Mivel mi mind kurva rendes gyerekek vagyunk, így nagyvonalúan megvártuk, hogy Reilly és Larson mindent is elintézzenek, amit csak akartak, hogy utána akadálymentesen tarthassunk egy tisztességes visszatérős-ünneplős ivászatot Marco Polo tiszteletére. Elvileg az övé A Nő, van új melója (az árulók!!!), meg még a fasz tudja, hogy miket újított itt be menet közben. Mondjuk egy új mocira szívesen csorgattuk volna a nyálunkat mindannyian, de hát nem lehet minden évben újabbat és újabbat venni. Legalább is az asszony szerint. Nekem más a véleményem...
Na aztán itt jött az ananászos twister a történetben! Marco beelőzte a bandát, és ő---hívott----össze---minket. Mi a fasz, öregem!? Először, azt hittük, hogy beteg. Vagy mégis szakított a jóseggű szőkével, de semmi ilyesmiről nem volt szó. Sőt, amint végre megjelent a jól bevált törzshelyünk felújított kerthelyiségében (Bob aztán gyorsan összehozta), magához képest jól nézett ki. Sharkey meg is jegyezte, hogy most nem olyan a képe, mint egy frissen kimosott kutyaszar.
Mindenki gyorsan lekoccolt vele (természetesen Bob is, és a többi meg nem nevezett törzsalkesz is), szorítottunk neki helyet, aztán kapott a kezébe egy üveg sört.
- Mesélj, faszfej. Mindent tudni akarunk...
- Atlantáról... 
- Emmácskáról... 
- a felmondásról... - te igazi kis pöcs.
- az új melóról... - mert hogy állítólag Ames szervezte be őket valami elvont, alvilági körökbe. Akarjuk mi ezt tudni, de komolyan? Ettől nem leszek korrupt zsaru?
- .... és hogy, hogy vagy ezután a sok minden után? - aw, McKenna. Egyem a jóságos zuzádat.
- Jól van, baszkikám. Lassítsatok már! Csak kezd az elején, öcsipók. Úgyhogy szépen sorban. Részletesen! Nem ér mindegyiket letudni egy hülye félmondattal.
- Hallgatunk. - dőltem hátra a székkel, számonkérő képet vágva.

bunch of assholes & Dave

Megvolt az Arkánum találkozó, nem vertem, vagy öltem meg egy franciát sem, paintballoztam Emma barátaival és nem haltam bele, de még a Fellowes gyerek szülinapjára is odamentem, mert én már csak ilyen fasza és rendes gyerek vagyok. Ami amúgy több szempontból is gyümölcsöző volt, és megtudhattam, hogy nem olyan reménytelen kis pöcs, mint amilyennek hallomásokból ítéltem. De a lényeg csak ez után jött.
Még Atlanta-ban megígértem Emma-nak, hogy ha visszaértünk, akkor szervezek egy találkozót a többi seggfejjel és nem fogom várni, hogy ők tegyék meg az első lépést. Ő állítja, hogy a barátaim, én meg nem állítom, hogy nincs igaza, csak ettől még nem vagyok hajlandó ezt hangosan is bevallani. Minek? Eddig is jól elvoltunk, ez után is kibaszott jó lesz minden. Leszámítva azt a geci fine dining dolgot, ahol a köpet adag kaja mellett a szerencsétlen, szaros seggem lesz majd a terítéken, ebben szinte biztos vagyok.
Hiába én szerveztem le ezt a szart, nem voltam hajlandó már sokkal korábban ott várni rájuk, mint egy hülye, túlpörgött kis fasz, szóval szokás szerint utoljára estem be. Miután megvolt a szokásos pacsi-ökölpacsi köszönés, ledobtam magam a kerthelyiség általunk elfoglalt részére, meghúzva a nekem szánt sört. Áh, édes szabadság. Ez sokkal inkább az én közegem, mint egy szülinapi bulizgatás kisfiúkkal, vagy mondjuk Emma haverjainak festékkel való szétlövése. Azt nem mondom, hogy és az ő eltulajdonítása hadizsákmányként, mert az mindig, minden helyett bevállalnám.
-Most kezdjek el földrajzi beszámolót tartani Atlantaról? -vontam fel a szemöldökömet, elvégre az "Atlantaról" való mesélés elég tág volt. Ez a "poénom" se aratott túl nagy sikert, csak némi szemforgatást, lebaszást meg hitetlen ciccegést kaptam válaszul.
-Jól van, nyugi már, csak szopatok mindenkit. Olyan zen lettem ettől az egy hónaptól, hogy legalább fél perccel tovább tudok nyugodt maradni, mint korábban. Jól vagyok. Kurvára. Komolyan. Kisimult vagyok, mint egy újszülött segge. -pillantottam McKenna-ra, mivel ez az ő kérdése volt. Meg ő itt az újszülött seggű.
-Kibaszott jó volt. Csak Ő, meg én, meg a természet. Most már csak azt a részét utálom, hogy nem rángathatom be állandóan a kocsiba, az ágyba, vagy bárhova. Mivel vannak itt stalker intagram buzik, gondolom kibaszottul nem lep meg senkit, ha azt mondom, hogy enyém lett A Nő. Mindenféle értelemben. -még a kezeimet és széttártam nagyképűségem és nagyszerűségem jeleként, mivel ez olyasmi volt, amiért kibaszottul tudtam játszani az ego bajnokot. Emma nem hétköznapi nő és az, hogy az enyém, az egyik, ha nem a legnagyobb teljesítményem eddigi kutyaszar, bánatos faszú életemben.
-Még az indulás előtt tisztáztunk minden kicseszett félreértést és azt, hogy mik voltak a bizonytalankodó faktorok. Nyilván a fő dolog a munka volt, de mint biztos hallhattátok az ügyeletes hisztikirálynőtől, már az sem akadály. Egyébként hogy viseled, hercegnő? Hozzak neked zsepit, vagy esetleg kéred a cumidat? -villantottam meg egy elégedett, pofátlan vigyort Dave-nek.
-Azt hittem amúgy, hogy tökön fogom szúrni magam Atlanta-ban, gyűlölni fogom és nem fogok tudni kikapcsolni, de nem így volt. Kurva sok dolgot csináltunk együtt, és egyáltalán nem éreztem azt, hogy valaki öljön már meg. -néztem körbe a többieken, a tekintetem egy pillanatra megállapodott Dave-en, majd a sörösüvegemen.
-Kurva sokat számított, hogy nem egyedül voltam, pedig... jártunk, sőt aludtunk is a régi házunkban. Az egyik, vagyis... a fő oka az volt ennek az Atlantai kiruccanásnak, hogy visszamenjek és pontot tegyek a szar múlt és családi ügyek végére. Szóval tényleg enyém lett a főnyeremény, és kibaszottul élvezem. Életemben először van az, hogy eddig jó dolgok történnek, és nem jött utána valami... geci szarság, ami elveszi a megmaradt életkedvemet is. -továbbra is bennem van a para, hogy egyszer felkelek, és nem lesz ott, és nem csak azért, mert elment futni, vagy reggelit csinált nekünk. De... kezdem levetkőzni ezt az állandó paranoiát.

