A konyhában üldögélve várom hogy megfőljön a leves, amit Hudsonnak készítek, mert hiába is tagadja, én tudom hogy imádja a sok tésztás levesemet. Valahol mérhetetlenül hálás is vagyok neki ezért, és hogy megeszi amit főzök. Sokat jelent nekem ez a fajta bizalom, és a ragaszkodás amit felé tanúsítok. Ahogy ő is ragaszkodik hozzám. Ezért nem értem az új hóbortját hogy miért vett fel egy alig húsz éves lányt házvezetőnek, a régi helyére. Mrs. Wattson olyan kedves és szeretnivaló idős hölgy volt. A halála azt hiszem mindhármunkat megviselt, és a temetése nagyon szolid és visszafogott volt, de mégis megkapta a végső tisztességet amit megérdemelt. Igaz, az utóbbi időben már nem volt képes a háztartással foglalkozni, és én csináltam meg mindent helyette, de Hudson is türelemmel volt felé, és én magam is szerettem őt, mint valamiféle nagymamát. Vagy nem tudom. Kicsit üres a ház, de már beköltözött az új lány. Hope. Még nem állt teljesen munkába és van pár napja hogy megismerje a házat és a környező városrészt. Hol tud vásárolni, vagy elintézni ezt azt. Melyik tisztító a legjobb. Mrs. Wattson egész sok jegyzetet hagyott hátra, amiket odaadtam neki. Nem is számítok senkire, azért is álltam neki főzni. Kényelmes fekete selyemhatású nadrágban és és egy nyitott fekete ingben. Csak olyan lusta, otthoni megjelenés ahogy a könnyű vékonytalpú papucs is. Majdnem mintha mezítláb lennék. A leves lassan jó lesz, így hát odalépek a tűzhelyhez és lekapcsolom, és közben pakolászok. Elmosom az eszközöket amiket használtam, mert nem olyan sok és nincs értelme beindítani érte a mosogatógépet. Mire végzek, lépteket hallok meg és az ajtó felé nézek. Éppen Hope jelenik meg. - Szia - mosolyodom el, ahogy elteszem az utolsó kanalat is a fiókba, ahol tartjuk ezeket. A konyha mindig az én birodalmam volt, hiszen én szoktam főzni. Erre Hope-nak legalább nem lesz gondja. - Megszoktad már a házat? Megismerkedtél vele? - értem itt azt, hogy mi hol van és mit merre talál meg, hová nem mehet be és melyikek a hálószóbáink. Nem egymás mellett lakunk Hudsonnal, hogy legyen azért elég magántere és ha úgy van, akkor ne zavarjuk meg egymás köreit.
Kezdőlap
