New York-i Egyetemen kémiából diplomázott,a Rutgers Egyetemen belgyógyászati végzettséget szerzett.
Ha dolgozik//Munkabeosztás:
Vezető patológus
Ha dolgozik//Munkahely:
A Manhattani rendőrségen igazságügyi orvosszakértő
Hobbi:
Az mi?
Play by:
Khandi Alexander
Jellem
Hat gyermekes családban nőtt fel. A szüleivel dolgozott már fiatalon egy segélyszolgálatnál. Ő vigyázott továbbá a fiatalabb testvéreire. Az orvosin az osztályelsők között volt. csodagyerek volt, aki 18 évesen diplomázott, 24 éves korára már szakvizsgázott sebész volt. Sosem fogadta el a jutalékot, így a kollégái egyre inkább kinézték. És mikor egy neves kollégája miatt meghalt az egyik páciense, ott kellett hagynia a szakmát. Ekkor döntött úgy, hogy inkább halottakkal folytatja a munkáját. Atlantában kezdte meg halottkém szakmáját, amit végül a Manhattani rendőrségen folytatott. Kollégai a patológián, valamint a rendőrök is hamar megszerették, hisz mindig mosolyog, és mindenkivel kedves. Még a holtakkal is. Többször megjegyezték már neki, hogy miért beszél ilyen szépen a halottakhoz. Ő mindig csak azt válaszolta, hogy ők is megérdemlik a kedvességet, és nagyon jó hallgatóság. Nekik bármit elmondhat, sose vágnak közbe, és mindig megtartják a titkait. Közel húsz évnyi munka után, nem sok minden rázza már meg. A legtöbb emberrel ellentétben, képes távolságot tartani. Elmondása szerint ezt a munkát nem lehet másképp bírni. Eidetikus memóriája van és amit lát vagy hall azonnal megjegyzi, és a későbbiekben, szinte szóról szóra képes felidézni a hallottakat, vagy látottakat. Emellett 187 – es az IQ-ja valamint, közel húszezer szót olvas percenként, egy igazi zseni. De szereti a társaságot, remek a humora aminek, gyakran a kollégái látják kárát. Előszeretettel, tréfálkozik és nem sértődik meg ha visszakapja. Több alapítványt is támogat, akik segítik a rászoruló gyerekek és fiatalok továbbtanulását, és életkörülményeik javítását. Nem egyszer előfordult, már hogy ösztöndíjjal támogatott egy – egy gyereket, hogy egyetemre mehessen. Elvált, de volt férjével, még mindig tartja a kapcsolatot, furcsa mód, sokkal jobban kijönnek a válás után, mint mikor házasok voltak. Sőt, gyakran együtt töltik azt a minimális szabadidejüket is.
Múlt
- Kono, emlékszel még 2013-ra? - kérdezte a magas öltönyös férfi. Mindketten jókat nevetgéltek az asztal mellett. Igaz hogy befejezték már az ebédet, de egyiküknek sem akaródzott visszamenni dolgozni.[/justify]
- Mire, mikor az a nagy vihar volt, mi meg lerobbantunk? És kénytelenek voltunk egy kapu aljban fagyoskodni, mert nem jött senki a szerviztől? - mondta mosolyogva. - Igen pontosan emlékszem. Kegyetlen mód eláztunk. Hihetetlen, hogy már nyolc év eltelt. - Kortyolt a vizes pohárba a nő.
- De te még mindig gyönyörű vagy. Tudod abból a kilenc év házasságból semmit nem bántam meg.
- Persze, de a válást sem. - tette hozzá Kono mire a férfi nevetve felemelte a kezeit. - Vajon miért van az hogy most jobban kijövünk egymással, mint mikor egy darab papír kötött össze minket? - Kérdezte ahogy az asztal peremére könyökölt és összefűzött ujjain támasztotta meg az állát.
- Nem tudom… - akarta mondani, de a nő mobilja megszólalt.
