Megszaporázom a lépteim a Grill irányába. Nem szoktam elkésni, de most mégis sikerült elaludni, fél órája elkezdődött már a műszakom, én pedig még csak most szaladok a helyiség irányába. Pont ma sikerült összehoznom ezt a mutatványt, ma, amikor valamilyen banda lép fel nálunk és gondolom mondanom sem kell ez milyen fontos a főnöknek. Természetesen a mi véleményünk nem számít, mi csak munkások vagyunk, és ha ezer ember jön, akkor ezer ember körül kell ugrálnunk. Hangosan csattan az ajtó a hátam mögött ahogy berohanok a pub-ba. Biccentek a kollégáimnak és rohanok átöltözni, hogy legalább az eligazítás végét ne késsem le. Fekete miniszoknya, piros ing és kötény. A szokásos egyenruha, már magam sem tudom mióta dolgozom itt és bár eleinte idegenkedtem ettől az egésztől mostanra már megszoktam. Néhány perc alatt magamra veszem a ruhát és már szaladok is tovább, hogy néhány szót válthassak a főnökkel.
- Vio, megtisztelsz minket a jelenléteddel? néz rám gúnyos mosollyal az arcán. Néha valóban azt érzem, hogy nem kedvel, pedig semmi okot nem adtam arra, hogy így érezzen.
- Elnézést. mondok végül neki csak ennyit minden magyarázkodás nélkül. Nem hiszem, hogy érdekelné, hogy egész éjszaka anyám mellett virrasztottam, mert megint sikerült annyit innia, hogy a WC-ig sem tudott elmenni, hogy kidobja a taccsot. Mire végre sikerült lefektetnem és feltakarítanom utána már virradt, csoda hát, hogy elaludtam?
- Ma este a te feladatod lesz, hogy a Blood Addict tagjait kiszolgáld. Egyszerű dolgod lesz, remélem nem szúrod el. Végig a rendelkezésükre kell állnod, italt, ételt szolgálnod fel nekik, bármit amit kérnek. Természetesen, amikor éppen nem pihennek ugyanúgy figyelned kell a többi vendégre is. Menni fog? Keserű mosollyal az arcomon bólintok. Természetesen menni fog, mennie kell, ez a munkám és szükségem van rá.
- Helyes. válaszol, majd kezében a telefonnal magamra hagy és visszavonul az irodájába.
Az idő mintha most még gyorsabban telne, egyik vendég jön a másik után és mire sikerül ismét levegőhöz jutnom már meg is pillantom a zenekar nevét magán viselő autót a pub előtt. Eddig is elég pörgős nap volt ez, de valami azt súgja, hogy az igazi móka csak most kezdődik. Szerettem volna utána nézni, hogy ez a banda milyen zenét játszik, de sem tegnap este, sem ma délelőtt nem volt rá időm. A pult mögött meghúzódva figyelem, ahogy az embertömeg bejön az ajtón, hangszerekkel, kellékekkel, és még ki tudja mivel. Mély levegőt veszek és nyugalmat erőltetve magamra sétálok oda az egyik feltételezett tag elé.
- Hello. Violet vagyok. A színpadi mögötti kis terem lesz a tiétek, ott nyugodtan lepakolhattok és megpihenhettek. Ha bármire szükségetek van tőlem kérhetitek. Hozhatok valami italt? miközben beszélek kezemmel az említett kisebb helyiség felé mutatok és zavartan toporgok egyik lábamról a másikra.

Általában szeretem a munkámat, jó itt dolgozni. Fiatalos légkör, jó munkatársak és a főnök sem annyira borzalmas, bár néha érzékelem rajta, hogy nem szívlel, arról meg nem is beszélve, hogy a fizetés is egészen jó. Legalábbis ha összehasonlítjuk sok ilyen jellegű hely fizetésével, ez igazán kiemelkedő. Ma viszont nem nagyon van kedvem dolgozni, fáradt vagyok, nincs kedvem és most az lenne a legjobb nekem, ha csak simán leléphetnék, hogy kialudjam magam. A főnökasszony ma a szokásosnál is bunkóbb, de ezt ráfogom a késésemre, illetve arra, hogy minden bizonnyal izgatott a mai bevétel miatt és hát nem lehetett könnyű leszerveznie ezt a koncertet. A Grill eléggé népszerű hely mostanában, délelőtt a családosok, munkába indulók körében, délután a megbeszélést tartó üzletemberek körében, este pedig a fiatalságé a hely, akik szívesen költik el itt a szüleik által nehezen megkeresett pénzt mindenféle italokra és kajákra. Ha ilyen iramban növekedik a forgalom, akkor hamarosan nyitni kell egy második Pub-ot is, mert itt szinte minden nap telt ház van, olyannyira, hogy hétvégékre be kellett vezetnünk az asztalfoglalást. Vagyis, sosem unatkozom.
Igyekszem legjobb tudásom szerint mindenkit kiszolgálni, mosolyogni és nem mutatni, hogy nekem ehhez ma baromira semmi kedvem. Tudom, hogy a főni csak azt lesi mikor rontunk valamit és szemrebbenés nélkül kirúgna. Legalábbis azt hiszem, hogy nem sokat gondolkodna a dolgon. Az idő szinte csak úgy repül és mire feleszmélek már ott állok a zenekar tagjai előtt és lelkesen magyarázok. Azért azt megkérdezném a főnöktől, hogy ennyi alkalmazott közül miért éppen engem ért ez a megtiszteltetés, de nem teszem, inkább a tagokra figyelek. Szemügyre veszem a szőke férfit akivel sikerült szóba állnom, jóképű és tekintete kedvességet sugároz. Remélem nem lesz bunkó egész este, mert az tuti, hogy faképnél hagyom az első rossz szó után. Bőven elég az én életembe egyetlen zsarnok férfi is.
- Hogyne, máris hozom. mosolygok rá a szőkére mielőtt sarkon fordulok és a bárpult irányába lépkedek. Imádom amikor a vendégek azt kérik, hogy találjam ki mit innának. Honnan a fenéből kellene nekem azt tudni? Ilyenkor mindig megpróbálok az ő fejükkel gondolkodni. Egy rocksztár minden bizonnyal nem veti meg a whiskeyt. De talán a vodka is kedvükre való lenne, esetleg a tequila. Nem, az utóbbi biztosan nem, azzal túl sok a macera, kétlem, hogy két dal között sót szeretnének nyalogatni a kézfejükről.
- Két üveg Jack Danielst légyszi. szavazok végül a whiskeyre. Kezemben a két üveg piával, a tálcán pedig a poharakkal és egy kis vödör jéggel szambázok át a tömegen a színpad mögötti kis teremig.
- Remélem a JD megteszi. pillantok rá ismét a szőkére, majd az egyik asztalra helyezem az italokat és a poharakat is.
- Jeget kértek? érdeklődöm tovább miközben profi mozdulatokkal csavarom le az üveg tetejét és minden pohárba töltök két ujjnyi aranyló italt. Válaszuktól függően adagalom a jeget.
- Profi felszerelésnek tűnnek. Nagyon tetszik az a gitár. mutatok az egyik felnyitott tartóban heverő hangszerre. - Én most tanulok játszani rajta, bár még eléggé béna vagyok benne. jegyzem meg úgy mellékesen széles mosollyal az arcomon.
- Segíthetek még valamiben...Mr...öhm? érdeklődöm hatalmasakat pislogva. Nem is tudom a nevét, remélem azért bemutatkozik, mert így nehéz lesz kommunikálni vele egész este.