Matt, Teo, közeli barátoknak, családnak: Ray, RayRay
Születési hely, idő:
New York, 1988.08.12.
Kor:
31
Lakhely:
Manhattan
Szexuális beállítottság:
Heteroszexuális
Családi állapot:
Egyedülálló
Csoport:
Bűnüldözés
Tanulmányok (befejezett):
NYPD Police Academy, nyomozó
Munkabeosztás:
Szövetségi nyomozó
Munkahely:
Tengerészgyalogosság, jelenleg FBI
Hobbi:
motosport, vizilabda
Play by:
Brett Dalton
Jellem
Hogyan is írhatnám le ki vagyok? 188 centiméter, 80 kiló, barna haj, barna szem. Ezt látja bárki aki első ránézésre jellemezni akar. Egy jóképű fiatal ember, akinek látszólag nincs jobb dolga, minthogy a külsejével törődjön, játsza a vagányt, az FBI nagymenőjét. A látszat azonban csal. Bár a megjelenésemre adok nem vagyok nagy hal, sőt sokkal inkább a kishalak közt vagyok. A magam 8 évével még bőven nem mondhatnám magam profinak sem. Pláne azokhoz képest akik már 25-30 éve a pályán vannak. Nem is tartom magam nagyra, tudom, hogy hol a helyem, és igyekszem a legjobb tudásom szerint végezni a munkám. Minden héten kétszer edzek, és imádom a vizisportokat. Emelett szoktam olvasni is hébe-hóba, és ott van nekem Max is, a huskym. Persze én sem nevezném magam tökéletes. Borzasztóan makacs, önfejű, és néha elég goromba vagyok. Előfordul, hogy tudtomon kívül sértek meg valakit, hogy aztán kedvességgel, és ha a helyzet úgy kívánja humorral próbáljam oldani a feszültséget. Nem sokan mondanák meg rólam, de empatikus, és törődő is tudok lenni azzal aki kiérdemli nálam ezt a bánásmódot.
Múlt
Azt mondják mindenkinek meg van a maga keresztje, a démonjai, melyik kísértik, és nem hagyják nyugodni. Nekem sokszor úgy érzem kétszeres adagot mértek odafentről. Átlagos családban nőttem fel, édesanyám rajztanár volt, apám rendőr volt. Az információszerzésen dolgozott. Amíg kicsi voltam nem is fogtam fel sokat ebből, csak annyit, hogy nagyon sokat van távol, sokszor éjszakákba nyúlóan is. Gyakran jött haza sebesülten, bekötött karral, vagy lábbal. Mikor rákérdeztem mindig azt mondta semmiség, katonadolog. Ő volt a hősöm, aztán egyszer csak elkezdett leépülni. Pár hét alatt rohamosan romlott az állapota, mégse volt hajlandó orvoshoz menni, csak mire már nagy lett a baj, és nem tudtak rajta segíteni. Azt mondták a szívével volt gond, bár nem voltak benne teljesen biztosak mi okozta a halálát. Alig voltam 12, szinte még gyerek, viszont felfogtam a dolgok súlyát. Anyánk nem hagyta, hogy rossz sorunk legyen, ő és a bátyám azon voltak, hogy minél jobb körülmények közt tudjunk élni. Aztán alig 5 évvel később Rick is eltűnt az életünkből. Senki nem tudott róla semmit, egyik nap elment dolgozni, és nem jött többet haza. Rettenetesen dühös lettem, és hirtelen felindulásból eldöntöttem, hogy megedzem magam. Szó szerint. Csatlakoztam a tengerészgyalogossághoz, és két évig szolgáltam. Bár bevetésen sosem vettem részt szerettem, a századunk elismertebb tagjai közt voltam. Ott ajánlották nekem a rendőrakadémiát, ahová a leszerelés után be is iratkoztam. Kítűnő eredménnyel diplomáztam, és kiváló ajánlatot kaptam. Tekintve, hogy már szolgáltam, és a családi gyökerek miatt beajánlottak az FBI-hoz, persze először csak gyakornoknak. Szorgalmas voltam, és tudatosan küzdöttem magam előre. Piti ügyeket sóztak mindig a nyakamba, mégsem panaszkodtam. Majd két éve előkerült egy akta, valahonnan a süllyesztőből. Pár bizonyítékot kellett volna csak kategorizálnom, amiket véletlen rossz dobozba tettek. Azonban túl kíváncsi voltam, és nem bírtam megállni, hogy belenézzek. A képeken felismertem Rick tetoválását, legalábbis azt a részét ami a súlyosan megégett bal karjából megmaradt. Ezen kívül a teste többi része nem került elő, csak a koponyája, így a fogászati kartonja alapján tudták beazonosítani. Az indok ismeretlen, az elkövető nem tett vallomást amikor elfogták. Otthagyta az ujjlenyomatát, és mivel visszaeső kérdés nélkül csukták le. Annyit idővel elárult kihez tartozik, a börtönben elkotyogta, hogy manhetten alvilágban mozgott. Összeállt a kép. Rick sosem