Még huszonévesen is olyanok vagyunk, mint tinti korunkban, már komolyodni kellene, mert Bambi sem azt az utat követi, amiben helyes lenne olyan titinlányos őrültségeknek, mint a tegnap esti közös telefonos fürdés, lefekvés és utána a beszélgetés semmiről. Az egyetem sok időnket elveszi attól, hogy együtt töltsük a megszokott kis hétvégéket. Már nem olyan egyszerű az élet, mint régen volt, mindkettőnk élete felfordult, de szerencsém van vele, mert a találkozások nem is gyakoriak, minden második nap hallom azt a csengő hangját és amikor úgy érezzük, hogy a videót is bekapcsoljuk, akkor legalább az internet csodáival láthatjuk egymást. “B, még mindig nem vagyok hajlandó kocsiba ülni a csúcsforgalomban és bíztam benne, hogy te leszel, aki majd haza furikáz, de ez a hülye tömegközlekedés megőrjít.” - már a metrónál kiakadtam, mint mindig, ezért is utazok amúgy taxival, de most nem volt kedvem várni a hétvégi nagy forgalomban egyre, ami lassabban jutott volna el a plázáig, mint ez a föld alatti csoda. De nyilván amikor egy ilyen csajos program összejön, azért nem egy szakadt farmerben szeretnék menni, így csak elkészülök, de nőből vagyok és az elindulás ilyenkor nem az erősségem. “Ja, az kimaradt, hogy kések! Szeress, és várj meg” - elteszem a telefont, bár már valószínűleg leszűrte, hogy nem érek oda a megbeszélt időpont után 10 perccel, de ismer annyira, hogy nem zaklat, hanem csak várja, hogy vigyorgó fejem egyszercsak feltűnjön a tömegben. Végig azon kattog az agyam, hogy mennyi mindent kell még így is megbeszélnünk, hogy tegnap 2 óra után raktuk le a telefont, de csak azért, mert mindketten kivoltunk agyilag és azon kívül, hogy néha megszólaltunk valami random hülyeséggel kapcsolatban nem történt semmi. Ilyenkor gondolkodok el azon, hogy mennyire szükségünk lenne egy pasira, aki a felesleges energiáinkat lemozgatja, agyilag, kizárólag, még a testem nem adnám senkinek csak ezért. Mi valahogy rosszul vagyunk beállítva, mindig volt köztünk téma például a vezetés, a ruhák, a zene és minden ami a hobbink közé tartozik, de valahogy nem voltunk sosem annyira elfoglalva azzal, hogy kinek milyen a szerelmi élete, mert mindenkinek megvolt a maga baja, a bátyja, nekem a suli, bár ez eltörpül az övéi mellett. Ilyenkor akarnék örökre gyerek maradni és nem foglalkozni semmi rosszalaz életben, csak azon akanrék bosszankodni, hogy valaki lerombolta a homokváram, de ezek az idők elmúltak. Majdnem rossz megállónál szállok le, de még időben észbe kapok, és szaladok ki a csukódó ajtón, a pláza bejáratához sétálva ölelem meg hátulról. - Komolyan elő fogom venni a kocsit egyszer ilyenkor is, ne haragudj! - nézek rá olyan cuki szemekkel, hogy még ne is tudjon haragudni,a majdnem 20 perces késésem miatt.
"Te is tudod, hogy én nem vagyok hajlandó buszra szállni.. vagy metróra.. taxiba is csak akkor ha bajom van. Hazafelé már leszek a sofőröd, amore <3" Már röpül is az sms miközben a lakást bezárva a lift felé veszem az irányt. Már a mélygarázsban sétálok az autóm felé amikor megérkezik a második üzenet Hopetól. "Most mondanám, hogy meglepődtem, de nem. No panic, így szeretlek. <3" Pontosan ezért indultam olyan mérhetetlenül kényelmesen a mai programunknak. Sok sok éve ismerem már ezt a nőszemélyt és még szerintem soha sehova nem ért oda időben. Ahogy beülök a kocsiba szinte reflexből hívom is facetimeon, hogy ne unatkozzak vezetés közben, de szerencsére még éppen időben eszembe jut, hogy neki ez a tömegközlekedéssel nem lenne túl kényelmes, így inkább csak indítok egy playlistet és már lépek is a gázra, hogy indokolatlanul megcsikorogtassam a kerekeket indulásnál mert miért ne alapon. Gyakorlatilag azt mondhatnám, hogy mi vagyunk egymásnak a pasi pótlék. Se időm se kapacitásom randizással foglalkozni, hiszen nálam ez extrán kényes téma. A legtöbben apám pénzére hajtanak, de ez a lelkesedés is csak addig tart, amíg nem kell egy asztalhoz ülniük az ördöggel, aki persze jobban vigyáz rám, mint a saját életére, hiszen én maradtam számára az egyetlen lehetséges jövőkép, így kicsit sem mindegy a számára, hogy végül ki mellett kötök majd ki. Egyébként kicsit sem vészes még a csúcsidő sem autóval, ha az ember tud kellően pofátlanul vezetni, már pedig én olyan helyekre is betekerem a kocsit, ahova a fizikai törvényei alapján nem lenne szabad beférnem, de még csak meg sem karcolom a fényezést miközben a lehető leggyorsabban teszem meg a távot. A kocsit berakom a pláza mélygarázsába, de nem indulok egyből a megbeszélt hely felé, hanem szerzek két smoothiet, hiszen Hopeot ismerve bőven van még időm. Még így is jó néhány percig céltalanul pörgetem az instát mire megérkezik és ekkor csúsztatom csak vissza a készüléket a zsebembe. -Jajj hagyjál már ezzel a hülyeséggel, nem is késtél olyan sokat. Legközelebb majd inkább elmegyek érted.-Mondom neki miközben a kezébe nyomom a gyümölcsutrmixot és az így végre felszabaduló kezemmel magamhoz ölelem. -Melyik boltban kezdünk?-Igazából nekem semmire sincs szükségem, de már így is tudom, hogy annyi új ruhát fogok venni amennyit csak elbírok.
"Can someone, please, be proud of me? Like... fuck
..I'm trying."
★ foglalkozás ★ :
Student & Business Heir
★ play by ★ :
Jessica Alexander
★ hozzászólások száma ★ :
66
★ :
Re: all the world can be ours - Bambi & Hope
Hétf. Okt. 30 2023, 20:37
To my Bestie
Szinte nevetve, hallva a hangját a fejemben, olvasom az üzenetet, hát azért is vagyunk mi ennyire jók egymás mellett, kiegészítjük egymást, én elég pocsék sofőr vagyok ő cserébe nagyon is jól vezet, és ez nem csak ezzel kapcsolatban van így. Néha belegondolok, hogy egyszer bepasizunk, oh de messze van még az, akkor vajon ugyanennyi idő jut majd egymásra? Tudom, hogy ez olyan gondolat, ami önzőbe mehet át, de nem tudom elfogadni, hogy egy pasi fontosabb legyen a barátnőmnél, de valahogy igazán szerencsétlenek vagyunk ezen a téren, így nem is kell emiatt aggódnom. Amikor a tömegközlekedés “kényelmében” utazom mindig van időm agyalni, hiába szól a fülemben a zene, ami most nem megy, mert otthon hagytam a fülesem, ami rém gáz, mert mindenki ügyét baját hallhatom a zsúfolt szerelvényen. Megkönnyebbülve szállok le és indulok el szinte futólépésben a megbeszélt helyre, ahol már messziről kiszúrom az én egészen türelmesnek tűnő Bambimat. - Legközelebb már tényleg kocsival kellene jönnöm, de basszus én nem vagyok elég türelmes ehhez a sok fogyatékoshoz az utakon. - emberbarát vagyok esküszöm, de akiket kiengednek a forgalomban néha alig tudja megkülönböztetni a fék és a gázpedált és emiatt vagyok ennyire frusztrált, amikor kocsiba kellene ülnöm. - Na jó, lehet addigra meggyőzöm magam, hogy inkább oda hívjalak. - kortyolok bele a turmixba jóízűen hümmögve egy köszönömöt tele szájjal. - Kelleni fog valami ütős szerkó, amiben fel tudok lépni a Goldennél egy kicsit nívósabb helyen is. - még nincsen meg a hely, de jó úton haladok,hogy meg legyen, szóval készülön kell, be kell vonzom a pozitívat még ha csak vásárlással is, várva valami jóra. Elindulunk a pláza felé, közben bőszen keresem a telefonomban a szettet, amit megálmodtam magamnak az első komolyabb fellépéshez, aminél nem csak maximum 20 ember fog a nézők között ülni, hanem remélhetőleg több és több mint a fele figyelni is fog arra amit csinálok. - Na egy ilyen ruhát keresek. - mutatom neki vigyorogva, a pénz sosem számított, nem mintha annyira kihasználtam volna a kimeríthetetlennek tűnő számlájukat anyáméknak, de volt, amikor ízsvesen költöttem még akkor is, amikor olyanra ment el, amiről ők még csak nem is tudtak.
