A szomszédban lakott egy féllábú zsoké. Komolyan az volt, ne röhögj! Igaz, amikor elvesztette a lábát, már nem versenyzett többé. Nemrég meghalt és az örökösök eladták a házat, ami amúgy szerintem baromi érdekes, és nagy. Óriási parkosított kert tartozik hozzá, meg egy régi viktoriánus ház. Amikor kicsi voltam rengeteg hülye urbánus legendát gyártottam a házhoz, amivel jó volt az osztálytársakat ijesztgetni. Na a lényeg, hogy ezt a házat vásárolod meg egy napon és költözöl a szomszédba. Én meg baromi kíváncsi természet vagyok, szóval kilesem rendesen amikor megérkezel, amikor pakolászol, amikor a kertben nézelődsz….neeeem nem vagyok kukkoló vagy ilyesmi, csakhát mégis a gyerekkorom egyik titokzatos birodalmát foglalod el. És hiába kérdeztem a bátyámat Felipét, ő sem tud rólad semmit. Hogy ki lehetsz, hogy honnan jöttél, vagy éppen mivel foglalkozol, vagy foglalkoztál előtte. Olyan csendes fajta vagy, igaz egyszer rajta kaptál, hogy a fa tetején lógok és téged nézlek.Baromi ciki volt. Csak reménykedem, hogy azt a frankó kis rénszarvasos szökőkutat pár alacsonyabb lombú fa takarásában nem fogod elbontani. Szerintem tök cuki, hogy az orrukon folyik ki a víz...mondjuk kicsit undi is, régen mindig sokat nevettem rajta. Szóval jah...egyszer már rajtakaptál, és csak nevettél, majd pisztolyt formáztál az ujjaiddal és felém lőttél. Hú, a szívbaj elkapott rendesen. Hogy tréfáltál, vagy finoman jelezted, hogy jobb lesz nem leskelődni, nem tudom. De ettől persze én még kíváncsibb lettem, ám most már rendesen odafigyelek, hogy minél kisebb legyen az esélye annak, hogy észreveszed a ténykedésem. Például amikor karácsonykor az ezüst fenyő lombja között elbújtam, még díszeket is aggattam magamra, majd befagyott a hátsóm, de sikerült kilesnem, hogy….hát fát vágsz. Rohadt sokat. Na jó, az mondjuk nem volt izgalmas. De az például igen, amikor telefont bonyolítottál, és valami áruról volt benne szó. Nem tudom mi lehetett pontosan, de Felipe azt mondta, hogy ne nagyon akarjak veled haverkodni, és jó lesz, ha távol tartom magam tőled. De persze mintha lóval imádkozna, én folytatom a leskelődést, amíg egyszer majd le nem bukom.
/Kiegészítés: Aki ismeri a “Szállító” című filmet, az nagyjából képben van Frank Martin figurájával(nem véletlen az egyik ajánlott ava sem)
No valami ilyesmit képzelek el a karakternek. De ha valaki nem ismeri, a fenti kis kedvcsináló nagyjából leírja mire is gondoltam.Igazából szerintem tök érdekes játékaink lehetnek, már csak a generációs különbségek okán is.Örülnék egy érdekes, és szokatlan barátságnak kettejük között. Hogy lehet e belőle több? Nem tudom. Ha működik ez az érdekes kapcsolat, akkor miért ne?  Nem utolsó sorban a karakter önállóan is meg tudja állni akár a helyét.Sípolj nálam ha itt vagy és majd csicsergünk PM-ben/