Mikor ismét csak rám figyelt, nagyon reméltem, hogy azért szakít félbe, mert sikerült meggyőznöm, hogy ez nem a világ vége és hát ez a szüzesség dolog is számomra olyan dolog, amivel még a tinik kérkednek, de nem hiszem, hogy sokkal másabb, mint a férfiaknál, csak hát nekik talán nem fáj az elején. Ismét csókolóztunk és ettől megnyugodtam, magamat nem kellett győzködnöm, de őt igen és sikerült, mert akarok valamit, amit ő is akart. Megkapaszkodtam benne és ki is szálltunk a vízből, hogy magunk mögött hagyjuk azt. A levegőn kicsit végigfutott rajtam a hideg vizes testtel, de nem foglalkoztam vele, mert a vágyakozásom és az ahhoz tartozó bizsergés erősebb volt. Az ágyra érkezve elengedtem, nem azért mert jelzett, hanem mert már tudtam, hogy nem eshetek le a földre. A törülközőnek örültem, de nem akartam azzal szórakozni, hogy teljesen áttörölgetem magam, csak felületesen és gyorsan és át is adtam neki vissza, majd az ágyközepére ültem és őt néztem, amíg mellém nem jött, csak akkor dőltem hátra és jöhetett a folytatás. A testem kellemesen beleborzongott ahogy a melleimtől lefelé haladt, most ért először még csak hozzá, nem mintha bármit is számítana. A lábam közé érve hát nem a szárazság fogadta, sőt ahogy egyre többet időzött, úgy indult be ott is minden. - Ah, Istenem! Sóhajtottam fel izgatottan és beharaptam a szám is, nagyon érzékeny voltam vagy csak ő csinálta túl jól azt amit, de a testem már most belefeszül a kényeztetésbe, kész kínzás, főleg mikor még csókokkal is kitért más helyekre. A kezemmel megkerestem a férfiasságát, hogy az olvasott és látott tudásommal én is csináljak valamit, ami remélem éppen annyira ingerli majd őt is visszafelé, hogy majd bele őrül. A kezem végighúzom rajta, majd gyengéden, de erősen rámarkolva nekiállok kicsit fel le húzni a kezem, leginkább a tetején, mert úgyis az a legérzékenyebb rész. - Kész vagyok, ó nagyon is! Sóhajtom és amikor felém helyezkedik, akkor a kezeim a derekára csúsznak és úgy ölelem magamhoz. Nem féltem egy pillanatig sem és látszott is biztos rajtam, mennyire kívánom már. Amikor, már ha óvszerért nyúlna, akkor azért megfogom a kezét, hogy szedek bogyókat egy jó ideje, de igazából rá bízom, hogy akar-e használni vagy nem, mert úgy tudom visszaveszi az érzést tőle, a lányoknál meg annyira mindegy is. Amikor végre belém hatol, hát kicsit fáj, de nem vészes, a havi gyomorgörcsök rosszabbak szoktak lenni és persze azokat nem élvezem utána. Ha megállna, akkor megkérem, hogy folytassa, csak lassan. Olyan öt vagy tíz perc múlva azonban, mintha csak egy emlék lett volna minden és már csak élveztem és a kezem a hátán felcsúszott a vállaihoz, majd vissza a lapockáihoz, ahol az ujjaim erősebben mélyesztettem a bőrébe. Nekem nem voltak műkörmeim, mert hát a gitározás és zongorázás, na meg a mobil pötyögésnél is szenvedés, meg nem is voltam olyan divatmajom. - Gyorsíthatnánk. Sóhajtom felé csillogó szemekkel, mert hát nekem láthatóan eddig tartott a kellemetlen rész, most már tényleg szórakozhatunk tovább és az sem fog érdekelni, ha moccanni sem fogok tudni reggel. Bár hamarabb tapasztalhattam volna mindezt.
Ahogy észrevettem Caitlin nagyon akarta már ezt az egészet, szinte remegett az alatt, amit a kezemmel csináltam a legnemesebb szervénél, és ez a fajta reakció bennem is tovább fokozta a reakció intenzitását, nem is beszélve arról, hogy eltévedt Cait kezek dolgozni kezdtek rajtam, amitől még jobb volt a dolog. Nagyon magasan volt a tűréshatárom, így nagyon hosszú ideig bírtam tartani magam, hogy ne menjek el, ezzel rengetegszer jó pontot szerezve a hölgyeknél, hiszen mi sem jobb számukra mint amikor a partnerük képes őket számtalan alkalommal kielégíteni, mire ő maga kifárad. Nálunk ugye sajnos az orgazmus után időbe telt mire újratöltöttünk és kezdhettük a második menetet, így igyekeztem a legtöbbet kihozni az elsőből is. Ahogy éreztem, hogy egyre jobban átadja magát az érzésnek, annál precízebben és intenzívebben kényeztettem, és nem hagytam hogy egy pillanatra is pihenjen. Valójában nem az volt a célom, hogy kifárasszam, de úgy tudtam maximalizálni az élményt számára, hogy nem vártam meg míg lenyugodott. Aztán egy bizonyos idő elteltével úgy gondoltam eljött az ideje, hogy a tettek mezejére lépjünk, szóval óvatosam fölé magasodtam, és elgondolkodtam rajta, hogy húzzak-e óvszert, de aztán megfogta a kezem amikor nyúltam volna érte, ezzel jelezve hogy szed gyógyszert, másrészről azt jelezve felém, hogy nem is igazán akarja a gumit, így elengedtem a dolgot, és közelebb hajoltam hozzá, szenvedélyes és erőteljes csókot loptam tőle, aztán míg a csók tartott, szépen lassan és óvatosan behatoltam, igyekeztem minél kíméletesebben intézni a dolgot, hogy ne legyen számára annyira kellemetlen. Utána pedig amikor az első kontaktus megtörtént, szép lassú és ütemes mozgásba kezdtem, és nem szakadtam el a szájától. A nedvességgel nem volt gond, szinte patakzott aminek kellett odalenn, tehát probléma nélkül és kényelmetlenség nélkül tudtam tenni a dolgom, közben próbáltam lekötni a figyelmét a csókokkal, amíg elmúlik a kezdeti kellemetlenség. Éreztem, hogy a kezei a hátamra csúsznak és az ujjai belemélyednek a bőrömbe, éreztem bár, de nem szóltam, hisz tudtam, hogy ez a nők számára egy fajta kifejezése annak hogy élvezik amit csinálok, és valamit jól csinálok. Hagytam tehát, hogy úgy markoljon a hátamba, ahogy csak jól esik, és apránként kissé gyorsítottam a tempón. - Rendben. Ezek szerint túl vagy a nehezén. – Vigyorogtam rá, és felvettem egy közepes sebességű alaptempót, ami úgy tűnt neki és nekem is megfelel, aztán miközben mozogtam, hol a melleit, hol a nyakát, hol a száját csókoltam felváltva, nem spóroltam meg neki egy cseppet sem a kielégülésből, hisz mégis csak ez volt számára az első, és ilyenkor az ember teste robban mint a bomba, legalábbis én így emlékeztem az elsőre, és láthatóan Cait is valami hasonlóan intenzív érzésen esett át, de még nem ejtettem át az első orgazmusán, viszont az volt a célom.
Nagyon könnyen lázba hozott és fogalmam sem volt, hogy azért, mert még soha senki nem érintett meg ott, még én sem magamat. Szóval vagy ő nagyon jó vagy én vagyok mindenre ennyire érzékeny. De ahogy éreztem, ő is élvezi ezt az egészet, ettől is volt az egész annyira fantasztikus. Szinte csak úgy kapkodom a levegőt, mint mikor futok és nem bírom tovább, csak hát itt nagyon is jól vettem a levegőt és nem voltam fáradt csak izgatott a szó legjobb értelmében. Mikor Mason felém hajolt már nyúlt volna valamiért, ami szükségtelen az én részemről és hát jól gondoltam, hogy akkor inkább hagyja is a fenébe, mert ő is érezni akarja rendesen ezt az egészet. A csókba annyira belemerültem, hogy nem is tudtam, hogy mire és mikor számítsak, de éreztem sajnos a dolgot, de nem volt annyira vészes azért. Imádtam a csókjait és amit odalenn művelt is kész csoda volt, főleg mikor gyorsított apránként. A csók után már hangosabban sóhajtok fel és a kezemmel szorosabban öleltem őt. - Én nem így fogalmaznék, de ja. Vigyorodom el és hát nem kellett túl sok idő, hogy a testem, de leginkább combjaim megfeszüljenek és minden izmom odalent összezáródjon, legalábbis próbál olyat tenni, csak hát van némi akadály. Hosszú kéjes sóhaj és hihetetlen érzés kerít hatalmába, amit nem tudok körbeírni, márpedig kevés ilyen dolog van. Akarok még több orgazmust, mert ez más nem lehetett és most már az én csípőm is bemozdul az ütemre, hogy még erősebben érezzem, ahogy belém hatol újra, meg újra. Egyik kezem a hátán, a másik a tarkójánál túr a hajába és vadul csókolok vissza, ami egész eddig folytatódik, amíg az ő hasonló reakcióját nem érzem. A lábaim a derekán össze is kulcsolom, így jobban összetudom zárni az izmaim odalent és még jobban érezhetem őt. Egyszerűen mesés az egész és tudom, hogy vége lesz, de idővel megismételhető ugye a dolog. Mondjuk azért egy idő után már kezdek fáradni, mert hát én nem vagyok az a nagy atléta, szóval ha nagyon el akarja húzni Mason a dolgot, akkor abba már nem fogok tudni túlságosan segíteni, az első jele ennek, hogy a lábaim leengedem vissza az övéi mellé.
Éreztem rajta, hogy ahogy megfeszül, és szépen lassan minden izmán átfut az a szorítás, ami az orgazmussal jár, felismertem ezeket a tüneteket kilométerekről is, szóval tudtam, hogy elélvezett, és örültem neki, hogy megtapasztalta ezt, így már volt értelme ennek a foglalkozásnak, amellett természetesen, hogy nekem is kielégítette az igényeimet így. Csak folytattam, és kissé lelassítottam, hogy kicsit fújni tudjon. Tudtam, hogy nem bírja majd túl hosszan, remek kondíciója volt a fellépésre, és arra hogy hosszabb időn át képes legyen énekelni, tehát a tüdőkapacitása nagyon rendben volt, ehhez a dologhoz azonban egy egészen másik állóképességre volt szüksége, amit nem adhatott meg semmi más, csak maga az aktus, vagy még talán az intenzív edzések segítettek még valamelyest. Nem szóltam egy szót sem, csak lassítottam a mozgásomon, és egyre jobban csökkentettem a tempót. Végül arra jutottam, hogy nincs szükség arra, hogy túl húzzam én meg tudtam birkózni azzal, hogy nem megyek el, és ő már láthatóan elfáradt. Első alkalomhoz képest amúgy is remekül bírta. - Szerintem, itt az ideje, hogy hagyjalak pihenni, láthatóan elfáradtál. - Kacsintottam rá, és kicsusszantam majd mellé feküdtem, és én is kifújtam magam, hogy össze tudtam szedni magam, és lenyugtassam magam. Aztán még egy kissé el is kellett mennünk mosakodni, mert az első alkalom minden lánynál kicsit problémás. - Nyugodtan aludj csak, én még elmegyek megmosakszom. - Intek a fejemmel a fürdő felé, és felemelkedve az ágyból, nyomom egy csókot az ajkára, aztán elindulok kifelé a fürdő felé, hogy rendbe szedjem a dolgokat, aztán visszafeküdjek mellé. Valójában nagyon is élveztem az estét, de nem akartam túl húzni a dolgokat, mert olyan esetekben a kevésbé jó kondíciójú fél általában már kényelmetlenül érzi magát a végén, és jelen pillanatban nem volt kérdéses, hogy Cait a lábai leengedésével jelezte, hogy nem bírja nagyon tovább. Kiérve a fürdőbe, beálltam a zuhanyzóba, és elkezdtem forró vízzel lezuhanyozni, aztán tusfürdőztem, mielőtt visszatértem volna hozzá.