-A nyomikhoz, a csigákhoz, meg az olyan állatokhoz, mint a legeslegjobb barátnőd.-Mert hát persze nem csak a bénázók a problémásak, hanem az olyanok is mint jómagam, akik sokszor szinte már agresszívan türelmetlenek a forgalomba, de legalább én oda is érek mindenhova ahova csak szeretnék. A többiek meg oldják meg ahogyan akarják, de én biztos nem fogok illedelmességi harcot folytatni, amikor az idő nem végtelen. -Kezd el győzködni magad.-Jó érzéssel nevetek is egyet. Nem is tudom, hogy miért nem így kezdjük mindig. Mármint jó. Tudom. Nem akar ugráltatni még akkor se ha hosszasan győzködöm, hogy ez nekem nem probléma. Mindig minden lehetőséget megragadok amikor csak volán mögé ülhetek és egyszerűen imádok vezetni vele ellentétben. Legyen bármekkora is a forgalom. -Jó! Dögösbe vágunk.-Rákacsintok miközben belékarolok, hogy amíg sétálunk és ő a telefonját nyomkodja még véletlenül se menjen neki senkinek és semminek. Addig tartom én a frontot békésen iszogatva a turmixot a szívószálon keresztül. Amikor megmutatja a képet megállok és kicsit magam felé fordítom a kijelzőt, hogy jobban lássam. -Ez nagyon erős. Imádom. Meglesz!-Lelkesen bólintok néhányat majd ismét az övébe fűzöm a karomat miközben újra nekivágunk az utunknak. -Akkor. Ruhával kezdünk. Ha az megvan akkor veszünk hozzá valami csini cipőt, utána valami ékszert is nézhetnénk vagy órát.-Egyikből sem lehet elég egy lánynak, még akkor sem ha lassan már nem is szekrényről, hanem gardrób szobáról beszélgetünk. Amíg be bírok menni, addig nincs nagy gond és még mindig elfér benne valami. Még az első bolt előtt landol egy szelektívben a papírpohár, hiszen azt nem vihetjük be sehova. Csak akkor engedem el a kezét amikor átléptük a küszöböt, hiszen máris a fogasok felé vesszük az irányt. -Keresek magamnak is valami dögöset, hogy jól nézzek ki miközben miközben neked tombolok.-Támogatom amiben csak tudom. Legalább rajta keresztül kicsit megtapasztalhatom, hogy milyen is az amikor az ember megélheti az álmait.
"Can someone, please, be proud of me? Like... fuck
..I'm trying."
★ foglalkozás ★ :
Student & Business Heir
★ play by ★ :
Jessica Alexander
★ hozzászólások száma ★ :
66
★ :
Re: all the world can be ours - Bambi & Hope
Pént. Nov. 03 2023, 15:11
To my Bestie
Na mondjuk abban is van valami, hogy ő sem az éppen veszélytelenek közé tartozik, amikor vezet, de vele nem is találkoznék szívesen, így lehet tényleg jobb ha a kocsi csak nagyon ritkán van elővéve, mert már éppen megembereltem volna magam, talán, de ő mindig elveszi a kedvem a vezetéstől, szerencsére. - Sikerült is, valahogy mindig el tudod venni a kezdeti lelkesedésem. - nézek rá felhúzott szemöldökkel, de amúgy ez jó dolog, mert ha elindulok hamar leszek ideges vagy feszült ha a sok hülyével kell együtt kígyózni az utakon, nem az én világom na. A telefont nyomkodva indulunk el befelé, és örülök, hogy neki több esze van és segít az emberek között lavírozni, ameddig büszkén felé nem villantom az elképzelésem. Tetszik a reakciója, szóval nem sok, én nem vagyok olyan lány, aki szeret mindenét kidobni ha a nagyközönség, vagy inkább kis közönség elé lép, de ez a ruha annyira adja magát, hogy vegyem fel, hogy kell, és vele meg is szerezzük, vagy valami hasonlót legalább. - Erős, de nem annyira durva,hogy elvonja a figyelmet a zenémről. - örömmel blogatok a gyorsan felvázolt tervére. - Ehhez fixen valami magasabb csizma menne, de abból valami egyszerű,hogy ne úgy nézzek ki benne, mint valami domina és valami minimális ékszer kelleni fog talán elég egy pár karkötő. - szeretem belelovalni magam a részletekbe, bár tudom, hogy úgyis a zenére fog elmenni a hangsúly, amikor ott leszek, mindezekben fesztíhetek, de azért a tervezés is fontos egy ilyen esemény előtt, ha nem is olyan sok ember látja. - Talán segíteni fog, hogy legközelebb még több ember jöjjön ha fellépek. - tudom nem ez a legjobb módszer, és sosem élnék a külsőmmel ilyen értelemben, de talán egyszer tényleg ez lesz az egyik fontos tényező és akkor ki kell tapasztalnom mi az ami sok és mi az ami még pont elég. A boltba érve már én is kiszívom az utolsó cseppet is a pohárból és követve példáját távolítom ela kezemből, hogy mindkét kezem szabad legyen, amikor a ruhákhoz érek. - Már amúgy kérdezni is akartam, hogy nem akarsz e eljönni a Goldenbe megnézni. Ott ugyan tombolni nem tudsz, mert a közönség nagy része ül, de neked is jó kikapcsolódás lenne és utána intézhetnénk egy ferdébb estét, mint az otthonülős partik. - nem én vagyok az a lány, akivel tombolni lehet, nem iszok olyan nagyon sokat, vagy de csak az elég ritkán, de a vele vagyok, akkor nem érzem, hogy lennének olyan korlátaim, amit vele ne tudnék átlépni. A bizalom köztünk elég széles spektrumon mozog, így hiába vagyunk ittasak kicsit, nagyon vagy oltárián - bár ez elég ritka - akkor is tudom, hogy egymásra számíthatunk, mert hülyék azért nem vagyunk.