BUNCH OF ASSHOLES, ALL OF US

- Dugd fel magadnak a földrajz beszámolódat. - és mind egyetértettünk ezzel.
- Halljátok!? Reilly fél perccel tovább bírja, mint korábban. Egy igazi hős!!! - szólalt meg fennhangon Delaney, mire minden részeg fasz tapsviharban tört ki. Na meg mi is. Talán még fütyültünk is ekkora teljesítmény hallatán. A mi korunkban már, negyven felett minden nap ajándék. Itt fáj, ott ropog.
- Szívesen, cukorfalat. - vigyorgott rá pofátlan elégedettséggel.
- Látjuk, újszülöttkém. Szinte látom magam az ocsmány képedben. - simított végig az arcán, mintha csak tükörnek használná Reilly-t.
- Ugye tudod, hogy ezt még visszakapod? - bizony eljön még a bosszú ideje, amikor McKenna visszavághat neki a szemétkedésekért. Mind gyűjtjük a sztorijainkat azokra a bizonyos nagy napokra.
- Örülünk neked, szarcsimbók. Csak kezdj el regélni végre.
Mindenki megértően bólogatott, hogy utálja azt a részt, hogy vissza kellett térni a valóságba, a hétköznapokba, és vége a több szempontból is igencsak előnyös szabadságnak. Így vannak olyan részei a napoknak, amikor nélkülöznie kell a csajt, mert mindenkinek van más dolga. Vagy hiába vannak együtt valahol, akkor is akadnak zavaró körülmények. A nyilvános szexet közszemérem sértés címszóval büntetik. Pont neki nem kell bemutatni, mint ex-zsarunak. Átérzem a helyzetét. Ha kölykeid vannak, necces csak úgy mindenhol magadévá tenni az asszonyt, amikor csak akarnád. Ez elég jó hasonlat, csak nekem sookkal-sokkal rosszabb.
Persze tudta, hogy már úgyis tudjuk, de azért hivatalosan is bejelentette nekünk ez az önelégült fasz, hogy az övé A Nő. Mindenki rávetette magát, megölelgette, vállon veregette, gratulált neki, mint ha legalább gólt lőtt volna egy BL döntőn. Ez már kurvára járt neki.
Őszintén örültem neki, hogy a munka nem állt közéjük, és Larson tényleg ezt a gyökeret választotta az imádott okkult szarjai ellenében. Azért bennem volt a para, hogy a csajnak fontosabb a karrierje, Marco meg túl balfasz lesz, hogy beszéljen vele. Ő is megérdemli a happy endet. De ezt mondja ki hangosan a faszom!
- Adok én neked olyan cumit. - böktem a hüvelykujjammal a gatyám felé.
- Jobb nélküled a levegő. Senki se duzzog valamelyik sötét sarokban, és pöfékel, mint egy magányos gyárkémény. De amúgy meg kapd be a faszom. Nélkületek recskázó, fánkzabáló agyhalottakkal vagyok körülvéve. És így már Simone is dög unalmas. Mi a tökömér' kellett nektek őszinteségi rohamot kapnotok, és bevallani? Mindenki kurvára leszarta volna. Mások is kurogatnak a bizonyítékraktárban, mégse rohannak a feletteseikhez. - vetettem rá egy szúrós-gyilkos pillantást. Na de mindegy. Ez van. Legalább most én vagyok az új Mila, a szupersztár.
- Akkor az a fél perc mégse annyira sok, ha kurva sok dologra volt még időtök mellette.
Poénkodhatunk meg minden, de én egyszerűen csak örültem, hogy nem akarta felakasztani magát Atlantában. Aggódtam, hogy bírja ki Larson mellett, hogy távol kell tartania magát tőle, miközben belül őrlődik a saját faszságai miatt. De nem ez volt az egyetlen gebasz, csak azt a többieknek nem akartam mondani, mivel Reilly szerint kurvára semmi közük hozzá, a múltjához. Féltettem, hogy mi lesz, ha szembesülnie kell a családi szarral, amikor a faterja és a húga halála után nyomozgat a plátói csajával. Benne volt, hogy valami olyat találnak, ami még jobban tönkreteszi.
- Nem lesz itt semmiféle geci szarság. Minden fasza lesz, hidd el. Megérdemled, fiam. Kibaszottul.
- A vén farok jól mondja.
- Ne akard, hogy szájba verjelek.
- Bocs, fater.
- És sikerült pontot tenni a szar múlt és családi ügyek végére? - már amennyi publikus belőle. A többit később szeparáltan is megdumálhatjuk felőlem. Tudni akarom, mi van vele. Persze érdekelt az emmás sztorija is, nem mondom, de inkább főleg ez. Nem rágtam tövig miatta a körmeimet, de... végül is de. Via szerint sokszor nem is az ő férje vagyok, hanem Reilly felesége. Háát. Most erre mit mondjak? Őt régebb óta ismerem.

