“Ne haragudj Cica, ma nem fog menni. B-nek depressziós fejfájása van, szüksége van rám.Majd máskor kárpótollak. Csók. L-ed.”

Legtöbbször ilyen és ehhez hasonló üzeneteket kapok tőled. B nem más mint a feleséged már jó sok ideje, túl vagytok már azon a bizonyos vízválasztó első hét éven is. Soha nem ígértél többet annál, hogy valaha ki fogok majd lépni a szerető szerepköréből, és mindez úgy tűnt neked, hogy látszólag részemről is elfogadott. Úgy tűnt….
Nekem azonban kevés az az idő amit rám tudsz szánni, amit úgy kell ellopni minden alkalommal. És kizárólag akkor, ha a feleséged éppen nem küzd depresszióval, vagy ne akarna azon a héten már másodszor véget vetni az életének, zokogva a házasságotok nyilvánvaló romjai felett. Mégsem akarod elhagyni….mégsem tudod elhagyni.
Köztiszteletnek örvendő bíró vagy, aki mindenki szemében megtestesíti a tökéletes férjet, a mintapolgárt, az apát, aki törődik a gyerekeivel, aki nehéz helyzetű diákokat is támogat az egyetemen. Aki mindeközben esténként órákon át duruzsolja a fülembe a mocskos vágyait, teríti rám az akaratát, feszít keresztre az odaadás oltárán, én pedig nem tudok nemet mondani.Jensen, aki akár Janus is lehetne. A képmutatás, a kettősség tökéletes istene.
Elegáns, a mindennapokban az utolsó darabig kifogástalan, azonban ha eljön hozzám, lekerül az álarc, és szabadon engedi a benne szunnyadó vadat. Azt aki képtelen megalkudni, képtelen meghajolni.Egyszerű póló, farmer és ragyogó tekintet, amit részben az én látványom okoz, másodsorban az ópiátok gyönyörűsége. Miért is tenné, hiszen a hétköznapokban pontosan így él.Kellek neki, aki mellett lehet valaki, aki megadja neki mindazt a hatalmat, amit a hétköznapokban nélkülöznie kell.Elvégre ő volt az aki elvett egy gazdag nőt, kinek vagyonát ötvözte a saját tehetségével, és az apósa kapcsolataival egykor szépen kapaszkododott fel a ranglétrán. Aki a külvilágnak eljátsza a megértő és igazságos bírát, miközben valójában még csak nyomokban sem ilyen.
De nekem még ez is jó. Megszoktam, hogy csak második lehetek.Nála is.

/Őszintén szólva kifejezetten örülnék ha ez a kapcsolat a végzetébe rohanna. Nem tudom, hogy valaha képes lesz e Cindy elszakadni ettől a férfitól, de az tény, hogy pokoli nagy hatással van rá. Ugyanakkor nem vágyom happy end-re sőt nagyon tudnék örülni, ha kicsit szétrágná a karakterem lelkét mindeközben. Nyitott vagyok egyébként mindenre, nem akarom azt mondani, hogy soha, de a jelenlegi állapot az, hogy a férfi nős, és nem áll szándékában elhagyni a feleségét.Fogalmam sincs mit írhatnék még, talán annyit, hogy az ötleteidet boldogan fogadnám.Semmihez sem ragaszkodom foggal-körömmel, mindenben kompromisszumkész vagyok./