Egy évig éltél a házunkban egy cserediák program keretein belül, amikor mi kifejezetten közel kerültünk egymáshoz. Kezdetben visszahúzódó és csendes fiúnak tűntél, de hamar rájöttem arra, hogy rendes srác vagy, ahogy idővel te sem csak a buta libácskát láttad bennem. Barátok lettünk, bár voltak pillanatok, amikor határozottan elkezdtünk egymás agyára menni; ilyen volt az, mikor Lana éppenséggel hazatalált, és kikészültél attól, ahogyan képesek voltunk lelkesedni egy pirosító láttán, ami számodra szimplán csak rózsaszín volt. Vagy amikor éppenséggel téged zaklattalak azzal, hogy melyik árnyalat állna nekem a legjobban, de minimális különbséget láttál a két termék között, amit neked mutogattam. Te általában a szótlanságoddal kergettél engem az őrületbe, és természetesen annak sem örültem, amikor összetörted a kedvenc pingvines bögrémet, hiába vettél helyette nekem egy annál sokkal szebbet... Mindezek a dolgok valahogy mégis összekovácsoltak minket annyira, hogy a későbbiek során már közösen tanultunk. Persze te okos vagy, ezért sokat segítettél nekem és másoknak is a suliban, ami már kevésbé volt a kedvemre való. Idővel már nem
a leckére figyeltem, hanem sokkal inkább arra, hogy te magyarázod nekem. Nem értetted, hogy a közös tanulás ellenére miért szereztem még mindig rossz jegyeket, ezért a délutáni tanulós klubjaink folytatódtak. Pont egy ilyen alkalommal történt meg az a bizonyos incidens közöttünk, hogy én megcsókoltalak, te pedig némi meglepettség után viszonoztad mindezt.


Ennek már lassan másfél éve. Történtek közöttünk dolgok, egy ideig tartottuk a kapcsolatot, de aztán megszakadt közöttünk. Az elején nyilván fájt és nehéz volt elfogadni, de idővel már nem tetted ki a gondolataimat a mindennapokban. Egyszerűen megfeledkeztem rólad, talán te is ezt tetted velem. Viszont az egyik reggel, amikor suliba indultam volna és kinyitottam az ajtót, te álltál mögötte, kettő kávéval és néhány péksüteménnyel. Én egyszerűen ellógtam a tanítás elől, te nálunk aludtál és végigbeszélgettük az egész napot. Aztán pedig közölted velem, hogy talán jobb lenne nekünk kettőnknek barátként gondolni a jövőben egymásra... Ezzel pedig valahol összetörted a szívem, de mégis hálás voltam neked; hiszen te nem feledkeztél meg rólam.

// Lényegében ennyit gondoltam bele az egészbe, elvenni tudunk belőle, hozzáadni is szívesen teszek bármit. Semmit sem szeretnék a két karakterrel kapcsolatban kőbe vésni, szívesen alakítok a ploton, legyen szó bármiről is, ezzel megadva Neked is azt a fajta szabadságot, hogy olyan irányba vidd el a karaktert, amilyenbe szeretnéd. A pb számomra abszolút preferencia alapján lett kiválasztva, de rengeteg róla a kép és a gif - nem utolsó sorban pedig gyönyörű - ez pedig neked mindenképp jól jöhet, mert mindent megtalálsz róla, nagyon keresgélni sem kell. Természetesen ennek ellenére csak egy javaslat, ha neked nem tetszene, vagy mást képzelnél el erre a szerepre, akkor szívesen meghallgatlak és meg is tudunk egyezni! Illetve fontosnak tartom kiemelni azt, hogy az ázsiai arc egyáltalán nem elvárás, a név sincs kőbe vésve, tehát ha ez lenne az egyetlen akadálya annak, hogy megérkezz, akkor szintén keress fel, és szerintem össze tudjuk egyeztetni a nézeteinket! Nagyon várlak, több plotot is tudok számodra biztosítani, ott van például a nővérem, aki esetlegesen várhat téged, illetve bármit meg tudunk még beszélni ezen kívül is