-Tudod, hogy csak azért csinálom, mert mindig ugyanaz a vége. Nagy nehezen ráveszed magad, hogy volán mögé ülj, aztán úgy gyűlölöd az egészet, hogy megint hetekig meg sem próbálod.-Széles vigyorral pillázok rá. Mindig ez történik. Egyébként megértem. Mármint az olyan sofőrök, mint ő többségben vannak, szóval tudom, hogy inkább én lógok ki a sorból és nem ő. Amíg sétálgatunk szépen terelgetem, hogy ne kössön ki egy szökőkútban vagy valakinek az ölében. Erre vannak a barátok. -A dominák dögösek, de valóban nem a te stílusod. Előbb legyen meg a ruha, aztán jöhet minden más.-Nyilván a kiegészítőket fogjuk a ruhához igazítani és nem fordítva. Az ő szakmájában iszonyatosan fontos az összkép, hiszen az, hogy tehetséges önmagában édes kevés. Vizuális élményt is kell nyújtania nem csak a hangjával gyönyörködtetni az embereket. A boltba érve közel egymáshoz kezdjük el átnézni a választékot, hiszen így alaposabban át tudjuk nézni a lehetőségeket és nem kell oda-vissza szaladgálni az üzletben, ha találunk valamit, hanem egyszerűen elég ha felmutatjuk egymásnak néhány polc fölött. Kérdésére mosolyogva pillantok fel miközben a kezem is megáll egy a ruhák között. -Ez nem is volt kérdéses, hogy ott leszek.-Eddig nem hívott el így konkrétan, de részemről nem is éreztem szükségesnek. Amikor először említette a fellépést már akkor beírtam a naptáramba, hogy nekem akkor dolgom van. -Jó! Már ránk férne egyébként is egy táncolós este.-Egyébként a legtöbbször pihenünk valamelyikünknél, lustán TikTokot vagy éppen az instát pörgetve. Sokszor nem is igazán csinálunk ezen kívül semmit csak jól esik együtt létezni valakivel. Ő úgy jár hozzánk, mintha hazajönne, illetve én hasonlóan közlekedek náluk. Ettől függetlenül persze szükségünk van arra is, hogy néha kimozduljunk. Ha végül mégse kap el minket a vibe, akkor maximum hamarabb hazamegyünk és jöhet a szokásos mackónadrágos filmezés és majd megpróbáljuk máskor ezt a szocializálódás nevű dolgot. -Ezekhez mit szólsz?-Kérdezek leemelve két ruhát a fogasról. Az egyik egészen hasonlít arra, amit mutatott, a másiknak kicsit más ugyan a szabása, de szerintem azért jól néz ki.
"Can someone, please, be proud of me? Like... fuck
..I'm trying."
