Seriffként tengettem a napjaimat, éppen egy továbbképzésről tartottam vissza a városba, amikor rád találtam az út szélén. Lerobbant a kocsid, próbáltam megbütykölni, de úgy tűnt, hogy menthetetlen a járgány. Csak bérelted, a cég megígérte, hogy küld érte valakit, neked viszont szükséged volt egy fuvarra a városig, ezért be is vittelek Dallasba.
Útközben sokat beszélgettünk, és nevettünk, és valamiért azonnal megtetszettél. Volt benned valami különleges, nekem legalábbis annak tűntél és úgy vonzottál, mint a mágnes. Biztos voltam abban, hogy én is bejöttem neked, hisz úgy viselkedtél, amiből efféle jelzések jöttek. Azt mondtad, hogy a hétvégi fesztivál miatt érkezel, aminek az egyik szervezője vagy és a fuvarért cserébe még egy ingyenes belépőt is kaptam tőled. Úgy éreztem, hogy ez egy felhívás keringőre, el is mentem szolgálat után a fesztiválra és rád is bukkantam. Éppen a barátnőid társaságában mulattad az időt, miközben az általad leszervezett zenekar lépett a színpadra. Neked VIP kártyád volt, így könnyen körbe tudtál vezetni a színpad körül és olyan helyekre is bevittél, ahová mások nem mehetnek be. Szuper este volt, együtt élveztük a zenét a barátnőiddel, közben iszogattunk és aztán el is csattant az a csók. Hosszan tartott és szenvedélyes volt, a végén mégis eltoltál magadtól, aztán valami hirtelen jött problémára hivatkozva eltűntél, mondván szervezőként neked kell megoldanod a helyzetet. Az est hátralévő részében már nem is láttalak, de sikerült elkérnem a számod az egyik barátnődtől.

Másnap meló után akartalak felhívni, csak közbe jött egy váratlan látogatás a bátyámtól, aki felhívta anyámat, mondván hogy mivel a városban jár, beugrana, és egyúttal bemutatná nekünk a menyasszonyát is. Amikor az ajtón Andrew-al együtt Te is beléptél, köpni-nyelni sem tudtam. Nagyon ledöbbentem, hogy Te vagy a menyasszonya, derült égből volt villámcsapás, nem is tudtam a dolgot hová tenni.
Próbáltam veled megbeszélni a dolgot, de Te nagyon távolságtartóan viselkedtél velem, és kérted, hogy ne mondjam el a dolgot Andrew-nak. Nem tettem, de Téged nem értettelek. Hisz láttam a tekintetedben, hogy kedvelsz és úgy éreztem, hogy jelentett valamit neked is az az este.

Az esküvő nagyon hirtelen jött, a találkozásunkat követő néhány héten belül, s mint kiderült, már jó néhány hónapja együtt jártál a bátyámmal. Utána nyitottál felém, próbáltál jó sógornőként viselkedni, én meg próbáltam jó sógorod lenni. Igaz, elég nehéz volt megtartani tőled a két lépés távolságot, de igyekeztem. Szerencsére New Yorkba költöztetek, így elmúlt a kísértés, noha nem igazán tudtalak kiverni a fejemből, mert akárhányszor megláttalak a családi rendezvényeken, fellángoltak az érzéseim.

Hat év telt el azóta, Te is megváltoztál, meg én is sokat változtam, másfél éve New Yorkba költöztem. Az elmúlt pár hétben apa állapota azonban rohamosan megromlott és már csak napjai vannak hátra. Mindezt az egész család rosszul viseli, Te pedig az a személy vagy, aki jelen pillanatban próbál lelket önteni belénk, és úgy érzem, hogy megint egyre közelebb kerülsz hozzám.
Ennyi lenne a kapcsolati alap, arra gondoltam, hogy Dominic és Evie kapcsolata egyre jobban elmélyülne és választások elé állítaná a fiatalokat. Várlak    Ha megérkeztél, dobj egy üzit és egyeztessünk! Az avatáron Britt Robertson van, de változtatható, ha van jobb ötleted, csak egyeztessünk az arcról. Foglalkozását tekintve el tudom képzelni rendezvényszervezőnek vagy zenekari menedzsernek, de akár az is lehet, hogy mindezt csak az egyetem mellett csinálta anno (24 éves volt, mikor megismerkedtek), és lehet, hogy most már valami teljesen más dolgot csinál, amiből mondjuk lediplomázott. Csak egyeztessünk erről is majd, ha valami mást találnál ki