egyszerű bar back-ből fejlődött a mai szintjére, a pult mögött és különféle workshopokon tanult a szakma tapasztaltjaitól, he made himself
[ az évek folyamán elvégezte; Intermediate Wine Certificate (IWC), Advanced Wine Certificate (AWC), Sommelier Diploma Program (SDP) ]
Foglalkozás
bar manager
Munkahely
East 57
Hobbi
A lánya megszületése óta nem különösebben rendelkezik szabadidővel, de azt a keveset szereti hasznosan, aktívan eltölteni és képes akár egyszerre több dologgal is elzsonglőrködni, ami vehető szó szerinti értelemben. A szakmával jár.
Többnyire kerékpározás, sodoku, mixelgetés teszi ki a töltelékidejét.
Csoportom:
munkások
Jellem
e l s ő s z ü l ö t t
Az anyja hálát ad az égnek, amiért hamar kinőtte a bajkeverős korszakát, míg az apja csendben hallgat, hogy „amiről az asszony nem tud az nem fáj neki.” Minden slamasztikából kivágta magát anélkül, hogy aggodalomra adott volna okot a szüleinek vagy a segítségükre lett volna szüksége. Az elvárásaikat, kéréseiket teljesítette és bebizonyította az évek folyamán nem kell félteni, olyan, mint egy macska, mindig talpra esik. A testvérei közül éppen ezért ő a megbízható jelző birtokosa. Öccse, Hector a fáradhatatlan próbálkozásai ellenére sem tudott semmit rákenni, akkor sem, ha valóban Armand volt a bűnbak, mert kettejük közül az idősebb szavának több hitelt szavaztak az apjáék. Mai napig az ő véleményét kérik ki elsőként, ahelyett a húgát, Daphne-t kérdeznék, aki sokkal felelősségteljesebben él hozzá képest és közelebb áll a tökéletes gyermek képéhez. Nem utolsó sorban, az esetek többségében, ha komoly ügyekről van szó, Armand rendre hozzáfordul, mielőtt továbbadná az információt a szülők részére. Jobban hallgatnak ugyanarra a tanácsra az ő szájából, mint a húgáéból, erre több precedens volt az évek folyamán és sose vették jó néven, ha ezzel akármelyikük is szembesítette őket. Főként testvére teszi, ő inkább villámhárítói szerepet tölt be. Lány testvére és a szülők közt azért, mert sose veszik Daphne-t komolyan, nem értik a feminista felfogását, jobban örültek volna, ha „lányosabb” foglalkozást választ a jog gyakorlása helyett, szelídebb teremtés válik belőle. Fiú testvére és a szülők közt azért, mert Hector kihágásait állandóan felemlegetik, folyton egymáshoz hasonlítják őket, amivel szüntelen feszültséget szítanak a családi találkozók alkalmával, még rosszabbá téve az amúgy is negatívnak nevezhető kapcsolatot. A feleket igyekszik puhítani, polírozni a történeteken, az érme mindkét oldalát bemutatni, de valójában a töke ki van attól képtelenek egymással normálisan kommunikálni és senkinél nem lát rugalmas hozzáállást. Unja a beakadt lemezt.
