Mia nem “őrült”, ő “szenvedélyes”. #LaTiNa, meg #GirLBoSs, legalábbis kifelé ezt próbálja mutatni, befelé meg talán maga se tudja. Szeretne feminista lenni, csak hát ugye mire az akadémikus folyóiratok gondolatai végigcsörgedeznek a szociális média csatornáin, a végére nem sok tartalom marad bennük. Marad valami lebutított, tömegfogyasztásra kész izé, egy “Mennyire vagy feminista?” BuzzFeed-kvíz. BuzzFeed, merthogy Mia bizony millennial, elméletileg már fel kellett volna nőnie, és igazából maga sem érti, miért van még mindig elveszve. Görgeti a közösségi médiát és üres tekintettel figyeli mások boldogságát, a barátnői kisbabáit, idegen emberek medencéit – és egyszerűen nem. bírja. elviselni. Talán még magának sem vallaná be, de misery loves company, legbelül mindig mások kudarcának szurkol.

És akkor ott van Tay. Sosem osztotta Mia érdeklődési köreit vagy egyáltalán véleményeit, az egész kapcsolatuk a “te lány én meg fiú” sziklaszilárd alapzatára épült fel. A barátnői sosem értették Mia választásait, és ezalól Tay sem volt kivétel. Miának eleinte pont a hiányosságai tetszettek benne, megvolt benne az a bad boy izé, ami nélkül ő sosem tudott férfiként tekinteni valakire. Csodálta benne, hogy még csak le sincs töltve a telefonjára az Instagram, hogy látszólag nem érdekli mások véleménye, nem érdekli az előléptetés meg a főnöke dicsérete.
Persze idővel ez átfordult abba, hogy “Téged semmi nem érdekel”, aztán az is probléma lett, hogy várjunk, honnan is legyen pénz, ha Tay-t ugyebár nem érdekli az előléptetés meg a főnöke dicsérete. Úgyhogy Mia megpróbálta “feljavítani” őt a saját szintjére, és Tay sokáig próbálkozott is, ami a részéről nagy szó, de egyszerűen nem tudott annyit javulni, hogy elég jó legyen. A legkisebb hülyeségeken is állandóan veszekedtek, egy idő után ez már valamiféle előjátékká vált, merthogy utána nyilván mindig az ágyban kötöttek ki, aztán hirtelen megint imádták egymást, és ez így ment négy éven keresztül.

Tay nagyjából az ezerháromszázadik napon rájött, hogy kész, vége, elfáradt. Közölte Miával, hogy ha nem tudja elfogadni őt, akkor itt az lesz az egyetlen megoldás, ha egyszerűen talál magának valaki jobbat, aki többet keres, többet bókol, többet figyel. (Hogy mi tartott ezen ennyi ideig, jó kérdés, de részéről elég nagy szerepe volt benne a szexnek meg a puszta külsőségeknek, úgyhogy mondhatni egy kicsit meg is érdemelte.) Erre Mia idegpályáin azonnal megfordult a forgalom, hirtelen már ő akart megfelelni, de addigra már túl késő volt: egy párszor lefutották már ugyanezt a kört, és Tay kezdett rájönni, hogy ahogyan ő sem tudott megváltozni, úgy Mia sem fog tudni. A szakítást sem sikerült felnőtt emberek módjára kezelniük, egy ideig még ment a féltékennyéteszem ésakkormajdmegbánja, főként Mia részéről, aki minden ismerősének azt mondta, hogy ő szakított és nem vele szakítottak.

A büszkeségén is csorbát ejtett a dolog, de mentségére szóljon, nem ilyen egocentrikus okokból nem képes túllépni a közös múltjukon. Egy korábbi kapcsolatában olyan dolgokat szenvedett el, amik a rémálmaiban máig vissza-visszatérnek, Tay pedig mindig ott volt ezekben a pillanatokban, hogy megnyugtassa és felélessze benne azt a biztonságérzetet, ami benne sajnos már nincs meg. Akárhányszor felriadtak éjjel, Tay soha nem rótta fel neki az álmatlan éjszakákat – még ha haraggal is feküdtek le, ilyenkor gondolkodás nélkül félretette a bosszúságát, hogy megnyugtassa őt. Azóta Mia próbálkozott már több olyan férfival is, akik egy-két perc odafigyelés után inkább hátat fordítva visszaaludtak, vagy akik egyenesen emiatt nem akartak tőle semmit. Idővel elkezdett nosztalgiával visszagondolni a kapcsolatukra, főként ezekre a meghatározó pillanatokra, amikben úgy tűnik, Tay megkülönböztette magát a többitől. Úgyhogy Mia némi kétségbeesett Tinderezés után a fejébe vette, hogy soha nem fog találni még egy ilyet, és ha Tay nem fogadja vissza, egyedül fog meghalni tíz macskával – ezért újra felveszi vele a kapcsolatot, és ekkor bizony rájön, hogy túlléptek rajta.


Igazából nincs konkrét elképzelésem arról, hogy mi merre hány méter, szerintem ez attól is függ, a megalkotónak mik lennének az elképzelései Miáról, úgyhogy ezt meghagynám megbeszélés tárgyának A két karakter nem fog újra összejönni, viszont elég hosszú (és rögös) közös múltra tekintenek vissza. Tudom, hogy a leírtak alapján Mia nem hangzik túl kedvelhető karakternek, de szerintem ha a megalkotó megmagyarázza az ő perspektíváját is, elég érdekes személyiség kerekedhet belőle. Ha megvan Maddy az Euphoriából, hasonló vibe-ra gondoltam: Mia elég anyagias, egy "Mean Girl", aki szinte már komikus módon nem hajlandó moderálni a véleményeit (amikor meglátta, hogy Tay lenyírta a haját, Mia a sírás határán közölte vele, hogy olyan, mint egy tojás ). Egyébként "recepciósnak" írtam, de amíg nem egy orvos-ügyvéd-mérnök-CEO, addig nyitott vagyok a foglalkozást tekintve. Azt is tudni lehet még róla, hogy vagy megcsalta Tayt a főnökével, vagy nem – ebből anno lett egy nagy(obb) veszekedés, mivel Mia sokszor drága ajándékokkal tért haza, amiket vagy a főnökétől, vagy valaki mástól kapott, Tay-nek ez meg ugye nem annyira tetszett. Mia szintén második generációs bevándorló, a pontos származását a megalkotóra bíznám, bár elsősorban latin-amerikai PB-re gondoltam. Reagok terén nem vagyok egy Flash, de igyekszem. Ha érdekelne, a Discordom echoe#3367 ♡