Épp, mint a neve. Hangzatos, kedves és van egy sokakat irritáló mellékzöngéje, ami miatt a legtöbben a kedvelik-utálják kategóriákba tudják csak elhelyezni. Valahogy 12 éves koráig inkább volt háttérbe húzódó típus, aki megfigyelte a többieket, néhol talán irigykedve hallgatta a családi nyaralásokról szóló anekdotákat és inkább nem beszélt a sajátjairól. Bia korán elveszítette a szüleit, késői gyerek lévén pedig a bátyja és a nővére lettek a gyámjai. Talán pont ezért lett finoman fogalmazva elkényeztetve, hisz a testvérei sem tudták hogyan is kellene hozzáfogni a gyerekneveléshez.
Sokan talán emiatt hiszik róla, hogy egy hisztis hercegnő, aki sír azért, mert nem jut be időben a manikűröshöz és képtelen kézbe venni a hajszárítót, ezért jár fodrászhoz. Valójában megvan benne ez az oldal is, de alapvetően vidám, pörgős csaj, aki imád élni és élvezni az életet. Fogalma sincs mit akar kezdeni a jövőjével, eleinte reklámmal és marketinggel akart foglalkozni, nemrég viszont inkább az újságírás felé húz, és ahhoz veszi fel a tárgyait.
Bizonyos kérdésekben igazán manipulatív tud lenni, mindent tanácsnak álcáz és mosolyokkal díszít ki, mint egy aprólékos cukrász a tortáját. Idegenekkel többnyire mesterkélt, tudja hogy álljon, mit mondjon, mikor kell mosolyogni, kihívónak lenni és ezt szereti is tesztelgetni minden alkalommal. Ha otthon találod - az bűn! - kényelmes, playstation előtt kiabáló szőkeséget kapsz, akit rögtön kihívsz egy meccsre és megiszol vele egy sört. Hogy talán hasonlít a tegnapi lányra a buliból? Biztosan tévedsz...
A legjobb barátnőjéhez közel áll, de jobb szereti, ha mindketten ugyanarról álmodoznak és egyeznek a terveik is...már persze, ha egyeznek.

