One day men will look back and say I gave birth to the twentieth century.
Karakter típusa: Saját Teljes név: Carson Grimes Becenevek: CG Születési hely, idő: Milwaukee, Wisconsin; 1969. 10. 29. Kor: 48 Lakhely: Manhattan Szexuális beállítottság: Heteroszexuális Családi állapot: Elvált (háromszor is) Csoport: Üzlet Egyetem: University of Wisconsin–Milwaukee - Információ Technológia (Végzett 1995.) Munkabeosztás: Vezérigazgató Munkahely: Carson Grimes Security Ltd. Hobbi: Munka, zene, vadászat
"Évek óta nem találkoztam vele, szerintem már nem is emlékszik senkire sem a régi haveri körből. Amíg itthon volt, tudtam, hogy mindig számíthatok rá, de miután elköltözött New Yorkba, leszarta, hogy mi van velünk. Csak a munkájának élt, törtető lett és mindenkin átgázolt, hogy elérje a céljait." --- Connor Wiggins, bolti eladó
*****
"Egy felfuvalkodott hólyag! Az még hagyján, hogy nem törődött velem, de amikor félrekúrt, az volt a kifogása, hogy én tehetek róla. Mert a csupasz puncit szereti, én meg sosem borotváltam le a prémet. Na nem mintha világbajnok lenne az ágyban, szerintem sosem volt vele orgazmusom!" --- Heather Gilbert, első feleség
*****
"Egyszer találkoztam vele, és köszönöm, nekem elég volt annyi is! Amikor ránézel, egy pipogya, kicsit elvarázsolt, néhol szeleburdi fickót várna az ember, de ne legyen semmid, amit meg akar szerezni. Egy cégem volt és eszem ágában sem volt eladni neki, mégis leültem vele tárgyalni. Egy pitbull, egy vérengző, habzó szájú pitbull. Leharapta a tökeimet és a végén én köszöntem meg neki, hogy eladhattam a cégem." --- Pierce Wombat, volt versenytárs
*****
"Az elején jól bánt velem, imádtam, ahogyan udvarolt, figyelmes volt és törődő, de ahogyan egyre közelgett a Dotnet lufi kidurranása, egyre idegesebb lett. Megütött, kiabált velem, meg is erőszakolt és ... rávett az abortuszra is. Pedig annyira szép volt minden, miért kellett mindennek elszaródnia?" --- Virginia Heston, második feleség
*****
"Tudtam róla, hogy egy seggfej, de amikor személyesen találkoztunk, minden előzetesre rácáfolt. Annál is rosszabb volt, mint ahogyan elképzeltem magamnak. Tortúra volt minden másodperc, amit a cikk megírása közben vele töltöttem és csak reménykedtem, hogy hamarosan vége lesz. Csak egy dolog: láttam az irodáját, ahol a vadásztrófeáit tartja. Majdnem elhánytam magam, amikor mesélt egy-egy vadászatról, mert véletlenül az ágyékára néztem és ... nos, nemcsak a történeieben vert sátrat." --- Jennifer Hastings, újságíró
*****
"Vele együtt négyen jöttünk az egyetemről New Yorkba. Terveink voltak, közös céget akartunk alapítani, de felültetet minket, ellopta az összes ötletünket és belőlünk gazdagodott meg. Még most is ökölbe szorul a tenyerem, ha arra a görényre gondolok!" --- Mark Heston, volt munkatárs
*****
"Imádta a piercingjeimet... Hosszú perceket volt képes azzal eltölteni, hogy szopogassa, nyaldossa akár a legintimebb helyeken is. Aztán néha bedurvult, csavargatta, tépte, majdnem kirántotta a helyükről őket, és akkor élvezett a legnagyobbat, amikor sikítva és sírva könyörögtem, hogy hagyja abba. Rohadtul nem értem, hogy miért mentem hozzá, és azóta az összes piercinget kivetettem. Mindegyik rá emlékeztetett." --- Svetlana Sokolova, harmadik feleség
A gyűlölet fényesebben ragyog bármilyen tűznél, és mélyebbre vág bármely kardnál.