bunch of assholes & Dave

A szemeimet forgatva néztem körbe, meggyújtva a cigimet, aztán dobtam egy jól irányzott csókot ennek a balfasznak, de csak miután hozzábasztam a napszemüvegemet is, egy még jobban irányzott mozdulattal.
-Ugyan már, ne szerénykedj. Megérte az a rengeteg gyakorlás veled a raktárban. Igazi tehetség vagy a kézmozdulatokban. Bírnám tovább is, ha nem akarnál mindig leszopni gyakorlás helyett. -vontam meg a vállamat, magamhoz húzva a hamutartót.
-Az a te ocsmány képed, ahogy visszatükrözöm. -csak úgy mellékesen.
-Aaaaaw, el se hiszem. Már ilyen nagy vagy, hogy visszaszólsz? Szerinted miért csinálom? Kiélvezem, amíg nem a szőrös seggem van terítéken. -majd... megkérem Emma-t, hogy osszon el mindent legalább néggyel, amit ezek a barmok mesélnek neki. Azt is, amit amúgy megszoroznia kellene annyival. Nem voltam, nem vagyok és sosem leszek egy szent életű, kukoricán térdeplő szűz picsa egy zárdában, de a rázós sztorik mellé kurva isten, hogy kitalálnak balfasz nagy kamukat is. Már csak abból kiindulva, hogy akkor mi volt, amikor Ames bemutatta nekünk az orosz bringát első alkalommal. A beavatás.
Elkezdtem a pofázást és elsőként muszáj volt leszögeznem, hogy az új legnagyobb faszság az életemben az, hogy nem tudom akkor és ott megkapni és a magamévá tenni Emma-t, ahol és amikor csak akarom. Nyilván találunk kiskapukat, elhagyatott területeket, ahova le lehet parkolni, ott van a lakásunk, meg elég kreatívak vagyunk mind a ketten, csak annyira megszoktam, hogy ennyi időn keresztül állandóan mellettem volt, hogy utálom, hogy most nem így van. Nyilván van élete, meg foglalkozzon a nővérével és a barátaival, de ettől még nem leszek lelkesebb a ténytől, hogy innentől kénytelen vagyok sokkal jobban visszafogni magam, mint akarom.
Még ha soha nem is vallanám be hangosan, de kibaszott jól esett a többiek reakciója, és nem is igazán tudtam vele mit kezdeni. Vigyorogtam, mint egy idióta fasz, de ennyi. Látták, mennyire utáltam az egészet és teljesen kivoltam attól, hogy a munka közénk állhat. Nem hittem benne, hogy tényleg engem választana, és még mindig nehezemre esik teljesen nyugodtnak lenni ezt illetően. Egyszerűen az én életem nem ilyen... egyszerű.
-Jesszus, csak az öt centis pusztítót ne. -emeltem meg a kezeimet egy gúnyos vigyorral, beleszívva a cigimbe.
-Miért nem váltasz munkahelyet, ha utálod, hogy mindenki egy farok? A székes csávós tevékenységedet te tudnád hasznosítani olyan helyeken is, mint a CIA, vagy az FBI. Az NYPD nagyon felhígult, kvázi bárkit felvesznek, aki egy kicsit hajlandó a seggnyalásra, vagy ismer valakit. Bolondokat, igazi kis fartúrókat, szánalmas férgeket. Mintha minden, amit képviselt valaha, ment volna a kukába. Szerettem nyomozni, de egy fos, fullasztó hely lett. És nem a magányosan pöfékelő gyárkémény személyemtől. -mi abban a szerencsés helyzetben voltunk Emma-val, hogy ezt megmondhattuk azoknak a barmoknak. Dave meg mindegy, mit csinál, csak ne akarja árvává tenni a kölykeit, és özveggyé a feleségét.
-És azért, mert mindketten nyersek és egyenesek vagyunk. Nem akartunk volna titkot ebből, és nem is tudtuk volna játszani, hogy nincs semmi. Ez nem egy beosztott-felettes viszony, hanem sokkal komolyabb annál. Adtunk ultimátumot, nem éltek vele, akkor kapják be az összes faszomat és köszönjék is meg, hogy megtehették. -erről ennyit.
-Ajj de geci vicces itt ma mindenki. Le lehet szállni a faszomról. -inkább beleittam a sörömbe, mert ezt a mondatot már akkor megbántam, amikor megformáltam a szavakat. Néha tényleg nem ártana előbb gondolkodni, aztán pofázni.
-Pedig Delaney-nek igaza van. Egy vén farok vagy, csak a jó fajtából. -címeztem valami ártatlannak szánt, rosszul megjátszott vigyort Sharkey-nak, aztán a tekintetemet Dave-re szegeztem, de csak egy pillanatra. Egy ideig néztem a nemrég elnyomott csikket, aztán a fogyó sört, majd megint őt, végül a többieket.
-Igen, mondjuk. Elmentünk a vén geci házához, de kiderült, hogy az apám nem is volt annyira vén geci, mint amennyire nekem annak tűnt. -kezdtem el a tarkómat vakarni és simogatni, mintha az ezer éves görcsöt akarnám kimasszírozni belőle.
-Emma azt mondta nekem, hogy talán még mindig jó ember volt a szíve mélyén, csak nem láttam meg benne, ő meg már nem tudta kimutatni, és rohadjak ketté, igaza lett. Az abuzív, alkoholista pöcs ex-katona alatt egy szerencsétlen barom volt, aki rossz döntéseket hozott és kurva rossz volt a karmája is. -sóhajtottam lemondóan, majd némi habozás és ajakrágcsálás után ismét megszólaltam.
-Az apám katona volt. A US Rangers zászlója alatt szolgált és ott volt, amikor Mogadishu-ban elszaródtak a dolgok. Több társa meghalt, és az akaratuk ellenére hozták ki őket onnan, nem engedték, hogy azt csinálhassák, amire esküt tettek. PTSD-je lett, amit nem kezeltetett. Vagyis... leginkább a piával kezelte, szóval elbaszott mindent. A családot, az életét... egy szánalmas pöcs volt. De közben meg csak egy... áldozat, akit cserben hagyott az ország, és mindenki más is, saját magát beleértve. -meghúztam a sört, aztán Bob felé pillantottam, meglóbálva a kiürült üvegemet, hogy kellene egy másik. Vagy tíz.