árult el konkrétan melyik cégnél beszállító, akárháynszor is kérdeztem mindig azt válaszolta szabadúszó. Ahogy a szóbeszédekből, és az információmorzsákból összeraktam sokkal inkább egy piti besúgó, aki bárki után kémkedett, ha elég pénzt fizettek neki. Hol a jó, hol a rossz oldalnak szállított adatokat, attól függően ki ajánlott többet. De lebukott, és lelőtték, majd benzinnel felgyújtották, hogy ne maradjon nyoma. Sokáig nyomasztott, és pszichológushoz is jártam miatta, bár legalább megtudtam az igazságot, és erősebb lettem. Azóta már számtalan mocskot csukattam le, és nyomozóvá léptettek elő. Ezek közül a férgek közül is sikerült lecsukatnom egy újabb tagot. A húgom, Riley jókor volt jó helyen. Késő este kocogott, amikor egy utcával arrébb kiáltást hallott. Nem tétovázott, hívta a 911-et, és mivel a tettes így sietve kényszerült távozni hamar kézre kerítették. Viszont neki tanúskodnia kellett ellene, mivel más nem mert. Az alku részeként a tárgyalás után új személyazonosságot kapott, a legnagyobb titokban költöztették át Lancesterbe, és állást is kapott egy csendes könyvelői irodában. Azóta láttam párszor, jól beilleszkedett, elsajátította az új énjét, bár nekem bevallotta, hogy a bújkálást nehezen viseli. Sajnos még a szervezet nagyon is aktív, így lehet sosem térhet majd nyugodt szívvel vissza a környékre. Vagy lehet hogy mégis? Az egyik Hamilton lány valami rosszban sántikál. Kopót akar játszani, pedig ők nem erről híresek. A főnök busás fizetésemelést ígért annak, aki beépül, és a bizalmába férkőzik. Nem szívesen, de önként jelentkeztem a feladatra. Lehet soha nem lesz többet alkalmam revansot venni, tehát meg kell ragadni minden lehetőséget. Ha csak a legkisebb esély is meg van rá, hogy felszámolhatok egy ilyen undorító brigádot már megérte. Plusz még lehet a bátyámért is bosszút tudok állni.
A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe.
Nehéz múlttal rendelkezel, ami akaratodon kívül is kihatással bírt a személyiségedre és a jövőben meghozott döntéseidre is, mindez pedig nem csak téged, de a családod tagjait is jól láthatóan végigkísérte. Az édesapád elvesztése után a testvéredével is meg kellett birkóznod, melyet bizonyára még az is nehezített, hogy sok éven keresztül megválaszolatlan kérdéseket hozott magával az ő eltűnése. A későbbiekben megtudott információk talán egyfajta lezárás jelleggel bírnának számodra, de ilyet az ember soha az életben nem tud kiheverni, de legalább újabb kérdések helyett most már válaszokat is kaptál, melyeket te magad szerezhettél meg. Ez pedig valamennyit segít, még ha soha nem is lesz már minden ugyanolyan tőle. Keményen megdolgoztál azért, hogy ma azzal foglalkozz, amit igazán szerettél volna elérni. Fokozatosan másztad meg azokat a lépcsőfokokat melyek egyre nagyobb teret adtak neked ahhoz, hogy leszámolj azokkal az emberekkel is, akik tönkretették a családodat, még ha te is tudod jól, hogy ez közel sem lesz annyira egyszerű vagy veszélytelen. Talán ez az újabb fordulat az ügyedben pozitívabb változásokat fog hozni számodra és előrébb juthatsz benne, habár van egy sejtésem, hogy fog ez hozni még számodra jó pár fejfájással teli pillanatot. De ha már egy kicsivel is több információhoz jutsz, mint ami eddig a birtokodban volt, akkor úgy gondolom megéri az apró lépésekben történő haladás folyamata. Mindenesetre pont ezért megvan ennek a maga adrenalinnal teli hatása, amely általában csak ösztönzően hat a megtapasztalójára. Érdekes napok várnak még rád, én pedig kíváncsian várom, hogy miképpen alakulnak a terveid a továbbiakban. Talán végre sikerül pontot tenned annak az egésznek végére, amely már egy ideje lefoglalja minden gondolatodat. Ennek érdekében nem is tartalak fel tovább, hiszen biztosan már várnak rád. Remélem készen álltok mindketten arra, hogy felforgassátok teljesen a másik életét.
Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék! Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran! Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok!