Szerintem, ki fogom rúgni a mendzseremet, mert totálisan semmi értelme nincs annak, hogy itt basszam a rezet, egy csomó idióta közt, az első egy órában itt voltam, kezet fogtam még azzal is, akit nem ismertem és mosolyogtam, és bazsalyogtam, de ha a nézéssel már ölni lehetne, rég halott lenne Timothy, akit csak stílusosan Timmy-nek hívok, a Shout Parkos kis Timmy után. Utálja is, de legalább tudom mivel baszogatni. Én nem akarok kitűnni, nem akarok balhés seggarc lenni ,így is elviselhetetlen a természetem, akkor minek körém ez a sok pr baromság?! Szerencsére, volt beleszólásom a menedzserem felfogadásába, és átnéztem a papírokat, ha hatszor nem írattattam át vele, akkor egyszer sem. Pénzéhes kis fasz. A mai este volt az utolsó húzása. Aztán majd meetingeltetek én magamnak új, normális menedzsert, aki érti is a dolgát, és figyelembe veszi azt, hogy mit szeretnék. Nem az ő bulizós álmait valóra váltani. De kész szerencse, hogy nem az én számlámat terheli ez az egész szarsága, az övét. Ő bérelte ki a szobát, én csak itt alszom mára, mert holnap estefelé itt a TLC-n lesz interjúm, és onnan, a város szélén, ahol lakom, órák kérdése lett volna, hogy idejussak. Így az interjú miatt praktikusnak gondoltam azt, hogy mára itt aludjak. Másként nem mentem volna bele. A harmadik bagzó pár után becsuktam az ajtómat, kulcsra. Éjfél után még javában dübörgött ez az egész, azért rendeltem magamnak kaját, így kidugtam a lakosztályomból egy kis időre az orromat, míg a zsúrkocsival átszlalomoztam a helyemig, Lenanak küldtem egy sms-t ő afféle mentorom, őt kísérgetni szoktam csak, mindenféle extra szolgáltatás nélkül. Meghalt a fia, és állítólag rá emlékeztetem. Mindegy. De amíg hajlandó segíteni, annak örülök. Megkértem arra, hogy kerítsen nekem egy megbízható ügyvédet, akivel krúgathatom Timmyt, és segítsen menedzsert találni. Gazdag özvegyasszony, akinek megesett rajtam a szíve, és csak annyira használom ki, amennyire pont egészséges, cserébe elmegyek vele operába, és hasonlók. Beat Sabereztem nagy unalmamban. Sosem voltam túl társasági ember, és megvoltam magamban, sokkal jobban szerettem tartalmasan tölteni az időmet, edzéssel, vagy zene írással, de itt még azt sem lehetett. A Beat Saber után, a penthouse azon része ami le volt zárva a bulizók elől, azon a részén szerencsére volt edző terem is, így lefoglalgattam magamat. Sikert arattam, a GOT talenten, és épp a duettes társammal beszélgettem telefonon, izgult, mert holnap ő is eljön az interjúra. Képes voltam megnyugtatni, és ez tőlem, szerintem,hatalmas fejlődés. Titkon még hátba is veregettem magamat. Fürdés után az ágyamba vackoltam el magamat. A fene se gondolta volna, ekkor még,hogy valaki bejut a lakosztályomba, hogy hogyan? Pedig odafigyeltem arra ,hogy az erkély felől se lehessen betévedni hozzám, vagy a folyosó ajtómon se, nem akartam vendégeket sem. Mégis… egyszer felriadtam, mintha valami leesett volna valahol idebent, bár sehol sem láttam senkit. Talán fel kellett volna vennem egy gatyát, hogy nehogy valaki véletlen beakasszon nekem, vagy megpróbálja a lehetetlent részegen. Visszaaludtam, puha, és meleg test, kellemes illata van az illetőnek, a nyilvánvaló pia szagon túl, azt hiszem. A tarkójába szimatolok, nem…tényleg nem álmodok! Bár… nekem nincs párom se! Senki mellett nem szoktam ottmaradni reggelig sem! - Mi, a picsa?! – hördülök fel, és felpattantok az ágyról, amikor pedig meglátom Maddoxot, ledöbbenek. Te kis fasz! TE KIS FASZ! Közelebb lépek hozzá, és megböködöm. Totál részeg, még atomot is robbanthatnék mellette. Nem tudom,hogy hogyan került ide, de tuti szar lesz az ébredése. Ha nem ébred fel, továbbra sem, levetkőztetem, és így hagyom magam mellett, én meg visszabújok az ágyba, mellé.Ezt megfogja szívni! Igazság szerint nem lenne vele bajom, bejött mindig is, de nem vagyok az a fajta, aki szó szerint visszaélne a helyzettel, viszont leckének jó lesz. De mennyire jó! Tutti! Amikor látom már, hogy ébredezik, közelebb húzódom hozzá, a csókot azért kerülöm, a pia szagból sejtem, hogy totál részeg, végig simítok a hasán, és körbe nyalogatom az egyik mellbimbóját. Végig karmolom a combja belső felét, ez épp elég lecke lesz a számára szerintem. Gyere csak, ébredj fel, te rohadt szemét kis fasz, te, aki cserben hagytál a könnyű út miatt!