t e s t v é r
Ugyanannyira szereti mindkét testvérét, hiába viselkedik vele szemben kaktuszként Hector. Ráfogja arra a tinédzserkort nem teljesen hagyta maga mögött az ilyen éretlen pillanataiban és nem veszi személyesnek a néha a kelleténél nyersebben megfogalmazott megjegyzéseit vagy a kirohanásait, amikor előkapja a szülők által rendszeresen gyakorolt összehasonlításaikat veszekedési alapnak. Egy ideje épp ezért nem ajánlja fel a segítségét, hogy ezáltal is kerülje a felesleges konfliktusok kipattanását, az „Armand megint mindent megmond/megold” kommentárokat. Inkább kerülgeti az üvegszilánkokat, ideig óráig állja a boxzsák szerepét, ha róla van szó és reménykedik benne közeleg a nap, amikor észhez tér, rájön nem minden lélegzetvételét azért veszi, hogy a kritizálásába vagy az irányításába kezdjen. Egyedül a rendszeresen érdeklődő hívásairól nem mond le, havi egy megkeresés miatt mégse sírjon már neki, hogy „megint mit akar”, miközben egyértelmű kettejük közül ki hajlandó felemelni a telefont. Daphne-vel könnyebb dolga van, az esetében nem kell üvegszilánkok, forró kása miatt aggódnia és gyakran vált vele szót, hívja át közös vacsorára, ha nem fordítva történik. Az adok-kapok egyensúlyban van ezen a térfélen, nem kizárólag a húga számíthat rá, vica versa működik kettejük közt. Megbízik az ítélőképességében és a jogi, pénzügyi témákban nem egyszer kérte már ki a véleményét vagy pont Hector-ral kapcsolatban, még mielőtt elveszítette volna a türelmét. A szülők felé is az ő tanácsait továbbítja, amiről közös döntés alapján már nem szól, hogy elkerüljék a nevetséges jeleneteket, ahol míg egyiküknél szemet forgatnak, másikuknál helyeselve bólogatnak. Ha kell tűzbe megy értük, kiért a háttérben, kiért nyíltan.
é d e s a p a
A gyerek nemét szándékosan nem akarták tudni a szülés előtt, de a terhesség kezdetétől fogva fiaként hivatkozott rá. A baráti körükből éppen ezért többen fogadást kötöttek a témában és noha Armand csúnyán veszített, egyáltalán nem bánta meg. Az első perctől ő volt a legnagyobb rajongója a lányának, Samanthának. A maga módján elkényezteti. Ha otthon van és figyelmet kér mindig megadja neki, szórakoztatja, a négyéves korában kérvényezett teadélutánokra sosem mondott nemet, amiért cserébe nyélbe ütötték az alkut, hogy a sminkelést – azaz arcfestést – csak az anyjával csinálják. A kedvéért különféle fonási technikákat is megtanult, aminek köszönhetően már több, mint húszféle frizurát tud elkészíteni az aznapi kérésnek megfelelően és nem panaszkodik az ezzel járó pepecselős munka miatt. Felkapja a vállára, néha csak átveti, mint egy zsákot, mert tisztában van vele nevetést vált ki Sammy-ből vagy a nyakába veszi, hogy a magasból nézelődjön vagy ha elfáradt a sok szaladgálástól. Szemmel láthatóan nem unja a társaságát, akinek a tojáshéj még szinte ott van a hátsóján és előszeretettel beszélget el vele a korához képest komolyabb témákról, hallgatja a gyermeki ártatlansággal megfogalmazott véleményét. A szemetet is azóta válogatja szelektíven, mióta határozottan neki szegezte a kérdést „te most meggyilkolod a földet?!”, miközben figyelmetlenségből rossz jelzésű kukába dobta a papírdobozt.. Lazán kezeli, mégis kellő komolysággal és komolytalansággal, amitől van egy vicces nagybácsi beütése, ha valaki csak rövid ideig látja az interakcióikat, de ez az első benyomás hamar elszáll, amint feltűnnek az apró gondoskodó mozdulatok, terelgető megjegyzések a becsületes nevelés megóvásának érdekében. Nem kérdéses, hogy bármit megtenne érte, vérre is menne és fog is.
