I think we were cursed from the start. Second I let you into my heart. Do you think we were speaking in tongues. Or simply not enough? Do you ever wonder. Who took the light from our life?. The light from my eyes?. All we did was suffer. Why couldn't we just say. You took my heaven away.

mason and avery

– Még nem vagyok otthon, éppen sorban állok a kasszánál. - blöffölök, és teljesen elhiszem magamról, hogy tökéletesen teszem mindezt, de még így is fenáll az esélye annak, hogy ami a vallomás kicsikarásánál működik, az a telefon túlsófelén lévő férfinél nem. Valójában nem hazudok, hiszen valóban itt vagyok a sarki élelmiszerboltban, pont egy utcára a lakásomtól, csupán a kassza helyett éppen a borok között válogatok. A vacsorához szükséges alapanyagok pedig már mind a kosaramban vannak, és várják, hogy kifizessem őket, és hazavigyem. Nem kell semmi ördöngösre gondolni, hiszen nem szerettem volna órákat tölteni a konyhában, így az volt a tervem, hogy különféle sajt, és sonka különlegességeket szolgálok fel, ehhez passzoló friss, és aszaltgyümölcsökkel, koktélparadicsommal. Az ultraplusz pedig a bor lesz hozzá. - Nyugodtan menj be, és érezd otthon magad. A kutyáknak pedig ne hidd el, hogy még éhesek. Voltam velük sétálni, és már enni is kaptak. -
A otthonom két angol bulldoggal osztottam meg, akik nem csak a fajtájukból adódóan voltak végtelen lusták, de az idő is eljárt már fölöttük. Naphosszat csak lustálkodtak, és ha Mason felbukkant a lakásban, mindig reménykedtem pár potyafalatban.
- És figyelmeztetlek, akad némi káosz a lakásban, de ura vagyok a helyzetnek. - fűzöm hozzá, majd a ígéretet téve arra vonatkozóan, hogy sietek, elbúcsúzom a férfitól, és a telefonom a táskámba kerül.
Akadtak dolgok, melyekben nem igazán egyeztünk Masonnel, és az egyik ilyen pont az volt, hogy én közel sem voltam olyan pedáns, mint Ő. Legalábbis az életem azon területén ahol szó szerint éltem, pihentem, azt a kevés szabadidőmet töltöttem, ez pedig a lakásom volt. Nem arról volt szó, hogy halmokban állt volna a mosatlan vagy éppen a szennyes, nem beszélve a mindennapi használatitárgyakról, de közel sem volt olyan katonásrend, mint a férfi otthonában. Az IU-nál rávoltam kényszerülve, hogy rendet tartsak az asztalomon, máskülönben nem találtam volna meg az adott ügyhöz kapcsolódó anyagot, de még így is gyakran előfordult, hogy a szabályzat ellenére hazavittem pár aktát. Viszont az IU-nál nem is volt bejárónőm, aki hetente egyszer eljött hozzám, és rendet tett. Penelopet már régóta ismertem, megbíztam benne, és elégedett voltan a munkájával, és gyanítom nem tartoztam a legrosszabb kliensei közé. Felár ellenében intézte a mosodai teendőket, és még a kutyákkal is foglalkozott. Utóbbit gyanítom ingyen is megtette volna, hiszen imádta őket, de én semmiképpen sem szerettem volna kihasználni az idős asszonyt. Penelope két napja volt nálam, de ez a rövid idő is elég volt ahhoz, hogy újra kisebb rumli legyen a lakásban, és csupán erre szerettem volna felhívni Mason figyelmét, bár kétlem, hogy ennyi idő távlatából bármi is meglepné velem kapcsolatban.
- Megjöttem! - alig húszperc elteltével robbanok be a lakásba, Jack és Phil, a kutyáim csak unottan néztem felém, a lakás két különböző pontján fetrengve. A lábammal belököm az ajtót. - Hello édes, remélem nem vártál sokat rám. -
Libbennek be a konyhába, és csak futólag pillantok a férfira, de ennek az az egyetlen oka, hogy az elsődleges feladatom az, hogy a karjaimban cipelt barna szatyrokat épségben a pultra juttassam.
- Beugrottam még abba a kis francia boltba is, ahol azok a finom borok és sajtok vannak, tudod. Rengetegen voltak! - magyarázom, majd mikor kezeim szabaddá válnak, levetem magamról a blézerem, és a szék támlájára dobom. Ekkor fordulok a férfi felé, és siklik pillantásom megfeszült vonásairól a kezeiben tartott mappákra. - Azok az irodából vannak, folyamatban lévő ügyek. Tudod, hogy nem beszélhetek róluk, és amik abban a mappákban vannak, még veszélyesek is lehetnek Rád nézve. -
Még a megismerkedésünk elején letisztáztam ezt a férfival, hogy tudja, nem azért nem beszélek a munkámról, mert nem akarok, hanem azért, mert nem lehet. Ehhez pedig az is hozzátartozik, hogy vannak információk, melyekhez ha hozzájut mint civil polgár, veszélybe is kerülhet, ezt pedig nem akarom. Így aztán közelebb lépve hozzá, nyúlok a kezében lévő papírokért, hogy elrakhassam biztonságos helyre.

megjegyzés, satöbbi | ⚶