★ foglalkozás ★ :
Student & Business Heir
★ play by ★ :
Jessica Alexander
★ hozzászólások száma ★ :
66
★ :
Re: all the world can be ours - Bambi & Hope
Szomb. Nov. 11 2023, 17:08
To my Bestie
- Tudom, de néha próbálkozni kell, hogy tudjam mire fogni miért nem csinálom. - nevetem el magam, de már olyan jól ismer, hogy felesleges neki ezt bemesélnem, sőt magamnak is, de vagyok olyan makacs, hogy néha azért beülök a volán mögé és ja pontosan úgy ahogy mondja puffogok utána, hogy mennyire utálom én azt. A tömegközlekedés lehet, hogy büdös, kényelmetlen néha, és nem olyan komfortos, de legalább nehezebben idegel ki. Mondjuk az ő vezetése is igencsak kemény, még akkor is ha mellette ülök, de ez már legyen az ő baja, bár nem nagyon szokott ezzel probléma lenni, Nagy boldogan mutogatom meg mit is akarok venni, dögös szerkó, kicsit talán nem az én stílusom, de azért érzem, hogy meg tudnám magam találni venne, csak vegyem már fel és akkor máris fogom tudni mi illik majd hozzá. A zenélés mellett úgyis a másik hobbim a vásárlás, lehetőleg Bambival, mert olyan, mintha sosem fogyna ki a vásárolni való dolog, amikor elindulunk, csak körbenézni. - Fellépés után úgyis rendesen fel vagyok spanolva szóval most talán még egy kis alkohol is le fog csúszni, csak majd vigyáznom kell abban a szerkóban mennyire vállaljam be az ivászatot. - ő tudja, hogy ezekkel mindig óvatos vagyok, annyi hülye sztorit hallani, hogy ezt azt bedrogoztak, manapság már pasikkal is simán megteszik, fpleg olyan lányokkal, mint mi, akik még szexinek is akarják érezni magukat egy bulin. Az nem számít, hogy nem a srácoknak, csak saját maguknak, vagy a barátnőjükkel csak egyszerűen jól éreznék magukat olyan szerelésben, ami szívéhez közel áll, mert mindegyik azt látja, hogy ez direkt dobott ki mindent, szóval szabad préda. - Na ezért is járok vele vásárolni, annyira érted a nyelvem. - mosolyodok el és kapom ki a kezéből a két darabot, hogy a fenében akadt rá ilyen gyorsan, mindegy én már rohanok is a próbafülkébe, hogy magamra öltsem az egyiket.- Bambi, gyere nézd meg! - kiáltok ki neki rohadt hangosan, mire több tekintet is felém vándorol és mint valami ijedt cica húzódok vissza a függöny mögé, amíg a barátnőm oda nem talál hozzám. Addig a tükör előtt forgok párat, és bízom benne, hogy ennél lesz jobb is, de ahogy nézem nem, de legalább neki eshetünk a kiegészítő vásárlásnak, nehogy már túl hamar véget érjen a nap.
-Ugye tudod, hogy nekem nem kell megmagyaráznod, hogy miért nem akarsz volán mögé ülni? A mi kapcsolatunkban már rég eldőlt, babe, hogy te vagy a passanger princess én pedig a sofőröd.-Szerintem meg is bolondulnék, ha például mellette kellene ülnöm az autóban és néznem ahogyan egyre jobban bestresszel a forgalom miatt, de az biztos, hogy ott lenne vége a türelmemnek, ha valaki ledudálná. Mármint nem rá haragudnék, hanem arra aki türelmetlenkedne vele, pedig ez egy nagyon csúnya kettős mérce a részemről, hiszen én sem vagyok túl nyugodt soha a volán mögött. Nem tudom, hogy ténylegesen azért szeretek-e vásárolgatni mert újabb dolgok kerülnek a szekrényembe vagy azért, mert Hope-al ilyenkor is olyan jól elvagyunk. Talán mindkettő. -Jó! De olyan nagyon úgysem rúgunk be. Csak egy kicsit iszunk majd, hogy ne fájjon a lábunk a magassarkúban. Vagy legalábbis én. Te meg akkor ihatsz rendesen én pedig figyelek majd, hogy ne villants a fél világnak.-A szüleim meg is ölnének ha 20 évesen elszaladna velem a ló. Nem kockáztathatok egy címlapbotrányt, hiszen túl sokan figyelnek már így is. Eszemben sincs a következő botrányhősnővé válni a magazinokban vagy a pletykablogokon. -Ez az én szupererőm!-Hangosan nevetek miközben ő már fut is a próbafülkék irányába a ruhákkal. Amíg ő vetkőzik-öltözik én tovább nézelődök és néhány ruhát felakasztok az alkaromra, hogy majd én is tudjak próbálni. Éppen méretet keresek amikor meghallom Hope hangját. Még gyorsan lekapom a megfelelőt és már suhanok is végig a sorok között. -Repülök!-Szólok előre, hogy ne kiabáljon még egyszer. Kíváncsian dugom be a fejemet a függöny mellett. -Na muti!-Nézem végig őt és a szabad kezemmel mutatom is, hogy forogjon egyet. -Kényelmes? Nagyon dög. Én megvenném a helyedben ha komfortos.-Ha nem kényelmes akkor keresünk valami mást. A válasza után gyorsan körbenézek hol van még szabad fülke. -Itt leszek szembe. Én is próbálok addig.-Rákacsintok és már megyek is. Az első két ruha kapásból nem jó, de a harmadik szerelem. -Ez milyen?-Kérdezem elhúzva a függönyt.