k o l l é g a
Élvezi a munkáját, a vele járó pörgést, a kísérletezgetést, emberekkel foglalkozni és jól dolgozik nyomás alatt, ezért szökőévi eseménynek számít, ha a kisugárzása tükröz egy-egy katasztrófahelyzetet. Komolyan veszi a pozícióját, hogy minden gördülékenyen menjen a bár mögött és nem azaz ostort csattogtató típus, inkább az, aki beszáll a problémák megoldásába. Úsznak a rendelésekkel? Besegít a keverésbe, húzza az időt a vendégeknél, ahogy pár szót vált velük mindennel elégedettek és a kiemelt figyelem elterelje az övékét a várakozási idejükről. Probléma van a rendeléssel, a kiszolgálással? Személyesen gondoskodik a kompenzációról. A csapatnál, pedig rávilágít az előkészítési vagy folyamat közben felmerülő hibákra, amit építő jelleggel tesz, hogy többet ne forduljanak elő és olajozottan működjenek a dolgok. Az egyetlen, amivel tényleg ki lehet hozni a sodrából az a lustasággal, trehánysággal keveredő, rossz hozzáállás, különösen a megalapozatlan visszaszájalás része. Mindaddig kedves, laza csapatjátékos marad, akinek mindenkihez akad egy-egy jó szava, bárkivel gond nélkül elbeszélget, ha egymás mellé keverednek, amiből érződik nem kényszerből maradt a szakmájában. A rotákat igényre szabja a beérkező kérések alapján, a zárásokat szükségszerűen befejezi, ha a felelős bartendernek előbb kell elmennie, néha egy húzósabb műszak után automatikusan hamarabb elküldi az illetőt pihenni, a stresszes időszakokban, pedig cigarettaszünetre, ha azaz öt percnyi távollét belefér és diszkréten kezeli a magánéleti vészhelyzeteket, akkor is, ha csak helyzetek, vész nélkül.
b a r á t
Családos emberként korlátozottak a lehetőségei és nem kérdéses hol landol a prioritása, de igyekszik fenntartani a baráti kapcsolatait, aminek az egyik legkedveltebb formája az esetében a rendszeres, többszereplős vacsorára invitálás. Akár a lakásán, akár egy megszavazott étteremben, akár előre megbeszélten a társaság valamelyik másik tagjánál, ahol csak Armand lehet és nem valakinek az apja vagy férje, mert nem szűnt meg egyedülálló személyként létezni. Elkerülhetetlen ugyan, hogy néha „csomagostul” találkozzon másokkal, mert sose dugta egyikőjüket se a szekrény mélyére, de mindig igyekezett egy egészséges egyensúlyt megtartani a csoportos és egyéni megjelenésekkel. A lányáról sem áradozik 0-24h-ben, pedig megtehetné büszkeségében, amivel mind tisztában vannak. Az ő szerencséjükre nem a gyerekének képeit akaratosan mutogatók táborát erősíti, a közösségi médián is legfeljebb ünnepekkor bukkan fel a képein a mini-Hawthorne. Ha valami kapcsán kikérik a véleményét őszintén válaszol és ha nem, de látja hülyeséget csinálnak, akkor is. Az orrát nem dugja bele a dolgaikba, a törődését viszont nem rejti a véka alá és a segítségét mikor nyíltabban, mikor burkoltabban ajánlja fel a számukra. Mert ha valamiben biztosak lehetnek a hozzá közel állók, azaz, hogy gondoskodik róla ne érdektelenségből morzsolódjanak le egymás társasági köreiből. Az ő bánatukra a hűségének velejárója a levakarhatatlansága, mert ha el is küldik, visszajár a nyakukra, amíg meg nem bizonyosodik róla minden rendben vagy kézben van tartva. Az ő szavaival élve; egy ideig utálhatják érte, túléli, de legalább nyugodtabban fog aludni tőle nem hagyta annyiban a dolgokat. Szerinte ugyanis nem várhatják el tőle „téradás” vagy „időkérés” címszóval sem, hogy hátradőlve nézze végig, amíg leég a házuk. Szeret segítő jobbot nyújtani, hogy mielőbb álljon helyére a rend és kényelmesen szívhassa a vérüket, amivel szemben valljuk be, keveset tehetnek.