And nothing I could ever write would help you understand this life
Egy újabb bulimeghívás, valakinek a valakije kapcsán, és igazából már fogalmam sincs hogy ki a buli házigazdája, de azt hiszem nem is igazán érdekel. Csak az hogy jól érezzem magam, és pia van dögivel, és nem sajnálom magamtól. Megérdemlem, hiszen végre lett egy bandám, akivel komolyan vehetjük az egészet és Cait is aranyos. A buli meg olyan, mint szokott lenni, egy idő után leül, aztán jön némi segítség és újra pörögni kezd és a zenei felhozatal is eléggé vegyes. Tetszik itt, bár fogalmam sincs kinek a lakása ez, de szétbulizzuk, és egyszer én is szenvedek egy kis blackoutot amikor egy random csajt találok a farkamra tapadva, és így okoz némi wtf élményt, de ez nem gátol meg persze hogy élvezzem, és bíztassam a folytatásra. - Gyerünk baby, ezazzzzz istennővagyhhh - nyögök fel, ahogy lassan megrándul a farkam és beleélvezek a szájába, és valószínűleg gyakorlott lehet már, mert nem hisztizik és nem fulldoklik. A hajábasimítok, fogalmam sincs mi a neve, vagy kinek a kije. - Eszméletlen vagy - simítok az arcára mielőtt tovább botorkálnák, és kezd egy kicsit húzni a fejem, mert hát mint mondtam nem sajnáltam magamtól a piát, és most keresnék egy szabad zugot ahol letehetem magam egy kicsit. Muszáj pihennem egy órát, mielőtt folytatnám tovább, de mindenhol foglalt minden és vagy dugnak. Viccesnek találom, és lassan eljutok egy csendesebb részre, fogalmam sincs hol fordultam rossz felé, de hirtelen eltűnik a tömeg és a zaj, és egy ágy tárul elém, ahol már alszik valaki. Kit érdekel, ki az, csak bezuhanok mellé, miután levettem a felsőm és a cpőm, zoknim. Gatyában terülök el, és a végén még egy kis takarót is szerzek magamnak, aztán pápá világ. Fogalmam sincs mire ébredek fel, de valaki olyan kellemesen nekem simul. Nem akarok felkelni még, olyan így feküdni de aztán valaki lehúzza a gatyám. - Naazznym[Na az az enyém] - morgolok fel, közölvén hogy az az enyém, és ne akarjon már kiforgatni belőle, de ugyanaz a valaki elkezd simogatni is, és erre már elmosolyodok és lassan fordulok oda hogy kinyissam a szemem és így nem egészen az a látvány fogad amit szeretnék. - Hát... bazdmeg, te nem a tegnap esti bombázó vagy - nyögök fel fejfájósan ahogy szembesülök a volt legjobb barátommal. Vagy valami olyasmivel. Xander feje volt az utolsó amire most vágytam volna. - Picsába.... - húzódok el, ahogy fel akarok kelni, és kiülök az ágy szélére ha hagyja. Szinte egészen biztos hogy csak aludtunk. Túl részeg voltam minden máshoz. - Bocs, nem tudtam hogy ez a te ágyad - próbálok valamelyest normálisnak lenni. Mert azért ez lássuk be, eléggé kibaszottul kínos.
