Egy ideig felvont szemöldökkel figyeltem, a ma kivételesen pasik nélküli csapatot. Ismertem az egyik lány pasiját, vagy kicsodáját, így végül a többiekkel is sikerült találkoznom. Nem igazán keltette fel egyikük sem az érdeklődésemet. Zömmel mindegyik 19-22 év között mozgó "gyerek" volt, szépek és gazdagok, de ettől még eszemben sem volt kibaszni őket a klubomból. Jó forgalmat csináltak, nem csak az alkoholra értendően, szóval maradhattak. Meg hát látványnak se voltak utolsók, valljuk be. A szórakozott bámulásnak az vetett véget, amikor valami pacák belepakolt valami szart, mindenki kitalálhatja, hogy gyaníthatóan mindenki legutáltabb nője volt az a gánya cucc, így pár gyors, hosszú lépéssel már Lily mellett is álltam, hogy kivehessem a kezéből az idegen eredetű italt. Nincs nekem bajom azzal, ha valaki pofátlan, de a szánalmasság egy másik téma. Az erőszakot nem vagyok képes támogatni, már pedig ennek az lett volna a vége. -Lassíts kislány, különben hamar vége a bulinak. -dugtam az orra alá, hogy még érezhesse a hígítóval megspékelt, lassan elpárolgó szag aromáját keveredni az italával, amit végül a sunyiskodó srácra öntöttem, egy intéssel jelezve a biztonságiaknak, hogy megvan a mai első gyökér is, akit ki kell baszni. -Mihez is kezdenétek nélkülem, drágám... de hol hagytátok a banda testőr felét? -néztem le rá kérdőn, végig vezetve az alakján a tekintetemet, aztán a többieket is szemügyre vettem. -Ha valami extrémebbet szeretnél, azt én is tudok neked adni. Abba garantáltan nem döglesz bele. Mit mondasz? -néztem le rá egy megnyerő mosollyal, felé nyújtva egy másik italt, amit én hoztam magammal a pultból, garantáltan drogmentesen. Nincs szükségem ilyenekre.
… I'm a Barbie girl, in the Barbie world Life in plastic, it's fantastic You can brush my hair, undress me everywhere Imagination, life is your creation”
Szükségem van arra, hogy kikapcsolódjak kicsit, hogy a lehető leghamarabb eltereljem a gondolataimat arról, hogy néhány nappal ezelőtt milyen hatalmas hibát követtem el. Muszáj elfelejtenem, hogy hátba szúrtam a testvérem, olyan dolgot követtem el, amire egyszerűen nincs bocsánat. A bűntudat marcangol belülről, de mégsem bánom teljes szívemből, hogy megtörtént. Azt hiszem ez aggaszt a legjobban. Mi is kapcsolhatná ki legjobban az agyam, mint egy jó buli és néhány igazán jó, de nem túl közeli barátnő? Akikkel nem kell minden szarról órákat beszélgetni, csak iszunk, táncolunk, és egyszerűen jól érezzük magunkat. Le kell zsibbasztanom az agyam, hogy ne gondolkozzak tovább. Ha szerencsém van, még valakivel talán összesodor az éjszaka és a felejtés tényleg igazán jól sikerülne. A lányokkal a Luciferben beszéltünk le találkozót, ez egy igazán jó kis klub. Mindig jó a buli, viszonylag gyors a kiszolgálás még a nagy tömeg ellenére is, és ami a legfontosabb, hogy elegen vannak ahhoz, hogy esélyem legyen kiszemelni magamnak valakit. Arra tényleg hasznos volt a helyszín, hogy kicsit kikapcsoljam az agyam mindig gondolkodni akaró részét, de ehhez szükség volt néhány manhattan koktélhoz is, ami alapjáraton szinten tartja a mas esti jókedvem. A whiskey mindig jó barát a bajban. Éppen a számhoz emelem a koktélpoharat, hogy az imént megkapott italba belekóstolhassak, amikor a semmiből megjelenik a hely tualjdonosa és eltolja számtól a poharat. Kérdő pillantással nézek Azielre, de amint megérzem a hígító csípős szagát azonnal kapcsol az agyam. Aziel-el találkoztam már párszor közös ismerősök által, de soha nem beszéltünk pár szónál többet. - Úgy tűnik, igaz a mondás, hogy nem minden szuperhős visel köpenyt, köszönöm. Azért