f é r j
Csalódott, sértett, keserű és dühös, mióta tudomást szerzett a második afférról és fogta a cuccát, elköltözött az otthonából. Mindig támogatta Liv-et, a szülés utáni depresszió időszakában, a színésznői karrierjében és aszerint rendezte a beosztását, az életét, hogy neki se kelljen a lányuk mellett többről lemondania annál, amit a szülői lét eleve megkövetel. Ha más városban forgatott átvariálta a napjaikat, rendszeresen meglátogatták Sammy-vel és egyetlen egyszer sem rótta fel neki, a repülőutakra se volt egy rossz szava, pedig nem tűri őket jól. Valahogy meg kellett oldani mindenkinek oké legyen és megoldotta. Kompromisszumokat kötött, megtette a tőle telhetőt, ennyi. Elégedett volt, boldog és pokolian mérges, amikor rájött ismét mi zajlik a háta mögött. A türelme elfogyott, a megértése nem terjed ki többé az egykor szeretett nőre és az elmúlt három hónapban szinte nincs olyan beszélgetésük, ami nem vitával záródna vagy egymás hibáinak felsorolásával, sértegetésével, még akkor se, ha csak arról van szó a következő héten melyikőjüknél lesz a lányuk. A jelenlétében kulturált szűkszavúsággal kommunikál Liv-vel, nem akarja rosszul csapódjanak le benne a történtek, de ha nincs ott, érezhetően kemény szavakat intéz hozzá. Kritikusabb vele szemben, egyáltalán nem elnéző, főleg nem kedves, mintha az a férfi, aki kora reggel a még forró kávé gőzével próbálta ébresztgetni a nehezen kelő nejét ismeretlen lenne számára, mintha az, aki a lányuk születése után hónapokig egyedül éjszakázott volna, hogy a másik pihenjen vagy régebben képes volt egy fél napot utazni, hogy aznap csak együtt vacsorázzanak, mielőtt vissza kellett utaznia s egyből munkába állnia, sose létezett volna. Röviden: elege van és azt akarja legalább ugyanannyira fájjon Liv-nek – ha nem jobban –, mint neki.
Avataron:
Theo James
Múlt
8 hónappal ezelőtt
L: Szia! Hol vagy? Tíz perc múlva el kell indulnom a reptérre. A: Szia, dolgozom. Tegnap vacsoránál mondtam, Eddie-t helyettesítem. Annie nem ért még oda? L: Reggel hívott, de nem értettem miről beszél, így lemondtam a szitterkedést.. Azt mondtad csak végső esetben mész be. A: Igen, ez volt a végső eset, nem majd még eldől bejövök vagy sem és ezért szóltam Annie-nek. Ezt is mondtam. L: Nem, ezt nem így mondtad Armand. A: Öhm, de. Feketén és fehéren. L: Nem, nem, ne idegesíts.. Nem késhetek. A: Szerinted direkt az idegeidre akarok menni? L: Hagyjuk. Anyádék nem tudnak átjönni vigyázni rá? Vagy Daphne? A: Nem tudom, hívd fel őket. L: Kössz a segítséget. A: Nem tehetek róla nem figyelték tegnap, mert lekötött a telefonod és a várva várt hívásod és most sem hallod meg, hogy dolgozom. Hogy legyek világosabb? Hívd fel őket, nem fújom kívülről a napi rendjüket. L: Persze, igazad van, az én hibám. Minden az enyém. Jó munkát, majd megoldom. A: Ah, oké, nem ezt mondtam Liv.. Hé? Halló? Hogyne, tedd le. F#?!@szom.