Mosolygok, afféle lefitymáló, sajnáló mosoly ez, jellemző, hogy végigkúrja az estét, és más ágyában ébred fel. Ezért se tudok vele úgy azonosulni és vagyok rá kiakadva úgy. Mert, mindent félvállról vesz. Beletúrok a hajamba, és kicsit csalódottan biggyesztem le az ajkam. - Nem, de mégis idevert a fene. Úgy látszik, mégsem tudsz meglenni nélkülem. – szúrok oda neki, de még nem ébredtem fel teljesen, hogy igazán xanderes legyen a beszólásom. Én attól fáradtam le, hogy kizárjam a bulit. Nem az én ötletem volt, nem élveztem, meg egyébként sem vagyok az a fajta, aki vadidegenekkel bulizzon. Haverokkal, igen, ha lenne valaki haverom. De a személyiségem nem túl haver barát. Hagyom neki, hogy kimásszon mellőlem, és csak egy kicsit húzom vissza magamra a takarót, de nem különösebben zavartatom magamat, maximum neki meglepetés, hogy meztelenül alszom. Nincs gusztusom tovább csókolgatni a piától bűzlő testét, így hagyom, hogy eltávolodjon tőlem. Nyújtózkodom, és hasra fekszem, a hátát figyelem, és meglep a bocsánatkérése, és felhorkantok. - Meglep, hogy képes vagy bocsánatkérésre, azok után, hogy otthagytál a szarban. – kelek fel az ágyból, a másik oldalt, és körbe sétálom azt, ugyanis az öltöző szekrény az ő oldalán van, eltűnök egy melegítő gatyáért, és egy fehér pólóért, utóbbiba épp belehúzom a fejemet, ahogy kilépek. Vetek rá egy pillantást, gyanítom, hogy még mindig az ágy szélén ücsörög, én meg megcsóválom a fejemet és kilépek a házi telefonnal a kezemben. - Jó napot, a 313-as szobából telefonálok, Xander Nashville vagyok. Takarítást szeretnék kérni, alaposat, mert üvegek hevernek a földön is. Minden kárt Timothy Walters számlájára terheljenek, ahogy eddig is, köszönöm. – zsebre dugtam a telefont, és megköszörültem a torkomat. - EMBEREK! KURVA ÖT PERCETEK VAN, HOGY TEGNAPRA ELTAKARODJATOK INNEN. TIMMY TE RETARDÁLT FASZ, MERRE VAGY?! – szép baritonomban kiáltom el magamat. – KI VAGY RÚGVA! SZERZŐDÉS SZEGÉSÉRT! – Timmy előtámolygott valahonnan, és elég volt csak rá a megvető pillantásom, máris eliszkolt a sok ébredező részeg társaságában. Ez. Jól esett. Jó érzés volt kiadni a gőz egy részét. Mivel egy ajtó vezetett ki és be a szobámból, így jól láttam, hogy nem láttam még távozni Madoxot. - Most, hogy kettecskén vagyunk. Igazán nem kell sietned, elvégre rég találkoztunk. Igazán elmesélhetnéd, milyen egy kis gazdag picsa pénzén meglovagolni a siker felé vezető utat. Kurvára kíváncsi vagyok rá. – húzom be az ajtót magunk mögött, és elállom az utat előle, persze, ha a fürdőmben van, oda is követem, és simán nem zavar, ha fürdik, azért, ha glettel azt kihagyom. Egyáltalán nem zavartatom magam, ha fürdik, beállok fogat mosni a mosdó kagylóhoz, egy eldobható fogkefével. - Egyébként, - törlöm meg a számat egy kis kéztörlőbe és a szennyesbe hajítom. – Mi a retket képzeltél, hogy feltöltöd, valahova a netre, az egyik videómat, hm? – nem, képtelen vagyok megköszönni neki, hogy ezzel igazából csak plusz hírverést csinált nekem. Én nem annak éltem meg, a metal covereim, azok a szívem csücskei, szeretem azt a stílust is, és… nem elég ,hogy elhagytak mindannyian, még azzal is meg kellett birkóznom. Persze, jól ment, jól vettem az akadályokat, ez alatt a fél év alatt, mert közel ennyi ideig tartott, ez az egész. Elég intenzív volt, de nem adtam fel, és ha már kicsengettem a nevezési díjat, még megengedték a módosítást.
And nothing I could ever write would help you understand this life
Kurvára nem erre akartam felébredni, hogy a volt haverom fejét látom magam előtt, és nem annak a szexi szőkének az idomait, akivel az éjjel olyan jót dugtam. Vagy csak leszopott? Nem igazán emlékszem rá, de jó volt. Biztosan nem itt történt meg és így kissé fejfájósan ejtem a szememre a karom hogy eltakarjam a gyilkos napfényt és reménykedem hogy mire legközelebb felébredek ez a rémálom is tovatűnik. De még mindig hallom a hangját, és így felé fordulok teljes oldallal. Ennél már úgysem igen lehet gázabb a helyzet, szóval akár bele is törődhetek hogy ezt most sikerült benyelnem. Pont az ő ágyában kell bazdmeg ébrednem, nem hiszem el, miért történik ez velem. A rossz karma lenne? - Elhiszed hogy nem direkt volt, haver? Az első ágyba zuhantam ami elém került a fene se nézegette ki fekszik már benne - nekem ez elég megszokott jelenség, mert még az ő bandájában is volt pár ilyen éjszakám hogy a fene se tudta hol ébredtem fel, de kalandos volt, és mindenből kimagyaráztam magam valahogy. Előtte meg nem kell, ennyire egyszerű így csak kimászok az ágy szélére és lelógatom a lábam. Tény és való hogy ilyen az életem hogy azzal fekszek le aki megtetszik, de amíg kötélnek áll és nem kötik be a fejem, mit érdekel engem? - Magadnak köszönheted hogy mindenki ott hagyott, erre még nem gondoltál a mérhetetlen egód mögött? - morgolódok ahogy megtámaszkodom a térdeimen és a hajamba túrok. Fel