A hajad viszont nagyon szép lett, de ha így váltogatod a színeket, tönkre fogod tenni.
Rendben, örülök az egységes konszenzusnak, apa ünnepelhet a klaviatúrájával.
Mitch, ezt meg se hallottam, egy család vagyunk, együtt ünneplünk.
Ezzel rátérhetünk a következő témára; HOL tartsuk a hálaadásnapi vacsorát, és kikkel kell számolnunk? Leta, jelenleg van különleges személy az életedben?
Nyugi, Avie, akkor sem vallanánk be neked, hogy telefonálás közben vezetünk, ha tényleg vezetnénk...!
De csini vagy, Mitch.
Persze, mindenkinek vannak különleges személyek az életében, de hogy annyira különleges-e, hogy velünk töltse a hálaadást, az egy specifikus fajta különleges.
Nyilván nem leszek a gyertyatartótok, feltéve, hogy nem egyedül jönnétek...? Hozzám mondjuk jöhettek, ha nem kényszerítetek a konyhába. De tényleg szívesen le is lépek innen.
Megforgatom a szemem. Bla-bla, különleges személy! Tudom, hogy én vagyok a parti lelke, de nem vicceltem. Nem vagyok hálaadós kedvemben, és nem is leszek.
[hangos sóhaj] Köszönöm a kérdést, de a hogylétem nem függ semmilyen különleges személytől.
Meccseljétek le, nekem őszintén édes mindegy, nekem nem fáj együtt tölteni a Hálaadást, de azért ne aggódj, Avie, akkor sem fogok egyedül otthon ücsörögni, ha Mitch ezt a háta közepére sem kívánja.
Hé, egyszerre egy drámai pillanatnak van helye. Ne most fulladj meg, Avie!
Ajj. Nem tudom, hogy mondjam? Ennek itt volt az ideje, oké? Ne tegyetek úgy, mintha nem azt vártátok volna, mikor mondom ki végre, hogy elbasztam. Az egész házasság dolgot.
Vincent mondta ki a dolgot, gondolom ő nyújtja majd be a papírokat... Nem tudom, a legkevésbé sincs kedvem ezzel foglalkozni. Egyikőtök kanapéja se túl kényelmes.
Mind a kettő határozottan jól hangzik. Bár tegnapelőtt megpróbálkoztam én is az ivással a hír örömére, aztán elég gyorsan taccsra vágtam magamat. Elgyengültem, már inni se tudok rendesen.
[b]Fogalmam sincs, hogy mit akarok, Avie. Mondjuk ha Nihallal feliratnál pár bogyót, mondjuk egy kis Xanaxot vagy ilyesmi, azért hálás lennék.
Szóval naná, gyertek hozzám! Majd szóljatok, hányra tervezzek veletek, addig meg feltöltöm a bárszekrényt... és felveszek speciális, nem gyógyszer-típusú megrendeléseket.
Felettébb haszontalan így egy orvossal járnod. Ideje sincs rád, és gyógyszert se ad. Bár legalább apa kérdezgethet tőle a könyvéhez.
Akkor Leta. Már ha nem rejtegetsz véletlen te is valakit a ruhásszekrényben. Mert ha igen, csak miattunk nem kell ám elküldened.
Még megvan a közös számlám Vincenttel, úgyhogy szívesen kibérlem a Four Seasons egyik lakosztályát. Mert basszameg, azért.
De azért ha jobban belegondolok... Lehet, hogy mégis kéne apához mennünk, nem? Legfeljebb azt mondjuk, mindannyiónknak korán kell lelépnie. Munka miatt. Egyszerre. Nem gyanús.
Ha szerencsénk van, fel se tűnik neki, hogy elmentünk. Vagy ott voltunk. Velem megesett már, majdnem szívrohamot kapott, mikor visszajöttem a mosdóból.
Naná, hogy lesz, és nem, senkit sem a ti kedvetekért fogok rejtegetni.
Viszont ebben Avie-vel vagyok, úgysem veszi észre, hogy ott vagyunk, akkor minek erőlködjünk? Ha felemeli magától a telefont, beugorhatunk hozzá délután, de őszintén, szerintem eszébe sem fog jutni a Hálaadás.
Nem tudom. Rám jött valami érzékenységi roham. Még nekem is vannak olyanjaim.
Néha aggódom miatta. Ti nem? Nem annyira családi szeretetből, inkább egészséges tudatosságból. Ha az emberek nem használják az agyukat, az jelentősen növeli a korai demencia esélyét. Semmi kedvem pelenkázni.
Lehet, hogy el kell kezdeni távolról etetni. Minden nap küldeni neki valamit wolttal vagy ilyesmi. Észre se venné hogy nem ő rendelte.
Ha ő képes volt három gyászoló gyereket beíratni egy bentlakásos iskolába egy MÁSIK KONTINENSEN én is minden szívbaj nélkül küldöm majd demens öregként egy öregek otthonába, ahová való.
És még hálás lehet; én kiszámolom majd előtte, hogy képes vagyok-e hosszútávon finanszírozni mindezt, és nem rántom ki a megszokott közegből, amikor lenullázom a bankszámlámat.
Ha jótékonykodni szeretnél, szíved joga, de én nem kérek belőle.
Őszintén kétlem, hogy értékelné, vagy akár szüksége lenne a mi istápolásunkra.
Egyébként is kitart az állítás mellett, hogy ő használja az agyát, hát szerintetek mivel ír nagyregényt? Figyeljétek meg, nagyon sokáig boldogítani fog még minket.
Ha használná az agyát, rég elengedte volna azt a világmegváltó ötletét, amiről soha nem beszélt nekünk. Úgy fest az az ember, mintha lenne logikus gondolata? Szerintem azt elhagyta a kilencvenes években, túl sokat szívott hozzá.
Nem tudom, Avie. Én nem szeretek ennyire erőteljesen ítélkezni. A gyász rengeteg különböző módon meg tud nyilvánulni.
Szimplán nem látom értelmét, hogy mindkét szülőnk a süllyesztőbe vesszen. Elég elbaszottnak érzem magam tőle. És ez a szakértői véleményem.
Nem tudom, hogy azt kívánjam, legyen igazad, vagy azt, hogy ne, Leta.
Dicséretes, Mitch, hogy ennyire nyitnál felé, de félek, csak újabb csalódásokban lenne részed. Ezzel persze nem azt mondom, hogy ne tedd, hanem hogy ésszel csináld.
Én őszintén nem szeretnék menni, de ha mindketten beakartok nézni hozzá, csatlakozok hozzátok.