══════════════════
D: Helló! Zavarok? A: Szia! Nem, most végeztem. Mi a helyzet? D: Nem sok, kényelmesen nézem át az anyagaimat a holnapi tárgyaláshoz, a kanapédon. Liv elég zaklatottan hívott fel délután, mi történt? A: Istenem.. Ne haragudj érte behúzott. Anyáék nem értek rá helyetted? D: Passz, nem mondta hívta volna őket. A: Csodás. D: Visszatérve a témához: mi történt? A: Fogalmam sincs. Őszintén. Tegnap este szóltam neki ma be kell jönnöm, intéztem a szittert, amit délelőtt lemondott, mert nem emlékezett rá mit beszéltünk. Nyilvánvalóan szerinte nem szóltam az egészről, mert ugye ismersz, ilyen vagyok. D: Nem elképzelhető, hogy a fürdőben volt, amikor mondtad neki és valóban nem hallotta? A: Szerinted hülye vagyok és olyankor vitatok meg vele fontos dolgokat az ajtó másik oldaláról? D: Oké, ne haragudj, igazad van. Csak másként nem tudom elképzelni a szituációt, elég furcsa az egész. A: Semmi, vacsora közben mondtam, de már órák óta rá volt pörögve egy hívásra egy szerep kapcsán. Diszorientált volt egész nap, de reagált, amikor közöltem a dolgokat. Szóban, bólogatott is.. Most mit kellett volna csinálnom? Írásos közleményt tolnom az orra alá? Mondjuk legalább a telefonján látta volna, ha már rátapadt a képernyőjére.. D: Nem, persze, hogy nem. Ne hülyéskedj. Valamiért stresszel az utóbbi időben, nem? A: Nem tudom, nem, mintha elmondaná, ha igen. D: Akkor eléggé fasírtban vagytok hallod. A: Kiváló megállapítás Sherlock. D: Touché. De próbáltál beszélni vele, ugye? A: Mint azt látod, sokra mentem vele. Várj, közben Hector hív. Van valami ötleted róla miért? D: Elképzelésem sincs. Ne légy vele kemény, oké? A: Mintha az lennék.. Visszahívlak utána és sietek haza.
══════════════════
A: Hector, baj van? H: Persze, mert velem csak a baj lehet, igaz?! A: Semmi ilyet nem mondtam. H: Nem is kellett konkrétan kimondanod. A: Most mondjak valamit vagy ne mondjak? H: B#?!@szódj meg. A: Oké, akkor most leteszem. Ha lenyugodtál hívj vissza, egy darabig még fent leszek.
══════════════════
D: Bocs, beelőztelek. Most hívott Hector. Hallom megint veszekedtetek. A: Ácsi, ácsi. Megint minden szavamba belekötött, nem nevezném beszélgetésnek se a hívást. D: Azt mondta szokás szerint célozgattál. A: Felnőtt férfi, könyörgöm. D: Te is tudod milyen. A: Hogyne, tudom jól kifacsar mindent, amit mondok és még azt is, amit gondolni se gondoltam. Miért hívott? Ivott? D: Igen.. Bevitték Brownsville-ben verekedésért. Elvileg nem ő kezdte, belekötöttek és kellett volna valaki, aki kihozza. Garciával már beszéltem, úton van érte, intézi. A: És akkor még csodálkozik ilyen időben úgy indítok baj van-e.. D: Nézd, mégis téged hívott elsőnek. Őszintén, seggfej voltál? A: Nem az ég szerelmére. Hagyj már egy kis lehetőséget ennek is. Tudod miből állt a beszélgetésünk? Rákérdeztem baj van-e, mire ő annyit felelt „mert csak az lehet velem, ugye?”, onnantól meg már tudod, nem lehet vele szót érteni. Mondtam, ha lenyugodott hívjon vissza. D: A sírba visztek, komolyan. A: Oké, mit kellett volna mondanom szerinted? „Szia Hector! Hogy vagy ebben a csodás hajnali egyes órában?” D: Például. Lehet ki kéne próbálnod. A: Nagyon vicces. D: Viccet félretéve, viszont tényleg le kellene ülnötök beszélni. A: Leszel mediátor? Másként nem látok rá esélyt. D: Ketten nem tudjátok megoldani? A: Emlékszel mi volt múlt vasárnap az ebédnél? D: A veszekedésre? Igen, miért? A: Tudod honnan pattant ki? D: Nem..? A: Ránéztem, miközben beszélt Daphne, ránéztem. Ennyi történt és utána felrobbant. D: Oké, elismerem nem egyszerű eset. Hol jársz most? A: Épp ráfordultam az Egyesre, maximum tizenöt perc és ott leszek. D: Rendben, folytassuk személyesen inkább. A: Jó, nyomom a gázt.
