Leila & Ah In

- Parancsolj, érezd jól magad – nagyot nyeltem, amikor a nyakkendőm a helyére került. Még mindig nem tudtam megkötni, de szerencsére a testvérem ügyvéd volt, ami miatt ezzel már többé nem volt problémám. Hozzátenném, hogy a fizimiskája annyira követeli a nyakkendőt, hogy az már szinte fáj. Szerintem anélkül lazán kinézne valami maffiózónak, viszont míg ő apára, addig én sokkal inkább anyára hasonlítottam a magam finom vonásaival.
- Igyekszem – már csak megszokásból is próbáltam átsimítani a hajam, de a meleg, nyári idő miatt már nem nagyon volt mit. Ilyenkor mindig megszabadultam a hajam nagy részétől, mivel nagyon nehéz volt azzal a lobonccal élni, amivel rendelkeztem a szebb, téli napokon. Őszintén, utáltam a meleget, most pedig kifejezetten kényelmetlennek hatott az öltöny. Egy fehér inget szeretnék viselni, minimum két gombot szabadon hagyva.
Egész magabiztosan léptem be az épületbe, de az első utam határozottan a mosdóba vezetett. Szerettem volna megejteni a kötelező kézmosást, meg ezen a ponton már tényleg nehezen bírtam a nyakkendővel, így egyszerűen megoldottam azt, majd végül ténylegesen kihúztam a helyéről és egyszerűen a mosdókagyló szélén hagytam. Nem az enyém volt természetesen, hanem a bátyámé, de volt neki bőven elég a kiegészítőből, nem fog neki feltűnni, hogy egy unalmas fekete darab hiányzik.
Emiatt kissé késve érkeztem meg az ötvenkettes asztalhoz, ami ezúttal kétszemélyes volt. A mai esemény nem olyannak indult, mint a többi. Pontosan tudtam, hogy ez a lelkünk kiárusításáról szólt, nekem pedig egyáltalán nem fűlött a fogam az eseményhez, viszont apa nyomatékosan megmondta, hogy ha nem jövök el, annak következményei lesznek. Én pedig egyszerűen jobban féltem a saját szüleimtől, mint bárki mástól. Annak érdekében, hogy ne kelljen találkoznom velük, képes voltam egy másik kontinensre költözni, de így sem szabadultam meg tőlük. Ez pedig mindennél nyomasztóbb volt.
- Szia – egyetlen mozdulattal intettem felé a tetovált kezemmel, hogy jelezzem: nem szükséges megfognia, lehet kezet fogni ülve is. Miattam aztán nem kell haptákba vágnia magát egy lánynak, szóval egyszerűen nyújtottam neki a kezem, amikor helyet foglaltam – Jeong Ah In.
Sosem voltam túl beszédes és kifejezetten utáltam a felesleges fizikai kontaktust, de ennek ellenére sem neveltek parasztnak, szóval benne voltam egy kézfogásban. Nekem az amerikai normára épülő puszi vagy ölelés túl személyes volt egy idegenhez.
- Átnézted már az étlapot? – fogalmam sem volt arról, hogy pontosan miről kellene beszélgetnem vele, hiszen nem ismertem őt – Mit gondolsz, ebben az étteremben melyik ajánlott menü lesz a legfinomabb? Nem ebédeltem.
Emiatt lényegében mindegy volt az, hogy mit raknak elém, meg amúgy is, amióta egyetemista vagyok, ismertem már meg nem túl elit éttermeket is. Gondolok itt a sarki, koszos kis gyrososra, ahol még a készítő közel-keleti srác izzadsága is belecseppen a kajámba, de ennek ellenére hajlandó vagyok megenni… Mert éhes vagyok.
- Mivel foglalkozol? – ha már bele lettünk kényszerítve egy randihelyzetbe, és jelenleg én voltam a férfi, igyekeztem kezdeményezni és olyan szinten képes voltam magam megerőltetni, hogy egy pillantást is vetettem rá a menüsorból. Egészen le voltam nyűgözve magamtól.

Ah In && Leila

Nincs idézetem.

Ma randim lesz, egy hotel éttermében egy idegen fiatal férfival, amit természetesen drága szüleim szerveztek nekem, a másik szüleivel együtt. Az igazat megvalva, nem értem még ma sem, hogy mi ez a egész randi marhaság, ha már úgy is megvan a leendő férjem, akkor minek ez a egész randi dolog. Az utolsó randimat sem én tettem tönkre, az a liba a semmiből tünt fel, és lelocsolta a srácot, én pedig lelettem k...va amit nem hagyhattam szó nélkül, majd szó szót követett, és anyámat is a szájára vette, és nem jó értelemben, mire jócskán megtéptem. Bármennyire is utálom, hogy parancsolgat, illetve rövíd pórázon tart, amit utálok, de egy idegen liba akkor se vegye anyámat a szájára. A vége az lett, hogy kilettem onnan tiltva, de nem is akartam abba az étterembe vissza menni. Most, egy hotel éttermében lesz a randim valaki mással, és csak remélni merem, hogy a legutóbbi eset nem ismétlődik meg.
- Azt akarom, hogy viselkedj, hogy nem hozol szégyenbe. Megértetted? Semmi verekedés, semmi hülyéskedés. - Mondja anya, és ettől mindig fel tudom húzni magam, de csak a szemem forgatom, amit nem tudom, hogy hogyan, de észre veszi még úgyis, hogy napszemüveg van rajtam.
- A szemedet se forgasd, és vedd le azt a napszemüveget. - Parancsolgat tovább anya, én pedig egy grimasz kíséretében, leveszem a napszemcsit, és a táskámba teszem, a többi cucc közé.
- Salátát rendelj, és semmi művackot nem rendelhetsz.
- Jézusom anya, nem tudnál legalább ma békén hagyni? - Kelek ki magamból, mert kezd elegem lenni, hogy még ilyenkor csak a hülye salátával képes jönni, hogy most sem hagyja, hogy legalább ma azt egyek, amit szeretnék.
- Mégis, hogy beszélsz te velem? - Kérdezi anya, közben megérkezünk a hotel elé, ahol a kocsi megáll.
- Most érezd jól magad, de majd otthon erre a hangnemre még visszatérünk kisasszony.
- Már alig várom. - Mondom elég bunkó módon, majd kiszállok az autóból, majd bevágom az ajtót, és indulok a hotel étterme felé, ahol a foglalt asztalhoz vezetnek, és mint kiderül, anyámnak hála én érkezem hamarabb, a másik még nincs itt. Még rendeltem valami csajos italt, amit kihoznak, majd ez után körülbelül öt perc múlva, ő is megérkezik.
- Szia! - Mondom, közben kezet fogunk, ami elég fura, de inkább nem teszek megjegyzést, inkább megtartom magamnak.
- Nagyon örvendek a találkozásnak, én pedig Leila Hong vagyok. - Viszonzom a bemutatkozást, és figyelek a férfire, aki kérdez, és megtudom, hogy még nem ebédelt semmit.
- Még nem néztem meg az étlapot, így nem tudom. - Mondom, és az étlap felé nyúlok, hogy meglessem mi van benne.
- Jelenleg, társ tulajdonos vagyok a Hollywood ízei étterem nél, de egy nap teljesen át fogom venni apámtól. Te, mivel foglalkozol? - Kérdezek vissza, és a étlapot lesem, viszont néha a srácra is nézek, aki nagyon helyesnek itélek meg.

szószám ✮✩ [url=ruh%C3%A1csk%C3%A1d]outfit[/url] ✮✩ kis megjegyzés   ✮✩ ✧✦