kellene kelnem rendesen, és összekapni magam hogy elhúzhassam a belem innen, de nem bírok megmoccanni és ahogy Xander kimászik az ágyból, inkább végignézem ahogy meztelen sétál át a szobám hogy felöltözzön. Nem rossz látvány na, de a modora... Hát nem meredek egyből utána maradjunk annyiban. Aztán még egy kicsit szundikálok ülve, mikor telefonál, és az ordibálására rezzenek meg és moccanok hogy meginduljak de ahogy az ajtóhoz érek, felkenődök rá. Jah, hát ha rám nem vonatkozik a takarodó akkor nem sietek. Visszalépek, és a fürdőt célzom be és kieresztem a fáradt olajat aztán ledobom a gatyám és magamat nem zavartatva beállok a zuhany alá, és megnyitom magamra a hideg vizet. Nem vagyok egy szívbajos jelenség, az az igazság. Persze, nem hagy nyugtot és követ ide is, és felmorranok a szavaira. - Mondtam már mennyire kurvára hiányoztál, te fasz? - nyögök fel a zuhany alatt és könnyedén intek be neki ahogy mindig is tettem. Tudom hogy tüske a szemében az hogy új bandám van. - Milyen cserfesek a madarak. Még csak négy napja szerződtem le, és máris tudod. Csak nem érdeklődsz irántam, Xander? - mosolyodom el ál-kedvesen ahogy lemosom magamról a habot, és egy törülközőért nyúlok. Kilépek a kilépőre és megtörlöm a hajam, aztán a derekam köré tekerem a törülközőt, és nekitámaszkodok a zuhanykabinnak. Nem zavar hogy ő is ott héderel éppen, és mindez az ő fürdőjében történik. - Jó ötletnek tűnt, és nézd, sikert hozott neked. Szóval, mi lenne ha simán megköszönnéd hogy egyengettem rögös utadat a sikerhez? - vigyorodom el pofátlanul, mert nem gondoltam volna hogy ennyire bejön majd a zsűrinek, de végül is nem bántam meg. Megérdemelte a győzelmét, én is néztem a műsort és éreztem azt a bizonyos pillantást amikor rájött hogy ki töltötte fel a webre a videóját. Ennek ellenére, valahol örülök neki hogy megtettem.
Nem törődtem a morgolódásával, nekem is van dolgom, amit el kellett, hogy intézzek odakint.Egy zavaró tényezővel kevesebb, és ennek a szobának az ajtajára egyébként is kitettem a ne zavarjanak táblát, mert előrelátó voltam. Majd akkor zavarjanak, ha itt a reggeli. Amíg a rom eltakarítás zajlik, nem érdekel semmi, ami odakint van. A fürdőben pedig őt figyeltem a tükörből, amíg mosakodott, én pedig a fogaimmal bíbelődtem, hanyagul támaszkodtam meg a pultnak, és összefontam a kezeimet a mellkasom előtt. Leplezetlenül figyeltem, sosem értettem ,hogy mi tetszett benne, a vékony teste? A nagy szája? Sosem tűnt annak a típusnak, aki egy valaki mellett megállapodna, én pedig mivel a bandám tagja volt, így nem hajtottam rá, sosem. Nagy önuralom kellett hozzá, ahhoz is, ha más srácokkal láttam elmenni, a csajok nem érdekeltek sosem. Azokra nem tudtam féltékeny lenni. De a srácok, más tészta. Jobb kezemmel, az államat támasztom, és a mutató ujjammal elgondolkodva simogatom az alsó ajkamat. Nem érdeklődtem iránta, de kár is magyarázni, csak Timmy volt olyan kedves és valahogy kiderítette, hogy volt egy bandám korábban, és, hogy kik voltak a tagok, mindenkiről tudott mindent, így Madről is elmondott bármit. Nem is értem, hogy miért? Mindegy. Kár volna magyarázni, mert nem hiszem, hogy lényeges, hogy hogyan jutottam az információhoz. Úgysem az érdekli. Figyelmen kívül hagyom a provokáló kérdését, és megvonom a vállamat. - Szóval, szeretnéd, hogy megköszönjem? – lököm le a csípőmet a pulttól, és közelebb lépek hozzá, most már tényleg nem tart vissza semmi, és senki, és tudom, nagyon is jól tudom, hogy csak egy futó akárminek fogja gondolni, amit bosszúból teszek. Hozzászoktam, hogy az emberek engem nehezebben ismernek ki. Lehúzom a csuklómról a hajgumim, és csak a homlokomról húzom hátra a hajamat, és a tarkóm környékén kötöm meg ezt a nagyobb adag hajat. Közelebb lépek hozzá, és megérintem az állát, és a kis sima arcát cirógatva fordítom a fejét magam felé, egy laza puszi, amit követ a nyelvem is, hamarosan és lesimítok a köldökéig a mutató ujjammal, a fürdő lepedő peremén pedig végig húzom az ujjaimat. Határozottan húzom magamhoz közelebb, és közelebb, a tarkójánál fogva. Nagyon jól tudom, hogy nem végeztem, mert sokszor képzeltem őt magam elé, azután is, miután eltűnt, hogy bosszúból szét kefélem, hogy mocorogni sem fog tudni, hogy elhagyjon. De sosem mondtam meg neki, hogy bírnám, hogy igazából jófejnek gondolom, mert szimpatikus, úgy teljesen, és nem érdekel a szókimondása sem? Ez a fajta őszintesége tetszett meg benne szerintem. Bár néha kiállhatatlan picsa, mert folyton nyűgös, valamin, bár nem mindig. Elég hangulat ember. Rosszabb mint én. - Elég lesz, vagy folytassam? – persze, hogy lehúzom a derekáról a törölközőt, és végig simítok az oldalán, a fenekére, és bele is markolok, hogy így is közelebb húzzam a testét magamhoz. A combomat pedig a lábai közé fúrom, és kicsit feljebb is emelem őt a lábammal. A félig felnyírt haján túrom át a kezemet.
