Habár ez már a huszonegyedik század, de még mindig vannak elrendezett házasságok. Vajon Te lennél az a nő, akit a szüleim a feleségemnek akarnak?
Az idegeimre mész. Mindig a tiéd kell, hogy legyen az utolsó szó. Mindketten álarcot viselünk, de mégis Te az én álarcom mögé látsz, ahogyan ez fordítva is igaz. Látjuk egymás valódi énjét. Veled önmagam lehetek, mégis bekapcsol a fejemben a vészjelző, ha kettesben maradunk. Miért van ez? Mit teszel velem?
Az elképzelésem szerint eléggé ellenségesek egymással persze csak akkor, ha senki se lássa és hallja őket, ennek oka lehet az is, hogy a szüleik nagy nyomást gyakorolnak rájuk. Azon mesterkednek, hogy Mira legyen az a nő, akit Gideon végül feleségül vesz.  Na és mi lesz a továbbiakban? Meddig lesznek képesek ellenállni a szinte már tapintható vonzalomnak közöttük? Vonzódnak egymáshoz, de mintha a vég kezdetét jelentené számunkra, ha engednének vágyaiknak. Ez még nem szerelem, de mi van akkor, ha olyan jól sikerül egymásba gabalyodniuk, hogy végül bekövetkezik az, amitől mindketten tartottak?
Természetesen nyitott vagyok mindenre, de azért szeretném ezt a titkolt vonzalmat és persze azt is, hogy végül tényleg egymásra találjanak. Rengeteg ötletem van a játéktérre és azt megígérhetem, hogy mellettem nem fogsz unatkozni.