Annyira jó volt minden, csak hát kezdtem érezni, ahogy fáradok és nem bírom tovább, pedig annyira isteni, hogy ha lehetne abba sem engedném hagyni. Bár többet edzettem volna és nem lettem volna lusta dög. Nem gondoltam volna, hogy pont egy ilyen jó dolognál szívom meg, főleg mikor Mason kicsusszan és lefekszik mellém. Száz százalékig biztos voltam benne, hogy ő nem ment el, szóval nem volt a gyönyörök csúcsán velem és mikor mondta, hogy ideje pihenni, mert elfáradtam, hát hiába kacsintott mellé, de nagyon szarul éreztem magam miatta mégis. Lassan azért a légzésem is helyreállt, ezzel legalább nem volt gond. Felültem az ágyon, mert hát egy gyors tusolás jól esne. Persze már ülés közben éreztem, hogy problémás lesz a járás, amin jót mosolyogtam, de annyira nem érdekelt. Inkább csak felé fordultam, hogy ahogy idehozott vissza vinne e a fürdőbe. Még csak most váltunk el, de mégis, mikor ismét mellettem volt és megölelhettem, annyira kellemes érzés kerített hatalmába. Miután végeztem váltottuk egymást. Mivel nem volt más, én is az ő tusfürdőjét használtam, még sose volt pasi illatom, de most annyira nem érdekelt. A hasamra fordultam és beletemettem a fejem egy párnába. Állandóan csak ő jár a fejemben, mintha belezúgtam volna, de csak az együttlét miatt lehet még valami utóhatás. A gondolataim is ezen pörögnek. Mi van, ha én nem voltam elég jó neki? Mi van, ha nem is lehetek és csak mert annyira akartam, azért ment bele? Elfáradtam és ő nem ment el emiatt. Ám a legfontosabb kérdés, a mi lesz ezután? Csak egy vendég leszek, aki meglátogatja és beszélgetünk vagy lehetne több is? Mikor hallom, hogy közelít, akkor az oldalamra fordulok és a takaró alól nézek rá, amit a vállamig felhúztam. Vagyis kicsit begubóztam, nem tudtam aludni és hát nem is fogok tudni, amíg nem beszéljük meg ezt az egészet. Nem bántam meg, de tudni akartam a jövőm hogy alakulhat vele. - Nem tudok aludni. Közlöm vele miközben felülök, mert hát annyira nem voltam fáradt lélekben, csak testben. Persze, ha ő fáradt, akkor nem akarom nagyon feltartani sem. Fura volt egy idegen ágyban lennem egy olyan jó pasival, mint ő, akit ha meglátnának mellettem a szüleim, azt mondanák, hogy túl öreg és látják, miért tetszik, de elment az eszem. Várjunk, miért is vontam bele már őket is? Végem van. A gondolattól egy sóhajjal dőlök a hátamra és nézem a plafont inkább.
Nyilván elkerültem volna az ilyen gyors befejezést ha lett volna más lehetőségem, de tudtam, ha túl nyújtjuk a dolgot az első alkalommal, akkor talán nem lesz számára annyira kellemes és erőteljes az emlék, mint egyébként. Az első orgazmusa talán pont ezért lesz őrjítő élmény a továbbiakban. És lehet jobb ha inkább maradandó élmény vagyok, mintha feszegetem a határait, és a végén tényleg másnap nem érzi magát annyira fittnek és sportosnak mint kéne. Azt reméltem nem fog most ezen az egészen pörögni az agya, és nem fogja magát kevesebbnek érezni magát, mert nem tudtam neki megmutatni a maximumot, mert szemelőtt kell tartani, hogy nekem rengeteg év tapasztalata állt mögöttem, míg őt most érte ez a fajta aktus először. Ehhez pedig idő kell, hogy feldolgozza és feltöltődjön. A zuhany kellemes volt, de a fejemben még mindig pörgött egy fajta késztetés, de nem engedtem ki a gőzt a mai nap, inkább hagytam az egészet leülni, majd a következő alkalommal még talán ez még nagyobb hatással lesz rám. Valójában nem tudtam mit is tervezzek ezzel az egésszel, hiszen tényleg nem vágytam arra, hogy híres legyek, vagy hogy újságírók hada rontson be a báromba, felborítva ezzel az évek alatt kiépített törékeny békés környezetet, amit így is nehéz kordában tartani, nem ha még arról kérdezősködnek, hogy milyen kapcsolatban is állok egy híres énekesnővel. Nem zárkóztam el attól, hogy valahogy tovább lépjünk innen, de nem kellett a publicitás, sem az, hogy a nyugodt életemet, amit a saját ütememben életem, felborítsa akármilyen tévé, újság, vagy akármi más. Miután végeztünk mind a ketten a fürdőben, lefeküdtünk, és én valójában probléma nélkül el tudtam volna aludni miután kicsit lenyugodtak a kedélyek a fejemben és dél felé. De Cait odafordult hozzám, és bejelentette, hogy nem tud aludni. - Talán van valami amin gondolkozol és nem hagy aludni? – Teszem fel a kérdést miközben felé fordultam, és felvettem a szemkontaktust. – Abban biztos vagyok, hogy kifárasztani kifárasztottalak. - Vigyorogtam rá egy picit, aztán végül inkább átlagos arckifejezést öltöttem és figyeltem, hogy mit válaszol. - Ha amiatt aggódsz, hogy most nekem nem sikerült kielégülnöm… az nem kellemes, de túlteszem magam rajta. Tudom, hogy első alkalom volt, szóval nem vártam el tőled, hogy maratonozzunk. - Egy kis mosolyt és kacsintást azért kellett ennek a végére tennem, mielőtt tovább folytattam a figyelést. Valójában lehet, hogy azon pörög az agya, hogy mit akar kezdeni ezzel a helyzettel, az az igazság, hogy egy kapcsolathoz kicsit jobban meg kéne ismerni egymás erősségeit, gyengeségeit, többet beszélni és kivesézni a dolgokat, hogy eldőljön megéri-e egyáltalán megpróbálni. Erre pedig ennyi idő ismeretség alatt nem álltunk készen, de ez nem jelentette azt, hogy a korkülönbség ellenére ne akarnék kezdeni valamit ezzel a dologgal, csak a hátulütői egyenlőre felülkerekedtek az előnyeinél. Hiszen Caitlin rugalmas lenne, most tanulná meg a kapcsolatok csínját bínját, és nem ragaszkodna foggal körömmel olyan dolgokhoz, amiknek nincs értelme, csak berögződésből kell. Ott volt azonban a másik oldal is, hisz ő sokat utazott és lépett fel, ezzel ellentétben én egy helyhez kötött életmódot választottam és rég eldöntöttem, hogy senkiért nem hagynám el a bárt, és váltanék életmódot, hisz miután visszatértem a civil életbe nem volt célom, vagy tervem, és hosszú idő alatt szerencsére sikerült megtalálnom, és ez tesz boldoggá. Persze emellett ott volt az is, hogy Caitlinnek sok rajongója van, és a tömegek figyelmét rá irányítaná a báromra és az életemre. Nem volt rejtegetni valóm, de nem is vágytam erre a fajta reklámra. Volt mit megbeszélnünk azzal kapcsolatban, hogy mit és hogyan teszünk a továbbiakban, de én a legjobb megoldásnak azt láttam, hogy továbbra is látogathatná a bárt, és beszélhetnénk, csinálhatnánk dolgokat távol a világ figyelő szemei elől, és kitalálhatnánk akkor mégis mi legyen ezzel az egésszel.
A fürdés közben is csak azon gondolkoztam, hogy most mi lesz, mert annyira jó volt és nem akarok senki mással lenni, de ott van az a fránya de és a sok indok, ami miatt nem lehetne ebből több is. Ott a korkülönbség, ami lehet egy-egy ilyen alkalomkor tetszetős, de mégis én fiatal vagyok és bár érett, de nem nőttem fel mindenhez. Meg ott a hírnév, meg ott van, hogy ő nem élvezett el és úgy fejeztük be. Annyi tapasztalata van, nekem meg nem volt semmi, nem így tervezte az estét, mikor felhívott, későn szóltam neki a szüzességemről is. Valahogy csak kattogok és nem tudok leállni, pedig fáradt vagyok és hát az ágyba is lefeküdtem az egyik oldalra betakarózva. Alig vártam, hogy visszajöjjön, mert annyi kérdés volt bennem, csak fogalmam sincs hogy tehetném fel, kis fruskának érzem magam, aki többet lát a dologba, mint ami valójában történt. - Igen, van valami, vagyis több valami is. Próbálok nyugodtnak tűnni, de ő biztos érzi, hogy valami nincs rendben. Imádom a mosolyát és mikor megjegyzi, hogy kifárasztott elmosolyodom, mert igaz volt, bár nem tudom miért hozta fel, lehet már ebbe is többet látok, mint kéne. - Igen, ezen is és annyira sajnálom, ha hamarabb szólok, lehet el se jutunk eddig, bár azt bánnám, mert irtó jó volt, de szerettem volna, ha neked is legalább annyira jó, mint nekem. Érezni a hangomból, hogy tényleg bánom a dolgot, kicsit olyan, mintha kihisztiztem volna magamnak valamit, amit más nem élvezhet, de nekem legalább jó volt. Úgy odabújnék hozzá, de nem szeretném feleslegesen izgatni sem, mert már biztos nem lesz semmi ma. - Mason, te szeretnéd folytatni velem ezt, ami most kezdődött kettőnk között? Persze én nem vagyok olyan, aki kiteszi twitterre, hogy mikor hová megy, meg mikor mit csinál, szeretem a magánéletem titokban tartani és őt sem tenném ki hírverésnek, ám sajnos számolni kell vele, hogy ha valaki kikotyogja vagy lankad a figyelmünk, akkor megkereshetik őt is a firkászok meg hát a bár is hamar tömve lenne. De, ismét a de, kár ezen agyalni, amíg nem tudom, ő mit szeretne, elvégre lehet még egy éjszakás kaland is, ami megmarad szép emléknek.
Nem hajtott a tatár, végül is másnap nem terveztem semmit, meg amúgy is végig akartam hallgatni, hogy min gondolkodik, hiszen érdekel mi jár a fejében, egyébként pedig nem lennék jó vendéglátó, ha csak úgy figyelmenkívül hagynám azt a tényt, hogy nem tud aludni, valami nyomja a lelkét, így aztán odafordultam, és ahogy beszélgettünk, eljutottunk oda, ahova teljesen biztos voltam benne, hogy még túl korai eljutni, de ha már így alakult akkor nincs visszaút. - Tudod, nem vártam el tőled, tudtam hogy megtörténhet ez, és ezért ne főljön a fejed. - Vettem komolyra a hangvételt, mert tudtam, hogy a fiatal lányoknak nagyon könnyen a leülhet a gondolat a fejükben, hogy nem voltak elég jók a partnerüknek. Az igazság az, hogy nem is várható el, hogy elég jók legyenek ekkora tapasztalat különbség mellett, és ezt csak a tapasztalat és a gyakorlás gyógyíthatta. Visszafordultam a hátamra és a párnán pihentetve a fejem oldalra fordultam és figyeltem mit csinál vagy mond. - Ugye tudod mit jelent számomra, ha itt valami komoly dologban gondolkodsz… Ha komolyítani akarod ezt a dolgot, akkor szerintem járj ide többet, beszélgessünk és lógjunk együtt, és kitaláljuk mi lesz utána. Nem ugorhatunk úgy fejest az egészbe hogy ennyi ideje ismerjük egymást. - Jó pár év tapasztalata mondatta velem, hogy jobban járunk, ha szépen megismerjük egymást, mintha csak úgy durr bele döntésektől vezérelve vetjük bele magunkat az ismeretlenbe. Valójában régen nem zavart volna cseppet sem, nem volt veszíteni valóm, fiatal voltam és vakmerő. Most azonban már volt veszíteni valóm, és ez védekezővé tett a spontanitás és a vakmerőség terén. Hiszen egy együtt töltött éjszaka egy dolog, az emberek megélik, élvezik, aztán tovább lépnek, de egy kapcsolat egészen más dolog, az embernek kötelezettségei vannak, és hozzá kell igazítania az életstílusát valaki máséhoz, és azon áll vagy bukik a dolog, hogy mennyire képesek egymás élete iránt nyitni. - Intelligens lány vagy, szép, és nagyon tehetséges, és nem állítalak meg ha tovább akarod vinni a dolgot, de egy dolgot vegyél figyelembe, én nem akarok címlapot, riportereket, kamerákat, tévét, vagy akármi mást… Nem akarom hogy felrúgják ezt a kis nyugodt szeletét a világnak, amit itt sikerült összehoznom évek alatt. Ha úgy alakul hogy belevágunk a dologba, akkor minden marad a régiben nálam, ebből nem engedek. - Folytattam, és felkönyökölve tartottam a szemkontaktust vele. Reméltem, hogy megérti mire gondolok és átlátja, hogy ezt nehézkes megoldani. Tényleg nem akartam elüldözni, mert hízelgő volt, hogy egy fiatal tehetséges lány engem akar, de mennyit kéne neki eladnia a karrierjéből, hogy velem lehessen, vagy nekem mennyit kéne bevállalnom a publicitásból, hogy ő megtarthassa a teljes karrierjét. - Ráadásul te nagyon mobilis életet élsz, jársz erre arra koncertezni, én pedig nem vagyok az a nagy utazó. Itt vagyok, és nem akarok költözni.