BUNCH OF ASSHOLES, ALL OF US

- Reilly-nek igaza van. Ahelyett, hogy itt sír a szád, válthatnál te is, legújabb öcsipók. - öcsipók ám a nénikéd.
- Na ne menj el alvilági söprögetőnek, mint az a kettő - bökött a fejével Reilly irányába - de nem áll meg az élet a rendőrségnél.
- Az FBI-nál szinte mindig van felvétel, és bármikor be tudlak szervezni oda. A múltaddal és a jelenlegi képzettségeddel, kapkodnának utánad, akár mint terep ügynök, akár mint székes csávó. Egy "etikus hacker" mindig jól jön.
- Aha, az fasza. Jó fejek vagytok meg minden, tényleg. Csak az asszony ki is nyírna, ha meghallaná, hogy FBI vagy CIA. Neki már az NYPD is rezgeti a lécet. Ő is volt már a frontvonalban, tudja, hogy bármikor beüthet valami gebasz. Csak egyszer rántson fegyvert valami kis geci, aztán találjon fejbe a golyó. Nem szeretne özvegy anya lenni, aki egyedül nevel két gyereket, mert a balfasz férje nem tudott megmaradni a kurva seggén. És ami azt illeti, megértem, és nem hibáztatom érte. Szóval király lenne, de a családom fontosabb. És most lehet azzal jönni, hogy ugyanakkora eséllyel elüthet egy hókotró, vagy rád omolhat valami mondjuk egy építkezésen, vagy bedarál egy gép a gyárban. Neem. Kurvára nem ugyanakkora esély van rá. Nem szeretnék elébe menni a pofonnak, ha van rá mód. Örülök, hogy egyáltalán még nem rágja a fülemet, hogy hagyjak fel a nyomozói munkával. Ott is akadnak böszmék. Szóval kösz, de maradok a picsámon.
- Jogos.
- Jól beszéltél. A család az első. Ugye, Brian? - csapkodta meg Reilly vállát.
- Elfogadom. De ha meggondolnád magad, tudod a számomat.
- Gyorshívón vagy, töki. - cserébe csak jól beintett, és némán eltátogott egy baszódjmeget.
Marco aztán kifejtette, hogy mi a fasznak kellett ugatni a felettesek felé, hogy mostantól nem csak az ügyeiket, de a hálószobájukat is megosztják egymással.
- Jól döntöttetek. Én is a nyers őszinteség híve vagyok, nem kell a játszmázás. Ha nem kelletek nekik együtt, ne kelljetek külön se. Tiszta sor. Ők vesztettek többet. Pff, férgek. - köpött is egyet vélemény szemléltetés gyanánt.
A "Le lehet szállni a faszomról." megnyilvánulás nagy sikert aratott. Mindenki talált magának valami beszólást, amivel szívhatta Reilly vérét. Nem mást!!
- Akárhogy csavarjátok a mézes-mázos szarjaitokat, akkor is szájba váglak mindkettőtöket, kis szarcsimbókok. - bárhogy háborog is az öreg, attól még vén róka marad.
Nem gondoltam volna, hogy Reilly a többiek előtt kezd majd családi mesedélutánba, de nem én leszek az, aki megakadályozza benne. Látszott is csórón, hogy maga sem tudja, hogy bevállalja-e ezt a fajta bizalmaskodást, vagy még nem késő visszatáncolnia. De végül a pofázás mellett döntött. Ez kibaszott nagy fejlődés volt tőle. Nem tudom, ez a Larson nőszemély mit művelt vele, de majd alkalomadtán kap egy seggrepacsit jutalmul. Ejj, Marco, barátom, téged is megrontott egy nő. Ez egy olyan "kórság", amiből nehéz kigyógyulni. Vagy talán már nem is fogsz.
Legalább már tudjuk, hogy a kibaszott ótvar karmáját a faterjától örökölte.
Mindenki csendben hallgatta, és senki se akarta félbeszakítani, hogy elveszítse a fonalat, vagy esélyt kapjon arra, hogy mégis meggondolja magát itt a nagy őszinteségi rohamában.  Szerintem a többiek nevében is mondhatom, hogy büszkék vagyunk rá mind, amiért feszegeti a szociális határait, most már velünk szemben is. Pontosan tudjuk, hogy neki ez mennyire nehéz. Kurvára nem ilyen típus, és ezt már hosszú-hosszú évek óta építgette magában, és maga köré. Bonyolult és ijesztő lehet újra nyitni mások felé. Továbbra is tartom magam ahhoz, amit korábban is mindig mondtam. Marco egyszerűen érzelmi és kapcsolati analfabéta, aki nem tud mit kezdeni azzal, hogy mások kedvelik őt, például mi. És még ha ő is hasonlóan érez vagy gondolkodik, azt sem tudja érdemben kimutatni, sőt, talán még magának sem meri beismerni. Larson áttört benne valamit olyan mélyen, amitől mi már csak hülye piskótáknak tűnünk.
Tetszett Emma különleges felfogása Reilly apjával kapcsolatban is. Ő nem pátyolgatta a kis lelkét, nem hagyta elsüllyedni az önsajnálatban, és nem adta alá a lovat, hogy jaj persze drágám, az apád egy szemétláda volt, te meg a szegény áldozat. A faszt. Ez a csaj inkább fogta magát, és a szemébe mondta, hogy szerinte jó ember volt, csak félrekommunikálták a dolgokat, mert az egyik beteg volt és alkesz, a másik meg egy sértett kis pöcs. Nem vették észre egymásban a jót, a csaj pedig mindkettőben. Szóval végül még ha el nem is törli a múltat, és nem mentség mindenre, de legalább kiderült, hogy nem volt akkora reménytelen faszkalap, mint Reilly évekig hitte. Talán valahol a lelke egy része is megnyugszik, hogy nem egy agresszív, családirtó gyilkos fia, amelyik hajlamot talán ő maga is örökölte, aztán és így tovább.
- Nem szánalmasnak nevezném, inkább csak gyengének. Nem mindenki kerül ki győztesen a harcokból. - a csendet végül Delaney törte meg. Ő már csak tudja, milyen ez, elvégre neki is akadtak komoly gondjai a PTSD-jével. Ő kezeltette magát, mert élni és nyerni akart. Talált motivációt magának, vagy a fasz tudja.
Mi is jeleztünk Bob-nak, hogy jöhet egy újabb kör. Amint megkaptuk őket, mind tudtuk, mire kell innunk.
- Az apádra. - akárhogy is, egy hős volt. US Ranger-ként a hazát szolgálta, parancsokat teljesített. Mogadishu után pedig csoda, hogy még ennyire is ember maradt belőle, nem csak egy üres, lelketlen roncs.
- És rád, hogy már jó helyen vagy. - azzal mindenki meghúzta az üveg tartalmát, majd ha akarta, ha nem, kapott egy baszott nagy ölelést a teletabi családjától. Lezárhat egy fejezetet az életében, ami túl régóta nyitva volt már.
- Szóval... khm... hogy ment a felmondás?
- És mi ez az új meló dolog? - néztem rá kérdőn.
- Tényleg. Sikerült megállapodnotok a kedvenc kis francia cicafiúddal? Rémlik, mennyire imádjátok egymást. - vigyorodott el aljasul.

