Első és legfontosabb, nem egy mézes mázas szerelmi lávsztori ez.. 
Bár jegyesek vagyunk, de egymás iránt nincsenek gyengéd érzéseink. Én konkrétan utállak, de ez talán nem is igazán a személyednek szól, hanem ennek az egész hercehurcának.
2-3 évvel ezelőtt ismerkedtünk meg, valami flancos vacsora keretein belül. Esküszöm, hogy akkor még bírtalak is. Jó a humorod, jó a kiállásod, akkor még a világszemléleted is igen tetszett. Jókat lehetett veled dumálni, beülni kávézni, elmenni ide-oda. Sosem randiztunk vagy kerültünk közel egymáshoz, kizárólagosan ilyen 2-3 havonta összefutó ismeretségünk volt.
Eddig.
Nagyjából fél évvel ezelőtt jött a két öreg (apukád és apukám) hatalmasan nagy ötleted, hogy házasodni kell. De nem ám akárkivel, egymással, mert nekünk ez nagy érdekük. (Főleg az én öregemnek, aki meg akar úszni valami simlisséget.) Lévén, hogy apám nagykutya(rád bízom, de van ötletem erre is), drága jó öreg Worth meglátta a lehetőséget. Benyalta magát nála és valahogy kieszelték, hogy milyen jó lenne egyesíteni erőiket.
Most ott tartunk, hogy pár hét múlva házasodnunk kellene. Én nem akarok. Szerintem te se akarsz, bár ebben nem lehetek biztos, mert gyakorlatilag az ugatáson kívül nem igazán tudunk kommunikálni.. Pedig lehet, hogy érdemes lenne annak érdekében, hogy ne kellejen a hátralévő életünket férj és feleségként leélni..

// A képen Aaron Taylor Johnson van, de egyáltalán nem ragaszkodom hozzá.
Ha valaki meglévő karakter életébe beleférne a sztori én annak is örülök. Nem tervezek házasságot, sem gyerekeket, szerelmet meg végképpen nem.
Családja, múltja teljesen megalkotóra bízva, elképzelésem van, szívesen meg is osztom, ha arról van szó.
Nekem soksok ötletem van, amik csak azért nem kerültek bele a hirdetésbe, hogy a lehetséges alkotó képzeletét szárnyalni hagyjam.
Ha beregiznéd, dobj egy üzenetet és megbeszélünk mindent. //