Ismeritek azt a viccet, amiben egy tizenéves srác a mélybe veti magát, és keresztbe töri a karrierjét meg a gerincét? Nem? Komoly? Hát akkor kurvára lehetnél tájalóbb… Én is pont ezt mondom, TáJolÓBB!!4!!4 - Egy nyelvi nehézségekkel küzdő professzionális pénzkezelő párzási bőgését halhatták. Természetes élőhelyén, Bronxban találtunk rá erre a nem mindennapi példányra. A faj jellemzője a korai illegális bevándorlás, és a szülők lemondása. Úgy tudjuk többnyire égett pizza szélekkel táplálkozik, ami a vendégek a tálcán hagynak távozásuk után az étteremben, ahol dolgozik. Az adóhatóság és a bevándorlási hivatal közösen munkálkodik a befogásán, hogy ne jelenthessen veszélyt az amerikai állapolgár névre keresztelt haszonállatra.

S-P-E-C-T-R-A-S-E-X-U-A-L. Nem, nem biszexuális. Nem, nem spriccelek állatokra. A hulla nem lenni szexi. Pán, de nem pán. Čoveče, popušiću ti kurac! - Egyszer volt, hol nem volt egy LMBTQ+ srác, akinek a szeretet nyelvét igen kevesen érették meg. Legfőképp az anyja számára okozott csalódást azzal, hogy az elefánt istálló mögött a szájába vett egy bőr fuvolát, pedig a drága mama azt hitte trombitálni jobban szeret. Valójában mindegyikért hasonló szinten van oda. Ennek ellenére ő mégse mondható briósnak vagy pánsíposnak, mert őt sose vezérelték a nemek, és a személyiségek se gerjesztenek szenvedélyt benne. Az ő vágyait pusztán az aktuális hangulata befolyásolja.
 
Ne može se pobeći iz svoje kože. - szól a szerb közmondás. Ha nagyon le akarnánk fordítani, akkor a vér nem válik vízzé szófordulatot használnánk. A szerb hagyományok szerint ez annyit tesz, mint előtérbe helyezni a vérrokonságot az idegenekkel szemben. A Bozovic család életében ez mindig is lényeges szerepet játszott. Az 1800-as évekre visszatekintve láthatjuk a családfán, hogy első unokatestvérek közötti házasság nem volt ritka az egykor nemesi rangot viselő família körében, akik mindenáron igyekezték megóvni a vérvonal tisztaságát. Nem véletlen akadt több orvosilag igazoltan őrült a családban. Emil ezt hagyományt -, mármint a család közelségét, nem a vérfertőzést - tudat alatt mindig is tiszteletben tartotta a rengeteg összetűzés ellenére. Még a megvetendő szexuális irányultságával együtt is ő a mamin najdražin sin.

Smrt - annyit tesz halál. Az élettelen testet koporsóba fektetik, majd vallási szokások szerint földet szórnak rá. A halott vagyonát többnyire szétosztják a kedvezményezettek között. De belegondoltál valaha, hogy mi van, ha semmit nem hagysz magad után az űrt leszámítva… márha azt egyáltalán hagysz. Még azok után is marad valami, akik adóssággal terheli az élő rokonaikat a túlvilágról. És te mit hagysz? Talán van néhány pár slampos cipőd, amit majd a szeretetszolgálat átvesz. Jobb híján a kedvenc játékaid is nélkülözőknek adják, akik sose ismertek. A neved elkopik, már csak egy fejfa emlékezik rád valahol a város szélén a temetőben több száz kilométerre a családodtól.  Ugyan ki volt az az Emil Dobroslav Bozovic? Valaki felejthető. Egy a hétből, az eltűnő kisebbség.






