- Ray, kész vagy a leckéddel? - kérdeztem a lépcső aljából felkiabálva neki, hisz hallottam, hogy már megint valamelyik kütyüjén játszott. Greg teljesen elkényezteti a végén annyi mindent hoz neki.
- Persze anyu. - kiabált vissza én meg mosolyogva megráztam a fejemet majd vissza mentem a konyhába. El akartam, készíteni a vacsorát hisz túlórát vállaltam, az éjszakás műszaknál, és nem akartam egyedül hagyni Rayt, hisz még csak 10 éves. Ezért is fogadtam, egy bébiszittert neki. Szerencsére jó gyerek, és nincs vele gond, azon kívül, hogy túl csendes. Néha már túlzottan is. És ugyan olyan kocka mint az apja vagy mint Greg a keresztapja. Főzés közben, néha az órámra pillantottam hisz már nem volt sok időm, lassan jönnie kellett volna, a bébiszitternek. 

to Camille

“Everyone has secrets. It's just a matter of finding out what they are.”

Ha apám megtudná, hogy alkalmi munkákkal tartom fenn magam bezárna a szobámba örök életre. Ebben biztos vagyok. Most is épp egy ilyen munkahelyre tartok. Ügyelnem kell egy kisfiúra, akinek az édesanyja a rendőrségnél dolgozik azt hiszem. Mondhatni szépen kifogtam ezt, de na. Némiképp hazudnom kellett az önéletrajzomba is a szüleimről, meg a családi hátteremről és hasonlókról. Remélem nem veszik észre. Bár ebben nem vagyok biztos. Egy rendőr gyorsan kiszagolhatja a dolgot. De akkor miért vett volna fel ilyen gyorsan? Nem értem.
Mindegy. Jobb ha nem gondolkodom ilyen dologban. Már csak azért is mert mindjárt megérkezem a helyszínre. Ahogy egyre jobban közeledek hangosabban kezdem venni a levegőt. Ki és be fújtatok folyamatosan, mint egy oroszlán vagy mi. Izgulok. Nem is kicsit. De igyekszem nem túl spilázni a dolgokat. Már amennyire sikerül.
Rápillantok a kis cetlimre, amire leírtam a pontos címet, aztán az utca név táblára, majd pedig a házszámra. Azt hiszem megérkeztem. Jól van Ariana csak fő a nyugalom. Nyugtatom meg magam mielőtt bekopogtatnék az ajtón. Ha ajtót nyitnak akkor kedvesen mosolygok és illedelmesen köszönök az illetőnek.
- Jó napot kívánok! - mondom aztán bemutatkozom - Ariana Solis - nyújtok kezet feléje immár bent ha beinvitáltak. - Én vagyok a bébiszitter. - jegyzem meg bár szerintem erre már rájött az illető is. - Szia. - köszönök kedvesen mosolyogva a kisfiúra is ha ott van. - Gondolom te vagy Ray. - kérdezem vagyis inkább mondom neki. - Nagyon örvendek, hogy megismerhetlek. Én Ariana vagyok. - beszélgetek egy kicsit vele, hogy megismerkedjünk. - Remélem nem késtem túl sokat. -fordulok az anyja felé. - Szeretne esetleg valamit mondani nekem, amit tudnom kell? - kérdezem meg tőle. Hisz van olyan anyuka, aki kiköt néhány dolgot. Ha neki is vannak ilyen dolgok én nem zárkózok el előle.