══════════════════
hector, 3.06AM kössz a semmit tudtam számíthatok rád Daphne gondolom úgyis elmondta biztos röhögtél a markodba
hector, 3.07AM inkább ne is válaszolj
armand, 3.09AM oké jóéjt
hector, 3.07AM tudod hova tedd a jóéjtedet
══════════════════
liv, 8.37AM ébren vagy?
armand, 8.39AM yap mi a helyzet? rendben volt a landolás?
liv, 8.39AM igen ne haragudj a tegnapiért
armand, 8.41AM nem teszem minden oké nálad?
liv, 8.41AM aha, mindjárt kezdődik a meeting Sammy jól van? reggelin túl vagytok már?
armand, 8.42AM szurkolok persze, legyűrte a zabkását meg a szőlőt
liv, 8.44AM megint kikönyörgte tőled a Lucky Charms-t, ugye?
armand, 8.44AM oké, lebuktunk cserébe az ígérte héten nem lesz több kérése
liv, 8.45AM és te hittél neki?
armand, 8.46AM tudom túlzott de nem felejtem el azért a maradékot megeszem helyette
liv, 8.46AM helyes
armand, 8.47AM Hectort amúgy bevitték az este verekedésért hívott szerinted hogy végződött a hívás?
liv, 8.49AM nemsokára kezdünk ha végeztem hívlak és beszélünk szeretlek add át a hobbitnak is
armand, 8.51AM rendben én is, ő is csók
══════════════════
L: Szóval. Mi volt Hectorral? A: Szokásosan éretlen kis pöcs módjára viselkedett. L: Oké, de miért? A: Egy körül hívott, rákérdeztem mi a baj, mert basszus, sose hív és pláne nem hajnalban.. Mindegy. Zsigerből azt reagálta, mert vele ugye csak a baj lehet és onnantól nem működött a beszélgetés. Letettem. Nem sokra rá Daph hívott, hogy utánam őt kereste Hector, mert mint kiderült, verekedésbe keveredett valakivel. Állítólag őt provokálták. Kellett valaki, aki kifizeti az óvadékot és haza viszi. L: És téged hívott? A: Yap. L: És a semmiből, így reagált? A: Yap. Átküldjem a későbbi üzenet váltásunkat is, hogy átérezd mennyire mindegy mit csinálok vagy épp, ha nem? L: Küldd, küldd. A: Átment. Úgyhogy még mindig nem cseszegetem. L: Wow. Milyen kedves. A: Egyetértek. L: Esküszöm nem tudom követni a dolgokat köztetek. Mivel sértetted meg ennyire, hogy máig nem tud túllépni rajta? A: A nagyanyám kerámiakészletére esküszöm, hogy halvány fogalmam sincs róla. L: Valaminek lennie kell pedig. A: Oké, valami biztos van, de néma gyereknek anyja se érti a szavát. Ha megfeszülök se tudok kihúzni belőle értelmes választ, egyből mar mindenre. L: A húgodnak se hajlandó elmondani? Ők elvégre jóban vannak. A: Ha elmondta volna Daph már továbbította volna az infót vagy utalt volna rá, de semmi. Azt mondta le kéne ülnünk beszélni, mintha sose próbáltam volna. L: Hát.. A: Igen..? L: Nem, semmi. Tanácstalan vagyok az ügyben. A: Dettó. Mi volt a meetingen? L: Ah, az nagyszerű volt. Megvan a helyszín, a tervek, a stáb, időben másfél, két hónapról lesz szó.. A: Nem azt mondtad ez egy kicsi projekt? L: De, de. Andrew tegnap változtatott a döntésén, több jelenetet kapok. Amiatt voltam annyira szétszórt, izgultam. Ne haragudj még egyszer. A: Váo.. Gratulálok, azt hiszem. L: Érződik a lelkesedésed. A: Idén ez már hatodik és a legutóbbi távollétedet Sammy most kezdi kiheverni. Miért nem szóltál semmit arról, hogy lehet változik az alap felállás? L: Rendben, elismerem, szólhattam volna, de ez azt jelenti, akkor megértőbben kezeled a dolgot? A: Tudod jól, hogy támogatom a karriered meg minden, de ne mondd, hogy teljesen rendben van szerinted kevesebb időt vagy itthon, mint távol az egy évben és az ünnepek is közelednek. Értékeltem volna, ha bevonsz a döntéseidbe és nem csak utólag közlöd, amikor csak lenyelni tudom jó esetben. L: Tudom, hogy nincs rendben. Ezt akartad hallani? Hogy ennek ellenére is belemegyek, teszek rátok és nem érzem magam rosszul emiatt, boldogabb nem lehetnék?! Igen Armand, így van. Örülök a támogatásodnak, hogy vagy a karrierem vagy a családom és csak ez a két opció létezik szerinted. A: Hallod magadat? És ne, ne adj szavakat a számba. Nem ezt mondtam Liv. L: Hallom és ha nem is mondod ki, tudod igazam van. A: Nem, nincs, de rohadtul nem adsz semmilyen lehetőséget. Az hagyján nekem nem, Sammy-nek se. Megint elmész, megint én fogom megkapni a kérdéseket miért nem maradsz, miért nem tartod be az ígéreted, hogy most jó sok időt fogsz vele tölteni és persze, én magyarázzam el az egészet úgy, hogy közben nem csorbul a rólad kialakult képe. Mert van azaz érzésem megint hamar le kell lépned. Ha egyáltalán haza jössz előtte. Jól gondolom? L: Ez nem fair. Rohadtul nem fair Armand. A: Ja, ilyen az élet. Szóval mikor kellene menned? L: Holnap után.. A: Az igen. Itthon leszel egy kemény fél napot. Gratulálok, tényleg. Most leteszem, mielőtt olyat mondok, amit megbánok. L: Vá..
══════════════════
3 hónappal ezelőtt
liv, 1.57PM biztos nem tudsz jönni?
armand, 2.14PM nem, sajnálom enyém az esti zárás
liv, 3.49PM oké
══════════════════
L: Végre felvetted. Armand én.. Sajnálom. Lehetne, hogy az előadás után megbeszéljük otthon? Nem olyan egyszerű telefonon keresz.. A: Nem olyan egyszerű telefonon keresztül megbeszélni, hogy elbasztad? Szó szerint? Szerintem nagyon is az. L: Nem, nézd, nem csak ennyiből áll az egész. Sajnálom, nem tudtam meglepetésnek szánod jössz. A: Ja, akkor máskorra időzítitek az öltözői szoba menetet? Én kérek elnézést, biztos megzavartam az előre lebeszélt ütemtervet, amit hónapokkal ezelőtt leegyeztetettek. Ne haragudj a kellemetlenségért Olivia. L: Kérlek.. Gyere haza, beszéljük meg. A: Mit akarsz megbeszélni ezen? L: … A: Szóval mit? Nem hallom. L: Rohadtul nem könnyíted meg a dolgom, megint nem. Én próbálkozom. A: Hát kurvára sz#?!@rul megy. L: Kérlek, beszéljük meg otthon. A: Menj vissza, ahogy nézem az időt nemsokára vége a felvonások közti szünetnek. L: Azt mondtam beszéljük meg otthon. Kérlek. A: Nem Olivia. Egyszer már átestünk ezen a beszélgetésen, nem csinálok magamból ennél nagyobb idiótát. Sammy anyáékkal van, az előadás után náluk alszik. Nem tudom mik a terveid a szeretőddel. A csokor az előadói váró hátsó kukájában van, ha kell, szórjátok a szirmokat az ágyra. L: Nem vagy idióta az isten szerelmére, hadd magyarázzam meg otthon! A: Nem érdekel, túl vagyunk azon a ponton. Holnap elmegyek Sammy-ért, elmagyarázom neki miért nem leszek otthon és meghagyom neked a te részed, hogy vállalj egy kis felelősséget előtte is. Mert ezt nem nyelem be a kedvedért. L: Várj, várj. Gyere haza, beszéljük meg mit csinálunk, mit csináljunk. Ezt nem lehet csak úgy.. A: A-a. Ne kezdd. Te ne kezdd. Nincs jogod. L: Már, hogy ne lenne?! A: Elég szégyenteljes, hogy most kell megtanulnod a tetteidnek vannak következményei, nem gondolod? Most leteszem, hallom téged hívnak vissza. Kéz és lábtörést, remélem így lesz. L: B#?!@ssza meg hallgass már meg. A: Jóval többet hallottam és láttam, mint kellett volna.. Szia.