A válaszára csak sóhajtok egyet, félig megkönnyebbültem, de akkor is zavart a dolog egy kicsit és még biztos sem lehettem benne, hogy lesz legközelebb vagy bármi, amikor neki is jó lehet majd. Persze nem akarok ugyanígy járni megint, nem tudom mit tehetnék, inkább csak őt figyeltem, amíg még megtehetem. - Igen tudom, nem is akartam fejest ugrani ilyesmibe, csak érdekel, hogy te szeretnél-e többet, mert rajtam nem múlna a dolog. Most örülök, hogy sötét van, mert szinte biztos, hogy elpirultam, nem szoktam senkinek sem udvarolni, de Mason annyira felnőtt volt, komoly, tapasztalt, izmos és nagyon jó társaság és szerető is. Tökéletes, a korkülönbséget leszámítva, bár engem annyira ez nem zavar. Fogalmam sincs, milyen egy kapcsolat és milyen mással együtt lakni, osztozni bármin is, most először vagyok egy ágyban valaki mással. A szüleim sosem feküdtek mellé, más meg nem volt ugyebár. Még mosogatni is csak a poharakat szoktam, minden mást a takarítóm csinál meg. Nos, ha ide jönnék és nekem kellene ilyeneket csinálni, nem törne le a kezem, de biztos elég bizonytalan lennék és béna háziasszony lennék, a főzésről nem is beszélve, hamarabb rendelek ételt valami drága helyről, ahol finoman főznek. - Köszönöm. Nagyon hálás vagyok, hogy intelligensnek, szépnek és tehetségesnek tart, de emellett nagyon elkényeztetett és nem tudom, hogy sikerülne megállnom a helyem, mint egy hétköznapi lány, de az biztos, hogy nagyon fogok igyekezni. - Én sem szeretném, hogy felrúgják a helyet és zaklassanak, mindent megteszek, hogy ne derüljön ki a kapcsolatomról semmi, szerencsére engem nem követnek paparazzik sem, nem vagyok annyira balhés és érdekes személy számukra, akiről írhatnak. Aminek örülök, mert csak a turné és lemez megjelenéskor vagyok általában az újságokban vagy ha nyerek valami díjat vagy díjátadón jelenek meg. Keveset tudnak rólam, pont ezért a dalaim azok, amikre figyelnek, ezért sem akartam videoklippet eddig, ám most egy készülni fog, ha minden igaz, de azért még mérget nem vennék rá. - A legtöbb időmet itt töltöm Manhattanben, a lakásomba csak aludni járok haza meg a pihenőnapokon pihenni. Minden itt van a városban, a lemezkiadó, a tánciskola, ahová mennem kell majd meg az egyetem is. Annyira sokat nem utazom, egy évben legfeljebb kétszer egy hónapot vagyok távol. Szóval, ha néha itt aludhatnék és zárásra idejöhetnék, akkor még segítenél is, hogy ne kelljen annyit autóznom kora reggel az egyetemre vagy bárhová, ahová mennem kell és lenne időnk ismerkedni. Így megfelelne neked is? Annyira remélem, hogy jó lesz neki, nekem csak az a lényeg, hogy vele lehessek, az hogy hol már mindegy, igazából ebbe a városba lenne a legcélszerűbb költöznöm, de egyelőre nem tervezek ilyesmit, mert ahogy mondta, még nem ismerjük egymást és ezért kár lenne bármit eldobni vagy beáldozni. Nem tudom meddig lehetek még sikeres sztár, de ezt még meg szeretném lovagolni, utána meg lesz elég pénzem és eldönthetem, mit akarok kezdeni magammal. A végére már ásítok is, mert igazából mostanra minden választ megkaptam és hát kicsit nem baj, ha hagyjuk ülepedni a dolgot. Most még a sztárságot is eldobnám érte, de azt tudom, hogy az meggondolatlan lenne és butaság is. - Most már hagylak aludni, szerintem nekem is menni fog. Mosolyodom el végül, mikor lezárjuk a témát és az egyik kezem a párna alatt, a másik meg felette öleli közre a puhaságot és lehunyva a szemem, kicsit felhúzva a térdeim átadom magam az álomvilágnak. Általában ébresztőre kelek, de mivel az nincs itt, hát addig alszom, amíg szeretnék, persze, ha Masonnak nincs más terve. Én olyan kilenc-tíz között kelek fel magamtól. Reggel is ugyanabba a pozícióban vagyok, ahogy elaludtam, nem vagyok forgolódós típus, az ébredésem úgy néz ki, hogy macskásan nyújtózom egyet és utána felülök. A takaró után is kapok, amikor eszembe jut, hogy meztelen vagyok. Nem vagyok szégyenlős, de azért nem vagyok az a lány, aki így járja be a házat reggel. Megdörzsölöm a szemem és pislogok párat, majd ásítok a szám elé téve a kezemet. Hihetetlen, hogy itt vagyok és csak most fordítom a fejem az ágy másik felére.
Az életem egyszerű volt,de nagyszerű és szerettem is így, nehéz volt elképzelni, hogyan is oldjuk meg hogy titokban maradjon az, hogy egy elég népszerű énekes hozzám jár néha néha, és azt is nehezen tudtam elképzelni hogyan tudja elkerülni, hogy a fotósok és egyéb nem kívánatos elemek ne tudják követni, viszont mivel sosem kellett erre figyelnem, megbíztam benne hogy ő tudja mit csinál. Az pedig, hogy átlagos lányként ide költözzön és itt dolgozzon az szóba sem jöhetett, nem azért mert nem lett volna egy jó dolog, vagy ne támogattam volna az ötletet, hanem azért mert nem akartam, hogy ilyen fiatalon olyan felelőtlen és ostoba döntést hozzon, mint hogy egy napnyi ismeretség után feladja a karrierjét és az életét amiért ilyen keményen dolgozzon, hogy aztán velem legyen, velem aki még nem is volt biztos benne, hogy működni fog ez így. - Jó, ha tudod biztosítani azt, hogy ez titokban marad, és nem fogják tönkretenni a Fortune-t, akkor nyitott vagyok affelé, hogy megismerjük egymást és aztán eldöntsük mi legyen. - Válaszolok röviden, mivel nem tudtam többet hozzáfűzni, nekem tényleg az volt a legnagyobb problémám, hogy a hírnévvel sok negatívum jár, ráadásul én nem voltam celeb és nem is akartam az lenni, márpedig én mint egy ember aki csak azért lenne híres, mert egy tehetséges énekesnővel jár, az csak celebként végezné, nekem pedig ez nem hiányzik. Sosem vonzott az hogy minden lépésemet figyeljék, és még arról is cikket írjanak, ha lemegyek az helyi Walmartba és megveszem a napi dolgokat a vacsorámhoz. Egyszerűen nem tűnt praktikusnak az az élet. Ezek után végighallgattam amit még úgy gondolt tudnom kell, és bólogattam, eltároltam az információt, aztán jó éjszakát kívántam és magam is eltettem magam másnapra. Általában korán ébredtem, de aznap megengedtem magamnak, hogy kicsit tovább aludjak, tehát az ágyban maradtam és megvártam amíg ő felébred. Valójában arra ébredtem, hogy ő felébred és felül, aztán gyorsan maga elé kapja a takarót, mert ráébred, hogy nincs rajta ruha, ahogy rajtam sem volt, így rólam lehúzta azt, de ez cseppet sem zavart igazán, nem voltam az a fajta aki a saját lakásában szégyenlős, tehát, mielőtt ráeszmélhetett volna, hogy még ágyban vagyok, elkaptam a derekánál fogva, majd visszahúzva az ágyba magam alá gyűrtem és csókot nyomtam az ajkára, aztán elengedtem. - Szép jó reggelt. - Kicsit visszahúztam a takaróból, hogy eltakarjam magam, aztán a fejem alatt összefűztem a kezeimet és úgy feküdtem el újra.
Én kiskorom óta másra sem vágytam, csak hogy megtaláljam azt a személyt, aki mellett boldog lehetek, aki figyel rám és persze magas, izmos, helyes és elalélok tőle. Sokáig csak álompasi volt, aki megragadt az álmaimban arctalanul. Viszont minden este találkoztunk és vele beszélgetve átgondoltam a napomat, milyen is volt. Hiányzott valaki, akivel beszélgethetnék, a takarítót nem érdekelte, ahogy a testőröket sem a magánéletem, hiszen mielőtt sztár lettem, már azelőtt is gazdag voltam, mert aranykanállal a számban születtem. Megszoktam a sürgés forgást, a fogadásokat és ilyeneket, jól tudtam mikor hol lehet elosonni, hogy ne legyek feltűnő és kerüljem a riportereket, ami jól jött, mikor sztár lettem. Eleinte persze élveztem elmenni a tv showkba fellépni és beszélgetni, de egy jó ideje nem teszek ilyesmit. Sokkal nagyobb sztárok is vannak, akik drogoznak vagy valami nagy balhét csinálnak és emiatt kerülnek a címlapokra. Én elérhetetlen akartam lenni és csak írásban küldtem el a válaszaim bárkinek, de mindenről volt ügyvédi megegyezés, hogy nem írhatnak át semmit, nem forgathatják ki vagy kipereljük a gatyájukból is őket. Egyszer volt egy hasonló balhém és azóta nem szívesen keresnek meg, pont ezért. Tudják, hogy ha követnek, feljelentem őket és nagyon jó ügyvédeim vannak. - Ne aggódj, most sem követett senki és nem is szoktak igazából, de azért jobban odafigyelek majd, nem akarom, hogy tönkretegyék ezt a varázslatos helyet. Talán jöhetnék színesebb ruhában meg parókában, de ezen ráérek később is agyalni, mert most már ideje aludni. Mondjuk csak rábólintott, nem mondott semmi konkrétat, hogy jöjjek vagy sem, majd holnap ha aludtunk rá rákérdezek legfeljebb, hogy most mi legyen és mikor lehet az a néha, mikor beállíthatok ide. Nagyon fura más ágyában felkelni és hát a szobában annyira még körül sem néztem ebből a szemszögből, lassan állt rá az agyam, hogy hol vagyok és miért is, pedig nem ütött be az ital, nem is ittam annyit. Aztán a derekamon éreztem Masont, aki maga alá gyűrve egy csókkal kívánt jó reggelt. Izgatottan sóhajtottam fel, ehhez hozzá tudnék szokni az is biztos, majd visszafeküdt a helyére vagyis, ahol eddig is volt. - Neked is jó reggelt! Ismét felültem, de már a takarót magam elé fogva és úgy néztem szét, fogalmam sem volt mennyi lehet az idő. Ráadásul nincs itt a naptárom sem, hogy megnézzem mára van-e valami betervezve. A hajamba túrok és szívem férfija felé fordulok. - Van egy pólód kölcsön? Ki kellene mennem és hát nagyon remélem, hogy van kávéfőzője itt is, bár az, hogy használni is tudom-e más kérdés, de mindig azzal kezdem a napom és hát, most nagyon nem azzal fogom. Meg kellene keresnem a telefonomat is, de nem emlékszem hol hagytam a táskámat. Kicsit éhes is voltam, mert a vacsora kimaradt és bár nagyon laktató volt az ebéd, az nem tart ki reggelig. Szerencsére a gyomrom nem jelzi, hogy bármire is vágyik. Ha kapok valamit, akkor felveszem és szinte biztos vagyok benne, hogy a fenekem alá leér szinte, szóval tökéletes lesz kimozdulni és meglátogatni a mellékhelyiséget, meg a nappalit utána, ahol a táskám ki is szúrom és hát benne van a telefonom. Gyorsan nyomkodni kezdem, mert ha mára van valami, azt még időben inkább lemondom, de szerencsére szabad a mai napom, az üzeneteimre meg ráérek este válaszolni majd. Megnyugszom és leteszem a telefont a táskába vissza.
