Minden bizonnyal ,mindenek meg van a maga következménye. Például ha undorító mennyiségű teát iszol,valószínű az éjszaka közepén jársz majd ki pisilni. Igen ám,csak hogy nekem ez nem ment olyan könnyen. Mellettem feküdt a férjem ,akin át kellett volna másznom,vagy jobb esetben repülnöm ,ha nem akartam felébreszteni. Ja ..igen van egy férjem ,akit a családom erőszakkör hatására fogadtam magam mellé. De lehet ezt már fentebb említettem. Kínzottan ,és nagyon lassú mozdulatokkal fordulok Mik háta felé,bár ne tettem volna. Ha a hátán lévő tetoválásokat kezdem el nézegetni,mindig késztetést érzek arra ,hogy körbe rajzoljam az összeset. De még mielőtt erotikus rajzszakkört tartanék magamnak a férjem hátán...óvatosan megsimítom. Semmi reakció. Még egyszer. Semmi.
- Mik .- próbálkozom lágyan ,de továbbra is kudarcba fullad minden erőfeszítésem. Még mindig felfoghatatlan ,hogy van egy férjem . Talán leginkább azért ,mert nem állt  jogomban ezzel kapcsolatban dönteni ,én csak a kirakós egy része voltam. Egy olyan személy ,aki csak azért látogat el a forgatásra,hogy körbenézzen érdekességeket lásson ,aztán egyszer csak főszereplő lesz. Csak éppen fogalma sincs a forgatókönyvről,és szövegkönyvet se méltóztattak neki adni. Improvizálj! Világéletemben ,undorodtam a házasság szent és sérthetetlen intézményétől. Egyszerű volt az oka,csak rá kellett néznem a szüleimre. Lángoló szerelem ,és a végére mi marad ..egy alig pislákoló  parázs,amit  egyikük sem hajlandó tovább melegen tartani. Végignéztem ahogy elhidegülnek egymástól,majd idegenné válnak egymás számára,és ez épp elég volt ahhoz ,hogy ne akarjam édesanyám sémáját tovább vinni. Most mégis valahogy ugyanott tartok,csak éppen itt kimaradt a lángoló szerelem rész,és helyette maradnak a megoldásra váró  ügyek. Egyre morcosabb ábrázattal figyelem Mik hátát ,bár haragom nem is inkább neki szól...na jó ez nem teljesen igaz,mert ha visszatekerjük az egész filmet,az egész az Ő ötlete volt....

- És akkor ,épp hogy megsózod...- Szent Maris,anyám főzni tanít ,de őszintén már vagy másfél órája kapkod az apró kezeivel ,és még mindig nem haladtunk semmit előre .  Egyik tálból rakosgatja a másikba a tésztát ,ami valami csoda folytán egyre nagyobb lesz. Félreértés ne essék,teljesen joggal állítható az,hogy engem ez egy hangyaf*sznyit sem érdekel. Talán az első 15 percben figyeltem,minden erőmet összeszedtem ,hogy alaposan végigkövessem a hozzávalókat ,de aztán a figyelmem lankadozni kezdett. Esküszöm ez a tészta hosszabb utat járt be ,mint Mózes egész élete alatt.- De ehhez egy másik tálat kell elővenni..- precíz mozdulatokkal kapja elő a ....tibeti tálat ? Honnan van ennek a nőnek ennyi tálja ? Miért van  neki ennyi egyáltalán ? És mit is csinálunk pontosan ? Őszintén,tényleg teljes figyelmemet az anyám szavainak akartam szentelni ,de valahogy Mik lekötötte a figyelmemet. Mármint nem azért,mert pszichopata vagyok és egyfolytában őt figyeltem ,hanem az a súly amit magával hordozott kihatott a testtartására ,meg az amúgy is állandóan morcos ábrázatára. - A csoki krém  pedig ...-visszhangzik anyám tündéri hangja a fülemben,nekem magyarázz. Lisa ...beszélnek. Hozzád. Tekintetemet erőszakkal leveszem az említett férfiról,és visszafordulok a pult felé. Óó,és még több tál...azt hiszem anyám szenvedély beteg ,többet nem nézheti a teleshopot. De tekerjünk csak vissza egészen addig a pontig ,amikor Mik egy apró pillantást vet rám. Oké,stop. Látjátok azt ott ? A szemében ? Ő már tudta mire készül,én hülye meg sajnáltam. Pedig ott volt a tekintetében a válasz.  Nos innen vette kezdetét a mi kis utazásunk,kényszerházasság amibe csak neki volt beleszólása ,pedig lett volna hozzá egy-két keresetlen szavam amikor kimondta a nevemet ,de helyette inkább teletömtem sütivel a számat . Mégis csak jók ezek a több tálat bejárt sütik valamire . De vázolom mi is történt: Miknek döntés  kellett hoznia afelől ,hogy kit választ feleségnek ,igen én is benne voltam a pakliban . DE MÉGIS KI AZ ATYA ÚRISTENNEL BESZÉLTE EZT MEG ? Mondjuk lehet tényleg egy isteni sugallat volt neki...  De most komolyan úgy viselkedett ,mintha csak a piacra ment volna le vásárolni. "Azt a szép nagy görög dinnyét kérem ,azt ott ! Az jó lesz !" Pedig ezeregy  dinnye közül választhatott volna ,de neki csak az kell ,amelyik nem akarja hogy megegyék. Na ,de elég a dinnyés hasonlatokból pörögjünk tovább ,mert nem érünk a végére. Az esküvőnk napja ,hogy is fogalmazzak ,érdekesen indult . Kisebb időbeli eltérésekbe ütköztünk ,aminek az a kis ártatlan füves cigi volt a hibája amit elszívtam.
- Lisa ...Te be vagy tépve . - nem tudom leírni milyen ábrázatot vágott ,mert őszintén ebben a pillanatban ,elég "szűk látókörű " voltam.- Öt perc múlva az oltárnál kéne lennünk .- oltár ? kecskét fogunk áldozni ? - Már megint ? - zavartan teszem fel a kérdést,míg Ő azon igyekszik,hogy talpra állítson . - Már egyszer hozzád mentem..- hadonászok az ujjammal ellenkezve .- Te miről beszélsz ? Még el sem kezdtünk ? Lisa ...nézz rám !
- Nézek ...- jegyzem meg vigyorogva. Oké ,akkor lehet mégsem mentem hozzá ,csak álmodtam vagy valami ehhez hasonló.  Na ,itt megállnék egy pillanatra ,az romlottnak kinézetű nőszemély..igen én lennék. De tisztáznék valamit ,tisztes orosz nemzetiségű lány vagyok. Csak éppen gyengébb pillanatomban ...na jó ezt nem tudom kimagyarázni . Ugorjunk vissza a jelenbe ,tuti teljesen összezavartalak.

A jelenben ,még mindig  nagyon pisilnem kell ,és még mindig Mikhail Zharkov a férjem ,és nem tudom ,hogy fogjuk ezt az egészet végig csinálni. Mert lefeküdtem vele.