- Bocsánat – szabadkozott, majd felvette mikor látta, hogy a rendőrségről keresik. - Kalakaua – szólt a telefonba majd nagyot sóhajtott. - Rendben azonnal megyek. - Válaszolta és letette a telefont.
- Minden rendben Ko?
- Sajnos nem, mennem kell dolgozni. Ne haragudj. - mondta ahogy szedelőzködni kezdett, majd elő vette a pénztárcáját.
- Hagyd csak szívem, majd én rendezem. Majd legközelebb meg esetleg főzhetnél te. - mosolygott rá a férfi ahogy felkeltek az asztaltól.
- Esetleg még meggondolom, hogy megérdemled – e – heccelte ex férjét aki csak jót mosolygott miközben megfogta a kezét.
- Vigyázz magadra Ko, nehogy bajod legyen. - mondta, majd arcon csókolta. Végül kénytelen volt elengedni.
Kono, egy férfi holtteste mellett térdelt, ahogy vizsgálta, mi okozhatta a halálát.
- Jól láthatóan a fejre mért erős ütés okozta a halálát. - mondta ahogy megvizsgálta a nagy kiterjedésű sebet.
- Leütötték? - kérdezte a nyomozást vezető rendőr.
- De nem tudom mivel. Meg kell vizsgálnom a sérülést. - Majd elkezdte a zsebeit átnézni, hogy megtudják kivel van dolguk. A pénztárcát amit talált, átadta a rendőrnek.
- A neve Jared Reide nem rabló támadás, megvan a pénz és a hitelkártya. - magyaráztam majd a kocsi felé pillantott. - A kocsit megrongálták, ez igen erős felindulásra utal.
- Nem volt elég, hogy megölték? - kérdezte Kono ahogy tovább vizsgálódott. - A karján védekezésre utaló sebek vannak. Antemortem keletkeztek, a hullamerevség alapján legalább hat órája halott. - mondta – Hm.. Egy pontozó lap, nők neveivel.
- Bizonyára a gyors randi bárból jött. - ment oda egy másik férfi is.
- Gyors randi?
- Igen, összeszednek, egy csomó egyedül álló férfit és nőt, majd összehozzák, őket. Zenei aláfestés meg minden. Öt percük van beszélni, majd partnert cserélnek.
- Hol van már a jó öreg udvarlás. - mondta Ko mire a két rendőr felnevetett.
A patológián a doktornő, mindent elintézett, amit csak tudott a vizsgálatokhoz, már csak a nyomozóra várt, aki jelen lesz a boncolásnál. Ahogy a boncolási jegyzőkönyvre vezette fel az eddig megtudott információkat egy fiatal nyomozó lépett be. Még újonc volt az egységnél, de tehetséges.
- Ő lenne Jared Reide? - kérdezte ahogy megállt az asztal túloldalán.
- Ma te vagy soron Tom? - kérdezte letéve a papírokat.
- Már láttam boncolást. Egyszer mint tanuló az üvegen keresztül. - Mondta feszülten a nyomozó. Kono csak halványan elmosolyodott.
- Akkor gyere közelebb. - mondta, ahogy felemelte az áldozat kezét. - Látod a zúzódásokat a felkaron és az alkar felső részén? - Mutatta a sebeket.
- Szép sebek. - mondta Tom, miközben a doktornő, egy csipeszt vett magához.
- Az áldozat védekezett. - Tette hozzá miközben a sebből egy fémes tárgyat vett ki.
- Mi az?
- Nem tudom. Ezüstszínű és jó sok van belőle. - Tette egy bizonyíték tasakba, majd ráírt néhány dolgot.
- Lehet, hogy festék? Viszem a laborba. - Ajánlotta az új fiú.
- Megtennéd? Kösz – válaszolta a doki, majd mikor letette a tollat elkezdtek lehajtogatni, a lepedőt a hulláról mire az újonc elképedt.