Valójában kedved kaptam kissé tovább heverészni az ágyban, csak relaxálni és beszélgetni, de ez nem én lennék, az én életem mindig a pörgésről és arról szólt hogy csinálok valamit. Talán pontosan ezért nem lustultam el a hadsereg után, ez hajtott előre, hogy valami fejlődést érjek el az életben. Ebbe nem fért bele az, hogy állandóan lustáskodjak vagy lazítsak. De persze időről időre voltak alkalmak amikor megengedhettem magamnak a dolgot. Meg persze a vasárnapok amúgy is edzéssel és általában szabadidős programmal folytak, így nem stresszeltem túl magam, ha ma egy kissé csalok és ferdítek a rutinon. Végülis Cait most van itt, és nem akartam csak úgy hazaküldeni, hogy elmenjek edzeni, ráadásul probléma nélkül el tudtam lenni pár órát. - Na látod, ez az amit én sem szeretnék. Nem attól félek, hogy te teszed tönkre, hanem azon hogy azok az emberek, akik szenzációhajhászásból beszabadulnak valahova, nem figyelve a környezetükre, meg arra, hogy min és kin taposnak keresztül, ezeket az embereket akarom kikerülni. De ha meg tudod magad védeni ezektől, akkor elhiszem neked, hogy ide sem fogod őket hozni. - Bólintok, és tény, hogy az ő magánéletéről általában nem jelentek meg nagy cikkek, de ez nem jelentette azt, hogy békén is hagyják, mindig van egy két olyan újságíró aki újra szerencsét próbálna, így biztos voltam benne, hogy próbálkozni fognak még ezzel, de bíztam benne hogy Cait nagyon óvatos és nem hagyja, hogy véletlenül valaki mégis ide kövesse, vagy kövesse úgy általában. Nagyon kiszámíthatatlan, hogy hogyan is alakul ekkora korkülönbség mellett egy kapcsolat. Egyáltalán nem voltam ellene, de tudtam, hogy sokat kell mind a kettőnknek fejlődnie, ha ezt a dolgot ténylegesen működővé akarjuk tenni. Feltápászkodtam az ágyból, aztán odasétálva a szekrényhez, belenéztem milyen pólók vannak amiket oda tudnék adni. Nézelődtem nézelődtem, és végül egy Grumpy Cat-es pólót választottam amit egyik karácsonyra kaptam az egyik vendégtől, és bár tudtam hogy kényelmes nem nagyon hordtam, mert nem volt a stílusom. Visszasétálva átnyújtottam neki a ruhaneműt, hogy eltakarhassa magát, bár erre nem volt semmi szükség, ez a része a lakásnak teljesen fedett volt, és sehonnan nem lehetett belátni, az ablak előtt pedig le volt húzva a sötétítő, amin aztán lásson át aki tud, de ettől még tiszteletben tartottam hogy nem akar meztelenül rohangálni a lakásban. Ki tudja, lehet előbb utóbb elengedni majd ezt a dolgot. Végülis én élveztem a látványt, így is és úgy is. - Parancsolj. Szerintem ez egész testes ruhának is elmenne. - Vigyorogtam, mert tény, hogy a póló inkább az én méretemre volt tervezve, márpedig én jóval vertem a 180 cm-t, talán még a 190 is megvolt. Felkaptam magam is egy rövid nadrágot, hogy azért mégis legyen rajtam valami, ha már ő a ruházatot preferálta, aztán elindultam kifelé. - Összedobok valami reggelit. Azt hiszem, van itthon tojás, egy kis saláta, és valami üdítő. Nem mondhatnám, hogy sok dolgot tartok itthon. - Néztem hátra, aztán választ sem várva megindultam kifelé, hogy kipakoljam a hűtőt, és felraktam egy kávét is, meg elkezdtem készíteni egy rántottát, amit aztán kenyérrel és egy kis salátával tálaltam. Körülbelül 10 percet vett az egész kaja elkészítése, amit aztán kipakoltam az étkező pultra, és helyet foglaltam Caittel szemben, ha ő is csatlakozott. - Jó étvágyat, remélem szereted a tojást. – Elé raktam egy adagot tányéron, és magam elé egy másikat, majd elkezdtem lassan falatozni a tányérból.
Tökéletesebb nem is lehetne a reggelem, talán utoljára öt évesen éreztem így, amikor reggel az ajándékaim vártak az ágyam melletti fa alatt és nekieshettem kibontani őket. Ez sem most volt, boldog tudatlan gyermekkor. Ez azonban más miatt volt ennyire jó, mert hát, amint tudatosul lassan hol vagyok, na meg mi történt az este, már az ajkaimon érzem Masont, aki utána mellettem fekszik el. Annyira megfogott benne valami, amire a teste csak rádob egy lapáttal, na meg az is, hogy ő az első férfi az életemben, akivel együtt voltam. Elmosolyodtam és beharaptam az ajkam, amint felidézem a tegnapi napot és az estét, ami nekem volt csak jó. Hamar le is hervad a vigyorom és hát eszembe jut a beszélgetés is, hogy ez még csak egy nagyon kezdeti szakaszban lévő kapcsolat, ami az ismerjük meg egymást jobban résznél jár. Persze miattam bonyolult az egész, az átkozott hírnév miatt. Mondjuk idősebb is, de hogy mennyivel fogalmam sincs, biztos nem fogom megkérdezni, túl nyuszi vagyok hozzá, meg hát nem is érdekel igazából. Mikor kérek egy pólót, akkor feltápászkodik és a szekrényben nézelődik egy ideig, amíg végre talál valamit, amit megkaphatok. Nekem egy sima fekete póló is megtette volna minta nélkül, de hát amit kaptam, beleszerettem első látásra. Grumpy Cat volt rajta és én nagyon szeretem azt a cicafajtát, szeretnék is egyet, de nem akartam soha venni állatot, inkább örökbe fogadnék. - Ó, imádom! Fel is veszem és megsimogatom a fejét a cicának. Persze jó nagy rám, de hát kit érdekelnek ilyen apróságok? Nekem valahogy furcsa meztelen mászkálni a lakásban, főleg úgy, hogy hát nem tudom hányadán állunk így reggel, miután aludtunk a dologra meg minden. - Jól hangzik, én meg rendbe szedem magam. Nem mintha rendetlenül festenék, na de mindegy, gyorsan könnyítek magamon és arcot mosok, nézegetem magam a tükörben, valahogy kivirultam és ez jól áll, már nem vágok olyan fejet, mint Grumpy. Kifelé menet azért kihozom a ruháim a fürdőből és összehajtva leteszem az asztalra, majd miután megnéztem a telefonom, rádobom a táskám és a telóm is, ki tudja meddig maradhatok, nem akarok nagyon pofátlan lenni, de ha tehetném, biztos el sem mennék innen. A konyhába sétálok, ahol a reggeli mindjárt kész, szóval csak néztem, ahogy Mason tesz-vesz és tálal az étkező pulton. - Neked is jó étvágyat! Én minden evő vagyok. Bár nem szoktam reggelizni, főleg nem ilyesmit, az idejét nem tudom, mikor ettem utoljára rántottát vagy hasonlót. Talán még mikor a hotelban laktam és reggelente lejárkáltam enni, amikor még nem voltam sztár. A gyomrom szinte korgott, olyan éhes voltam, mégis nehezen ment le az első falat. Mintha mégis tele lennék, közbe meg mégsem, talán erre mondják a könyvekben, hogy pillangók repkednek a hasában. amúgy finom volt a rántotta és bár még salátát sosem ettem hozzá, de nem volt rossz így együtt a dolog. A kenyeret meg csipegetve ettem hozzá. - Finom lett. Mondom talán kicsit nagy beleéléssel, de tényleg jól esik úgy négy év után ilyesmit enni, na meg nem egyedül reggelizni. Már érzem a kávé illatát is, ami elengedhetetlen a reggelemből, lehet a megszokás rabja vagyok már, nem árt némi változatosság, főleg ha az egészségesebb. Mikor végzek felállok és odasétálok hozzá, hogy a vállára téve a kezem megpusziljam az arcát és kicsit még ott is maradok. Szinte libabőrös leszek, hogy egy ilyen pasival lehetek, mintha álmodnék. - Köszönöm a reggelit. Szólalok meg megfogom a tányérom és a mosogatóhoz megyek. A mozdulat, hogy beteszem megvan, az hogy elmosogassak, nos. A szándék megvan, de a többi nincs, csak nézek, hogy mivel kéne. hol van a szivacs, meg a mosogatószer meg ilyenek, persze tovább nem biztos hogy jutok, mert hát nem mosogattam még soha életemben semmit, még ha a ruhám koszos is lett, lecseréltem és ennyi. Nagyon el vagyok kényeztetve, nem csoda, hogy sose főztem eddig. Inkább csak megfordulok és nekidőlök a pultnak. kész kínzás, hogy csak egy nadrág van rajta, de a sóvárgásom felé jóféle kínzásnak számít. - Terveztél mára valamit? Kérdezem és közben reménykedek egy semmit válaszban, mert nem szeretnék még lelépni innen, mert meg akarom jobban ismerni és jól esne némi megerősítés, hogy nem csak én vágyom rá ennyire, hanem fordítva is legalább fele annyira igaz a dolog.
Jól esett már némi kaja, hiszen tegnap óta én sem nagyon ettem semmit, és így már kezdtem kissé lefáradni, bár előző nap nem hoztam ki magamból a maximumot, így is szükségem volt valami ételre, mert azért mégis csak mozogtunk. Szóval jóízűen betoltam az egész tányérral, és nem mondhatnám, hogy jóllaktam tőle, de elég volt egy reggeli erejéig, sosem szoktam túlzásba vinni a reggelit, néha még ki is hagytam, ha úgy adódott és csak valami gyümölcsöt ettem. Elégedetten tudatosítottam magamban, hogy megtetszett neki az a póló amit kapott, ennek örültem, másrészt pedig meg is tarthatta, ha akarta mivel én valószínűleg sosem hordanám amúgy sem. - Jó döntés, a tojás egészséges, és a fehérje miatt felturbózza a állóképességet. – Vigyorogtam rá, persze nem tettem direkt utalást a tegnapi dologra, de tisztában voltam vele, hogy legközelebb valószínűleg már jobban fogja bírni, mert fel lesz készülve a dologra, és talán nem egy átmulatott este után esünk egymásnak, amivel csak még jobban fog menni dolog. Tegnap azért a napi hajtás után egyikünk sem volt teljesen elemében. - Egészségedre.. – Válaszoltam, és követtem a szemmel, ahogy elindul és viszi magával a tányérat a mosogató felé. – Hagyd csak, majd elmosom később, mindig este szoktam elmosni a cuccokat amúgy is. - Előző nap nem volt egy tányér sem, mert semmit nem használtam, rohannom kellett és már korán lementem hogy nyissak és mindent leellenőrizzek, így aztán minden tiszta volt, de egyébként úgy állt be az életritmusom, hogy a mosogatást és miegyebet mindig este csináltam meg, hogy másnapra ne kelljen semmit csinálnom vele. Miközben majszoltam az utolsó falatokat a reggeliből, hátra néztem, és láttam, hogy nagyon méreget engem és a nadrágomat, így kis mosollyal felvettem a szemkontaktust aztán teljesen nyilvánvalóan én is lecsekkoltam őt. - Valójában semmit. Illetve csinálhatnék mást, de ha már itt vagy, akkor nem foglak elküldeni emiatt, maradj ameddig szeretnél. Vasárnap van, és őszintén nincs kedvem felöltözni. - Kis mosollyal visszafordultam a kaja felé, majd mikor már teljesen letakarítottam a tányéram én is betettem a mosogatóba a sajátomat, ráért az a rendrakás később. Sejtettem, hogy mi járhat a fejében, bár fogalmam sem volt hogy pontosan mi, talán csak beszélgetni akar, de nagyon nézegeti a nadrágot, ki tudja… Ennek a legkönnyebb módja, hogy teszteljük a dolgokat. - Mi lenne, ha vennénk egy közös zuhanyt? - Támaszkodtam le mellette a szabad kezemmel végig simítva az oldalát.
Annyira fura ez a helyzet, amibe belecseppentem, mintha valami könyvben vagy filmben lennék. Még sose főztek csak nekem, vagyis úgy, hogy két főre. A kajarendelés egy dolog, na meg a hotelban lemenni azt enni, amit mindenki más is szintúgy. Azok mind tömeg gyártott dolgok, amik megfelelnek a leírásnak, ám ez valami új volt és egyedi. Nem mondhatnám azt sem, hogy valaha szeretett volna engem bárki is annyira, hogy figyeljen rám és ez is furcsa kicsit, de annyira jó érzés. - Akkor minden koncert előtt csak tojást fogok enni. Igazából megtehetném, csak azt kell kérnem és úgy lesz, de én ilyenekre nem gondoltam, olyankor van elég más bajom általában, mert semmi sem lesz tökéletes csak úgy ugyebár. Persze most, hogy tökéletesség, eszembe jut, hogy este miattam lett vége a dolognak, mert elfáradtam. Megpróbálok nem erre gondolni, elvégre miért akarna Mason bántani, mikor a kedvemben próbál járni inkább. - Oké. Kicsit megkönnyebbülök, de azért elég ciki, hogy nem mosogattam még, pedig szívesen megcsináltam volna. A munka része nem is aggaszt, inkább félek, hogy kicsúszik a kezemből valami és eltöröm. Persze megjegyzem, hogy most üres és este nem mosogatott, szóval nem túl gyakran ehet itt fent, meg lent is rengeteget mosogat nap közben. - Mit szoktál csinálni vasárnaponként? Teszem fel a kérdést és mikor visszafordul a kaja felé beharapom a szám és ökölbe szorított kézzel egy éljen kis mozdulattal adok hálát az égieknek, hogy nem küld el és persze, amiért nem akar felöltözni, nekem ez így megfelel. Hamar végez is és csatlakozik a mosogatónál hozzám, a tányér a másikhoz kerül, ő meg testközelbe velem, ami szinte rögtön beindít bennem valamit, főleg mikor szóba kerül a közös zuhany és végigsimít az oldalamon. - Akkor vennénk egy közös zuhanyt, gondolom. Válaszolok mosolyogva és megvonom kicsit a vállam, mintha kéretném magam, de természetesen nagyon nincs ellenemre a dolog. A kezemmel az oldalához érek és az ujjam végighúzom a derekától felfelé a mellkasáig. Ó imádom ezeket az izmokat! - Megőrjítesz. Sóhajtom a szemeibe nézve és a kezeimmel a nyakánál átkarolva, kicsit közelebb invitálva magamhoz, hogy megcsókolhassam. Már kezdem megszokni, hogy mindig felkap és visz, de ha nem azt sem bánom, mert nem rohanunk sehová, igazából ráérünk. A testemmel hozzá simulok, a ruha kicsit visszavesz az érzésből, de a bárban sem volt másképpen tegnap. Persze a fürdőbe érve, már teljesen feleslegesnek érzem magamon, szóval gyorsan ledobom magamról valahová, ami nem a föld és feltehetőleg ahol nem lesz vizes.
Valójában ebben a pillanatban bizonyosodott be, hogy a kémia nem csak az alkohol hatására működött, hanem csak úgy általánosságban is kettőnk között. Sejtettem, hogy így lesz, de azt is elfogadtam volna, ha mást választ, de egy kis energialevezetés mind a kettőnknek kellett az előző este után, tudtam, hogy neki valószínűleg friss volt az első élmény, de meg akartam neki mutatni, hogy mennyivel is jobb élményt nyújtott a második alkalom, rám pedig azért fért rám, mert előző nap azért bőven maradt energiám, plusz még aludtam is rá egyet. - Ez egy teljesen helyes megállapítás. - Vigyorogtam rá, és közelebb húzódva hozzá csókot leheltem az ajkaira, és nem is engedtem el egy darabig. Valójában nem kellett a zuhanyzóig mennünk, sehol nem volt rálátás a lakásra, akár itt helyben egymásnak eshettünk volna, de végül úgy döntöttem kényelmesebb lesz a kellemes meleg víz alatt. Így aztán felkaptam őt, és közben újabb csókot váltottunk, közben fél szemmel figyeltem, hogy megfelelő szögben érkezzünk az ajtóhoz, és beférjünk ebben a pozícióban. - Tudom… Sajna, ha te beizzítasz engem, akkor én is beizzítalak téged… - Mosolyogtam rá, utalva arra, hogy megőrjítem, és ámbár én nem voltam most olyan heves… még. De pontosan tudtam, hogy ő is nagyon hatással van rám, és felpiszkálta a fantáziámat a jelenléte, és mivel férfiból vagyok hallgattam is az ösztöneimre. Ilyenkor kidobtam a felesleges gondolatokat, és csakis rá koncentráltam. Bevittem a fürdőben, aztán elengedtem őt. Nem szégyenlős, csak ledobja a pólót, és láthatóan azt várja, hogy én is hasonlóképp tegyek, és miért is okoznék neki csalódást, egyszerűen ledobom a nadrágom, aztán lassú léptekkel megindulok a kabin felé, majd mikor mellé érek enyhén megpaskolom a hátsóját, aztán rákacsintva tovább sétálok, és odalépve a kabin oldalához, megengedtem a vizet, beállítom a hőfokot és várom, hogy beálljon minden a megfelelő állapotba, aztán mikor kézzel úgy gondoltam, hogy minden megfelelő, beléptem a zuhany alá, és egy pillanatra csak hagytam, hogy az arcomat érje a víz, majd hátrasimítottam a hajam, és élveztem hogy mennyire kellemes a hőmérséklet, közben talán megérkezett Caitlin is, bőven volt hely kettőnk számára a kabinban, semmi még körülbelül három másik ember is befért volna ide, bár nem volt szükség másokra, ketten is jól eljátszottunk. Enyhén megpörgettem őt a víz alatt, aztán hagytam, hogy ő is megszokja a hőmérsékletet, mert a kinti szobahőmérséklethez képest itt azért bőven melegebb volt a helyzet. Nem siettem el a dolgokat, nem hajtottam sehova, csak gyengéden magamhoz húztam, és csókokkal kezdtem ellátni a testét szépen lassan haladva lefelé, aztán mielőtt teljesen elértem volna le újra felé. Kissé húztam az agyát, mert tudtam, hogy minél jobban felpiszkálom annál jobban akarja majd hosszasan élvezni a helyzetet és annál jobb lesz a végeredmény. Végtére is tapasztalt fickó vagyok, nem állítom hogy tudom mi jár a nők fejében, de egy kicsit konyítok ahhoz, hogy mire vágynak, és pontosan ezt csinálom most is, kissé felpiszkálom az érdeklődését. Én már teljesen felkészültem az akcióra, és nem szokott a kedvem egy hamar elillanni, így nyugodtan vehettem a tempót lassúra és fokozatosra. Tudtam, ha gyorsítani akar, akkor majd úgyis megteszi, mert talpra esett csaj volt, és pont ez tetszett benne. - Gyönyörű vagy, remélem tudod. Pont ezért, lehet kicsit arrébb kéne mennem, mert a végén olyat teszek, amit úriember nem csinál. - Vigyorogtam a szemébe nézve, és közben folytattam.
Sose éreztem úgy, hogy valaki annyira meg tudna engem ragadni, hogy varázsütésre kialakuljon valami közöttünk és komolyabbra forduljon a dolog. Most mégis itt vagyok egy férfi lakásán, ahol megvolt az első együttlétem. Kicsit olyan ez, mint valami függőség, ha egyszer ráérzel az ízére, nehéz leállni vele, legalábbis én így érzem most. Másra nem is tudnék gondolni, de persze a sok tinifilm és regény miatt tudom, hogy ez jellemző a lányokra, hogy aki az első, képesek beléjük szeretni. Nem akartam ezen agyalni azonban, mert azt mondta, hogy megpróbálhatjuk együtt, szóval miért is ne élvezzük ki ennek a dolognak a legszebb részét ismét, ismerkedni lehet pihenés közben is. Bevallom, engem már a csókjával megvett, ami egy jó darabig eltartott és egyre mohóbban kaptam utána, hogy még és még akarom. Mikor felkap az ölébe meg sem lepődöm, kissé természetesnek veszem, de hát azok az izmok nem csak dísznek vannak ugyebár, meg sem kottyan neki a súlyom. - Akkor ez egy örök körforgás. Válaszoltam és utána beharaptam az ajkam, miközben a szemeibe néztem. Imádom ezt a pasit, olyan tökéletes. Mikor elenged már repül is a póló és lekerül a nadrágja is, ami szinte teljesen beindít belül és bizsergek, ahogy a szememmel követem. Nem vagyok hozzászokva, hogy bárki paskolgatja a hátsóm, így kicsit meglepődök és elnevetem magam. Azonban meg kell jegyezzem hátulról is van mit nézni rajta, mögé sétálok és a vállaira téve a kezem kicsit nyomkodni kezdem, nem mondanám, hogy masszírozom, mert fogalmam sincs, azt hogyan kell. A mellkasommal a hátához bújok és utána engedem csak le a kezem és hagyom, hogy belépjem a fülkébe, ahol már beállította a kellő víz hőmérsékletet. Megállok és csak nézem, ahogy az izmos testén lecsurog a víz, mint valami reklámban, csak ott kitakart részekkel, szinte mindenki csorgatja a nyálát a fej nélküli férfi mellkasra és kézre, ami látszódik. Ez most viszont valós és az én műsorom. Várok egy kicsit, majd belépek hozzá. Lehunyom a szemem és hagyom, hogy a kellemes meleg víz az én testemen is végigfolyjon. Közben megpörget Mason, de szerencsére nem vagyok olyan két ballábas, hogy elessek, szóval elég szép látványosság is lehetett volna, ha valaki felvette volna. A hajam persze vizesen tapad ráma végén, szóval egy laza mozdulattal hátrasimítom inkább a hátamra, ne legyen útban. - Ah, Mason! Sóhajtok fel és a hajába túrok, amint leér, de nehogy már olyan jó legyen vissza elindul felfelé. Én már teljesen megőrültem tőle. Mélyeket sóhajtok és főként élvezetesen, amikor olyan helyre ér, ami izgatóbb. A kezem a bicepszén, a mellkasán és a hasán lefelé csúszva siklik a hímtagjára is. Már a férfias testének érintése is beindít, nem mikor a legférfiasabbhoz érek. - Tudom, de tőled hallva egészen más. Somolygok rá, nem tudom mit jelenthet a mondat második fele, de igazából nem is érdekel, mert nekem nem egy úriember kell, legalábbis úgy hiszem. Lehajtom a fejem és a puha ajkammal és nyelvemmel én is elindulok lefelé a tökéletes kockáin át az érzékenyebb pontjára. Már rengetegszer láttam videókban, mit kell csinálni vele, csak remélem, hogy én is legalább fele olyan jól csinálom majd, mint ott abban a ribik. Óvatosan a nyelvemen csúsztatva veszem a számba és kezdem el kényeztetni. Bármennyire is kényes téma ez sokaknál, én élvezem és ha nem állít le, hogy valami rossz, akkor biztos egy darabig még itt elidőzök. Alig várom, hogy belém álljon vele, de nehéz elszakadnom. Huzamosabb idő után, ha hamarabb nem veszi el a játékszerem, akkor felegyenesedem és vadul esek neki az ajkainak. Egyértelműen készen állok a második menetre és most nem terveztem hamar feladni a dolgot. Eszembe jut, hogy ha zsibbadna a lábam vagy bármi, akkor csak pózt kell váltani, amúgy sem árt más pozitúrát is megismernem. A reggeli kávé nélkül is úgy érzem magam most, mint aki vagy három energiaitalt lehúzott már, pedig még csak most kezdődik a nap. De mennyire is gyönyörű ez a nap! Átadom magam a testi élvezeteknek és aktívan részt is veszek benne. Most neki is el kell mennie, muszáj, különben sose bocsájtok meg magamnak, hogy béna vagyok, mert más oka nem lehet. Aki nem tudja kielégíteni a választottját, az temesse el magát. - Sze... sóhajtom, majd elharapom a végét egy levegővétellel. Majdnem kicsúszott a számon az első orgazmusok után, hogy szeretlek, de szerencsére találékony lány vagyok. - Szerintem válthatnánk pózt, meg akár helyszínt is, bár nincs bajom ezzel, félre ne érts. Nevetem el magam, majd a nyakára cuppanok rá. Annyira szívesen kiszívnám, de nem a gimiben vagyunk, hogy megjelöljük a pasinkat. Helyette csak gyengéden csókolom az ütőerénél és vissza is térek az ajkaihoz.