bunch of assholes & Dave

Dave érvelése hibátlan volt, és tényleg érthető, hogy a felesége miért picsázná ki és ásná el, ha munkát váltana egy másik, sokkal veszélyesebb és komolyabb szervezethez. Attól, hogy székes csávó akarna lenni, küldhetnék terepre, meg elég, ha csak egy zakkant megszökik, akit segített levadászni, aztán lelőhetik a picsába. Olivia erős nő, de kibaszottul rá tudja nyomni a bélyegét egy családra, ha az egyik szülő kiesik valami miatt, szóval csak csendben bólogattam, aztán a szemeimet forgattam erre a "Brian" megszólításra.
-Aha, egyetértünk John Toretto. Tényleg jobb, ha nem kísérted a sorsodat és picsáztatod el magad az asszonnyal. Rohadtul nem mindegy, hogy mennyire szaladsz bele a faszba önként, és mennyire nem. -úgyhogy ezzel egyikünk se tudott vitába szállni, nem mintha akart volna.
-Mhm, pontosan. Nekik ez nagyobb bukás, és szívesen végignézném, ahogy fél év alatt tönkremegy az egész. De ez már kurvára nem az én, vagy a mi bajunk. Legalább végre beolvashattunk nekik, sokkal jobban, mint amúgy eddig bármikor megtettem. És végre Emma is átélhette, hogy mennyire kurva felszabadító megmondani a feletteseidnek, hogy szánalmas férgek és kinyalhatják. -imádtam az arckifejezésüket, amikor rájöttek, hogy "Larson" sem olyan csendes jégkirálynő, mint amilyennek a munkájában a profizmusa miatt tűnt.
-Csak meg ne sérülj közben, vénember. -csapkodtam hátba egy megjátszott, lesajnáló vigyorral.
Nem voltam benne biztos, hogy jó ötlet-e beavatni ezt a sok hülyét a családi dolgaimba. Ezekről nem beszéltem nekik, egyedül Dave tudott néhány dolgot rólam, de ő sem azért feltétlen, mert annyira nyílt lennék vele szemben. Inkább csak a körülmények hozták úgy, hogy megtudjon rólam olyasmiket, amiket más nem. Igyekeztem érthetően kifejteni, hogy pontosan miért is kellett oda mennem, legalábbis egy részét. Az apámról még mindig könnyebb hadoválni, mint a húgomról. Utáltam a szétesett családomat, azt, hogy minden egy szar volt, hogy azt éreztem, az apám mindenért engem utál, az anyám látni sem akar, de a legnagyobb törés az volt, amikor elveszítettem az egyetlen családtagomat, akivel még jó volt a viszonyom. Beatrice volt az utolsó értelmes társas kapcsolatom és azzal, hogy meghalt, mindenféle reményem oda lett az értelmes életre.
Elgondolkozva néztem Delaney-re, de megráztam a fejemet a szavait hallva.
-Nem. Ő nem gyenge volt, hanem szánalmas. Vagy mindkettő. Beteg volt, és bármennyire utáltam, nagyon sajnáltam is, de későn kapcsolt és akkor kezdett el kapálózni, amikor már elveszített mindent. Aztán ténylegesen is elvesztette, és ahelyett, hogy mire hazaértem volna a seregből, összekapta volna magát, még többet ivott és bele is döglött. -ezt nem tudom elengedni, legalábbis egyelőre. Engem cserben hagyott, legyen bármekkora szerencsétlen barom is, akivel rossz dolgok történtek. Delaney teljesen más. Ő kimászott ebből, mert ki akart. Ő kért segítséget, pedig nem egy egyszerű eset ő sem, szóval az a vén fasz is megtehette volna.
Meglepve, egy pillanatra értetlenül néztem Sharkey-ra, amikor megszólalt és közölte, hogy kire, vagy kikre és mire kell inni. Nem mondtam semmit, csak meghúztam az üvegemet, aztán világfájdalmas képpel tűrtem, hogy ez a csoport barom ma már másodszor, ugyan teljesen más értelemben, de megöleljen. Egyelőre itt berekesztettem a mesélést, mert annyira azért nem vagyunk bizalmi viszonyban (még?), hogy a húgomat is ide keverjem. Az ő halála és annak a körülményei a húzósabb rész, de ezt magamban kell lemeccselnem. Ha csak egy kicsit jobban figyeltem volna...
-Ne is emlegesd azt a fhanszia pöcsfejet, mert ide is hányok nektek mindjárt. Az a kurva nagy szerencséje, hogy munka miatt mentünk, különben kitéptem volna a szemeit és megetettem volna vagy vele, vagy a főnökével, még nem döntöttem el. -a stílusuk kicseszettül nem az én világom, de kellenek nekem ahhoz, hogy megkaphassam, amit akarok.
-A felmondás meg jól. Kiosztottuk őket, elküldtük őket a picsába, majdnem pofán basztam valakit, majdnem kidobattak, de amúgy simán ment. Nem voltak hajlandóak olyan alternatívát adni, ami mindenkinek megfelelt, hiába mutattam rá arra, hogy másoknak az egyszerű viszonyáról is tudnak, mégis behunyják a szemüket, mint a kikúrt ovisok, mondván, ha nem látják, nincs is ott. Sok szerencsét kívántunk nekik a továbbiakra, aztán ennyi. -ezzel össze is foglaltam mindent is. Az utána történtek jobban megmaradtak. Egyszerűen annyira imádom Őt, kívül-belül, hogy azt érzem, még nem találták fel a megfelelő szavakat, amik leírják azt, amit róla gondolok és iránta érzek.
-De egyébként nem Laurent-nal kellett egyezkednünk. Szerencsére. Ő csak... -köszörültem meg a torkomat, hogy mutogatásba kezdhessek a cigimmel és elváltoztathassam a hangomat egy jóval magasabb tartományba. Szinkronszínésznek kellett volna mennem, bassza meg.
-"Jól jegyezzétek meg, amit most mondok. Ne szóljatok vissza az imádott Császárnőmnek, ne akarjatok róla levágni semmit és fingani is csak engedéllyel lehet. Ha bármivel próbálkoztok, akkor előugrok az ajtó mögül és mindenkit megtámadok. Oh, és itt az van, amit ő mond, szóval ha elmondtátok, mit akartok, utána majd ő is elmondja, és ha nem tetszik, akkor mehettek a picsába innen. De azért remélem, az este végére munkatársak lehetünk, hát az olyan muris lenne." -forgattam meg a szemeimet a végére egy fintorral.
-Amanda-val viszont sikerült megegyezni. Végül is visszakaptuk a nyomozós munkánkat, csak a mindenféle hülye és értelmetlen finomkodás nélkül. Ha kell és szükséges, pofán lőhetünk másokat, ha élve kell valaki, azt elmondják. Elfogadta a feltételeinket is. Együtt dolgozhatunk, és segítenek nekem abban, hogy megölhessem Marcus Shaw-t. Lassan és fájdalmasan. -ki fogom élvezni minden percét annak, ahogy vergődik.
-Az ő feje volt a feltétele annak, hogy egyáltalán nekik dolgozzak, utána pedig az, hogy Emma-t és engem nem szedhetnek szét, ha csak mi nem akarjuk. Nem úszhatja meg azt, amit tett. Majdnem megölette Emmalynn-t és csak a szerencsén múlt, hogy nem így történt. Szenvednie kell. Kibaszottul szenvednie. Nem érem be annyival, hogy lelőjem. Neeeeeem. -meredtem magam elé egy sötét, gyilkos vigyorral.
-De ők ezt megadják nekem, szóval innentől az van, hogy lesz egy fedő melónk az egyik klubjukban, aztán emellett felkutatjuk nekik azokat, akik az útban vannak és leszállítjuk őket. Lényegében jól jártunk vele. Van legális munkánk is látszólag, illetve kereshetünk pluszt is azzal, hogy kamatoztathatjuk a nyomozói képességeinket. -mindenki nyer vele.

BUNCH OF ASSHOLES, ALL OF US

- A világ legnagyobb faszsága, hogy hagytak felmondani titeket. Én inkább kitaláltam volna valami kiskaput a helyükben, mint hogy megváljak az egyik legjobb és leghatékonyabb embereimtől. A hiányotokkal szegényebb lesz ez a szakma. Nagyon kevés a valóban elhivatott nyomozó. Eddig legalább volt remény, hogy kifogjunk titeket, ha össze kellett állni a rendőrséggel, de innentől foghatjuk a fejünket. - forgatta a szemeit nagy szájhúzások közepette.
- Ha mégse jönne be a meló, az FBI tárt karokkal vár titeket. Együtt. - én is úgy gondolom, hogy az FBI-nál jobb helyen lennének, mint abban a fura melóban, amit Ames intézett nekik, de abban is biztos voltam, hogy Reilly még nem áll készen erre, és a jelen állapotában sosem mondana igent nekik. Szüksége van a szabadkézre, hogy elérje a célját.
- Félelmetesen jól áll neked ez a francia ripacskodás.
- Kezdj el matrózcsíkos pólókat hordani, Marco.
- Azért kíváncsi lennék, hogy Laurent miféle lehet a hétköznapokban, amikor nem a bolondgyereket játssza. Szerinted tényleg ekkora idegesítő faszjancsi, vagy ez valami szerep nála? - mivel mi, legalábbis én tutira nem ismerem ezt a Laurent gyereket, így nem tudok hozzászólni a témához. De ha Reilly paródiája csak félig hiteles, már idegesít és rühellem.
Kifejtette, hogy meg tudott egyezni az alvilági nagysasszonnyal, így lényegében visszakapják a nyomozói munkájukat, csak a felesleges szabályok és korlátozások nélkül. Ha kell, habozás nélkül pofán lőhetnek bárkit, ami elég jól hangzott. Főleg egy olyannak, mint Reilly. Aztán hozzátette, hogy mi volt a csatlakozásának a feltétele, amihez a főnök bige is beleteszi a maga részét. Érthető, ha azt akarja, hogy az az öltönyös rohadék szenvedjen, és mocskos kínhalált haljon.
- Nem tudom, öregem. Biztos, hogy ki akarod nyírni Shaw-t? 
- Talán csak még nagyobb szart zúdítasz a nyakadba, ha magadra haragítod a kutyáit és a fél alvilágot, akiket ő gardírozott.
- Ráadásul ez a bosszúból gyilkolás nem hangzik túl jól. Ne akard átlépni ezt a határt, ne indulj el ezen az úton. Legyen eszed.
Tartottak neki egy rakás hegyibeszédet a lelkéről, arról, hogy ez nem változtat semmin, és hogy aligha imponál bárkinek is, ha hidegvérű gyilkossá válsz miatta. Én csak némán iszogattam a sörömet, a sok nagyokost hallgatva. Amikor már kezdtem unni az ezredik szart és a kussolást, lecsaptam az üvegem talpát az asztalra.
- Fogjátok már be, és akadjatok le róla. Azt csinál, amit akar. Elég ebből az álszent baromságból. Úgy kurva könnyű ugatni, hogy nem a ti nőtöket, gyereketeket vagy akárkiteket nyírták ki, és találtátok vérbe fagyva amiatt a kibaszott Shaw miatt. Oké, Emma nem halt meg, de ez nem a tetüláda érdeme, hanem a Darkbloom gyereké, a mentősöké, meg a miénk, hogy gyorsak voltunk, mint az ágyba hugyozás. - néztem végig rajtuk.
- Tudjátok, hogy nem akarnám, hogy ez a barom valami hülyeséget csináljon, amivel árt magának. - böktem a fejemmel Reilly felé.
- De én megértem. A helyében ugyanezt tenném. Kicsinálnám érte azt a faszt, ha egy részem beledöglik is. Ha nem lennék nagy állatbarát, utána még a maradványait felzabáltatnám a disznókkal is. - rohadtul undorító, amit az az ügyvédek szégyene művelt ezzel a kettővel, csak mert a munkájukat végezték. 
- Bocs, Sharkey, de a te feleséged is a vérét akarná, ha a lányoddal csinálta volna ezt. Van amire nincs bocsánat, és bosszúért kiált. Marco jól teszi, ha nem kegyelmez neki. 
- Szerintem is ez az egyetlen út. Máshogy soha a büdös életben nem szabadulnának tőle. Ott tenne keresztbe, ahol csak tud. És nem tudom, ti hogy vagytok vele, de inkább az a görény nyiffanjon ki, mint Reilly és a csaj.

