Caspian && Vincent

MAYBE OUR STORY WAS WRITE IN THE STAR

Nem volt kedvem ma nekem belekezdeni a gyakorlatba, valamilyen szinten még mindig ki voltam a múltheti szakítás miatt. Akkora egy büdös csicska volt az exem, komolyan el kellett neki küldenie, hogy kivel és hogyan csinálja? Remélem összeszedett valami csúnya nemibajt attól a faszkalaptól, bár én dobtam ki, de jogosan! Nincs neki joga, hogy eldöntse mikor akarom felvállalni a másságomat, hogy nem a nők érdekelnek, hanem a férfiak. Hogy nem a ciciket és szép arcokat keresem, hanem az izmos kidolgozott testeket és a sármos arcot, mint mondjuk az a csávó a fagyizóból. Azonban jelenleg nem vágyok kapcsolatra, most egy darabig elég volt ezekből a hülyeségekből, nem akarok én másra figyelni és arra koncentrálni, hogy ne bántsam meg az illetőt vagy ne érezze úgy, hogy szégyellem, mert nem kürtölöm világgá, hogy meleg vagyok.
Tíz perces késéssel érkezem meg, de remélem, hogy jófej lesz a főnök és nem fog lebaszni vagy valami ilyesmi.. szóval megérkezem és ő mosollyal az arcán vár engem, nem lesz faszkalap, de jó. Persze, amikor bejelenti, hogy nincs nagyon most ideje, mert dolga van, akkor csak mosolygok, nem is gondoltam, hogy ő fog nekem mindent megmutatni. - Fielding, rád bízom a srácot, mutass meg neki mindent. - szól az egyik srác felé.. bevallom rohadtul nem érdekelt, hogy ki az, míg meg nem láttam az arcát, ő a srác a fagyizóból, de most hova szarjak? A főnök elmegy és kettesben hagy minket, én még csak egy mosolyt sem engedek meg felé, csak érzéstelenül nézek rá, még jobban néz ki, min akkor.. ez most nem is lényeges..
- Mutass meg gyorsan mindent, lenne még dolgom. - mondom ridegen és barátságtalanul, majd elindulok arra, amerre az iroda lehet, reménykedem benne, hogy nem képzelem nagyon félre a helyet.. - Erre van az iroda? - azért egy kérdést megengedek. Mintha csalódottak lennének az itt dolgozok, mert én jöttem.. másra számítottak?

Caspian && Vincent

MAYBE OUR STORY WAS WRITE IN THE STAR

Igazából ez a hely elég büdös, mocskos és olyan.. ízléstelen, kurvára nem örültem, hogy a csicska csoporttársaim nem szóltak, hogy jelentkezni kell egy gyakorlati helyre és már csak ez maradt a listán, ami szabad volt. Nem értem mi hajt férfiakat arra, hogy autót szereljenek és bemocskolják a kezüket, meg úgy miért jó ez.. nem is keresnek jól és megszakadnak a munkától, én bezzeg azért kapok sokkal többet, mert ülök és számolgatok számítógépes rendszerekkel. Annyira könnyebb és annyira jó is, bár nem hiszem, hogy az ilyen buta emberek, mint ezek felfognák. Előítéletes vagyok, de akkor is.. egyik észlény sem menne el szerelőnek, tuti mindegyik analfabéta és nem csak szarul néznek ki.. Valójában ma szar napom van, csak eddig nem említettem ezt meg nektek, nem akarlak titeket ilyenekkel terhelni. Meg hát, nem is lényeges..
Aztán a főnök odaszólt egy.. na jó, ez a srác elég jól néz ki, sokkal jobban, mint az összes többi, amelyik itt van. Pl ott az a faszi, aki puffog.. nem hogy én, mint meleg nem állnék le vele, de egy nő sem, akinek van szeme, undorítóan néz ki. Na mindegy.. a főnök lelép és mi meg kettesben maradunk a csávóval, én már szabadulni akarok innen, csak mutassa meg a helyet és húzok haza a rákba.. Nem akarok én itt lenni. El is indulok egy helyre, de kiderül, hogy nem is az iroda felé, mérgesen fújtatok egyet, igaz nem az ő hibája, de számomra akkor is ő a hibás.. Aztán megszólal, én pedig felvonom a szemöldököm. - Három hely ismeretére van szükségem: mosdó, iroda, kijárat. Több nem is kell nekem. - mondom neki őszintén is gondolva minden egyes kiejtet szót. Felesleges próbálkoznia, nem érdekel, hogy hol vannak a csavarok és a kulcsok, nem is érdekel, hogy merre van a raktár. Majd ha leltározni kell, akkor a főnök odavezet.
Aztán beszél nekem a munkatársairól én pedig csak bólintok egyet és megvonom a vállamat.. Ez a faszi nagyon el van tévedve, mert nem tudom, hogy minek lát engem, de tévhitben él, ez bizonyos. - Nem egy gyakornok vagyok, aki szerelni tanul. Rohadtul leszarom, hogy milyenek. - ez a nap csak is az őszinteségről fog szólni, nem hazudok neki, biztosan nem leszek a kedvence, én már látom előre, de hát nem kell mindenkinek szeretnie, meg vagyok az emberek szeretete nélkül is tökéletesen. Aztán még be is mutatkozik, én pedig elmosolyodom. Nem fogok vele kezet fogni, nem fogok bemutatkozni, mert teljesen felesleges, emellett én ilyen bunkó szar vagyok, szóval nem fogok másmilyen lenni. - Akkor megmutatod az irodát vagy keressem meg egyedül? - vonom fel kérdőn a szemöldökömet.. megteszem én egyedül is, ezen ne múljon.

