lehet nálam, ilyenkor hozzám szólni kizárólag saját felelősségre lehet.
7.: Édesszájú vagyok, annyira, hogy gyerekkoromban el kellett dugni előlem mindent, mert hajlamos voltam addig tömni magamat velük, míg rosszul nem lettem. Felnőttkoromra növesztettem önuralmat ugyan, nemet mondani rájuk még mindig nem tudok. Különösen az eper ízesítést kedvelem.
8.: Borotválkozás alatt mindig megvágom magam, ez alól egyetlen alkalom se kivétel.
9.: Van egy beteg németjuhász kutyám. Élete végéig cuki fog maradni, mivel az orvosok törpe termettel diagnosztizálták. Lassan három éves. Doni a becsületes neve.
10.: Meg akarom érteni, hogyan működik a világ. Matematikai zseniként is számon tartanak. A Fields-érme jelöltje vagyok. A véletlenszerű mátrixokkal végzett hatéves kutatásomat követően merőleges szimmetriájú szekvenciákon dolgoztam. Közzétettem a nemlineáris rendszerek H-végtelenségének szabályozását és a számítási folyadékdinamikával kapcsolatos munkákat.
11.: Rendkívül tehetséges vagyok sakkban, széles körű ismeretekkel rendelkezek az elméleti fizikában.
12.: 10 éves korom óta Taekwondozok és 16 éves korom óta  kendzsucuzok.

Szeretem a ...
kellemes beszélgetéseket egy-két itallal tarkítva
Újságban található rejtvényeket
henyélést

Nem szeretem a ...
laza csávókat, akik nem törődnek semmivel.
tudálékos piperkőc ficsúrokat.
teljesíthetetlen kihívásokat.

Bakancslista:
- FBI- hoz csatlakozni
- Újabb csoki ízeket megkóstolni
- Kínai leveseket enni
- Japán kultúra megismerése
- Megnősülni
- Családot alapítani
- Everest Maraton
- Mindenre igent mondani egy hétig
- Feltartani egy “Ingyen öleles” táblát
- Tevegelni a sivatagban


Mindig törekedtem arra, hogy sokat nyújtsak. 12 éves koromban apám mondta nekem, hogy “Gyere ide!”.  Elé álltam és ő így folytatta: “Ha te a tudásodat, a tehetségedet, a szorgalmadat maximálisan adod az Úrnak - és ujjával felmutatott - az Neki csak éppen csak elegendő.” Nem értettem, 16-18 évesnek kellett lennem ahhoz, hogy felfogjam édesapám mit adott nekem akkor.  "Fiam, bármit csinálsz, mindig a maximumot add, mindig!"
5 éves koromig Indiana Jones akartam lenni, de miután rájöttem, hogy Harrison Fordot nem lehet überelni, letettem erről az álomról. Ezt követte az űrhajós álom majd a rock sztár, de akartam lenni nőgyógyász is -amikor elértem azt a kort, hogy a csajok már jobban érdekeltek, mint a repülők vagy a kocsik-, végül a rendőri pályával kezdtem szemezgetni.
A középsuliban menő csávó voltam, a csajok kedvenceként bármit megkaphattam. Minden hülyeségben benne voltam, minden bulira meghívtak és akadt, hogy majdnem komolyabb rendőrségi ügybe másztam bele.
- A tetthely beszél. Mindig ez volt az alapelvem. Az én feladatom, hogy a helyszínt kivallassam. Ha ettől eltérek, az időfecsérlés, és az időfecsérlés több mint bűn: hiba.
A gyilkosságiak hivatalosan napi tíz órát dolgoztak, ám az állandó kihallgatások miatt legtöbbször túlóráztak. Mint most is. Malcolm és az én munkaidőm már rég lejárt, de csak néhány perce hagytuk abba a melót. Malcolm-re ráfért egy kis pihenés. Noha nem látszott rajta, mennyire hajszolt jócskán megcsappant benne az évekkel ezelőtti, kezdeti lendület. Tegnap, borotválkozás közben észrevette, hogy egyre jobban őszül. Szeme körül mélyültek a ráncok. Az állandó munkahelyi nyomás az arcára is rányomta a bélyegét. Valaha vidám tekintete mostanra hűvös és tárgyilagos lett. Túl sokat látott, ám ennek ellenére kíváncsian szemlélte a világ dolgait.
Január 27-én, 22 óra 35 perckor Malcolm már épp félúton volt a gyilkossági csoport ajtaja felé, amikor bent a szobában, a háta mögött megszólalt a telefon. Ösztönösen megállt, és visszanézett. Később azt kívánta, bár ne tette volna.
Jómagam az íróasztalhoz léptem, és felvettem a kagylót. Kis ideig hallgattam, majd bólintottam.
Mlcolm nagyot sóhajtott, letette a kezében lévő könyvet, visszament a saját asztalához és leült. Most, negyven évesen is ugyanolyan ruganyosan mozgott, mint annak idején. Csupán kis pocakja árulkodott arról, hogy az elmúlt húsz évben azért bekapott ezt-azt a különböző talponállókban. A zsaruk többsége nem ér rá az egészséges étrenddel vacakolni.