Mondhatom szerencsésnek magam, hisz nem sokan kezdik így a napjukat, persze itt most nem a zuhanyzásra gondolok, sokkal inkább a kettőnk kalandozásához, ami egyszerre volt kikapcsoló és intenzív. Éreztem, ahogy felhevülök mint a forróvíz, mint Caitlin közelségének a hatására, nem kellett sok ráhatás, ahhoz hogy nekiállhassunk a második körünknek, hiszen a jó fizikai kondícióm nagy tesztoszteron szinttel is járt. Játékosan húztam az agyát, és ő ezzel pontosan tisztában volt, és láthatóan élvezte is. Egész jó volt az összhang nálunk ilyen téren, és míg egy pillanatra nem figyeltem a kezébe vette az irányítást… vagyis nem az irányítást, valami egészen mást, de végül is ő diktálta mit csináljunk, és hát, amikor elkezdett a kezével és a szájával kényeztetni, nos meglepődtem. Mély levegőket vettem és figyeltem ahogy szorgoskodik, bizseregtem kellemesen odalenn is, de amúgy az egész alsótestemben érezhető volt. Jó volt a technikája, nagyon jó egy kezdőhöz képest… bőven meglepő volt számomra ez az egész, de végtére is manapság annyi anyag felkerül az internetre, hogy az ember elleshet pár dolgot, bár persze csinálni egészen más mint nézni, és tudtam, hogy Cait tehetséges, ha mondhatom így. Nem siettem sehova, hagytam had játszadozzon egészen amíg jól esett neki. Jól megdolgozott, de nem engedhettem meg magamnak hogy elsüljek, végül is ment volna ha nagyon elengedem a gyeplőt, és tudtam hogy nagyon próbálkozik hogy a tegnapi után ez megtörténjen, de nem akartam hogy emiatt kevésnek érezze magát, viszont azt sem hogy ne tudjunk szórakozik mert nekem kell egy jó húsz perc hogy újra neki tudjak állni a dolgoknak. Mikor felegyenesedik és megcsókol, visszacsókolva kissé behajlítom a lábam, majd felhúzom az egyik lábát magam mellé hogy jobban hozzá férjek, majd behatolok és lassú mozgással elkezdek felvenni egy tempót, közben pedig egy pillanatra sem hagyom csók nélkül. Aztán mikor mégis eltávolodok így szóltam. - Sze… rintem is… - Vigyorogtam rá, sejtettem hogy mi lett volna a szó vége, de nem akadtam fenn rajta, hiszen még korai volt, és ezt mind a ketten tudtuk. Természetesen mind a ketten be voltunk lobbanva egymásra, és pont ezért volt köztünk ilyen intenzív a mostani dolog is, de tény hogy ez a szó kicsit mást jelent, mint a mostani helyzet és nem akartam felelőtlenül használni, pláne hogy nekem ennyi idősen kicsit több idő kellett ahhoz hogy ilyesmibe beleugorjak. Leengedtem őt, majd megkértem hogy támaszkodjon a falra mögöttünk, majd hátulról hozzásimultam, és újra elkezdtem mozogni. Valójában így mind a két kezem felszabadult, és mind a kettővel elindultam felfedezni a testét. Az egyikkel a lábai közé indultam a másikkal pedig a mellei felé. Aztán megállapodva e kettőn, megcsókoltam a nyakát, és lassan haladtam le, majd újra fel, természetesen csak addig míg a pozíciónkban kényelmes volt. - Ha valami nem kényelmes szólj, ez csak természetes. - Súgtam a fülbe, aztán arra is nyomtam egy gyors puszit.
Bár minden reggel így indulhatna és ennyire ráérnék elkészülni és menni a dolgomra, de ilyesmiről álmodni sem merek, szóval ezt az egész reggelt minden apró részletével el kell raktároznom, mert nem mostanában lesz rá lehetőségem az is biztos. Ahogy beállok a zuhanyzóba hozzá, már teljes izgalomban vagyok és láthatóan és érezhetően ő is. Imádom, ahogy húzza kicsit az agyam, mert elég érzékeny vagyok az érintésekre, főleg érzékenyebb helyeken, szóval, ahogy fentről le és lentről felfelé jön kéjes sóhaj tör fel a torkomon, majd kicsit megpróbálom átvenni az irányítást, ami sikerül is. Érzem, ahogy megfeszül a számban és ahogy mélyről jövő sóhaj hagyja el az ő száját is, élvezi az már biztos és nekem egyelőre ennyi elég is. Én is élveztem ott lenni, de idővel már nagyon bezsongtam és nem a számba kívántam már a férfiasságát, hanem egy melegebb helyre, ami szintén az én testrészem. Ahogy megemeli a lábam, meg is akasztom a derekánál és a nyakát átölelve adom át magam neki. Mikor behatol az valami eszméletlenül kellemes érzés, most már egyáltalán nem fáj, csak élvezem, ami nem marad hang nélkül, csak remélem, hogy nem zavarja, mert nehezemre esik visszafogni magam, annyira új és annyira élvezem. A csókáradat persze valamelyest visszavesz ebből és valahogy az ajkait sem szívesen hagyom csók nélkül, csak néha levegőt is kell venni ugyebár. Mikor majdnem elszóltam magam, akkor utána hirtelen a szívem is majd kihagyott, mikor ő is tagoltan megszólalt, hogy sze-rinte is. A szemeiből és a vigyorából tudtam, hogy csúnyán lebuktam, de mivel időben kapcsoltam, így még ki lehet magyarázni, hogy csak a kéj hevében mondtam ezt neki. Ismét a földön találtam magam és megkért, hogy támaszkodjak a falnak, ami ellen nem volt kivetnivalóm, elvégre állítólag hátulról még jobb és megerősíthetem, hogy gyakorlatilag is, főleg, hogy az egyik keze elölről kényeztetett még lent, a másik meg a melleimnél kötött ki. Szinte csak úgy nyújtottam a nyakam, hogy csókolja csak. - Rend... ben. Sóhajtottam kétszerre, mert nem kellett sok és elég mennyei orgazmusom volt, nagyon tetszett ez a póz és a fejem hátra is hajtottam könnyed sóhajjal. A lábaim kicsit összébb szorítottam, mert így még szűkebbnek éreztem magam és sokkalta is jobban éreztem magamban őt. Már most a mennyekben vagyok, de még mindig bírom, most nem fáradok olyan gyorsan, mint előző este. A lábam viszont érzem, hogy nem csak bizsereg, de mintha kicsit remegne is, nem a fáradságtól, inkább csak a jó érzéstől, ami végigfutott rajtam. - Váltsunk lassan. Nem tudom mennyi ötlete van itt a fürdőbe, de én mindenre vevő voltam és nyitott is, mert rossz nem lehet, amit Mason velem csinál abban biztos voltam nagyon is. Mikor megfordulok rá is tapadok a szájára egyből, imádom, kívánom és szeretem is, még ha nem is szerelemből, de biztosra mondhatom, hogy vonzódom hozzá és ez nem fog elmúlni egyik pillanatról a másikra. Itt persze már olyan mámorban úsztam, hogy nem figyeltem mit, hogyan, hol, csak érezzem őt és amennyire tudok én is rásegítsek a jobb érzéshez vezető úthoz, remélem ez elég lesz, hogy ő is kielégüljön most.
Valójában mind a kettőnkön felülkerekedtem az elemi ösztönök, ha mondhatom ezt, és roppant jól éreztük magunkat. Igazából meg is lepődtem azon, hogy Caity, aki csak tegnap vesztette el a szüzességét ilyen jól állja a sarat ekkora ”nyomás alatt”, hiszen igyekeztem számára a legjobb tempót felvenni és nem is eshettem túlzásba, hiszen szem előtt kellett tartanom, hogy még szoknia kell ezt az új tapasztalatot, és bár láthatóan nagyon élvezte a helyzetet tudtam, hogy fárad, pontosan ezért is nem fogtam magam vissza. Ezt úgy értem, hogy nem fojtottam el a saját orgazmusomat hogy hosszabb ideig tarthasson a dolog, hanem inkább engedtem hogy természetesen jöjjön, így egyben nem is kell Caitynek zombi módra lefáradnia, és meglehet benne a tudat, hogy igen is élvezem az aktusunkat, hiszen melyik férfi ne tenné, csak más a tűrőképességem és megszoktam hogy hosszabb alkalmak adtán tanácsos kissé lefojtani ezt az érzést hogy hosszan élvezhessük egymás társaságát, de tudtam, hogy ez idővel amúgy is menni fog, sok közös edzéssel és tapasztalattal. Ez a gondolat kis mosolyt csalt az arcomra, miközben kissé felturbóztam a tempót, és figyeltem hogy kényelmes maradjon számára és én is érezzem, ahogy közeledem. Aztán mikor hallom, hogy szól, röviden bólintok. - Oké, még akad egy pár ötletem, de nem pont itt. - Vigyorogtam, és újra felemeletem őt, majd elindultunk vízesen végigcaplatva a lakáson a nappaliba és ott volt egy különlegesen kényelmes fotel, amit amúgy is imádtam, letettem egy pillanatra, majd leterítve a bútorra egy törölközőt, leültettem őt, majd kicsit behajlítva a lábam pont abban a pozícióban voltunk hogy újra kezdhettük, igazából Caitnek is kényelmes volt ebben a fél ülő, fél fekvő pozícióban, mert nem kellett állnia, és nekem is mert teljesen hozzá tudtam férni. Így hát, közelebb húzódtam hozzá, majd újra behatoltam és egyik kezemet a derekán a másikat pedig a tarkóján pihentettem, majd közelebb húzva magamhoz újra megcsókoltam. - Csak, hogy tudd, lassan nekem is elfogy az akaraterőm. - Nevettem fel utalva arra, hogy lassan lassan nekem is eljön az idő, hogy elengedjem amit kell. Pontosan tudtam, hogy nem sokkal később már megint képes lennék menni egy kört, az edzés és a jó étkezés hatása, de tudtam hogy talán ennyi egyenlőre elég lesz, mert nem akarom hogy Cait most ébredt fel és úgy kelljen az egész napot végigcsinálnia hogy hulla fáradt. Bár ha itt marad, akkor semmit nem kell csinálnia tulajdonképp, hisz én sem terveztem már semmi mást, csak pihenni. Jó tempót diktáltunk, és közben hallatszott ahogy a fotel kissé nyikorgó hangot ad a nyomás hatására. Kicsit elszakadtam a csókból, és nagy levegőket véve éreztem, hogy lassan ideje lesz felkészülni. - Nos, lassan idő van. Mi legyen? - Teszem fel a fontos kérdést, hiszen nem emlékeztem beszéltünk-e arról, hogy Cait szed-e bármilyen fogamzásgátlót, lehet hogy igen, lehet hogy nem, de rá hagytam a döntést, hiszen ő tudja legjobban mi a jó neki. Közben kicsit rákapcsoltam a tempót, és egy elég intenzív ütemet felvéve folytattam, hogy mind a ketten kiadjuk magunkból a megmaradt energiát, közben megcsókoltam még egyszer és vártam a választ.