And nothing I could ever write would help you understand this life
Nem zavartatom magam hogy bejött a fürdőbe utánam, hiszen végül is az övé, és én vagyok az aki pofátlanul elfoglalta, de ez mindig is jellemző volt rám, és nem terveztem ezen jó rossz szokásomon változtatni. Az élet rövid, és mi egyszer élünk és nem akarok lemaradni semmiről sem, hogy aztán később ezen bánkódhassak. Nem akarok megkeseredetten élni, és így mindent azonnal és most típus vagyok. Meg persze olykor nagyon elviselhetetlen, de mit tehetek én róla hogy nagy a pofám? Aki szeret az így szeret aki meg nem, az kapja be a faszomat. Nem is értem miért állok le Xanderrel vitatkozni. Hogy nem tud tovább lépni, és még mindig engem okol a legjobban amiért mindenki ott hagyta és nem bírt vele együtt dolgozni. Hát ha egy elviselhetetlen seggfej akkor micsináljak? Én nem állapodom meg, nekem nem kell kötelezettség, és nem akarom lekötni magam, mert nincs olyan nő és vagy férfi aki engem hosszabb távon elviselne. Mondjuk.... hát lehet én se tenném magammal szemben. Felhúzom a szemöldököm ahogy Xander engem fixíroz, és győzelmes mosollyal elégedetten veszem tudomásul hogy nem válaszol a provokáló kérdésemre. - Nem kell titkolnod ha esetleg követsz facebook-on vagy intán - szúrok oda megint, és igen tudom hogy nem kéne, de képtelen vagyok visszafogni magam és hallgatni, mert nem is én lennék akkor. Ahogy közelebb lép, nem hátrálok el, nem is igen tudnék, de kíváncsi vagyok mit akar tőlem. - Hm, helyén való lenne jah. Végül is, nézd, sikeres énekes vagy... Ha nem teszem fel a vidit sose találják meg a mentorok és kurva nagy a nézettséged - mosolyodom el ártatanul, és most már határozottan kezdek nyugtalanná válni. - Xander? - kérdezem, de ahogy közeledik és megpuszil, meglepődöm. Lefagyok egy pillanatra de de aztán persze észre térek. Ez jól esik, ahogy érint és simogat. Lehet hogy lefeküdtünk az éjjel mégis? Nem érzem úgy magam hogy.... használtak volna, de őt meg biztos nem gyűrtem magam alá. Mi a francos fene folyik itt? Nem értem... Persze, jól esik az érintése hogy simogat és közelebb húz, és fel is nyögök. Kezem a testére simít, nem tétlenkedek és megcsókolom rendesen. Kívánatos ahogy közel húz, és egészen mély nyögés szakad ki belőlem az érintésére. Jól esik, és ahogy lehúzza a törülközőt is, és végigsimítok az oldalán. Felmordulok a markolásra. - Ezt még... folytathatod.... - dorombolok fel az érintésére, ahogy a hajamba túr, és érezhetően nem vagyok közömbös iránta odalent sem, ahogy a lábam közé csusszan.
