Jellemzés? Hogy milyen a személyisége? Komolyan? Ez egy becsapós kérdés.  Milyen Leyla? Milyen? Olykor ő maga sem tudja, mikor milyen természete van, de leginkább határozottság és roppant makacsság jellemezi. Harcias ám egyben roppant lobbanékony, képes foggal, körömmel harcolni, ami az övé. Vidám és pörgős. Tud amúgy szerény és kedves lenni, de ha kihozzák a sodrából, tud bosszús és rideg is lenni. Őszinte ember, és akiket közel enged magához ugyan ezt várja el, de ha valaki hátba szúrja, annak nagyon nehezen bocsát meg. Olyan típus, aki ritkán adja meg a második lehetőséget, de ha egy szeretett személyről van szó, aki közel áll a szívéhez, megadja az újabb lehetőséget. Lehet, kicsit naiv is ezáltal. Nem áll tőle távol a baj. Mintha vonzaná, mindig megtalálja. Legyen szó egy buliról, ahol valami részeg köt belé. Vagy egy forgalmi dugóról ahol két autó egymásnak szaladt… mindig Ő lesz az, aki az egészet megszívja. Ha pedig nem a véletlen sodorja bele egy-egy balhéba, akkor csinál magának. Örök elégedetlen, neki semmi sem elég jó. Önmaga legnagyobb kritikusa. Párkapcsolata még soha nem volt. Képes ugyan féktelenül élni az életét, ám tudja hogy minden hiba, amit elkövet arra való, hogy tanuljon belőle. A kíváncsisága sem gyenge, ezzel is az őrületbe tudja kergetni embereket. Nem lehet a négy fal közé zárni, folyton menne ide-oda, utazna. Hűséges, szerethető, odaadó, karrier- és családcentrikus egyaránt. Utóbbiról persze még mit sem tud. Retteg a gyerekáldás gondolatától, noha nagyon szeretne hármat is.

Egyéb:
● Az apja elrendelt neki egy férjet a cégnél, hogy szem előtt legyen, de a lány mivel más férfival kavart…hát elzavarták. Mondhatni lelépett.
● Egyetemi oktatókórházban tanult, később átkerült az Altunizade-be. Isztambul egyik legrégebbi és legnépesebben lakott kerületén található. Magánkórház. Itt ismerkedett meg Vele!
● Még szűz, hiszen nem találta meg az igazit. Ráadásul ideje sem volt a pasizáshoz.

Azt mondják, az élet csak akkor egyszerű mikor még gyerekek vagyunk, de valójában a gyereknek is meg van a maga baja. A csecsemőnek, gyereknek, tinédzsernek, felnőttnek és az idős embernek is vannak problémáik. A probléma nem korhoz kötött, ahogyan a szerelem sem.
Leyla Izmirben látta meg az édes éjszaka világát, konkrétan 03:13 perckor született meg. Egy nővére és egy bátya van. És van egy másik fiútestvére is, aki a szívében él tovább. A gyermekkora szinte átlagosan ment végbe, nem sok probléma volt vele. Mindig azt mondták neki, hogy ritka kivételes kislány, de akkor még nem értette miért mondják ezt. Amikor egyre nagyobb lett évről évre Ő is persze elkezdett lázadni, mint a legtöbb fiatal. Ebben a korban nagyon naiv és szemtelen volt, aminek következtében sokszor volt szerelmes. Ha ma visszagondol, biztosan nem tudja eldönteni, hogy a pasiba volt szerelmes vagy maga a szerelembe volt az. Sosem a megfelelő illetőbe szeretett bele emiatt a szülei nagyon védelmezték. Főleg azután, hogy Erkan elment mellőlük. De ezt később.
Törökország első számúnak tartott egyetemén, a Boğaziçin felejthetetlen emlékekkel lett gazdagabb. A szemeszter kezdete előtt jelentkezett egy EILC (Erasmus Intensive Language Course) katalán nyelvkurzusra, hogy megnyugtathassa szüleit, érteni fogja, ha el akarnák Őt cserélni. Nem mintha ez tervbe lett volna véve. Bár azt ma sem tudja, hogy katalánul hogy is hívják. A Boğaziçin már ugyan angolul is folytak az órák, azt is szépen felvette.
Nem bánta meg azt, hogy leterhelte magát agyilag, mert legalább meglátta, hogy milyen az, ha az ember komolyan készül és tényleg tanul szorgalmi időszakban. Vizsgaidőszakban pedig csak egy időpont volt megadva egy tárgyra, így nem tudta megtenni, hogy félév közben nem foglalkozott egyetemi kötelezettségeivel… Voltak lazább szemléletű diáktársai is, akik másképp álltak a dologhoz, és úgy is működött.
Az egyetem déli campusa egyébként egy 20. század eleji, gyönyörű épületekből álló, zöld-parkos- dombos, szép kilátásos hely. Isztambul egy hatalmas (12 milliós) és gyönyörű város, temérdek kinccsel, felfedezni valóval. A Boszporuszon hajókázni vagy buszozni rendkívüli (utóbbi elég borzalmas és hosszadalmas is lehet a dugóknak köszönhetően). Összességében azonban a tömegközlekedés remekül kiépített, a diákbérlet relatíve olcsó. A szülei persze segítették őt mindebben. Pénzt küldtek a számlájára, hogy ezzel is segítsenek neki. Isztambulban mindenféle embertípus megtalálható egy helyen, a szélsőségesen vallásostól a kemalistán, maffiatagon, transzvesztitán keresztül az egészen hétköznapi, egyszerű emberekig. Az utóbbi volt Leyla.  
Mikor megnézte, mennyibe kerül az egyetemi négyszobás kollégium egy szemeszterre, elkezdett aggódni, hogy képes lesz-e anyagilag finanszírozni az egészet.
Szerencsére az isztambuli szoba- és lakásbérleti díjak sokkal reálisabbak. Van abban persze valami szépség, ha az ember a többi diákkal együtt lakik (parti, közel az egyetem, közös élmények), de hátrányok is jócskán akadnak. Mivel Leyla távolabb lakott az egyetemtől, nem tehette meg a mindennapos utazgatást, korán keléssel karöltve. Az az igazság, hogy nem szeretett korán kelni.  Az egyetem persze mindenben támogatta, nem is volt oka panaszkodni.
Rezidens. Idegsebész lesz. Ez nagyon nagy munka, nem megy csak úgy, ha állandóan megzavarják benne, szüksége van a saját terére. Be akar futni, sikeres akar lenni. Meg fogja mutatni a világnak, hogy mire is képes. Fejlődni akar. Ehhez pedig sok gyakorlás is kell.
Mindannyian életeket akarnak menteni. Még ha megoldhatatlannak is tűnik a helyzet, azért küzdenek, hogy a legjobb tudásukat bevetve sikerüljön életeket menteni, hogy azt a száznyolcvan fokos fordulatot, melyet a betegség okozott, vissza tudják forgatni és elsimítani, mintha ott sem lett volna. Komoly feladat ez, és sokszor érzi úgy, hogy nincs szüksége akkora teherre. A szülei egy időben nem bíztak a sikerében. Mindenképp más útra akarták terelni őt.
Persze nem sikerült a dolog, hiszen a ráerőltetett iskolát másfél év után otthagyta. Nem érdekelte az építészeti szak. Nem hódolt be ilyen téren az apjának, így kellett egy nagyobb erőfeszítést tennie, hogy bekerüljön egy magánkórházba. Sikeres vizsgákat tett, a tanárai ódákat zengtek, nagyon szerették a lányt, aki odatette magát ez ügyben. Ekkor találkozott élete talán második nagy szerelmével. Az iskola lánytáborának egy része oda volt érte és vissza, hisz ki nem olvadna el egy dúsgazdag, helyes, népszerű férfitól? Persze amaz Leyla-nak udvarolt erősen. „Kapcsolatuk” mindössze 4 hónapig tartott, a férfi lelépett, amint alkalma adódott jobb helyekre bekerülni. A lány olykor hallotta a nevét, hogy épp merre járt, de ki tudja mi igaz belőle, nem? Katonának állt, munkanélküli lett, apja vagyonát vezeti… sokat gondolkodott, hogy vajon melyik is lehet ebből az igazság. Végül hagyta az egészet, másra koncentrált a továbbiakban.