- Lori, annyira hálás vagyok, köszönöm, hogy eljött! - Furcsának találtam, hogy az ügyvédeim nélkül akart találkozni velem, de kíváncsi voltam, hogy mit akar tőlem. - a férfi nem állt fel, amikor a nő belépett az irodába, s akkor sem, amikor hellyel kínálta. Pöffeszkedve tespedt hatalmas bőrszékében, majd hosszan, nagyon hosszan mért végig az alig negyvennégy éves érkezőn. - Megkínálhatom valamivel? Kávé, tea? - Köszönöm nem, mindketten tudjuk Carson, hogy nem ezért vagyok itt. - Kérem Lori, a barátaimnak CG! - Mint Laurence Hayesnek? - a férfi felnevetett, majd előre dőlt a székében, hogy az íróasztalára könyökölhessen. - Látom, a hírem megelőzött... - Szeretem tudni, hogy mi vár rám, ha belépek az oroszlán barlangjába. S meg kell vallanom, ennél ízléstelenebbül berendezett irodát még sosem láttam. - Ne személyeskedjünk Lori, nem áll jól magának. - Akkor térjünk a tárgyra! Már így is több időt töltöttem itt, mint szerettem volna. - Rendben, ahogy akarja... - a férfi egy tollat vett a kezébe, majd hét karaktert írt egy apró papírra, amit összehajtva nyújtott át a nőnek. A nő elvette, megnézte és fejét rázva pillantott vissza a férfire. - Mit jelentsen ez? - A cége. Szerintem igen fair ajánlat érte. - Ne nevettessen, a cégem nem eladó. - fintorgott a nő, majd összegyűrte a papírt, és Carson arcába vágta a galacsint. - Csak az időmet vesztegetem! Felállt a székből, majd már éppen elviharzott volna, amikor a férfi felállt a helyéről és irodájának ablakához állt. - Úgy tudom, van egy fia. - És neki mi köze ehhez? - David, igaz? Huszonnégy éves, most végzett a Harvardon, jogi diploma, ha jól tudom. - Nem kell ezt tovább hallgatnom! - a magassarkúk egyre csak távolodtak a férfitól, s a nő már éppen a kilincshez nyúlt volna, amikor a férfi újra megszólalt. - Esther Sandoval... - Rohadék! - A reakciójából ítélve ismerős magának ez a név. Beszélgettem vele, nagyon kedves lány. - Hogyan találta meg? - Az legyen az én titkom... Kérem, jöjjön vissza, beszélgessünk úgy, mint két kultúrált lény. - a nő elnevette magát, majd visszalépett az ajtóból. - Mi akar tőlem? - Már mondtam magának, a cégét. - Abból nem eszik! Nem hagyom magam zsarolni! - dacos hangon és tekintettel morrant Carsonra, majd közelebb lépett hozzá. - Nem tud semmit bizonyítani. A fiam szava egy illegális bevándorlóéval szemben. Maga szerint kinek hisz a bíróság? - Azt nem tudom megítélni, de képzelje el a helyzetet... A maga és a fia képe minden bulvár lap címoldalán, egy alig kivehető, ám mégis sokat mutató felvétel a közösségi oldalakon, mindenki ezen fog csámcsogni az elkövetkezendő pár hétben, és tudja, hogy az ilyen botrányok mennyire megviselik a részvényárfolyamokat. - Nincs semmije! - Tényleg megkockáztatja Lori? Figyeljen, az előző ajánlatom még él, de ha kilép azon az ajtón, érvényét veszti és mire hazaér, magától lesz hangos a média. Holnap reggel pedig töredék áron megveszem a cégét, és spórolok magamnak pár milliót. Tudja mit Lori, ezt fogom csinálni! Milyen barom voltam, hogy meg akartam menteni a teljes megsemmisüléstől! A nő nagyot sóhajtott, majd lesütött szemmel állt a férfi előtt. - Elfogadom. - Nem hallottam... - Elfogadom az ajánlatát! - kiabálta teli torokkal, majd amikor kinyitotta a szemét, Carson vigyorát pillanthatta meg. - De ezzel még nincs vége! - Ó dehogynem Lori. Tudja, nem vagyok haragtartó ember. Ha szépen és csendben lebonyolítjuk az üzletet, örökre elfelejtem az Esther Sandoval nevet, minden mocskot és szennyet átadok magának, és azzal a summával egész életére bebiztosíthatja magát. - Szemétláda! - Ne akarja, hogy meggondoljam magam... Holnap az ügyvédeim felkeresik a maga ügyvédeit, legyen olyan jó kislány és ne akadékoskodjon. Pápás! - integetett a férfi szélesre húzott mosollyal, majd útjára engette a feldúlt nőt, aki azonnal távozott. - Gordon? ... Igen, minden simán ment. Arra kérlek, módosítsátok a szeződést az eredeti ár felére, és miután aláírta, hozzátok nyilvánosságra az aktát. A férfi rövid szünetet tartott, amíg a vonal másik felén beszéltek. - Igazad van, várjuk meg az összes adminisztrációt, hogy ne tudjon visszalépni! Tudtam, hogy jól választottam, amikor ügyvédet választottam! Pápás Gordon!
Kedves CiGi! Bocsi, de megláttam oldalchaten és annyira imádom Charlie-t, mert olyan kis édes, hogy nem tudtam ezt most kihagyni Igazából én mindig nagyon kedves elfogadókat szeretek írni, de ha valaki olyan gonosz és önimádó, mint te vagy, akkor ez nem olyan könnyű Nem lennék szívesen egyik feleséged helyében sem az alapján, amit elmondtak, de a régi barátaid sem szívlelnek már, vannak amúgy most barátaid? Persze, az ügyvédeden kívül, aki ugye tudod, hogy nem számít a barátodnak? Amúgy meg tetszett, hogy ilyen jellemkifejtést választottál, hiszen így ismerhetünk meg legjobban egy karaktert, külső szemlélők által, mert amit ők látnak és tapasztalnak, az az igazi, és lehet, hogy közben te nem is ilyennek gondolod magadat Sajnáltam Lorit, miközben a lapod további részét olvastam, de valahogy mégsem lepődtem meg igazán. Már vártam, hogy mikor teszel egy olyan lépést, ami neked a legjobb és amivel tönkre teheted őt és ez a valami ott volt a végén. Remélem, egyik karakteremet sem szándékozol kisemmizni a jövőben... Menj játszani miután meglátogattad a foglalókat, még egyszer üdv köztünk!