Caspian && Vincent

MAYBE OUR STORY WAS WRITE IN THE STAR

Hát az biztos, hogy nem leszek neki sem a kedvence, mert nem igazán kedves a módorom, de hát mit érdekel engem, hogy mit gondol rólam egy szerelő? Nem akarom lenézni, de hát mégis a könnyebb utat választotta és tanulás helyett elment dolgozni, pedig biztos lehetett volna belőle valami, bár.. mondjuk lehet nem volt meg hozzá az elegendő anyagi, ami pedig nem jó, mert azért nem lehet senkit sem lenézni. Én is jobban örülnék, ha nem lenne ennyi pénzünk, de gazdagok a szüleim és én is az vagyok ezáltal, szóval egy kis nagyképűség természetes, azonban én mégis küzdök ellene.. Szóval maradjunk annyiban, hogy a főnök ezt a szexi idegent kérte meg arra, hogy bemutassa nekem a helyet, engem pedig ez a hely kicsit sem érdekel, mert nem fogok itt sok időt töltetni, legalábbis nagyon reménykedem benne, hogy nem fogok, mert ha itt kell maradnom, akkor fejbe lövőm magamat.
Most mondhatnám neki, hogy sajnálom, hogy csalódást okozok, hogy ez minden, ami érdekel, de nem akarok hazudni, valóban ez minden. - Figyelj, engem csak ennyi dolog érint. - mondom neki őszintén. Nem is akarok én itt lenni, nem akarok másokkal haverkodni sem, mert úgysem tart sokáig ez az egész dolog, csak pár hétig vagy pár hónapig tart, ő meg aranyos és kedves. De nem, nem akarok ide kötődni, nem akarok haverkodni és semmi ilyesmit sem, most elég nekem a silány magánéletem, hogy a legjobb haverom nem beszél velem és a volt szerelmemet pedig inkább hagyjuk, jobb ha nem is kerül szóba. Félek, hogy akkor csak még rosszabb lenne a módorom, az pedig nem végződne jól, mert csak rá kell nézni, sokkal jobb kondiban van, mint én, biztosan bejuttatna egyetlen ütéssel az intenzívre vagy nem tudom.
Nem lep meg az, ami következik, mert én nem voltam hajlandó bemutatkozni és megfogni a kezét, de hát minek tenném? Nem is fogunk találkozni, mert ők itt kint fognak dolgozni én pedig ott bent, nem kell nekem őket nézegetnem és nekik sem kell engem. Arról meg ne is beszéljünk, hogy mennyire csalódottak voltak, amikor én léptem be az ajtón és nem egy nő, annak biztosan jobban örültek volna. Szóval csak meghallgatom azt, amit nekem szándékozik mondani, megtartom a szemkontaktust. - Figyelj Caspian, lehet rosszul jön ki, de úgysem fogunk találkozni többet. Én az irodában leszek, ti itt kint. - mondom neki egy vállrántás közepette. Nem értem, hogy ezen most mit kell problémázni, de ha ezt akarja, akkor legyen, megbeszélhetjük itt és most, nekem van időm, már csak az a kérdés, hogy neki is van e ideje erre, mert ahogyan elnézem sok a munka.
Aztán végül beadja a derekát és nem akar mást rám erőltetni.. na jó, van bennem egy kettős érzés vele kapcsolatban, mert megakarom ismerni, hisz bejön, bassza meg kurva helyes és jól is áll neki ez az egyenruha, de.. nem tudom, valamiért úgy érzem inkább jobb, ha nem ismerkedem vele. - Helyes. – mondom neki egy halvány mosollyal az arcomon, mikor megtette a kijelentést. Aztán már haladunk is az iroda felé, én pedig reménykedem benne, hogy ez az út majd szépen csendben fog telni, mert nem akarok vele beszélgetni. Nem akarok semmit sem tőle, bár ő szerintem annál inkább meg akar majd ismerni, mert ez egy ilyen dolog, az idegenek, mindig sokkal izgalmasak, mint az addig ismert emberek és ez ellen semmit sem lehet tenni, ez egy természetes dolog.
Kérdése meglep és nem is kicsit, nem hittem volna, hogy fog kérdezni, legalábbis, hogy nem ilyen hamar teszi ezt meg. Nem is tudom, hogy mit mondjak neki, mert nem is tartozik rá a dolog, de nem lehetek vele mindig ilyen tapló, mert nem tehet ő arról, hogy a párom és a legjobb haverom egy csicska, így inkább csak veszek egy mély lélegzetet és próbálom neki elmagyarázni, először csak fejben.. de nem tudom, jobb ha belevágok és nem agyalok ezen az egészen ennyit, mert teljesen felesleges. - Nem szóltak, hogy kell gyakorlati hely és csak az maradt. - mondom neki egy vállrándítás közepette, majd csak haladok és ő mögöttem van. Majd megérkezek egy ajtó elé, gondolom ez lehet az iroda, de nem akarok benyitni, ki tudja, lehet valaki éppen most dob egy barnamacit, arra pedig nem vagyok kíváncsi.. sóhajtok egyet, majd megfordulok, hogy vele szembe tudjak állni, de túl hirtelen csinálom és nekem jön, feldönt és ő velem együtt esik a földre.. - Bassza meg.. minek kell ennyire a seggembe bújni? - teszem fel mérgesen a kérdést, de ő csak felettem van, ami nagyon nem tetszik.. szálljon le csak szépen rólam.