szerencsés vagyok, hogy éppen erre járt és kiszúrta a dolgot, mert különben nagyon rosszul is járhattam volna. Szánalmas, hogy van aki nem képes összeszedni a nyomorult életét és így akar egy kis kóbor numerához hozzájutni. - Ma este csaj bulit tartunk mutatók körbe a lányok koszorúján, majd belekortyolok az általa felkínált italba. - Hmmm....ez nagyon kellemes. Mi az? emelem meg kicsit az italt mielőtt újra belekortyolok. - Extrémebb? Mégis mire gondolsz te kis huncut? lépek hozzá közelebb. Tekintetemmel az övét keresve. Kiürítem a kis üvegpohár tartalmát és így nyújtom vissza neki. - Tudod, hogy semmi jónak elrontója nem vagyok, menjünk! Lássuk mi az amit kínálni tudsz nekem-. Úgy tűnik, hogy a buli most kezd igazán beindulni és eszemben sincs nemet mondani neki. Csak intek a lányoknak, hogy tudják én bővítem a repertoáromat ma estére, majd belekarolok Aziba. - Nos kedves, úgy néz ki, hogy ma estére megnyertél magadnak. pilalntok rá ismét és követem őt bármerre megy. Elszántan, egy cél lebegett előttem amikor elindultam bulizni és ennek érdekében most ki is használom ezt a felkínálkozó lehetőséget. Talán kevésbé fog mardosni a bűntudat, ha végre nem gondolok arra az emberre, akire nem lenne szabad. Gyűlölöm, hogy Lisan minden gondolatom. Ideje annak, hogy ezen változtassunk.
-Mit mondhatnék? Jobb vagyok, mint bármelyik szuperhős. –villantottam rá egy mosolyt, átadva neki az italt, ami garantáltan baromság mentes. Ugyan általában nem érdekel, ki kit visz haza, ki mennyire részeg, de nem lenne jó, ha az lenne a hír, hogy a klubom mögött megerőszakoltak valami gazdag luvnyát, aki nem tudott vigyázni magára. Ártana a híremnek, a hírünknek. -Mhm, azt látom. Jó dolog ez a csaj buli, de ha tudom, hogy egy kan sincs a közelben, aki kipicsázza az ilyeneket, hamarabb erre tévedek… véletlenül. –kacsintottam a csajra egy mosollyal fűszerezve, majd a kérdésére csak a poharába néztem. -Hurricane. Eredeti Orleans-i recept alapján készült. Örülök, ha ízlik. –vezettem a tekintetem a szemeiről a szájára, amik a pohárhoz értek, aztán amint közelebb lépett hozzám, az ujjaimat finoman húztam végig a hajában, néhány tincset tekergetve köré, amiket eltűrtem végül a füle mögé, így fürkészve tovább az arcát. -Akinek olyan szépek a szemei, mint neked, ez az extrém ajánlat még bármit jelenthet, drágám. Nem lesz probléma, ha elrángatlak a barátnőidtől? –néztem előbb rá, aztán egy megnyerő mosoly kíséretében a többi lányra, de egyikükön sem láttam a tiltakozás jelét, sőt. Gyanítom, ők csak egy jó partinak tartanak engem, aki illene erre az estére a barátnőjükhöz, és végül is, tökéletesen igazuk van. Ez ma a gazdagok és szépek éjszakája. A visszakapott, immár üres poharat az egyik felszolgáló lány tálcájára pakoltam egy hálás pillantással, közben hagyva Lily-nek, hogy belém karoljon. Egy privátabb, elkülönített részre sétáltam vele, ahová a vendégeink viszik a táncos lányainkat, csak ennek függöny helyett ajtaja volt, a privát szféra megtartása érdekében. -Mindketten megnyertük magunknak a fődíjat estére, így nem panaszkodom. –vezettem rajta végig ismét a tekintetemet, magammal húzva őt a kanapéra. -Az, hogy mit tudok ajánlani neked, sokban függ attól is, mi a te célod mára. Eufória, felejtés, jó érzés, a gátlások oldása, vagy ez így mind? –keltem fel mellőle, hogy a kis hűtőből kiszedhessek kezdésnek egy üveg whisky-t és tölthessek magunknak egy pohárral. -Arra, hogy ma talán jobban is megismerkedhetünk, mint eddig, és enyém a legszebb lány a klubban. Lilbeth. –ütöttem hozzá egy finom mozdulattal a poharamat az övéhez.