Ez az egész annyira új, mégis az ösztönök előtörnek és persze a pornóban látott jelenetek is újabb szintre lépnek, bár kétlem, hogy ilyeneket fogok nézegetni az elkövetkező időkben, mikor csinálni ezerszer jobb. Én már most is a mennyekben járok, de bírom még ezt az érzést és szívesen lebegek eme kéjmámorban, elvégre ami jó, az jó és Mason nagyon is tudja mi a jó nekem. Mikor szólok, hogy válthatnánk, akkor ismét felkap az ölébe és bármennyire is utáltam régen az ilyesmit, hogy csak úgy ölbe vesznek (bár nem sok alkalomról beszélünk), most egyszerűen nehezen telek be ezzel is. A vigyora és a kicsi ráncocskák az arcán valahogy nagyon szexivé teszik őt, a karjáról nem is beszélve, amit megfogva érzem, hogy milyen izmos és meg sem kottyan neki a súlyom, nem mintha nehéz lennék, de én nem bírnék el senkit szerintem így a saját súlycsoportomból sem. Vizesen becaflatunk a szobába, ahol letesz én meg jól megbámulom hátulról ismét és olvadok az izmos háta, feneke, combja és vádlija láttán is. Körülbelül ennyi idő alatt teszi le a törülközőt a bútorra, majd leültet, de félig fekszem is igazából, majd ismét egymással szemben vagyunk és mikor ismét behatol, mélyen felsóhajtok, annyira jó érzés és hiányzott már, pedig alig telt el pár pillanatnyi idő, hogy nélkülöznöm kellett. Ahogy közelebb fér magához húz megölelem a hóna alatt átnyúlva a vállaira téve a kezem és amennyire lehetett hozzábújtam és alig akartam elengedni a csókból, annyira vágytam már az ajkai érintésére is, kicsit a számmal bele is csípek az alsó ajkába, hogy ne kapja vissza olyan könnyen, kell nekem, akarom, kívánom. - Nem gond. Hah, még hogy nem gond? Egyenesen örömtáncot járnék, hogy én is kedvére való voltam és sikerül elpattannia bennem, de éreztem, hogy azért annak ellenére, hogy nem vagyok annyira aktív részese még ennek, fáradok, de majd megedződőm hozzá, mert érte megéri. Nem gondoltam volna, hogy reggeli után ez ennyire jól fog esni és az időérzékem is totál elvesztettem, olyan, mintha csak napközben lennénk és élveznénk egymás társaságát a lehető legjobb módon, ahogy két ember ezt megteheti. Tempós volt és baromira élveztem és a szájára tapadtam, de mikor el szeretett volna szakadni hagytam, hogy levegőhöz jusson, meg én is, bár elég jól bírtam levegővétel nélkül, az orromon szoktam leginkább venni, éneklés közben roppant hasznos. A kérdését meghallva, hogy mi legyen, egy pillanatig nem tudtam mire gondol, mert hát gondolom vége lesz, mi lenne? Aztán ahogy ez átsuhan, úgy jut eszembe, hogy ez a hogy mehetek el akarna lenni. Mivel szedem a bogyókat, így nem aggódom. - Maradj bennem végig. Válaszolom kéjes és kicsit mélyebb és rekedtebb hangon, szaggatottan, de a lényeget elmondtam. Begyorsított, az utolsó roham, mielőtt berobban a bomba és veszettül élvezem és mindent beleadok, hogy az utolsó energiám is odalegyen és utána heverészhessek majd vele és mondjuk beszélgethessünk, mert lenne miről, de persze most még nem jár ilyeneken a fejem. Vadul csókolom és ismét elélvezek, de most hosszabb ideig tart és ő is követ benne. Nagyon felemelő érzés ez nekem, hogy ő is elment, nem csak én sokadjára is, megcsókolom és lassan szakadok el tőle. - Hú, erre nincsenek szavak, annyira imádom. Lehet most lettem szexfüggő, ki tudja, de az biztos, hogy még akarom és utána is még és még, amikor csak lehetőségem adódik rá, de csak Masonnel, csakis vele és senki mással. Ő a férfi az életemben és nem akarok mást, csak őt, már csak arra kell rájönnöm, hogyan tudom megtartani, mert az, hogy fiatal vagyok legalább annyi hátránnyal jár, mint előnnyel, a sztárságomról nem is beszélve. - Annyira örülök neked. Magamhoz ölelem és hát tőlem maradhatnánk így is, de gondolom kényelmesebb lenne eldőlni majd a kanapén vagy az ágyában. A meleg víz után viszont itt már nincs olyan jó idő, így kissé libabőrös leszek ettől is, meg persze az előtte történtek miatt is. Sose gondoltam, hogy valaha egy ilyen tapasztaltabb férfi mellett kötök ki, aki csak duzzad az izomtól, nem vitte túlzásba szerencsére és arányosan mindenhová jutott belőle. Én sem panaszkodhatok mondjuk, mert van mit fogni rajtam és ennek ellenére nem mondanám magam daginak, mert nem vagyok az, csak jobban gömbölyödök ott, ahol előnyös a nőknek, mint az átlag, főleg ebben a korban. Ahogy így együtt vagyunk, olyan, mintha már régóta ismernénk egymást, mégis keveset tudunk egymásról. Ha Mason menne lefürdeni, akkor csatlakozom hozzá, elvégre azért mentünk be és én is jobb preferálnám, ha az után törülköznék meg és helyezném magam kényelembe mellette. Most már a pólót sem húzom fel, csak odabújok a pasimhoz, legalábbis remélem, hogy a pasim és nevezhetem így. - Milyen gyakran látogathatlak majd meg? Fordulok felé és az ujjammal végigsimítok az arcán, annyira imádom és teljesen bele tudok veszni a kék szemeibe is. Még sose volt párkapcsolatom és persze csak megpróbáljuk, hogy mi sül ki ebből, de én nagyon reménykedek, sőt talán már most jobban beleéltem magam ebbe az egészbe, mint kéne, de őt szeretném magam mellett tudni és ezért sok mindent meg is teszek, ah szükséges. Úgy érzem magam, mint egy rajongó, aki a rajongása tárgyát megszerezte és most ideje meg is ismernie jobban. Testileg szerintem nem lesz gond közöttünk, de vajon lélekben is sikerül összehangolódni? Nem tudom, kicsit félek, mert van korkülönbség köztünk, remélem nem ez lesz a mumus.
Szépen kihajtottuk magunkat így a végére, így nem is volt vitás, hogy vissza kellett mennünk a zuhanyzóba, ahol azóta is folyt a víz, bár ez egyáltalán nem volt kíméletes a tisztavíz erőforrásaink iránt, ebben a pillanatban cseppet sem érdekelt a dolog. Jól ki izzadtam a rövid túránk alatt a nappaliban és kissé le is kellett magunkat tisztítanunk. Végül nem szakítottuk meg a dolgot bent sültem el és ez különös kielégüléssel töltött el. Tudtam, hogy ez neki pedig különlegesen sokat jelent a tegnapi történések után, így kifújtam magam és egy kicsit rá is játszottam a fáradtságra, hogy tudassam, hogy jól csinálta amit csinált. - Szerintem menjünk és mosakodjunk meg még egyszer, aztán kerítek két köntöst. - Közben végigsimítottam a karján, aztán attól függően, hogy mennyire érezte magát fáradtnak magam vittem a fürdőbe, vagy a saját lábán ment, lényeg hogy beléptünk, és kellemes meleg vízben immáron kissé lehűlt kedélyekkel beszélgettünk tovább. - Amikor kedved tartja itt aludhatsz, hétvégén szervezhetünk programokat, és a bárba is betérhetsz amikor kedved tartja, csak annyit kérek, hogy ezt az egészet ne publikáld a nagyközönség felé. Nyugodtan mondhatod barátoknak, családnak, csak ne a sajtónak, ők csak elrontanák a bárt. - Válaszoltam neki, hiszen meg akartam védeni az általam felépített szórakozóhelyet olyannak amilyen, egy kis bár volt Manhattan kellős közepén, aminek megvolt a maga közönsége és szájról szájra terjedt a híre, így sokkal normálisabb embereket vonzott be, mintha nagy plakátokon híresztelném a létezését. Nem voltam pénz szűkében megengedhettem volna magamnak az ilyesmit, de mégsem akartam olyan szintű fejlődést hogy ne tudjam kézben tartani a dolgokat. Különösen nem akartam Caitlyn hírnevéből forgalmat generálni, egyrészt mert nem volt ilyen a stílusom, másrészt nem a kihasználásról szólt ez a dolog. Ennek pedig alap pillére volt, hogy ennek az egésznek, ha egy darabig is, titokban kellett maradnia a sajtó előtt. Tudtam, ha ki tudódna a dolog, egyrészt rögtön rákapnának és kritizálnák őt amiért ekkora a korkülönbség, másrészt rögtön elárasztanák kevésbé értelmes és kezelhető emberek a klubbomat, ami csak nehézségeket szülne, még több ismerősömet kéne bevonnom a hadseregből biztonsági célból, és bővítenem is kéne, ez mind egy olyan dolog volt amire sem ő sem én nem voltunk felkészülve. Valójában nagyon kedveltem benne, hogy egészen máshogy látta a világot mint az átlagos emberek akikkel találkoztam, de még nem ismertük egymást igazán, nem voltunk tisztában egymás démonaival. Nekem ott volt a háború, a számtalan sérülésem, a múltam, ami elől nem menekülök és tudom hogy a részt az életemnek, de mégsem ezzel indítok egy bemutatkozásnál. Ez pedig nem az az alkalom volt, ahol pont erről kéne mesélnem. Kis csend állt be a fürdés közben, de nem az a fajta kellemetlen kínos csend, sokkal inkább az a kissé fáradt, de kellemes csend amikor egy jó szex után az emberek szinte szó nélkül tudják mire gondol a másik és nem erőltetik a beszédet, inkább élvezik a másik közelségét, és a meleg vizet. Aztán amikor már mind a ketten eléggé tisztának éreztük magunkat, kerítettem két törölközőt, az egyiket átnyújtottam neki, a másikkal pedig magam törölköztem meg, aztán elkezdtem kutakodni a fürdő egyik alsó szekrényében, majd kiemeltem két fürdőköpenyt, ami fehér volt és kényelmes puha anyagból volt gyártva. - Tessék, ebben kényelmesebb lesz, mint ruha nélkül, bár tetszik a ruha nélkül. - Mosolyogtam rá, aztán magam is felöltöttem a fürdőköpenyt, és megindultunk a nappali felé, ahol helyet foglaltunk a kanapén és folytattam. - Ma is szívesen látlak, ha itt maradnál és relaxálnál. Igazából az edzésen kívül és némi rendezkedésen kívül nem sok mindent terveztem, de elengedtem a dolgot, majd holnap korán kezdem. - Mondtam, miközben átkaroltam, és megölelve őt hátra dőltem a kanapén és kényelembe helyezve magam vettem egy mély levegőt. Jól kezdődött a nap.
Valami eszméletlenül mesés volt a befejezés, amire tegnap nem került sor, de így hogy ő is elélvezett sokkal jobban tetszett nekem is a dolog és nem volt bennem az a rossz érzés sem, hogy valami béna kis szűz vagyok, aki nem képes még egy pasit sem kielégíteni, főleg azt a férfit, aki tetszik neki. - Jó ötlet. Elmosolyodom és ahogy végigsimít a karomon beharapom az ajkam, mert még mindig a hatása alatt vagyok és bár kielégültem, de bizsergek az érintésétől. Csatlakozok hozzá és belé karolva sétálunk vissza a fürdőbe, hogy a meleg víz alatt most már ténylegesen is lefürödjünk. Annyira nem figyelek most a külső tényezőkre, mint mióta folyik a víz meg ilyenek, mert teljesen a fellegekben járok és nem látok tovább Masontől. - Ne aggódj, a sajtó előtt nagyon ritkán nyilatkozom és akkor sem a magánéletemről. A többire meg mit is mondhatnék? A család nem beszél velem, barátaim nincsenek, a zenészeim sem azok a nagy spannolós figurák. A legfontosabbat garantálni tudom, a többiről meg majd beszélünk később, nem tudom, hogy mit takar, az amikor kedved tartja, legszívesebben beköltöznék ide és le sem mennék, csak ha muszáj. De ezt nem mondhattam, majd később kitapogatom, addig is kicsit elgondolkoztam, milyen programokra mehetnénk, ami nem nyilvános annyira. - Te milyen programokra gondoltál? Kérdeztem vissza, mert kiránduláson kívül nem sok akadt az én tarsolyomban egyelőre, csak a wellnes, amit valamelyik hotelunkban megejthetnénk, de kétlem, hogy ő ilyesmikre vágyna. Annyi, de annyi mindenről beszélgethetünk ma még, de fogalmam sincs mit mondjak el és mit nem kéne, elvégre a lehető legintimebb kapcsolatba került velem, szóval nem hinném, hogy titkolóznom kellene előtte. Kicsit fura lesz olyan dolgokról beszélni, amit senkinek sem mondtam el, pár éve csak egymagam vagyok és Jason, aki terelget általában. Most már annyit volt vizes a hajam, hogy azt is megmostam gyorsan, bár a hajbalzsamom nélkül nem fog olyan szép egyenes maradni, mint szokott, de most ez sem érdekelt. Elég gyorsan tudok hajat mosni, az életem rohanás volt és kevés időm jutott ilyesmire, szóval berögzült dolog. Amíg elmegy a fürdőköpenyért én a cicás pólóért nyúlok, nem veszem fel, csak magamhoz veszem, mert tetszik. Ám a fehér és puha fürdőköpeny is csábító nagyon is, az ilyenekhez hozzá is voltam szokva. - Nekem is jobban tetszik a ruha nélkül, de így melegebb. Átöleltem a nyakánál és kicsit lentebb húztam, hogy megcsókolhassam. Nem akarom elnyújtani, de nagyon hálás vagyok azért neki, hogy így gondol rám. - Köszönöm. Felveszem a köpenyt és megkötöm, majd a pólóval a kezemben indulok kifelé, majd átváltok arra, ha túl sokszor nyílna szét a fürdőköpeny, annyira nem szeretem kötögetni magamon. A kanapét vesszük célba és helyet foglalva mellette hozzábújok, ahogy átkarol, az egyik kezemmel meg is ölelem a mellkasánál. - Jó lenne, de holnap tánctanárhoz kell mennem, ahhoz meg nem árt hazamennem valami ruháért. Már most érzem, hogy végem lesz ott, mert izomlázzal beállítani oda az nem túl szerencsés. Meg lehet már most is a biztonságiak aggódnak értem, hogy nem értem haza, fogalmam sincs mennyi az idő, de lehet írnom kellene nekik, de semmi kedvem felkelni ezért, olyan jó így összebújva. Összeszedem a kevéske bátorságom és megpróbálom feltenni a számomra legégetőbb kérdéseket, ha már ő nem tesz fel semmit. - Mason pillantok fel rá Nekem még nem volt párkapcsolatom sem. Vallom be és talán ez meg sem lepi őt, de jobbnak érzem, ha elmondom, mert fogalmam sincs, hogy működik. Oké kell a bizalom, meg ilyenek, de azon túl már passzolom. - Szóval... amikor azt mondtad, hogy amikor kedvem tartja itt aludhatok, akkor az akár lehetne minden másnap is? Vagy inkább harmadnap? Kérdezem meg, a minden napot meg sem merem említeni, mert bár simán ide jöhetnék minden este, de az annyira élősködő lenne, ami én amúgy nem vagyok és kétlem, hogy elfogadna pénzt tőlem. Még bevásárolni sem tudna elküldeni, mert én elvesznék a nagy hipermarketokban, mindig csak rendeltem a kaját, hogy kerüljem a nyilvánosságot. - Ja és mindig szóljak előtte vagy jöhetek csak úgy spontán is, ha pont erre végzek? Nem tudom mennyire mutatkoznék a bárban amúgy, mert nem akarom, hogy híre menjen mennyit járok ide, de amíg beköszönök, addig talán nem figyelnek fel rám és Masonre sem. Én elolvadok, ha meglátom, szóval nem kockáztatnék ilyesmit, ha meg a vendégek miatt úgy kezel, mint mindenki mást, az meg nem esne jól. Tudom, hogy csak a látszat miatt tenné, legalábbis remélem, de ha már említette a barátaim, akkor biztos vannak neki is. - Te el fogsz mondani a barátaidnak? Érdeklődöm, mert engem nem zavar a dolog, de fogalmam sincs, hogy reagálnának rám. Fiatalabb vagyok, ez tisztán látható, de hogy mennyivel, arról fogalmam sincs, de annyira nem is érdekel, lehet jobb a boldog tudatlanság.