- Ray Uxbrid vagyok, az Állami Börtön káplánja.
- Tudom. - bólintottam. Találkoztunk már néhányszor. Nem kedveltem különösebben az atyát, de azért igyekeztem udvarias lenni vele.
- Mit tehetek önért? - kérdeztem.
- Van egy foglyunk. A neve Elroy Duil. Holnap hatkor lesz a kivégzése. Azt mondja, ismeri magát.
- Hogyne. - feleltem tömören. - Én juttattam rács mögé azt a vadállatot.
- Az a személy, akiről beszél, emberi lény mr. Atwell. - mondta kimérten az atya. - Szeretném, ha a továbbiakban kerülné az előbbi kifejezést.
Nem kedvelem a káplánt. Utáltam a hozzá hasonló, felfújt hólyagokat.
- Mindenki Vadállatnak hívja. - feleltem. - Ő pedig büszke erre a névre. Egyébként, ha kíváncsi a magánvéleményemre, szerintem az a fickó sokkal rosszabb, mint bármelyik fenevad.
Valójában a megyei orvos szakértőtől, dr. Sandra Sanaztól származott a név, aki így kiáltott fel, amikor megpillantotta Elroy Duil első két áldozatának megcsonkított tetemét:
- Istenem! Láttam már egy-két dolgot életemben, de ez a vadállat túltesz mindenkin.
Mivel az első kettő gyilkosságot még további öt követte, Sanaz megjegyzését elég sokszor ismételték.
- Mr. Duil megkért, mondjam meg, hogy látni akarja, mielőtt meghal. - folytatta anélkül, hogy reagált volna a szavaimra. Rövid szünet következett.
- Alig nyolc órája van, hogy ideérjen.
- Duil látni akar? - kérdeztem vissza hitetlenkedve.
- Ne aggódjon, teljesen beszámítható. Tudja, hogy önnek köszönhető az ítélet.
- Szóval szemen akar köpni, mielőtt villamosszékbe ültetik? - horkantam fel kissé dühösen. Hát ez nevetséges!
Majd felnyögtem kínomban. Az ajtófélfának dőlve hallgatta Malcolm a történéseket, s csak azután szólalt meg, amikor a telefon a helyére került.
- Ha a Vadállat most a kivégzés előtt hajlandó beismerni a kettős gyilkosságot, sőt a többit is, akkor azt jelenteni kell. Emellett szólt, hogy néhány hangadó, többek közt egy halálbüntetés-ellenes csoport, még most is Duil ártatlanságát hangoztatja. Azzal érvelnek, hogy a bíróság nem mérlegelte alaposan a Duil mellett szóló tényeket, mivel a közvélemény azt követelte, hogy tartóztassanak le és ítéljenek el valakit - méghozzá gyorsan. A Vadállat vallomása kifogná a szelet a vitorlájukból.  
- Pontosan Főnök!
Amikor elhatároztuk, hogy elmélyedünk a levéltárban őrzött, bűnügyi akták és a korabeli sajtó rendőrségi hírei között, azt reméltük izgalmas meglepetésekben lesz részünk. Úgy gondoltuk kibontakozik majd előttünk egy merőben más világ, melynek társadalmát ugyanolyan távolinak érezzük, mint amilyen nagy a különbség az akkori és a mostani technika között. Nos, meglepetésben nem is volt hiány, azonban annak előjele éppen ellentétes volt azzal, amit vártunk. Rengeteg mindent találtunk, azonban az emberek, és a közöttük fennálló kapcsolatok érdemi megváltozására utaló információkat szinte alig.
Egy kutatás akkor nyeri el értelmét, ha addig még nem ismert tényeket, összefüggéseket tár fel, publikálva pedig, intellektuálisan és érzelmileg is hat a közönségére. Karakteres álláspontot elfoglalva akár meg is oszthatja az olvasókat. Mi sem szándékozunk megrettenni ettől a lehetőségtől, és mindjárt az elején szeretnénk felvázolni azt a képet, mely az emberöltők között átöröklődő bűnözés lényegét megragadja.
- Megkérdezte, hogy ő tette-e?
Sokkal jobb lett volna, ha mindenki, beleértve a zsaruk társaságát is, törvénytisztelő állampolgár lett volna, aki betartja a szabályokat. De persze, akkor túl könnyű életünk lenne…
- Azt felelte, nem tudja.
- Emlékezetkiesés gyilkosság közben? Mondjuk volt már rá példa. Különösen, ha hirtelen felindulásból követték el a dolgot, mint mondjuk, ha egy gyilkossági nyomozó rátámadt egy aljas sorozatgyilkosra.
...
Amikor elhanyagolnak egy épületet, az tégláról téglára pusztul el. Dotte ezt sokkal alattomosabbnak tartotta, mint a hurrikánt vagy a földrengést, mivel lassan, némán gyilkolt. Nem tomboló szenvedéllyel, inkább a lehető legmélyebb megvetéssel. Vagy talán kissé érzelgős az építménnyel kapcsolatban, amely több mint egy évtizeden át nem szolgált más célt, csak otthont adott a patkányoknak és a kábítószerfüggőknek. Ellenben megfelelő tervek és kellő mennyiségű pénz segítségével a régi, egykor a Pokol Konyhájának nevezett rogyadozó ház megújul, és létezése újra értelmet nyer.
Az úrnak voltak tervei, rendelkezésére állt a megfelelő mennyiségű pénz, és mindkettőt boldogan állította a céljai szolgálatába. Ám ahogy a falat megbontotta és a szagok kiáramoltak, majd meglátta a két zsákot egymáson...minket hívott.