A puszi után hozzá simulok, kibújok a pólómból, és hozzá dörgölőzöm, a felső testemmel, és az erőteljes borostámmal is, már nem szúr, mert karban tartom, időnként megyek el csak borbélyhoz, hogy megadja neki az alap ívet, ha netán elbasznám, vagy nincs hozzá türelmem. De, pont a napokban voltam, így még látszik, hogy frissen lett rendbe hozva, de nem is szúr. A baba arcához dörgölöm az enyémet, és belemorgok a fülébe, halkan. - Soha, senki kurva segítsége nem kellett, a döntőig is magam jutottam. Saját erőből! -persze a mentorom is sokat segített benne, hogy megismerjem magamat, és elviselhetőbben kezdjek viselkedni. Mert nem állapot,ha a szűk környezetemet kiborítom. Bár, tudok uralkodni magamon. Viszont, a profizmust megkövetelem mindenkitől, ahogy magamtól is. A csókját viszonzom, és belesűrítem minden haragom, és frusztrációm. Akarom őt! Kilépek a nadrágomból, könnyedén, hiszen csak egy melegítő nadrág, csak megoldom a zsinórt, és a lábaimmal letaposom magamról. Közelebb húzom magamhoz, és kicsit megemelem, de még így is lepillantok rá, dölyfösen, és dacosan. Felmorranok, ahogy megérzem, milyen könnyedén adja magát nekem, és érzem is. Megemelem, így össze érünk, és magamhoz szorítom, miközben a falnak is neki szegezem. Azt akarom, hogy érezze, hogy tudja, hogy mit hagyott ott velem együtt. De gyanítom nem fog neki leesni. -Insidioso, bel bastardo* – morgom vicsorogva, és elkapom a karjait, elég volt, ne piszkáljon, én hagyhatok benne csak mély nyomot, ez egyoldalú, és kész! Megharapom kissé az alsó ajkát, és hirtelen engedem le, a csípőmről, de fogom még a kezeit. Kíváncsi vagyok a reakciójára, és tudni akarom, hogy jó volt-e a sejtésem, hiszen a másik munkámból fakadóan, nem vetem meg a testi élvezeteket sem, és sokszor a legisebb testi jelzést is le tudom ennek hála reagálni, ha szexről van szó. Más kérdés, hogy a hangos komminikációmmal van probléma. Ha ki kell nyitnom a számat. Akaratlanul tenyereltem rá a csapra, így kinyílt felettünk a víz, pillanatok alatt vizes lett a hátra gumizott hajam is. De így fölé magasodtam, és kedvtelve legeltettem Maddox alakján a pillantásomat. Soha, de soha senki, sem volt arra képes, hogy kihozza belőlem ezt a fajta ösztönt. Azt, amelyik azt mondja, hogy meg kell jelölnöm, uralkodnom kell felette, mert közben úgy érzem, hogy ezzel tudom a partnerem leginkább kielégíteni. -Cestino, cosa ne pensi di te stesso ?!** -morgom az ajkai közé, és a tarkóján markolom meg a hosszabb sörényét, és lassan elkezdem letolni őt, csípő tájékra, a szemeim pedig az ő szemeit tartják fogva. Miért lettem a pillantásától felajzottabb? Miért kívánom jobban, hogy szinte bele fájdul a farkam is. Én fogok mély nyomot hagyni benne, minden lehetséges helyen! Én, én,én!
*alattomos, gyönyörű rohadék ** Szemétláda, mit képzelsz magadról?!
And nothing I could ever write would help you understand this life
Nem tudom hová tenni a viselkedését, ez annyira nem vall rá, de nem ellenkezem mert kellemes, és semmi rossznak nem vagyok én az elrontója, mert hát miért lennék? Az élet azért van hogy élvezzük, és én aztán nagy kanállal teszem mindezt. Felkuncogok ahogy a borostás képe hozzám dörgölőzik mert nem szúr. Kellemesen csiklandoz inkább és a szavaira csak megvonom a vvállam könnyedén. Ha ment neki, akkor minek háborog még mindig ezen? De komolyan, mint valami beakadt lemez, ami sosem akar lejárni. - Persze, persze. Nagyon ügyes vagy te magadban is, ezt sikerült bebizonyítanod, miután mindenkit elüldöztél magad mellől - vágok vissza, de a szavaim már nyögésbe fulladnak ahogy nem enged, és teljesen nekem dőlve szegez a falhoz. Egy kicsit távolodik csak el mert nekivetkőzik, és …. hát ez kellemes meglepetés. Sose hittem volna hogy gerjed rám. Persze, tudtam hogy biszex de sosem nyomultunk egymásra, mert egy bandán belül az sosem jön ki jól, és mert néha nyakon vertem volna olyan fasz volt. A modora most sem lett sokkal kellemesebb de azért mégis csak vonzó és… ha nem jött volna ez az ajánlat Caittől… Lehet visszamentem volna hozzá hogy próbáljuk meg ezúttal normálisan. Az élet azonban nem ezt hozta és mocskosul pofán baszott mindkettőnket. Őt is, engem is, mindenkit. Nem ellenkezem ahogy nekidönt a falnak, csak felmorranok és engedek neki hogy megemeljen kicsit és felmorgok ahogy lefogja a kezeim, mert szeretek tapogatni és nyúlkálni, és lássuk be Xander alakján azért van mit fogdosni. Kellemesen izmos, és arányos. - Xan…. – mordulok fel ahogy belefeszülök a markába hogy engedjen el, de valahogy ettől csak még inkább feltüzel és a vágy szökik szárba és virágzik ki. Ártatlan kék szemeim, korántsem olyan tiszták és mocskos gondolatok tükröződnek benne. Nekifeszülök a testének ahogy engem néz és morog. Persze nem értem, mert nem angolul mondja és tudja hogy fel tud húzni vele. - Úgy bókolj hogy értsem is! – morranok vissza ahogy felpezsdül a testem és tökéletesen készen állok, mereven mindenre. Szinte fájdalmas a várakozás, ahogy megcsókol és megharap de csak levegő után kapok és már a vágytól van minden bajom, és jellemzően még most is csak szemétkedik, és kihasználja hogy erősebb fizikálisan mint én. Nyomorult, rohadék…. Csak ne kívánnám ennyire, és ne tüzelne ennyire fel, még azzal is hogy lefogja a kezeim. Nem tudhatja, hogy néha máshogyan is szeretem a szexet! Nem, és nem!