Egyik évben, mikor már otthon volt hosszabb időre, apja behívatta a dolgozószobába. Nem volt egyedül. Ott volt két másik illető is. Meg a leány anyja is. Mindenki hallgatott. Ez rossz jel volt Leyla számára, érezte a zsigereiben. Beszéltek a vállalatról, a pénzről, a nagyobb hatalomról… és hogy a fiatalabb illető lesz a férje Leyla-nak. Az úr 30 fölötti… a lány csak hebegett habogott, majd kikelt magából. Mi az hogy az apja választ neki férjet?! Saját döntést akar és elutasítja a jelenlegi helyzetet. Persze nem tehette. Több minden forgott kockán és az apjának többet ért a nyeremény, mint a leánya. „Eladták” azért, hogy a saját seggüket védjék, meg némi dohányért, több pénzért és nagyobb befolyásért. Apja az elvárások armadáját állíttatta fel vele szemben, amiknek meg kell, hogy feleljen. A helyzeten pedig nem lehet változtatni.

Leyla és a bátya, Erkan sokat beszélgettek telefonon, vagy épp Skypon. A lány bepanaszolta az apját, hogy hogy kiszúrt ezzel a kötelező szarsággal.
- Apa még most sem ért meg, nem érti mért választottam ezt a szakmát. Nem érti miért én akarok dönteni az életemről. Én szeretem ezt és nem bánom a döntésemet, egyetlen percig sem. Ugyan keveset beszélünk apával és még mindig haragszik rám, de majd megbocsájt, ha megérti döntésemet. Csak követtem az álmaimat.... és ez nem rossz… vagy az lenne Erkan?
Hónapok teltek el mire Leyla egyáltalán beszélgetést kezdeményezett a férfival. Még nem házasok. Elvileg jegyesek, de gyűrűt még nem látott. Ez persze nem is szerelemről szól, egyszerűen csak... „legyél kedves”. Nem a világ vége mindez, igazán nem eshet senkinek se nehezére. De Leyla nem akarta a férfit. Meg mi az, hogy nem mehet más férfiak közelébe? Atyai döntés. Édes a szigor mi?
Tudnia kellene, hogy leendő férje mit tanult, mit dolgozik, hogy beszélgethessen vele ha netán úgy adódik. Azt is tudnia kellene, hogy mi érdekli, miket szeret. Tudnia kellene ételt készíteni neki. Tudnia kellene, hogy mikor kell beszélni és hallgatni, hogy jó feleség módjára viselkedjen… de a lányt mindez nem érdekli. Távol akar maradni tőle és saját utat járni. A családnak többféle vállalkozás akad a birtokában, hagyományos és nem hagyományos értelemben is. A „nem hagyományos” üzletág, azzal úgy van: ne szólj szám, nem fáj fejem. Jobb ha fogalma sincs arról, hogy még mik zajlanak a háttérben, nem is akar semmit sem tudni. Éppen eléggé elkeserítette mikor megtudta, hogy helyette választottak és döntöttek.
Mindez pár hete változott igazán meg. A kórházban futott össze iskolás első szerelmével. Akivel csak pár hónapot kavartak. Most? Elcsattant egy csók, igazi mélyről jövő, szívből szóló. Leyla viszonozta, imponált neki a férfiban fennálló változás. Persze mire hazaért már mindenki tudott az esetről. Beárulták. A családja arcon köpte, persze képletesen, s apja szitkozódni kezdett… hiszen mi lesz, ha a leendő férje megtudja.
- Megvettem neked a repülőjegyet. Jövőhéten indulsz a bátyád után. Jobb lesz neked ott. - a hangja magabiztos volt, nem tűrt ellentmondást. Leyla pedig nem is ellenkezhet, hiszen nincs joga szembe szállni az apjával. Ráadásul nem csak Ő megy, hanem a leendő férjet is utána küldi, hogy ott telepedjen le és „szállja meg” az ottani üzleteket.
- Annak idején megtiltottad, hogy modellkedjek, meg hogy színésznő legyek. - vágja végül a lány a fejéhez. - Most nem fogod megtiltani ezt. - teszi hozzá határozottan.
- Igen mert a színészkedés csak kurváknak való. Az én lányom pedig nem fog közéjük tartozni. - apja is felemeli hangját és mérgesen nézett rá. Úgy látszik nem tetszett neki, hogy már nem irányíthatja a lánya életét.  Persze. Tudják mindketten mit szeretne az apa. Hogy a lánya is egy pénzéhes, munkamániás idióta legyen, mint ő. Aki nem képes szeretni és másokat megérteni, csupán az érdekli, hogy miből tudna majd pénzt csinálni. Leyla pedig undorodik ettől.