- Két áldozat csontmaradványait találtuk meg. Külön- külön vastag, erős fóliába csomagolták őket, de a jelek szerint ez sem akadályozta a rágcsálókat. A lyukakon a testeket levegő érte, valamint a fólia a környezeti hatásokat, illetve a hőmérséklet változásait sem tudta megakadályozni. - a zsákok elé guggoltam, hogy jobban szemügyre tudjam venni, hogy mivel is van dolgom. - Ez valószínűleg segítette a bomlási folyamatot. Pillanatnyilag nincs adat arra nézve, mikor épült ez a gipszkarton fal. A helyszínen képtelenség megállapítani a halál beálltának a pontos idejét. - mértem meg egy műszerrel a fólia érintése nélkül a testet, hogy meghatározzam az áldozat magasságát. - A francba a centiméterrel! Átváltom lábba! - ám továbbra is összevont tekintettel méregettem az eredményt. - A Kettes Áldozat, aki felül fekszik, körülbelül öt láb magas. Az Egyes Áldozat, az alsó, csak négy láb tizenegy hüvelyk.
- Gyerekek. - szólalt meg a százados a hátam mögött. - Gyerekek voltak.
Nem lépett be a két fal közé, csak állt a résnél.
- A koruk megállapítását bízzuk a törvényszéki szakértőre. - mondta újfent, majd megrázta a fejét.

...
- Most már ébredj fel. - húzta el a fügönyt Nono
- Ébren vagyok. - ültem fel, bár magam sem tudtam, miért, de megkönnyebbültem, hogy miközben leráztam magamról az álom maradékot, a közelemben tudhatom a lányt.
- Nem rémálmot láttam. - közöltem még, mégis megkönnyebbültem Nono ölelésétől és a kutya erőszakos furakodásától, ahogy mindenképpen az ölembe akart mászni. - Csak a tudatalattim rugdosott, hogy ideje elkezdenem a napot.
Minden oké.
Megfogtam a lány állát és a szemébe néztem, miközben hüvelykujjammal könnyedén megcirógattam a gödröcskéjét. Végül bólintott.
- Akkor most kávét kérsz.
- Hiányzik, mint a levegő.Mikor keltél?
- Egy ideje.
- Jobb, ha én is elkezdem a napot. Köszönöm, hogy behoztad a kávét. - fordítottam a hátára a kutyát, megvakartam a hasát, majd magam mögött hagytam az ágyat. Annó, nagyon régen bemeséltem magamnak, hogy utálom ezt a csajt, de valahányszor bejött a szobába, a testem cserben hagyott, és meghazudtolt. Miért van az, hogy egyszerre kívánom és tartok tőle?
Azt mondták, meg fogja dolgozni az agyamat. Folyamatos ellentmondás lesz a testem és az eszem között. Hát így is van. Hat éve vagyunk együtt, csupán kapcsolatban, a mai napig tervezem feleségül venni. De mindig akad valami, ami keresztül húzza a számításaimat. Talán karácsonykor...