Szeretném én is, hogy érintsen, de valahogy felbosszant, és most elméletben mérges vagyok rá, és gyakorlatilag is. Nem piszkálhatsz! Pedig úgy szeretném, hogy végig simogassa az oldalam, bármim. Szeretem a finom érintéseket, és Mad ujjai, érintései még most is bizsergetnek, hogy megérintették rajtam ezeket a helyeket. - Csak azt kérdeztem, hogy mit szeretnél, hol érintselek? – hazudok, persze,hogy ezt teszem. Megfeszül az álkapcsom, ahogy végig pillantok rajta, és megcirógatom az egyik bimbóját, majd erősebben meg is csippentem. - Érzem, hogy egy sima dugásnál többre vágysz. – hajolok oda hozzá, és a fülébe súgom, végig nyalom a füle ívét, és megszopogatom még a fülcimpáját is. Fél kézzel az arcát simogatom, és elveszek a kék szemeiben is. Lustán, őrjítően lassan csókolom, és hozzá dörgölőzöm, nagyon is készen állnék még többre, de tudni akarom, hogy mit akar, mit sugall a pillantása. - Én pedig többet akarok adni neked, azt akarom ,hogy érezz utána napokig, vagy francba! – türemletlenül morranok fel, így is többet beszéltem, mint amennyit szoktam, és inkább megcsókolom. Elveszem az összes levegőjét, de továbbra sem engedem el a csuklóját, szinte egyszerre kapunk levegőért. A fogamat csikorgatom, képlékeny terep ez a számomra. Nem kéne gondolkodnom, csak megtenni amit akarok, és jól esik. Ennek így kellene működnie. Csak megkefélem a zuhanyzó padlójára lökve és ágyő, soha többet nem látjuk egymást. A fenekét fogom, és masszírozom, és még bele is marok, mintha épp oda kapaszkodnék a maradék józanságommal együtt. Dühből, haragból! Hogy ott hagyott, magamra, esélyt se hagyva, hogy elmondjam nekik, hogy hova neveztem be, mert senki sem ért xanderül! Senki! Még a családom se, és pont majd egy ilyen kis tablettás girnyó értene meg?! Biztos, hogy nem. Pont, ez a tablettás girnyó tetszik nekem. Francba! Nem bírom tovább, elengedem a kezeit, le is teszem a földre, de meg is fordítom azon nyomban, remélem, hogy nem fog ellenkezni. Mindkét csuklóját összefogom a dereka mögött, majd szépen a lapockái közt döntöm előre a testét. Ami ezután következik… Nos… igen, sikerült elmerülnöm a testében, minden probléma nélkül, forró, és milyen rég vártam rád Maddox! Éreztem, azért előtte, hogy szabad-e a terep, nem véletlenül időzött az egyik kezem a fenekén. Nem rontottam ajtóstól a házba, ennyire azért nem vagyok vadállat. A szemem is lehunytam, és az első pár mozdulatot megismételtem párszor, lassan, addig nem is szándékoztam elengedni a csuklóit, amíg vizesen, ebben a tempóban össze tudtam őket fogni, de ahogy gyorsultunk, úgy elengedtem, szép lassan.Még nem akarom, hogy vége legyen! Így lassítottam egy kicsit. Felhúztam magamhoz, hogy megcsókoljam, és ekkor meg is álltam a mozgásban egy kicsit, átkaroltam a testét, magamhoz szorítottam, és belefeledkeztem a csókba. Lassan simogattam le a hasára is, és a vágyára is. ~Kicsi Maddox!~
And nothing I could ever write would help you understand this life
Kicsit mondjuk meglep hogy nem hagyja magát érinteni, de mit bánom én. Ha neki így jó, én nem fogok ellenkezni. Általában nem vagyok túl engedékeny, de ahogy rákérdez elvigyorodom és de aztán újragondolom, és felnyögök. - Nagyjából... mindenhol - sóhajtok fel, és felszisszenek egy picit ahogy megcsíp. Nem hittem volna hogy ide jutunk vele, de mit bánom én, régóta ki akartam próbálni vele, de abanda tabu, utána meg látni sem akart. A véletlen hozta így hogy most mellette ébredtem fel másnaposan, és a fasz gondolta hogy bejövök neki. - Többre. Mindent akarok. Téged leginkább - nyögöm fel, mert minden porcikám bizsereg és ficergek hogy mindenhol érezzem. Feltüzel, és ha fizikailag lehetséges lenne már tűzben égnek, a vágytól, és érezhetően mered a farkam is mint a cövek. Szinte már kínzóan