"Can someone, please, be proud of me? Like... fuck
..I'm trying."
★ foglalkozás ★ :
Student & Business Heir
★ play by ★ :
Jessica Alexander
★ hozzászólások száma ★ :
66
★ :
Re: all the world can be ours - Bambi & Hope
Hétf. Dec. 11 2023, 18:12
To my Bestie
- Tudom, de magamnak kell és most legalább itt vagy, hogy ne úgy tűnjek, mint aki magának magyaráz. - vonom meg a vállam egy kis orr felhúzással, mert nem vagyok teljesen őrült, de egy bizonyos szintig szerintem minden velünk egykorú az és ez így van rendben. A titlusomra a mellkasomhoz emelem a kezem és meghatódva kacsintok rá. - Örökre ezt a felállást akarom majd, csak, hogy tudd rajtad ragadtam. - mondom neki egy kicsit ijesztő hangon, majd felnevetek, ez nem fenyegetés, mert amikor találkozunk az valamilyen wellness órának számít, mert mindig olyan mértékben kapcsolja ki az agyam olyan részeit, akinek amúgy sem kellene működnie, mintha nem lenne annyi szar a fejemben. - Bambi, én meg az ivás, őrület ha én lennék az, aki villantana először, előbb le kellene csúsznia a pezsgőn és a sörön kívül másnak is a torkomon, azok pedig nem ütnek be, annyira talán, max egyszerre. - gondolkodok el egy kicsit, de nem sokáig filózok ilyen témában, úgyis lesz ami lesz, azért meg extra hálás vagyok, ha mégis valami nagyon kemény oknál fogva mégis sokat iszok és felborulok ott lesz mellettem, mint mindig amikor szükségem volt rá. Nem kell sok idő, hogy megtalálja a megfelelő szerelést, mintha tudná mi van a fejemben, és kikapva a kezéből indulok el felpróbálni. Gyorsan veszem magamra, pörgök bene párat, de oly mindegy én mit gondolok, nekem az őszinte nyers vélemény kell, és azt róla fogom megkapni. - Kényelmes, fogjuk rá, de a lényeg, hogy jól áll, nem kicsit, szóval akkor megveszem. - kicsit hezitálok, feltűnően gyorsan lett mega ruha és ilyenkor mindig jön szembe egy másik, na nem mintha olyan nagyon nehezen tudnám megvenni akár mindkettőt , de nem szeretek feleslegesen költeni, még ha tudom, hogy meg sem kottyan a családi számlának, azért van mértékem és ha még sincs, az a gitárral fogom túllőni, amit kinéztem magamnak, de olyan ára van, hogy nem akarom, hogy nyoma legyen a család számláján. Bólintok, amikor jelzi, hogy ő is nekiesik a próbálgatások, én átveszek egy másikat közben, és amikor jelez egyszerre lépek ki én is a függöny mögül. - Nem, ezt ne vedd meg, próbáld fel az én első ruhám. - dobom oda neki, ami talán egy kicsit jobban passzol szerintem hozzá, e ha mégsem majd cserélgetünk, nem sokban térünk el méretileg, neki sincsen sok melle, nekem sincs, vékony, mint egy nádszál, és nekem sem adott túl sok felesleget a sors szóval mázli, hogy barátnők vagyunk, jó nem csak azért. - Most neked is kellene valami kihívó, pasit kellene fogni neked B. - vigyorodok, miközben inkább leveszem a ruhát, amit tudok, hogy megveszek, de abban nem vagyok biztos, hogy ezt fogom hordani majd azon az estén, de nem tudom itt hagyni egyszerűen egyiket sem.