- Ko… Kono…
- Hm? - oda sem nézett a meredten bámuló fiúra, hisz épp a szikét vette kézbe, hogy megkezdje az Y bemetszést.
- Az áldozatnak nincs feje – nézett körül. - Hová tetted? - kérdezte tágra nyílt szemekkel. Látszott rajta hogy már ez is sok volt neki.
- Most vizsgálom. - Nézett oldalra a halottkém és Tom követte a példáját, mire egy fortyogó lábasra tévedt a tekintete. Ha lehet még jobban elsápadt.
- Megfőzöd a fejét? - nyelt nagyot szerencsétlen és lassan nem fehér hanem a zöld árnyalat felé indult el.
- A törzs és a végtagok alapján nem állapíthatom meg mi volt a gyilkos fegyver. - ment oda a lábashoz és felvett egyik kezére egy vastag edényfogó kesztyűt. Még a másikban egy szűrőt tartott. Majd kiemelte a félig megfőtt koponyát. - Viszont összetört az állkapocs a koponya sérülései és a koponyán belüli vérzés alapján kideríthetem mivel verték fejbe. Majd letisztítom, és akkor több fog látszani belőle. - Magyarázta lelkesen.
- Őőő… ez a fej? - nyelt nagyot az ifjú nyomozó. - Most már értem hogy miért pont engem küldtek ide. - bámulta meredten a koponyát. Kono rá nézett és egyből látta, hogy nagyon sokkolta.
- Rosszul vagy Thomas? - Kérdezte, de nem kapott reakciót. - Jól van, menj és vidd el a mintákat a laborba, én itt egyedül is boldogulok. - Mondta mire Tom ép hogy bólogatni tudott, majd elindult. Miközben vissza helyezte a fejet a vízbe alig bírta visszatartani a nevetését, a fiú meg a fejét rázva menekült ki a boncteremből.
A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe.
Ugyan az életed nem abba az irányba alakult, amerre tervezted, mindezek ellenére úgy veszem észre, hogy jelenlegi munkád mellett sokkal felszabadultabbnak érzed magadat. Törődsz másokkal és ott segítesz, ahol csak tudsz, ez pedig még inkább megerősíti, hogy érdemes időt szánni rád és jobban megismerni. Jóllehet a munkád körülményei másoknak nehezen emészthetőek tudnak lenni, te mégis megtaláltad azt az egyensúlyt, amivel könnyedebbé varázsolhatod a sajátod és mások munkáját is. Nincs is annál jobb érzés, amikor úgymond megtalálod a számításaidat és képes vagy jól érezni magadat az életedben és a munkán belül is. Ami pedig a ex-férjedet illeti, különleges egy kapcsolatotok van nektek. Bár úgy tűnik csak egymás mellett nem tudtok nap, mint nap élni, de a másik társaságát még ugyanúgy élvezitek. Van az úgy, hogy sikerül besokallni a másiktól és ilyenkor egy kis távolság nem árt ahhoz, hogy ne forduljon át az egykori szeretetünk olyan érzéssé, ahol még az is idegesít, hogy levegőt vesz. Remélhetőleg a továbbiakban sem engeded, hogy elvegyék tőled a személyiséged pozitív valóját, hisz ritka manapság az olyan ember, aki feltétel nélkül ad a másiknak és nem csak elvesz. Mellesleg ezzel a felfogással a környezetedben élőknek is könnyebb hangulatot teremtesz, ami bizonyára megkönnyíti a dolgokat. Kíváncsian várom mit tudhatunk még meg rólad a továbbiakban, ezért nem is tartalak fel tovább.
Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék! Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran! Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok!
Kezdőlap
Jóllehet a munkád körülményei másoknak nehezen emészthetőek tudnak lenni, te mégis megtaláltad azt az egyensúlyt, amivel könnyedebbé varázsolhatod a sajátod és mások munkáját is. Nincs is annál jobb érzés, amikor úgymond megtalálod a számításaidat és képes vagy jól érezni magadat az életedben és a munkán belül is.