sajog, és nem tagadom, van benne valami hogy pont ő akar lekorlátozni. - Akarom - morgok fel ahogy szinte elszívja a levegőm, úgy csókol. Mintha sose lett volna tegnap és nem lenne holnap sem. Biztos vagyok benne hogy érezni fogom, de ezt nem kötöm az orrára, inkább csak élvezem ahogy a fenekembe markol, és az se érdekel ha ott marad a nyoma. Ugyan, ki nézegetné a seggem? Élvezem ahogy a tart, nem néztem ki belőle hogy ilyen uralkodó lenne, de tetszik, nagyon is tetszik a kurva életbe. - Xannnnn - nyögök fel ahogy a földön kötök ki és lassan nyom előre, de nem bánom. Elakad a lélegzetem is, ahogy a testem görcsbe rándul, és mindennél jobban akarom érezni, és alig bírom kivárni hogy végül... Ahh! - Ezzazzzzz - nyögökfel ahogy moccan és megkapaszkodnék, de nem tudok, csak utána amikor begyorsul enged el, és akkor sem sokára. Szinte magamon kívül vagyok ahogy felhúz magához, de nem enged el, és nem csúszik ki belőlem hosszabb időre és így csak lustán passzívan csókolok vissza ahogy a farkam is megrándul az érintésére. Nem kell sok hogy elélvezzek, és aztán csak a levegő után kapkodva dőljek rá. - Ch... mikor.... lettél te ilyen.... hevesssss - kérdezem de nem húzódom el.
Magam sem hiszem el, de itt tartok vele, és túl jó. Túlságosan élvezem, bár az is igaz, hogy rév vártam rá, nehéz volt megállni a közelében, ha fent volt a lakásomban, hogy ne mozduljak rá. Intenzíven pillantok a szemeibe, és élem át vele a beteljesülést is, egyszerre, mert ennyire oda figyelek rá. Tudom, hogy emlékezni fog erre a napra, és ez is a szándékom. Gyengéden engedem el, de ha kell, megtartom a testét, lezuhanyozok mellette, és hajat is mosok. Egy pillanatra sem engedem el, engedtem a feszült magatartásomból, és azon kapom magamat, hogy mosdatom, hozzá érek, és mosolygok is, talán nem csak a szám, hanem a szemeim is mosolyognak. Jelen pillanatban nem gondolok semmire, még a bosszúm is félre tettem, élvezem a vele töltött időt. A törölközésnél, én még külön rakok egy törölközőt a fejem köré, és a csípőmre is kerül egy, de sosem turbánként, azt nem szeretem. Csuklón ragadom, és behúzom az ágyamba, vagy felkapom, nem tudom, hogy mennyire nem tud a lábán állni, a telefonomért nyúlok, és berakom a dokkolóba, rövidesen pedig a kedvenc bandám zenéi kezdenek szólni a háttérben, még félárnyék van a szobában, nem kapcsoltam be a redőny funkcióját, jó így. A házi telefonon rendelek valami reggeli féleséget, és a takarítás felől érdeklődöm. Jól állnak, és majd ide, a hálószoba elé tolják a reggelis kocsit. Szusszanok, buzognak bennem az energiák igazából, de nem akarom letámadni, ismét. Picit feloldódtam, csendben bámulom a plafont. A törölközővel védem a párnámat, és a tarkóm mögött fontam össze az ujjaimat, laposan pillantok oldalra, és közben somolygok. - Szóval, szereted, ha keményebben fognak? – fordítom felé a fejemet, és jólesőn szusszanok, nem érdekel, hogy alszik-e. Újra érezni akarom a csókját, az ajkát. Semmi uralkodási hajlam nincs a mozdulataimban, könnyedén könyökölök fölé, és simítok végig az arcán. Én is emlékezni fogok erre, szerintem, de nyíltan sosem vallanám be, pláne neki. Túl büszke vagyok hozzá. - Maradj még , biztos rá érsz. – igen, mert azért arra annó is figyelt, hogy előadások, vagy próbák előtti napon ne bulizza halálra magát, ebből sejtem, hogy ez most is így lehet, nem lehet programja. Nyújtózok a csók után ismét, és halkan dúdolni kezdem azt a számot, ami épp szól. Jó kedvem van, kicsit talán örülök annak is, hogy felbukkant itt, noha soha nem számítottam rá, hogy egymásba fogunk botlani. Miért? Tudatosan kerültem, ha tudtam arról, hogy épp merre van. Arra pedig végképp nem számítottam, hogy pont az idióta menedzserem bulijába fog belekavarodni, aztán meg itt köt ki mellettem.