-Tőled az sem lenne olyan meglepő, de jobb ha ezt csak én tudom.-Nevetve pillantok rá, mondjuk én tőle már tényleg semmin nem lepődök már meg. Ennyi év után ritkán tud nekem igazán nagy meglepetést okozni, hiszen sokszor olyan érzésem van, hogy őt jobban ismerem már, mint saját magamat. -Óóó jajj ne.. Csak azt ne.-Viccelődök, de persze nem bírom megállni, hogy ne mosolyogjak végig. -Mintha valaha menekülni akartam volna ebből a szerepkörből. Sőt. Nézd meg. Még én győzködlek sokszor, hogy meg se próbálj volán mögé ülni. Rettegek ahányszor csak megfordul a fejedben.-Viccelek. Félig. Tényleg félek amikor felemlegeti, hogy vezetnie kellene, mert azt hiszi, hogy nekem probléma bármikor elugrani érte, holott minden alkalommal kapva kapok a lehetőségen, hogy valamelyik autómba beülhessek. Grimaszolva ingatom meg a fejemet egy kicsit. -Soha nem értettem, hogy hogyan bírod keverni pont azt a kettőt.. Instant hányinger.-Én általában görbe estéken is kitartok a pezsgő mellett vagy az este elején választok egy koktélt és amellett kitartok egészen addig, amíg ki nem jelentjük, hogy elég volt az alkoholból. Nincs rosszabb, amikor igazából nem is iszol sokat mégis taccsra vág, hogy össze-vissza vittél be mindent a szervezetedbe. A ruhaválasztás meglepően gyorsan megy. Ez talán a szerencsenapunk és tényleg nem kell majd a fél napot egyetlen darab kiválasztásával töltenünk, bár nem mintha nekem ez valaha gondot jelentett volna. -Szuper.-Elmosolyodok amikor kijelenti, hogy neki is legalább annyira tetszik a ruha, mint nekem. Én is nekiesek a kezemben tartott ruhák felpróbálásának, hogy haladjunk és ne kelljen felváltva egymásra várnunk. Egyszerre lépünk ki a fülkékből egymást figyelve. -Uhh ez a második is nagyon jó!-Bólintok miközben átveszem tőle a ruhát és újra visszalépek a fülkébe ruhát cserélni. Megjegyzésére felnevetek. -Mégis minek? Hogy legyen, aki rendszeresen csalódást okoz?-Nevetek miközben felhúzom a cipzárt a hátamon. -Majd ha betoppan valaki az életembe, akitől azt érzem, hogy több leszek, akkor majd beadom a derekam, de addig köszönöm szépen csudi jól elrandizok magammal.-Mondom kilépve a ruhában. -Nekem nem áll olyan jól, mint neked, de nem olyan rossz.-Azért persze megmutatom neki.
"Can someone, please, be proud of me? Like... fuck
..I'm trying."
★ foglalkozás ★ :
Student & Business Heir
★ play by ★ :
Jessica Alexander
★ hozzászólások száma ★ :
66
★ :
Re: all the world can be ours - Bambi & Hope
Kedd Dec. 26 2023, 17:44
To my Bestie
Mindig megbeszéljük ezt, ő szeret vezetni én elvagyok vele, de inkább nem szeretek, csak ha nagyon muszáj, átrágjuk magunkat ezerszer, hogy én akarok ha nagyon muszáj, ő meg eljönne értem és vagy az marad, hogy eljön értem, vagy tömegközlekedésre szállok amit utálok, végül is minden esetben eljutok A-ból B-be, de jobb ha valóban nem én ülök a volán mögé. Kettőnk közül ő az aki elég elvetemült,hogy New York-ban is beüljön a kocsiba és kocsikázzon. - Pezsgővel kezdek és ha már eléggé beütött és senki nem issza, akkor váltok sörre, laktat és hizlal, szóval azzal csínján kell bánni méga végén rá kell kötnöm magam a futópadra. - valahogy mindig egészen jól kordában tartottam magam ivás közben, nem nagyon csaptam szét magam, mert nem volt nagyon mire, nem volt olyan alkalom ami kikészített volna és azt éreztem innom kell.Talán amikor szakot váltottam, de megoldottam máshogy, elmentem Bambihoz és kibeszéltem magam, alkohol nélkül. Bár mostanában egy többször kapom magam azon, hogy egy korsó sört szorongatok vagy a bárban, vagy valahol egy koncerten, ami nem igazán nőies dolog, de ennyire megszoktam már, hogy a koktélok erősen ki is ütnének azonnal. Azért nem vall ránk ez a nagyon gyors ruhaválasztás, ezért is lep meg, hogy a cseppet sem egyszerű ruha, amit kiválasztottam majdnem hogy szembe jön velünk és szinte azonnal fel is tudom róbálni. Nem volt nehéz, de azért még neki is választania kell egyet, mert az elsőt azt szépen lehúztam