bunch of assholes & Dave

-Egyelőre nem tervezek az FBI-nak melózni és öltönyös ügynökként szórakozni, mint egy hülye majom. De azért észben tartjuk, kösz, öcsi. -tudtam le ennyivel az ajánlatot. Nem akarok visszatérni a szabályok és a merev nyomozósdi berkeibe. Még biztosan nem. Mi is számításba vettük az FBI-t Emma-val, és ha Amanda nemet mondott volna, meg is próbáltuk volna, de így nem kellett. Úgy érzem, megőrülök attól, hogy állandóan gúsba voltam kötve, szóval jó ez a szabadság és az, hogy úgy dolgozhatok, ahogy akarok, azzal, akivel akarok. Plusz míg ez a bűnbanda megadhatja, amit akarok, McKenna és a szervezete nem.
-Meg a nagy lófaszt. Mi vagyok én, valami nyálas képű kis buzi? -a ripacskodást és a matróz csíkokat meghagyom annak a pöcsarcú kis nyomorult francia tahónak.
-Őszintén? Leszarom. De ha igen, akkor nem tudom, ki a faszom viseli el hosszútávon az affektálós stílusát és a szánalmas, nagyképű, kamu-benyalós bókjait. Ha csak nem vén pumákat szórakoztat szabadidejében, mert akkor megvan a válasz a kérdésre, hogy ki és miért tartaná maga mellett, senki sem bírná elviselni. -Laurent olyasvalaki, akit már csak azért gyűlölni tudtam, ha rám nézett. Távol áll tőlem a stílusa, a személyisége és minden, amit képviselt. Nem tudom, mivel került abba a pozícióba, amibe, de nem hiszem, hogy itt elég, ha megfekteti párszor a Fekete Királynőt és nincs mögötte semmi "szakmai" teljesítmény. Szóval ha a stílusa ugyanilyen undorító, tudása biztosan van.
Csak a szemeimet forgattam a hirtelen feltörő szenteskedésre, és amikor már túlságosan sok volt a jóból, a fennhangon pofázó idiótákhoz vágtam az öngyújtómat egy "megbaszódhattok az álszentkedős dumátokkal" felkiáltással és csak a szerencséjükön múlt, hogy az üvegem nem landolt valamelyik barom képében, mivel Dave akkora lendülettel baszta le a sajátját az asztalra, ha ijedősebb lennék, biztos isten, hogy összeszartam volna magam a hangjától.
-Nem te mondtad, hogy a család az első? Vagy ez mégis csak egy szar duma? -pillantottam Sharkey-ra felvont szemöldökkel némi hallgatás után, majd nem kis idegességgel és gyilkos szándékkal néztem végig a többieken is.
-Nem voltatok ott. Egyikőtök sem! Nem láttátok, hogy mi volt ott, és mi lehetett volna. Hó fehér volt, hideg és jóformán halott! Nem csak felvágták a csuklóját, de bedrogozták, amitől csomó ideig nem volt magánál. Abban sem voltam biztos, hogy meddig nem tér magához. Nem vagyok hajlandó elveszíteni még valakit! Senki sem hal meg a közelemben azért, mert nem figyelek eléggé, és nem vagyok ott, ha kellene. Könnyű úgy pofázni és magas lóról mutogatni rám, meg "józanul" gondolkozni, miközben nem ti éltétek át ezt! Lehet, hogy ez valami fura aggódás tőletek, vagy bánja faszom, de tudjátok, hogy ez igazából mi?! Egy kibaszott KÉPMUTATÁS! -nem is kicsi.
-Nekem Emma a családom, és meghalnék, de még inkább ölnék is érte. Ő olyasvalaki, akire mindig is vágytam, és beledöglenék, ha történne vele valami. Ez akkor is így volt, amikor még nem estem bele, mint az a kikúrt ló a szaros gödörbe. Az a barom geciláda állat rohadék kivégezte a macskámat, mert Emmalynn volt a neve. Nem megmérgezte, nem egyszerűen kinyírta, hanem kivégezte. Egyértelmű jelzés volt, hogy célpontokká váltunk. Elég okos, hogy tudja, a munkával nem tud megfogni, az nem érdekel, ha kirúgat. Egyetlen egy igazán gyenge pontom van, és az álmaim nője. Ha aggódni akartok valami miatt, akkor ne azon pattogjatok, hogy mi történne velem, ha ölnék érte. Hanem azon izguljatok, hogy előbb találjam meg én azt a mocsadék ügyvédet, mint ő Emma-t. -abba beledöglenék. Többszörösen és visszavonhatatlanul.
-Nem kell se támogatni, se elfogadni, se megérteni. Leszarom. Csak ne akarjatok úgy csinálni, mintha nem ugyanígy tennétek a helyemben.