Irina Jasna Bozovic
Sose volt erősségem csendben ülni és hallgatni. Egyszerűen fizikális képtelenség, hogy én egy hosszúra nyúló monológot is képes legyek végig hallgatni egy ültő helyemben. Főleg, ha a nővéremről van szó, aki egy átkozott hárpia. Esküszöm a világon nincs még egy olyan ember, aki annyi szót tud fölöslegesen elkúrni, mint amennyit ő.  Egyszer megkértem, hogy fejtse ki röviden, amit szeretne, mert kurvára nem volt időm az előadására, de ezzel csak ellenkezőjére fordítottam a folyamatot. Átlagosan fél órába telik, hogy elmondja, hozzak kenyeret is a boltból, de így beletlet vagy másfélbe a kioktatással, amiért némaságra intettem. Szóval, ha valaha is haza megyek, és Irina kérdezné otthon vagyok-e, akkor csak zsigerből vágd rá, hogy nem. Elhaláloztam, deportáltam az országból végleg, vagy hazudj bármit baszki, csak ne tudja meg, hogy hazamentem.

Milenko Zlatan Bozovic
Anyám szerint a romaság az ereinkben csordogál. Habár apám nemesi vonalról származik, aminek tagjai korán elszegényedtek, addig anyám felmenői cigányzenészek voltak, akik folyton nélkülöztek. Ez az ág a bátyámon látszik meg a legjobban, és nem arról beszélek, hogy milyen fantasztikus tehetsége van a zenéléshez, hanem, hogy a bőrszínét átengednék a minőségellenőrzésen a Milka gyárban. Bár tény és való, hogy a hegedű is úgy áll a kezében, mintha már így jött volna ki anyánkból. Miko, a kis pöcs mielőtt megszülethettem volna már lecsapott a családi vállalkozás legjobb posztjára. Apánk gyakorlatilag 4 éves kora óta porondmesternek szánja a cirkuszba, ami egész gyerekkoromban az otthont jelentette számunkra. Sőt, a legtöbben a cirkusz szakmába képzeltük el a jövőnket is. Csak velünk ellentétben Milenko seggét a papa már az első perctől kezdve aranytálcán hordozta. Nem véletlen lett a bátyámból egy pökhendi, beképzelt fasz, aki sose engedte, hogy az ő játékaival játsszak. Szóval, ha összetalálkoznál Mikoval ne érezd még véletlen se szar embernek magad, még akkor se, ha olyan kibaszott lenézően néz rád, mikor ketchuppal eszed a rántottát.

Emil Dobroslav Bozovic
Én vagyok a harmadik gyerek, és ha a szüleim nem lettek volna olyan szaporák, mint a nyulak, akkor egy normál családban a legkisebb is én lennék. Ezzel szemben még a hányatatott sorsú középső gyereket se tudom játszani, mert csak a harmadik vagyok a 7-ből. A mama minden áron szerette volna, ha artista lesz Irinából és belőlem, ezért a hétköznapjaink egészen kiskorom óta azzal teltek, hogy anya lógatott minket a plafonról. Később az edzéseinkhez Zdenka és Nadinka is csatlkaozotott, de sokáig csak hármasban gyakoroltunk. Szóval volt egy közös számunk Irinával, amit körülbelül 150-szer adtunk elő közösnég előtt. Igazából egészen szerettem csinálni, a mama szerint szép karrier várt rám artistaként. 16 évesen viszont leestem egy rosszul rögzitett kötél miatt, és sérült a gerincvelőm is, így nem sok esélyt adtak az orvosok arra, hogy bénulás nélkül túlélem. Végül valahogy megoldották, aztán most itt vagyok, pont mint egy begyöpösödött fasz, aki 20 métert zuhant 400 ember szeme láttára.

Sidon Venceslav Bozovic
1998-ban a család vett egy bébi hím oroszlánt, aki a Sidon (de a családban csak Sid) nevet kapta, ugyanis az öcsémről lett elnevezve. Most képzelj el egy két és fél éves kis srácot, akinek még a beszéd nehézségeket okoz, de lépten nyomon egy bébi oroszlánnal közlekedik. Sidont Sid sose harapta meg, még egy karmolást se ejtett rajta, mikor gyakorlatilag tépte a szőrét. Ezzel szemben velünk agressziv volt, velünk sose játszott óvatosan, mindig agyon össze-vissza voltunk karmolva. A két Sidon együtt nőtt fel, és az oroszlán egyértelműen elfogadta az öcsémet alfának. Évekig porondra se került, mert a gondozói is csak Sidon jelenlétében tudtak dolgozni vele. Viszont mikor az öcsém már nagyobb lett különleges trükköket is be tudott neki tanítani, amiért egész Szerbia odáig volt. Imádták a trükkjeiket, a bevételünk pedig az egekben volt akkoriban.  Az öcsém nagyon nyugodt lélek, egyedül akkor láttam kibukni, mikor a 2010-es évek elején az állatvédők elvették tőle Sidont. Szóval, ha jót akarsz magadnak ne kérdezd Sidről.

