Classical Archaeology and Ancient History - Oxford University
Foglalkozás
Előadó - ókortörténet / Asztrológus
Munkahely
Columbia University
Hobbi
Asztrológia
Csoportom:
Oktatók
Jellem
Minden attól függ, mennyire vagy a belső körében, vagy mennyire vagy attól távol. Akik közeli barátjuknak mondhatják magukat, a humor és lazaság, ugratás az, ami egyből eszükbe jutna róla. Közöttünk engedi el magát, igazán önmaga, az pedig egy olyan személy, akinek az élete bár nem fenékig tejfel, hiszen kinek lenne az, hiszi, hogy a humor és jókedv segít átvészelni mindezt, még ha meg nem is oldja a helyette a helyzetet. Akik nem tartoznak ebbe a körbe, azok számára viszont egy áthatolhatatlan fal közöttük, ugyanakkor érzékelhetik, ha segítségre, megértő szóra van szükségük tőle, megadja. Kedves velük és barátságos, a határvonalat azonban itt előbb húzza meg, ahová már nem léphetnek be. Szerinte nincs olyan, hogy komolyság és szigorúság, azt valahogy az emberek vették magukba, hogy attól felsőbbrendűnek tűnnek. Pedig ha látnák magukat kívülről, szerinte, ugyancsak jót szórakoznának magukon. Ezért sem veszi még önmagát sem komolyan. Hiszi, hogy az élet egy olyan játszótér, olyan film, amiben a megtapasztalás a lényeg, senki ne vegye se önmagát, se mást, komolyan, hiszen mindez csak egy szerep. Az igazi szerepünk pedig önmagunk megvalósítása mellett mások segítése abban, hogy önmaguk lehessenek, akik valójában, nem pedig a felvett szerepek. Éppen ezért éppen olyan lelkesen válik bárki ezredrangú szereplőjévé, mint legfontosabbá, hiszen minden mozzanat fontos, de sosem úgy, ahogy gondolnánk.
Avataron:
Tom Hiddleston
Múlt
Egy ideig csak mosolya jelzi a visszafojtott nevetést, aztán előbb felhorkant, majd inkább nevetve dől az asztalra, ami tele van asztrológiai számításokkal. Magával rántotta mestere nevetése, éppen olyan és az a nevetés, amikor ostobaságot kérdez. Már tud nevetni önmagán, éppen azért, mert mesterével olyan sok időt eltölt. Szülei először nem engedték meg neki, hogy eljöjjön tanulni ide, így szökött. Gyermekként, vakon hitt abban, hogy baja nem eshet, és nem is történt. Jóval később derült ki, hogy sokszor nem a haverokkal tölti az időt, vagy éppen az éjszakát, hanem tanul, mesterétől. Nem voltak kíváncsiak arra, mi az, amit tud már, sokkal inkább az győzte meg őket, ha nem megy nyíltan, akkor megkerüli őket, mert csakis a belső hangját hajlandó követni. Vizsgája előtt egy hónappal sem könnyebb a számára. Szülei visszaköltöznek Angliába, és ő is velük tart, az egyetem annyira nem vonzza, mint ahogy a modern világ dolgai ugyan beépültek életébe, olyan eszköznek gondolja, ami nélkül ugyan nem lenne meg (van esze órákat számolgatni, amikor beüti a programba az információt, és fél perc múlva szeme elé tárul az eredmény, és azzal foglalkozhat, ami igazán érdekli. De szeret számolni közben, és már kezdi érteni, miért jó számolni). - Bizonyára oroszláfejed volt álmodban, fiam - ostoba kérdésre igaz válasz, összepréseli ajkait. A nevetés halványul, a mosolya is. - Hiányozni fog mindez. Majd gyorsan felemeli a kezét. - Tudom-tudom, a ragaszkodás. Megvan! - szeme közben pásztázta a számolásokat és közben meg is van, mit számolt el. - Ez a harmadik Pada-ban van, nem az elsőben. Óóóriási különbség. Megkönnyebbülve sóhajt egyet, megsimítva arcát, hogy most már ő szúrja ki saját hibáit, s azt is, ha valami nem stimmel a horoszkóppal, számolás terén.