BUNCH OF ASSHOLES, ALL OF US

- Kussolj, seggfejkém. Nem szar duma volt! Persze, hogy a család az első. De sokszor csak azzal mentheted meg őket, ha nem nyiratod ki magad, mint egy begőzölt kis pöcs.
Gondoltam, hogy Reilly sem fogja szó nélkül hagyni a hülye papolásukat. Tényleg csak ezt tudom rá mondani én is, hogy ők nem voltak ott. Nem tudják, milyen érzés valakit így látni, aki fontos. Aztán nekem csak a kollégám volt, de ennek a fajböszmének a mindene. Akkor is, amikor még nem tudta. Hátrébb dőltem a székkel, bekalkulálva egy oldalsó kitérőt is, mert féltem, hogy ez az állat a nagy hadonászások közepette pofán legyez. Ha eltöri az orromat, vagy kibassza a szememet, esküszöm, kitépem a karját.
- Nyugodj le, te barom. Csigavér. Nem képmutatásnak, szenteskedésnek vagy okoskodásnak szántuk, csak... jót akarunk vagy mi. Fasz se tudja. De neked mondhatunk akármit, úgyis pöcsmindegy.
- Tényleg nem vagyunk a helyedben, így nem tudjuk, mit reagálnánk, valószínűleg ugyanezt, mert mi is indulatból indulnánk el a vesztünkbe, és semmivel sem kalkulálnánk, mert a józan ész kurvára esélytelen. - na ez az, szóval pont Delaney ne ugasson senkinek arról, hogyan és mikor kellene visszafognia magát. Ezt hívják képmutatásnak, de lehet hogy csak fogalomzavaros vagyok én is, mert túl régen nyálaztam át az értelmező és a szinonima szótárakat.
- Azt csinálsz, amit akarsz. De ha már nem csak Shaw és az emberei lesznek az ellenségeitek, hanem a szövetségesei és azok emberei is, akkor az nem segít álmaid nőjén, ha szorgalmasan a lábtörlőjén alszol. Vagy talán levadászod az összeset? Trottyos korodra talán végzel is.
- De! Ha kéred, ha nem, támogatunk mindenben. Kell valami, bármi, akármi, szólj, és segítünk.
- Attól még, hogy nem értünk egyet, még egy oldalon állunk. Szóval nem kell itt önérzeteskedni és rögtön felkapni a vizet mindenen. Megértjük az álláspontodat, de kötelességünk figyelmeztetni. Mégis ki a fasz tenné meg, ha nem mi?
Úgy ítéltem meg, hogy ideje lefújnom ezt a meccset, mielőtt még eljutnak valami személyeskedő fázisba. Nem szeretném hallani a "te csak ne vedd a szádra a családomat, mert neked kurvára nincs" kezdetű nótát. Reilly-t meg baszottul nincs kedvem lefogni, hogy ne akarja laposra verni a többi faszfejet, mert egy hétig garantáltan izomlázam lesz utána.
- A vén buzi a.k.a. Sharkey fel akarja újítani a házát. Azt akarja, hogy mi is segítsünk neki benne társadalmi munkával. Te erről lemaradtál, mert épp atlantázgattál. Nem igazán van választási lehetőséged, de a formalitás kedvéért... benne vagy? - néztem kérdőn erre a Georgia szökevényre.
- Cserébe jár a szokásos kaja-pia felhozatal. Igazából már akkor fel akartunk hívni, te kis szarcsimbók, nehogy kihagyva érezd magad, de kitört egy fincsi kocsmai verekedés, és az kellően beszippantott minket.
- Bob kipofozta a kerthelyiséget a nyári szezon előtt, aztán így kénytelenek voltunk Mike-hoz és Adaline-hoz menni. Volt ott egy rakás kis pöcs, akik igen menőnek hitték magukat azzal, hogy szerencsétlen pultos kiscsajokat zaklatnak.
- Beszarás, hogy mindig az ilyenekről maradok le.

bunch of assholes & Dave

-Nem nyiratom ki magam! Ennyire amatőr szarfaszúnak nézek ki?! Átmegyek rajta egy tankkal, aztán jónapot. Nem fogok megdögleni amiatt a féreg miatt. -tártam szét a karjaimat egy nem kicsit ideges mozdulattal, aztán meg a zsebeimet kezdtem el csapkodni, de...
-Kihez vágtam hozzá azt a szart?! -kellene, vagy nem tudok rágyújtani.
-Geci nyugodt vagyok, csak a képmutató seggfejkedéshez kurvára nincsen kedvem. Ez a másik idegbeteg állat pont most mondta ki, hogy ugyanezt csinálnátok!!! Akkor nem kurva mindegy?! Titeket se tudna egy sereg sem megállítani, nem még akkor pár szép szó a faszomsetudja, hogy miről. -baromság. Hagyjuk már, és ne baromkodjunk itt egymással.
-Akkor trottyos koromra végzek, pont le se szarom. Ha valaki veszélyezteti azt, ami az enyém, az megdöglik a retkes büdös picsába és kész. Nem érdekel, hogy hányan vannak, sőt. Szerintem Shaw halálának többen örülnek, mint nem, és kurvára nem tudja meg senki, hogy én voltam. -ezért kerestem fel az Arkánumot. Ha öngyilkos akciózni akarnék, akkor magam csináltam volna, már jó régen.
-Jó'van má' na. De mindenki aggódjon a saját tökeiért meg szeretteiért, aztán akkor minden fasza lesz. És kösz, de... nem. Emma-t se akarnám belekeverni, ha nem ragaszkodna hozzá mondjuk a végletekig. Ez az én bizniszem, én akarom megölni. Ha mégis beütne a szar, egyikőtök se tud semmit, sose hallott erről, és azt se tudja, ki az a Marco Reilly. Értettétek?! -néztem körbe rajtuk ellentmondást nem tűrő határozottsággal. Senki se vigye a picsáját a vásárra, főleg, akinek családja, kölykei, felesége meg faszom tudja, mije van, főleg ne miattam.
Felvont szemöldökkel néztem a témaváltó Dave-et, meggyújtva a cigimet az idő közben visszakapott öngyújtómmal, összefonva magam előtt a karjaimat. Csak egy horkantásra futotta első körben.
-Idióta pöcsök, akik nem tudják mivel kompenzálni, hogy kicsi a faszuk, csak a szerencsétlen csajok zaklatásával. -forgattam meg a szemeimet, aztán az üvegem emeltem Delaney felé.
-A számból vetted ki a szót, te pöcs. Egy jó kocsmai verekedésre mindig kapható vagyok, de legalább már tudjuk, hova kell menni provokálni a kis gilisztákat és elkenni a szájukat. Báááár... most nem bánom, hogy kihagytam. -vigyorogtam elégedett perverzséggel, aztán csak párat bólintottam.
-De benne, persze. Mire gondoltál? -nem mindegy, hogy mindent újítani akarnak, vagy csak pár dolgot, mert...
-De én is... beszélni akartam veletek. -aztán kimaxoltam a hülye házimat.
-Úgy döntöttem, hogy megtartom a a faterom régi házát Atlanta-ban. Jó környéken van, és nyaralónak sem utolsó. Bármelyikünknek. Szóval arra gondoltam, hogy fel kellene újítani, hogy modernebb legyen. Megállt az idő valahol 2002-ben és az óta nem ment tovább. Minden úgy van, ahogy anno volt, mikor bevonultam, szóval... benne vagytok? -itt van más választás.
-De nyilván kibaszottul ráér Sharkey-ék háza után. Nem sietünk sehova sem. -vontam meg a vállamat, kifújva a füstöt két mondat és korty között.