- Nem buktam ki, csak már más szak tárgyait veszem fel, Ran... - sóhajtok fáradtan, mintha legalábbis nukleáris kémiát magyaráznék laikusnak. Pedig a bátyám is járt egyetemre, tudnia kellene mindezt. Néha frusztráló, hogy még mindig apa szerepben van sokszor előttem. Pedig a menyasszonya amilyen túlbuzgó, hamarosan valóban apává fogja majd tenni. Többszörösen is. Bekapcsolom az elektromos cigit a monológ közepette - a sima cigi nem megengedett nálam - és beleügyeskedem amit kell. - Nem, minden rendben. - újabb sóhaj, mindig feltesszük ezt a kérdést, mert protokoll kérdés, elvárt. - Ki? Alex? - kifújom a füstöt és komolyan elgondolkodom hirtelen, hogy miféle Alexre gondol. Jaa, hogy ja. Arra. - Ran, annak már legalább hét hónapja. - fintorgok, régi ügy és már elfelejtettem. - Mark. Marknak hívják. - a cuki, de fura srácot, akivel három hónapja és négy napja vagyunk együtt (de ki számolja?), pedig tökre nem terveztem. Kicsit mintha nem ezen a világon járna és ettől olyan, mintha egy aranyos, izgató ufóval találkozgatnék napi szinten. Ezért is tetszett meg többek között. Vagy mert benyomva azt mondta, hogy én vagyok a legszebb lány, akit valaha látott.
Megpiszkálom az előttem fekvő telefon kijelzőjét. Szóval Emma hallgatott rám és bepasizott végre, vagy legalábbis a kijelzőn becenév villan (Cutie? Komolyan?!), ami nagyon csúnyán felébreszti a kíváncsiságomat. Még nem is mesélte, csak beesett hozzám hajnalban (miután Markot kitessékeltem persze) és azóta alszik. Igazából már 11 éves kora óta ismerem Emmát. Azóta, hogy abban a nevetséges göncben beállított az osztályunkba és leült mellém (borzasztó volt). Benézek a takaró alá és elmosolyodom. Nem járt pedikűrösnél, tehát akárki is ez a "Cutie", biztosan nem látta zokni nélkül, ebből kifolyólag nadrág nélkül sem. Ems gyógyszerésznek készül, talán valami labortársa...csendben meggyőzöm magam, hogy nem helyes belenézni a legjobb barátnőm telefonjába előzetes válaszokért. Csendben meggyőzöm magam arról is, hogy de. Minden titkát tudom basszus, csak nem ezen fogunk fennakadni...És a kódja kábé ezer éve ugyanaz mindenhova, úgyhogy legyőzve némi lelkiismereti lihegést, belenézek. "Cutie" fekete képes, tehát nem is látom, úgyhogy érdeklődést veszítve zárom a telefont. Nem érdekel a beszélgetésük, csak egy képet akartam.
Elfekszem mellette az ágyon és az orrnyergét kezdem piszkálni (rémes vagyok, ha unatkozom...) és csak két 4 másodperces videóval örökítem meg a pillanatot. A lefolyt sminkért még előveszem, ha elmúlik a pislogása. - Ideje már Csipkerózsika... - mosolygok, remélem rendes srácot talált. - Mondd csak, ki hozott el idáig? - lévén Brooklynban voltunk tegnap és ő nem jött velünk hozzám. A kérdés tapintatlan, tolakodó és árnyal némi türelmetlenséget. Úgyis tudja, hogy megnéztem a telefonját, már rég nem vitatéma. Én szedtem fel az első csókját is neki, úgyhogy bízzunk csak az előítéletemben. Fintorgok, amint felnevet. - Huh, a szájszagod utal némi töményre.. - felnevetek, heccelem csak - Egy nevet kérek. - és kapok is nevet. Nathan..Nate, Mark lakótársa és legjobb barátja Nate? Beszólogatok Nate? Úgy nézek rád, hogy zavarba jössz, Nate? HOGYMIVAN? Felülök a meglepettségtől. A döbbenettől. Emma és ő, ő és Emma...nem, nem jó képlet, nem jön ki a matek. - Részleteket kicsim. Mindenre kíváncsi vagyok. - talán túlságosan is és tökre szuggerálom, hogy kezdjen beszélni végre, mert...mert csak. Megkérdezhetném a delikvenst is, tökre jogomban áll. A lányok azonban mindig érzékletesebben írják körül ugyanazt a történést, reménytelen romantikával vagy épp kellő erotikával felspékelve. Szóval beszélgettek, táncoltak (Emma nem tud táncolni, pedig próbálkoztunk vele..) és belefeledkezve csókolózott is vele nem tudja meddig. Azt hiszem mégis van olyan, hogy túl sok információ. Gyűrögetem az ágyneműt és már a hangját nem is hallom, csak a káoszt próbálom ostorral helyrehozni, amit mindezzel csinál bennem. - Akkor menjünk át hozzájuk. - pattan ki a nagy terv, pedig soha nem megyek Markhoz, ha másnapos vagyok. 3 hónap alatt, körül még nem rombolunk le illúziókat. Fel is hívom. - Borzasztó a hangod, Édes. - felnevetek, hisz rekedtes, érezhetően fáradt, de még így is fele olyan nyűgös, mint én vagyok ilyenkor. - Átmennék, ha rám érsz.. - és halljon ki ebből a négy szóból mindenféle ígéretet és erotikus pacsmagot. Arról persze jótékonyan hallgatok, hogy Emmával megyek. Mark nem osztozik a kitárgyalós felemmel, jobbára nem érdeklik bizonyos dolgok. Ufó.. - Kiáztatom magam kincs, addig pihenj csak. - ezt már a bontott hívás után címzem. Természetesen nem mehetek át úgy, hogy még bűzlök a tegnaptól és kialvatlannak tűnök.
Húsz perccel és két karika uborkával később azon merengek, hogy Mark megérdemli-e a vaníliás tusfürdőmet, vagy maradjunk jókislányosan a fréziánál. Maradjunk. És annál, hogy Emmának mégis hogyan tetszhet Nate. Megérdemelné az a seggfej, hogy felhívjam és figyelmeztessem, hogy meg ne bántsa, el ne csessze. Miért nem teszem? Mert..és ettől vagyok egy szörnyű ember, azt akarom, hogy elcsessze.

Üdvözöllek az oldalon!

A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe.

Most, hogy olvastam Nathant, aztán a te sztorid haladt egyre jobban előre és felfedeztem az ismerős neveket, egy kérdés fogalmazódott meg bennem: Szóval te vagy az a bizonyos Mark barátnő? Végül csak összeállt a kép, szóval úgy örültem itt magamnak, mint majom a farkának a komoly nyomozói képességeim miatt. Lényeg a lényeg, jó volt megismerni egy másik félt is a sztoriból.
A szüleid elvesztése borzalmas lehetett és bár a testvéreid mindent megtettek azért, hogy semmiben ne szenvedj hiányt, de ez mégsem írja felül a veletek történteket. Ettől függetlenül igyekszel kihasználni minden percet az életedből és a kedved szerint cselekedni. Jól teszed, hiszen megérdemled, hogy boldog legyél.
Kedveltem ezt a barátnős jelenetet, hogy egy kis betekintést nyerhettünk kettőtök kapcsolatába és abba ahogyan lassan elért hozzád is a felismerés, amit úgy tűnik kell egy kis idő, hogy tudj kezelni. Érdekes egy irányba indultatok el ezzel, de kíváncsian várom a folytatást.
Örültem, hogy olvashattalak és tetszik a fogalmazásod is.

Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék!
Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran!
Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok!