Az orvosom voltál és kitartóan próbáltál segíteni rajtam ,de mindketten  tudjuk aki nem adja át magát a gyógyulásnak azon nem lehet segíteni. Legalábbis Te mindig ezt sulykoltad belém . Mintha ettől bármi is változott volna.Miután én feladtam ,és nem mentem el többet semmilyen kezelésre ..elváltak útjaink.  Folytattad a munkádat ,és még nagyon sok emberen segítettél. Nem az a  típus vagy  aki feladja a betegeit és cserben hagyja, küzd értük. Akármilyen bunkó és  énközpontú ember vagy , a szakmádban mindig kiválóan teljesítesz . Családi hátteredről nem tudok semmit ,hisz nem nagyon beszéltél róla. Nem engedsz magadhoz közel egyetlen beteget sem ,bár ennek ellenére is érezhető volt kettőnk közt a feszültség ,amit Te mindig próbáltál nem figyelembe venni. Persze Te még mindig életed nagy bukásának éled meg hogy nem tudtál rajtam segíteni ,és azon agyalsz miért döntöttem így . Egy lehetetlen idegesítő  embert ismertem meg benned ,aki bár néha könyörtelen módszerekkel ,de eléri amit akar. (Nálam nem sikerült.) Sokszor vagy pimasz ,és sértő ,de talán ebben rejlik az ami sok orvosban nincs meg .  Addig mész amíg nem találsz megoldást ,soha nem értettem ,hisz a  halál egy normális dolog. Mintha nem igazán fogadnád el mint lehetőséget . Nekem mindig azt hajtogattad hogy,túl fiatal vagyok,bár akkor még fogalmad sem volt mivel állsz szemben. Te hónapokig harcoltál értem ,kutattad a megoldást. Míg a többi orvosom a diliházba akart küldeni ,Te valahogy érezted hogy nem ennyire egyszerű az én képletem. Várom "kedvenc" dokimat hogy,az agyára mehessek ,vagy éppen megint "meglépjek" ,ha kedvem úgy kívánja .