Ha nem a bandában lennék, most főne fejem a vontatási, tárolási és egyéb büntetési költségek miatt, viszont így, ebben a merőben új szituációban csak szimplán egykedvűen veszem tudomásul, hogy a fentebb említett műveletért leakasztanak rólam jónéhány zöldhasút. Nos, hát ez van, ha az emberfia nem halad a korral és hatvanéves technikával furikázik. Legalábbis, amíg megteheti azt, mert más esetben arra a sorsra jut, mint én: hívhatja a sárga angyalt, aki manapság elég drágán röppen ki a tett helyszínére.
Átveszem a kocsi papírjait, kitöltöm a szükséges dokumentációt, végül megkapom a kulcsot és utamra is vagyok bocsájtva. Hova tovább fogalmam sincs, hogy erről az autó lerakatnak nevezett helyről hová is vihetném a működésképtelen verdámat, ahol újból életet lehelnének bele. Mivel a telefonom már fel van töltve a tegnapi, kellemetlen szituációt követően, ideje utána nézni, kit is hívhatnék a problémámmal. Néhány percnyi telefonkönyv böngészés után megállapítom, hogy egyetlen személy sincs, akire nyugodt szívvel bíznám az öreg vasat, de mielőtt csalódottan csúsztatnám a zsebembe a telefont, beugrik, hogy a basszer kolléga, Sky említett legutóbb valamit egy műhelygarázsról, de őszintén szólva nem tudom pontosan, hogy ott ő vagy valaki más szerel-e. Meg legfőképp, hogy mire vannak szakosodva, mert azért egy ilyen őskövület pick-up szervizelését nem sokan vállalják el manapság, hiába faék egyszerű benne minden.
- Hello Sky, itt Viking. - mutatkozok be, de a másik oldalról máris a nem régiben megismert, közvetlen hang szólal meg.
- Valahol Brookly-n mélyén, az egyik sárga angyal telephelyén vagyok épp... - pillantok körbe a roncstelepnek is betudható placc közepén.
- ...a batárommal van némi gond, konkrétan meg sem mozdul és ma hajnalban az egyik Drive-ból idevontatták. A legutóbb mikor beszéltünk, említettél egy műhelyet, ahol járművekkel foglalkoznak, vagy foglalkoztok és nem tudom, hogy tudnának-e fogadni egy nagyapa korú, leharcolt négykerekűt. - érdeklődök a lehetőségről, de közben már azon gondolkozok, hogy ha ez a variáció nem lesz életképes megoldás, akkor hívom a rendkívül utált, magukat egyszerűen csak szakszerviznek hívott csődtömeget.

Úgy tűnik Sky lesz a megmentőm, akivel pillanatok alatt megbeszéljük a találkozónk helyét, hála a kezemben lévő papírosnak, melyen a cím jól olvashatóan látszik és szerencsémre húsz percnyire van onnan, ahol éppen van. Pedig aztán egy ekkora városban akár órákra is lehettem volna.
Nem nézem az órát, de szerintem még húsz perc sem kellett, hogy megérkezzen, ráadásul teljes menetfelszereléssel gördül be a telepre, amit nem tudom miként hozott össze ilyen rövid idő alatt, könnyen lehet, hogy másod vagy harmadállásban varázsló.
- Hello Sky! Köszönöm a gyors segítséget. - rázok kezet üdvözlésképp, majd ugyanígy teszek a két nagydarab szerelővel is, akikre már ránézésből tudom, hogy nem azzal kezdik a felmérést, hogy rálépnek a jobb elsőre, jól megráncigálják, és közlik, hogy ez bizony csapágyas. Ettől sokkal komolyabb arcoknak néznek ki.
- Épp a Drive-ban araszoltam előrébb, mikor kerregni kezdett, aztán vagy öt kilo kormot pöffentett a mögöttem érkező szélvédőjére és nagyjából meg is adta magát. Kétszer ráindítottam, de semmi, be lett tolva a parkolóba. Onnan pedig ide vontatták, mert túlléptem a max parkolási időt... ráhívták az angyalokat. - legyintek, mert tuti biztos, hogy nem kell bemutatni egyikőjüknek sem, miképp megy ez a városban.
- Dobom a kulcsot! - és, ahogy mondom, már úgy is teszek.