- Nem hiszem, hogy jó ötlet, Jack - semmi kedve nincs újra költözni, utazni. Ha megtenné, szívesebben menne vissza szülővárosába. Minden hiányzik, amiben ott nőtt fel: a párás, fojtógató meleg idő, a napfény, az a zaj, ami csakis Kalkuttára jellemző. New York mindennek az ellentéte, és egyáltalán nem vágyik oda. - A választ hétfőig kell megadnom, addig gondolkozz rajta - egy mosollyal küldi útjára, ő pedig az éjjelt nem csak alvásra használja fel. Igaz, sokat nem kell keresnie a jelekben. Valóban költözés vár rá, és sokan kinevetnék a horoszkópra hagyatkozásban, azonban minden eseményt megtalált, ami addig történt vele, s azok is beigazolódtak, amik akkor még csak a jövő zenéje volt. Ilyen volt apja halála is, aki éppen abban a városban távozott el az élők sorából, ahová éppen tart. A nyomozást lezárták azzal, hogy nincs megoldás. Ő tudja, a horoszkópja egyértelműen megmutatta. De nem állhat oda a rendőrségen azzal, hogy nézzék, ezt olvastam.
S hiszi azt is, hogy a horoszkópkészítésből is bőven elő tud teremteni annyit, ami a számára megfelelő. Fél év múlva mégis ott ült a gépen, megértve, hogy vannak dolgok, amiket nem lehet elkerülni, megkerülni. S oka van annak, hogy abba a városba kerül. A varázslatos hét év pedig lassan a végéhez közeledik, így kezdi nem érteni, miért is kellett neki ideutaznia.
A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe.
Megannyi információ morzsát osztottál meg velünk és hagytál bizonyos dolgokkal kapcsolatban a sötétben tapogatózni. Talán nem tévedek túl nagyot, ha azt mondom, inkább introvertált személyiségtípusod lehet. Vagy épp megtévesztő extrovertált vagy. Mindenesetre teljesen egyet tudok érteni azzal a felfogással, hogy azon emberek elé, akik nem állnak hozzád eléggé közel, vonsz egy falat, egy akadályt, amin nem lehet csak úgy átjutni, amin nem látják azt az embert, aki felszabadultan kommunikál és viccelődik a barátaival és családtagjaival. Mindenkiben megvan ez a kétfajta oldal. Viselkedünk valahogyan azokkal, akiknek nem ismerjük eléggé a gondolkodását és azt, hogy hogyan vélekednének rólunk, ha teljesen elengednénk magunkat - és persze ott a másik csoport, aki nagyon is jól ismeri azt az énünket, aki felszabadultan lehet önmaga, mert tudatában van annak, hogy nem fogják elítélni érte. Nagyon tetszett, ahogyan bemutattad a lelkesedésedet az asztrológia iránt. Igazi tudós alkat lehetsz, aki nem a napon, hanem a könyvtárban "barnul" le nyaranta és aki végtelen órákat el tud tölteni könyvek, számítások és különböző ábrák, vagy épp tanulmányok fölött, ha olyasmiről van szó, ami igazán érdekli. Nem sokan találják meg a témát, amivel életük végéig lelkesen tudnának foglalkozni, így szerencsésnek tekintheted magadat, és biztosan sokan vannak, akik irigykednek erre. Kíváncsian várom, hogy mi a valódi oka annak, hogy New Yorkba kellett jönnöd és hogy ha az elmúlt években nem történt semmi említésre méltó, vajon most hirtelen nem szakad-e minden a nyakadba? Színt hamarosan kapsz valamelyik admintól, én pedig addig is szeretnék még egyszer gratulálni az elfogadásodhoz!
Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék! Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran! Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok!
So why am I falling? There's nothing to illuminate if I'm turned off On the verge of crashing Lucky to be a star Chasing big dreams but it's not enough · ·
Wonder how long I slept in I don't know where the hell I've beenI know that's all rightLast night we met at one Drank 'til two Danced 'til four You walked me home And now I want more
See, what you don't understand Is fallin' in love wasn't part of my plan Started with a crush, now I call you my manDoubt that I'll ever fall in love again I spend all my days doin' nothin' but lovin' you
★ lakhely ★ :
Upper East Side ⋆ Manhattan
★ :
★ idézet ★ :
“What are we then?”
I ask defiantly, putting some distance between us which he crosses with one step anyway. He kisses my cheek.