Zdenka Jelena Bozovic
Avagy a tündér lány. Sokszor gondoltunk rá, hogy valójában örökbefogadott gyerek, mert a természete egyszerűen nem illik bele a családi összképbe. Azonban a külső vonásai letagadhatatlanul mi vagyunk. Zdenkától baszki életemben nem hallottam még egy rossz szót sem, mindig segitőkész, és ott van, ha bárkinek bármi baja van. Ugyan szegényem nem a legélesebb kés a fiókban, de talán ezért is szimpatizáltam vele mindig. A balesetem után Zdenka kapta meg a helyemet az Irinával közös számunkban. Egyfajta fura edző-diák kapcsolat alakult ki köztünk, mert a mama rám hagyta a feladatot, hogy tanítsam be neki a figuráimat. Sokszor volt sirás a vége a történetnek, és azt kell mondjam, nem az én szememből potyogtak oroszlán könnyek. Zdenka nagyon nehezen bírja a kritikát, főleg ha az én stilusomban adja elő az ember. Két kurva életbe már pont elég volt ahhoz, hogy utáljon velem dolgozni.

Nadinka Malina Bozovic
Még mindig a szemem előtt van a kép, ahogyan Miko hegedül a porond közepén valami népdal szerűséget játszva, miközben Nadinka egy ló hátán állt hagymányos szerb népviseletben. A lovat Sidon vezette, akit úgyszintén belekényszerített a mama egy népvisletbe, ugyanis valami nemzeti ünnep alaklmából lett szervezve az egész előadás. A tömeg újongot, mindenkit elbűvölt Nadinka a kislányos bájával. Ugyanis a húgom legfőbb jellemzői közé tartozik, hogy szép is, okos is, és mindegyik jellemvonásával tisztában van, ráadásul nem fél ezt a saját előnyére fordítani. Az esetek 99,9%-ában képes kikergetni a szarjaival a világból. Egy “bátyus létszi”-re vagyok attól, hogy önként vessem magam az oroszlánok közé. Na és amikor beveti a szempillának csúfolt legyezőit, és olyan bociszemekkel néz rád, hogy egyszerűen képtelen vagy ellenálni, na akkor fogod azon kapni magad, hogy az alázatos szolgája lettél. Ne ess az én hibámba, menekülj, még most, amig megteheted!

Vlado Andrej Bozovic
Ha próbáltál már rozsdás kútból vizet szivattyúzni, akkor biztos ismered ezt a jelenséget. Tudod, amikor az elején gusztustalan barna cucc jön, aztán ha elég sokáig hagyod folyni, akkor szépen lassan kitisztul, és megkapod a kiristály tiszta árgyalatot, amire már az elején vártál volna. Na nálunk is pont ilyesmi történhetett. A testvéreimmel az átlag IQ-unk csak azért ütheti meg a minimumot, mert Vlado és Nadinka az egekbe reptetik, amúgy valahol a közepesen szar alatt kullognánk. Vlado agya mindig is olyan volt mint egy szivacs. Kiskorában is hamar tanult meg beszélni, és nem szabadott még véletlenül se elszólni magunkat mellette, mert mindent megjegyzett. Talán őt ismerem a családban a legkevésbé, és nem azért mert vele töltöttem a kora miatt a legkevesebb időt, hanem egyszerűen sose voltunk egy nevezőn. Miko csak próbálkozik okosnak mutatni magát, hogy azt érezd mellette, te buta vagy, ezzel szemben Vladonak nem kell próbálkoznia, ha meglátom már inkább visszaadnám az érettségimet is. És hogy miről lehet Vladoval beszélgetni? Hát valamiről biztos.