Egy ilyen intenzív reggeli ébresztő után nem volt nehéz úgy éreznie az embernek, hogy remekül fog telni a napja és én is hasonló gondolatokkal mosolyogva ücsörögtem a helyemen. Nem tudtam mi és hogy fog történni a következő időszakban, de örültem neki hogy Caittel így összeakadtunk és megismertük egymást, bár még kora volt azt mondani, hogy ez egy mély valami, de biztos voltam benne hogy megvan a dolog potenciálja. Saját meglátásom szerint nem volt akadály ez a korkülönbség, sokkal inkább azon dől majd el a dolog, hogy kettőnk gondolkodásmódja hogy és miként passzol majd egymáshoz. Eddig nagyon jó kijöttünk, és megértettük egymást, de mint mindig majd a vészesebb idők döntik el, hogy mégis hogy és miként alakul. - Rendben, nem várom el tőled hogy örökké titokban tartsd, de egyenlőre szükséges, mert mindkettőnk élete a feje tetejére fordulna ez által, és ha ki akarjuk tapasztalni hogy mi lesz ebből a dologból, ahhoz nyugalom kell és folyamatosság. - Tartottam vele a szemkontaktust, és közben nyomtam egy rövid csókot az arcára. Mindig is jól kijöttem az emberekkel, de ritkán voltam ennyire személyes bárkivel, és ez is mutatja hogy jó kezdetnek nézünk elébe. A kalandjaim nagyrésze úgy zárult, hogy egy gyors reggeli után nekem mennem kellett valahova és a partneremnek is így gyors búcsút vettünk, és mindenki ment a saját dolgára. Ez esetben azonban más volt, el tudtam volna egész nap ücsörögni a kanapén így jó társaságban. - Talán elmehetnénk a terembe lenyomni még egy 3-4 órás edzést… - Vigyorogtam rá, aztán folytattam. – De lehet hogy most egy egyszerű netflixezés is megteszi. - Valójában tényleg le tudtam volna menni edzeni, de ahogy már korábban mondtam nem akartam, inkább töltöttem vele az időt ha már így neki sem adódott dolga. - Hát, hideg nincs, de azért a köpeny mégis kényelmes. – Bólintottam, hiszen a hőmérséklet a lakásban jó 24-26 fok között mozgott így én még kényelmesen éreztem magam egyszál semmiben is ha úgy adódott, de ideje volt ruhát ölteni, bár nem volt muszáj. - Tudtam én, hogy nem lehetsz ilyen jó formában valami mozgás nélkül. – Kacsintottam rá utalva a táncórákra, és bólintottam. Amúgy is tudtam, hogy a zenészeknek járniuk kell koreográfiákat tanulni és táncolni, de nem voltam biztos benne, hogy mindegyikük komolyan is vette a dolgot, ezzel szemben Caiten látszott, hogy nem azért akar menni mert kötelező és el akarja valahogy sunnyogni majd. A legjobb akart lenni abban amit csinált, és ez tetszett. Csendesen végighallgattam a vallomását a párkapcsolattal kapcsolatban, majd feleltem. - Tudom, és nincs ebben semmi rossz, kitapasztalod a dolgokat és meglátod mennyire jön be az ilyesmi, egészen más valakivel együtt járni/élni/szórakozni, mint csak ismerni. Ez az egész szépsége. - Simítottam végig az arcán. - Amikor kedved tartja. Jöhetsz amikor időd engedi, bár előfordulnak olyan napok mikor éjszaka a bárban vagyok és csak nagyon későn jövök fel lefeküdni, az üzlettel jár. De mindig szívesen látlak. - Válaszoltam, mivel nem láttam okát miért ne tudnánk ellenni itt akármikor, úgyis többnyire aludni járok fel ide egyedül, egyébként pedig nem akartam neki megszabni miként akarjon jönni és meglátogatni, furcsa is lenne. - Nos, azt nem fogom elmondani ki vagy, mert vannak rajongóid köztük is, és nem akarom azt hogy valahol el legyen kotyogva, nem mintha nem bíznék meg bennük, de azért biztosra megyünk. - Kacsintottam rá, és magamhoz öleltem.
Az idejét sem tudom, hogy mikor voltam utoljára ennyire boldog, mint most és nehezen tudnám szavakba önteni, hogy mennyire jó érzés így Mason mellett kényelmesen hátradőlve ücsörögni, összebújva vele. A finom reggeli után meg az intenzív fürdés rendesen felrázott és bár nehezen állnék fel és lehet nem is tudnék tényleg könnyedén járni kelni, mégis úgy érzem, hogy feltöltődtem energiával. Mason szép szemeibe nézek és hallgatom, hogy miket válaszol nekem, van jó pár kérdésem, ami lehet neki gyerekes, de csak meg kéne beszélni, ez a kulcsa mindennek. Mindig is beszélgetni akartam valakivel, akivel elég közeli kapcsolatba keveredek, hát úgy fest megkaptam és még csak nem is szülinapomon kívántam, csak névnapomon kapott el egy megérzés, hogy betérek a bárba. - Nem szeretném, hogy mindenki rólunk csámcsogjon nyugi, alapból utálok címlapra kerülni, kerülöm a sajtót, ameddig csak lehet titokban tartanám! Dörgölőzök kicsit közelebb, úgyis az ő tusfürdőjét használom, szóval nagy illat keveredés nem lesz. Persze mindenki saját magát mossa meg, én fél szemmel Masont nézem, a kezeim úgysem tévednek el magamon. Oh, azok a férfias izmok és test. - Melletted nyugodt tudok lenni. Kinyúlok felé, hogy a nyakát átkarolva felhúzzam magam és megcsókolhassam, tényleg nagyon el tudtam magam engedni mellette, nem tudom miért, valami megmagyarázhatatlan belső hang azt súgja, benne megbízhatok és miért is ne tenném? Egész tegnapi napon szemmel tartott és még a pultot és másra bízta, hogy táncolni vigyen, majd pedig ide a lakására. Nem érzem magam könnyű nőcskének, valahogy ez a váratlan találkozó közösen meglephetett minket és az összhanggal sem volt problémánk még. - Három-négy órás edzés? Pofám leszakad én fél óra után meghalok és szenvedek mire egy óra letelik, nem hogy még ez többszörösen. Jó, mondjuk idő kérdése és lehet azt tovább is bírni, csak én még nem tartok ott. Masonnek persze megértem, hogy nem okoz gondot, elég csak ránézni és mindenki elolvad tőle, úgy mint én tegnap - Ritkán van időm Netflixezni, tök jó, de én inkább veled beszélgetnék. Mondom csillogó szemekkel és megsimogatom az arcát, kíváncsi vagyok rá és biztos van bőven mit mesélnie, már a rövid talpalóból, amit mondott még tegnap este a bárban, kicsit homályosak az emlékeim róla, de nem volt gyaloggalopp. Ahogy helyezkedek konstatálom, hogy a fürdőköpeny-Cait nem valami jól működő páros vagy csak én vagyok béna. Kicsit fészkelődök és már szétnyílik, meg kilazul a kötés is, de hát nem fogok csomót kötni rá, mert utána meg kikötni nem lehetne. Miközben észreveszem, hogy ez mennyire nem én-barát öltözet elnevetem magam azon, amit Mason mond nekem. - Ez jó forma? Ugyan, ezt te sem gondoltad komolyan. Fordulok felé és feltérdelek, hogy majd megigazítom magamon a köpenyt, de aztán úgy döntök, szenved vele más, nem vagyok olyan egy helyben megmaradós típus. Leveszem és a pólóért nyúlok és azt veszem fel. - Még csak most kezdtem el, de formába fogok jönni. Kacsintok vissza és visszabújok mellé, a karjába omolva és a mellkasához bújva a fejemmel, hogy onnan nézzek fel rá. - Azért mi jól belevágtunk a közepébe, már nem mintha bánnám. Húzom széles mosolyra a szám, mert oh, ezt kár is lett volna kihagyni, semmi pénzért nem mondanék le róla, bár esetemben ez elég hülyén hangozna, ha kimondanám, lévén, hogy a szüleim a top öt leggazdagabb emberei és hát én mint örökös sem maradok el a listán nagyon, csak álnéven vagyok vezetve. Élveztem, ahogy simogat, belebújtam a tenyerébe is, ha macska lennék még dorombolnék is neki. - De sokkal jobb, mint a magány, mert most már tudom, hogy te mindig itt leszel nekem, legalábbis, amíg megtudjuk mi meg hogy tovább. Épp elég ideig voltam magányos és zárkózott, szóval még ha csak egy alvás erejéig is együtt lehetek vele és csak két mondatot váltunk, a közelsége miatt akkor is megéri átjönni majd. Nem gondoltam, hogy a tényleg bármikor, az ténylegesen bármikor jöhetek és még be sem kell előtte jelentkeznem, ami szintén jó, mert ő is komolyan gondolja a dolgot és nem fog senkit felhozni csak úgy, hogy na ma már úgyse jövök. Én is sokáig dolgozom és van, hogy éjfél után érek haza jócskán. - Hű, vannak rajongóim az ismerőseid között? Érdeklődöm, mert egy pillanatig olyan kis átlagosnak éreztem magam, hogy tök elfelejtettem, hogy ja, amúgy van egy elég komoly rajongó táborom is, akik kíváncsiak és lehet ha megtudják, akkor pont rajta keresztül szeretnének a közelembe férkőzni. Viszont, az ő barátai, az enyémek is lesznek egyszer lehet, de az már egy következő szint, ahová el is kell jutni. Mikor megölel, akkor szorosan vissza is ölelem és nem is engedem el, nem akarok kiszakadni a karjaiból, olyan jól esik egy kis ilyen fajta szeretet is. Persze sokan barátilag is tesznek hasonlót, de nekem nincs senki és öt éves korom óta úgy vártam ezt a pillanatot, ami pont magával ragad. - Ez most nagyon jó így, ne engedj el. Mondom halkan és a mellkasába fúrom a fejem, persze nem úgy, hogy fájjon, csak odafészkelem a buksim, mert jó érzés. - Öt éves korom óta nem ölelgetett senki, a szüleim szerint gyengeség. Magyarázom meg azért, hogy miért is annyira jó most ez nekem. Persze ettől is letten sznob és a középiskolában közutálat tárgya is, de hát ki nem járta meg a poklot az iskolában? - Miket szoktál nézni netflixen? Kérdezem meg, ehhez nem kell nagyon úgy sem felnézni rá és legalább megtudom miket szeret nézni, nyilván gondolom, hogy nem romantikus filmeket, inkább akció meg ilyesmiket nézek ki belőle, de nem akarok általánosítani, majd ő elmondja miket szeret. Közben az egyik lábam megemelem és a combom a derekánál keresztezve helyezem el rajta, így is jobban magamhoz ölelve, ami csak nincs ellenére, mert nem vagyok számára valami nagy súlytömeg.
Kezdőlap