neki, de odaadom amit én vettem fel elsőnek, hátha az alakján még tökéletesebben fog mutatni. - Nem biztos, hogy csalódást okozna bárki is, annyira megrögzülten ezt hajtod, hogy ezt fogod bevonzani, hidd el nekem. - nyitom megint ki a szám, mintha olyan nagyon nagy tapasztalatom lenne a pasikkal, de nem nagyon bántottak meg, így nem tudom azt mondani, hogy mindegyik pasi egy szar alak, mert nem így van, biztosan tudom, hogy vannak jó fejek, csak ők nem minket keresnek, mi még kislányok vagyunk azoknak, akikért mondjuk én odaveszek, vagyis csak egyért, na jó, de őt inkább ki is kell most verni a fejemből. - Na na mi az, hogy magaddal, mire vagyok akkor én, tudod, hogy nagyon szívesen elmegyek veled vacsizni, még virágot is veszek, bár szerintem az neked nem való, de majd maximum kapsz egy autós kulcstartót. - nevetem el magam mert nem akarom, hogy egy percig is azt higgye, hogy pasik nélkül nem tudjuk jól érezni magunkat és egyedül kell lennie, mert nem. Ő is mindig mellettem volt én is mellettem leszek, szóval ebben nem fogok vitát nyitni. - Nem baj azért elvisszük, és majd lehet egy kis pezsgő után már ez fog jobban tetszeni, mert elég dögös, de mivel nem akarsz pasizni így feltehetőleg teljesen felesleges. -forgatom meg a szemem, mintha én azért venném fel. Én egyszerűen szeretek felöltözni különlegesen, amikor fellépek, hátha több tekintetet vonzok, majd aztán szépen lassan a bámulás majd átmegy rajongásba. Szép tervek ezek, nagyon szépek. - Bakancs vagy valami csizma menne hozzá jobban? -fogom magam elé a ruhát, amit biztosan elviszek és őt is megnézem a másik ruhában ,hogy mit tudnék elképzelni mellé. A magassarkúak nem az én világom, inkább érjen a térdemig a csizma, mintsem a sarka legyen 10 centis. - Ha megvettük benézünk cipőért, itt mellettünk van egy nagyobb bolt, ahol láttam fekete csillogós csizmát. - pattan ki a fejemből az ötlet.
Még a hideg is kiráz ahogy tovább emlegeti a pezsgő sör kombinációt. Tényleg nem értem, hogy hogyan nem csapja szét a gyomrát vele mindig, de igazából, ha neki működik, akkor én ugyan bele nem szólok. Most is inkább ráhagyom, azért vagyunk barátnők, mert úgy fogadjuk el egymást ahogyan vagyunk. -Nem hajtom ezt, csak.. Csak úgy vagyok vele, hogy igazából egyedülállóként is tök jól elvagyok. Ezer dolgom van és imádom, hogy akkor és azt csinálok, amit csak akarok anélkül, hogy mással egyeztetnem kellene. Majd egyszer biztos jön egy srác, akiért eldobom az agyamat, de addig nekem tökéletes így is.-Főleg, hogy javarészt még keresem saját magamat is, még nem is tudom, hogy ki vagyok a felnőtt kor küszöbén, így azt sem tudnám megmondani, hogy milyen ember lenne számomra a legmegfelelőbb. Na nem mintha ezt kitalálva bemennék egyszer majd a boltba és leakasztanám a szerintem ideális alanyt... inkább csak arra vágyok, hogy majd valakire rátalálok, aki lehet, hogy minden elképzelésemet felrúgja majd, de nem fog érdekelni, mert fülig belehabarodok. Vagy nem. -Na!-Felnevetek.-Én szeretem a virágokat, csak nem indokolatlan mennyiségben. Egyébként meg igazad van. A mi "randi" napjaink a legjobbak.-Mozizunk, nevetünk, beszélgetünk, eszünk és iszunk ami éppen jól esik. Hova kellene nekem ennél több? -Nem csak a pasiknak kell csinosan öltözni, édes. A ruhatáram háromnegyede mehetne a kukába, ha csak fiúk miatt hordanám őket. Magam miatt is lehetek dögös egy laza estére.-Neki persze más, hiszen a színpadon csinosnak kell lennie, de emellett azért tudom, hogy kettőnk közül ő az, aki tényleg vágyna és készen is állna egy párkapcsolatra, szóval öltözzön is extrán egészen bátran. -Csizma.-Határozottan válaszolok. Magamnak szerintem majd keresek egy helyes magassarkú bakancsot. Visszaveszem a ruháimat és ami végül nem kell az a visszavihető fogason végzi. -Hibátlan.-Bólintok egyetértve miközben a pénztár felé vesszük az irányt. Fizetés után pedig egymásba karolva vonulunk át a szomszédos üzletbe. -Na melyiket nézted ki?-Kíváncsian pillantok körbe.