══════════════════
armand, 9.21PM hamarosan szükségem lesz egy válóperes ügyvédre remélem van rám kapacitásod
daphne, 9.24PM WTF?!
armand, 9.25PM [google maps link] ha nincs programod gyere a címre, 128-as szoba ha feltelefonál a recepciós, de nem veszem fel kizárásos alapon a bárnál találsz
A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe.
Ami nekem leginkább átjött a jellemedből az az, hogy olyan személy vagy aki ha kell, a kezébe veszi az irányítást és ha kell, még a lehetetlent is megoldja. Nem olyan fajta embernek tűnsz, aki napokig dilemmázik egy adott problémán, hanem inkább arra fordítja az idejét, hogy mi legyen a megoldás, hiszen előbb vagy utóbb el kell jutni eddig a pontig és akkor már miért ne előbb? Abból pedig amit olvastam az látszik, hogy a testvéreid ehhez tökéletes gyakorló terepet biztosítottak, akik sokszor nem éppen könnyítették és könnyítik meg a dolgodat. Mindezek mellett az is megmutatkozik, hogy nem félsz törődni másokkal, legyen szó itt a munkádhoz fűződő emberekről vagy a barátaidról és a családodról. Nem te leszel az, aki végül feladja a dolgot, habár akadnak olyan esetek, ahol meg kell húzni egy határt és egy kapcsolat már menthetetlen, melyet sajnos a partnereddel kapcsolatban te magad is megtapasztalhattál. Jól érzékeltetted azt, hogy egy ilyen tett miképpen öli ki a másik iránt érzett szeretetet és bizalmat egyaránt és hogy ezt nem annyira könnyű félretenni, mint ahogyan azt sokan mások hiszik. Még ha most nem is így érzed, de én úgy gondolom ennél csak jobb lesz nektek majd a kislányoddal. Látszik, hogy bármit megtennél érte és amíg összefogtok, addig ezt is megoldjátok majd. Jó megoldásnak találtam a történed folytatásához használt üzenetváltásokat, hiszen számomra így még inkább formálódott az milyen kapcsolatot is ápolsz másokkal és te magad milyen vagy. Tetszett a történeted és a megfogalmazásod is. Érdeklődve várom miképpen alakul innentől a folytatás számotokra.
Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék! Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran! Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok!
Kezdőlap
Nem olyan fajta embernek tűnsz, aki napokig dilemmázik egy adott problémán, hanem inkább arra fordítja az idejét, hogy mi legyen a megoldás, hiszen előbb vagy utóbb el kell jutni eddig a pontig és akkor már miért ne előbb? Abból pedig amit olvastam az látszik, hogy a testvéreid ehhez tökéletes gyakorló terepet biztosítottak, akik sokszor nem éppen könnyítették és könnyítik meg a dolgodat. 