BUNCH OF ASSHOLES, ALL OF US

- Nem amatőr szarfaszú vagy, hanem meggondolatlan! Csak mész a hülye, makacs, begőzölt fejed után, mint valami szemellenzős lófasz. Aztán elfelejtesz mérlegelni. - ebben van igazság, de már ott van neki Emma, hogy ne akarjon öngyilkos gyökérségeket csinálni. Senki és semmi nem ér annyit, ha magamból indulok ki. De...
- M-milyen tankkal!? - csak én vagyok az egyetlen, aki fennakadt ezen a részleten!???
- Leszarom, de látni akarom!
- Basszemeg, én is. Ilyen az életben csak egyszer van.
A felháborodott, magyarázása pont nem érdekelt senkit, de legalább az öngyújtóját visszakapta. A kis görény.
- Nem, nem értjük. Ezt ne kérd tőlünk. Azt majd mi eldöntjük. - hogy mikor ismerjük Marco Reilly-t vagy mikor nem. Ha mi nem mondhatjuk meg neki, mit csináljon, hát ő sem nekünk.
- Akkor sem hagyunk egyedül a szarban, ha térden csúszva könyörögsz érte. Ez nem így megy, pöcsfej. Mindenkinek fontos a családja, senki sem akarná valami faszságba keverni őket, de a barátságunk és ennek a sok seggfejnek az élete is ugyanennyit ér. A tiéd is.
- Jól mondja.
Aztán jótékonyan tovább tereltem a témát a seggdugaszok miatti kocsmai balhéra, meg a Sharkey-féle házfelújításra.
- Tapasztalat, mi? - kapott rajta a túlkompenzálós megjegyzésen.
- Még jó, hogy McKenna nem volt ott. Képzeljétek, ha beolvad a sok kisgyerek közé, aztán véletlenül neki is bucira verjük a hülye fejét.
- Vagy én a tiéteket.
- Úúúúúú!! Gyere, bébibogyó.
- Hé! Mi nem provokáltunk senkit. Kurvára nyugiban sörözgettünk. A két idegbeteg faszt ugyebár otthon hagytuk. - vizslatott az érintettekre jelentőségteljesen, avagy Delaney-re és Reilly-re.
- Aaaaw. Love is in the air.... - dudorászgattam neki tenyérbemászó képet vágva.
- Nézd már! Most, hogy már nem magának kell állandóan kivernie, mekkora arca lett.
- A perverz kis pöcs megtalálta a szeretetnyelvét.
- Inkább a szeretett nyelvét.
- Olyan kibaszott gyorsan felnőnek. - morzsoltam el egy színpadias kamu könnycseppet.
Sharkey úgy nézett végig rajtunk, mint a fegyelmezetlen rossz gyerekeken szokás.
- Röviden: a tető és a külső szigetelés kivételével minden kell. Hosszabban kifejtve... festeni kellene a falakat, az ajtókat, az ablakkereteket. Csempe, járólap csere, ilyenek.
Akarunk... avagy az asszony akar... bútorokat is cserélni, főleg a konyhában, mert szerinte kőkori kriptahangulata van. Jelentsen az nála bármit is.
Evan hisztizett egy sort, hogy már nem menő a szobája. Ilyen tré helyen nem lehet se tanulni, se lányokat áthívni. Ehhez van esze a kis takonynak.
Aztán ebből jött, hogy Amy szerint akkor már a fürdőt is fel kellene újítani, úgyis szét lesz verve a ház, akkor egy kosszal belefér. Ja... hát... tavaly úgyis annyi pénzfát ültettem. - forgatta a szemeit.
- Aly is magyarázott valamit, hogy szeretne a szobájában kialakítani valami sajtó sarkot ilyen irodának vagy mi a faszomnak. Na az legalább értelmes, ezt még támogatom is. Főleg, hogy nem úgy adta elő, mint egy hisztis picsa, hanem használta a légyszi, a kérlek, és a köszi szavakat is.
Mindenki felkapta a fejét, amikor Reilly benyögte, hogy beszélni akart velünk. Na mi a fasz!? Először az összecsődítős meghívás kezdeményezés ide, aztán az őszinteségi szájmenés, most meg ez. Aztán meg rátett egy lapáttal azzal, hogy úgy döntött, megtartja az apja régi atlantai házát, nem pedig porig égeti. Csak arra tudtam gondolni, hogy Larson valami kicseszett succubus boszorkány, és kurvára tudhat valamit, ha egy hónap alatt "agymosta" ezt a gyökér Reilly-t. Szóval a Grincs már szereti a karácsonyt. De nem panaszkodunk!! Csak így tovább, kislány.
- Benne! Ez rohadt fasza ötlet. - vágta rá mindenki egyöntetűen, nem kevés lelkesedéssel. Harmadszorra már senki nem merte nála bekockáztatni a teletabizást.
- Nem ér rá! - vágta rá, mint akinek az élete múlik rajta.
- Sürgősnek hangzik. A tiéddel kezdünk, öcsipók! És ha bárki kérdezi, te ragaszkodtál hozzá. Addig se az enyémet bombázzuk szét.
- Azon az egy hetes táboros izén kívül bármikor állunk rendelkezésedre. Vagyis inkább másfél. Előtte még besegítek pár dologban Sarah-nak.
- Na és te min akarsz újítani?

bunch of assholes & Dave

-Jajaja, leszarom. És nem felejtek. Mérlegeltem. Hiába állok bosszút, ha közben megdöglök. Azzal nem vagyok előbbre, ha emiatt a szar miatt nem lehetek Emma-val, mert kurvára meghalok. Nem tennék vele ilyet. -sosem csinálnék olyat, amivel neki rosszat okozhatnék, és a halálom kimeríti ezt a kategóriát.
-Azzal, amit a takonyképű francia szerez nekem. Nem érem be egy szimpla gyilkossággal, megmondtam. Shaw szenvedni fog. -nem is keveset. Felvont szemöldökkel néztem a két ápoltra, akik közönség akartak lenni ehhez a művelethez.
-Ha elfuvarozol a helyszínre és haza is viszel, még pattogatott kukoricát is veszek a bánatos picsafüst fejednek. -néztem Ames-re teljesen komolyan. A saját kocsimmal nem akarok menni, mivel az kurva feltűnő lenne, és véresen nem lenne szerencsés taxizgatni sem, szóval a legkézenfekvőbb megoldás Frank.
-Nem kérés volt. -jelentettem ki szárazon Dave tiltakozó szavaira.
-Pfff... bánom is én. De nekem ne sírjál, ha majd beüt a szar, aztán jól elpicsáznak, vagy fenyegetnek. Annyit se fogok rá reagálni, hogy én gecire megmondtam nektek, faszfejek. -forgattam meg a szemeimet egy horkantással.
-Csak belőled indultam ki, cica. -rendeztem le ennyivel azt, hogy megint a teljesítményem és a farokméretem kerüljön terítékre.
-Ajj, kisgyerek, vigyázz a túl nagy álmokkal, mert könnyen lebaszhatnak neked kettőt. -ráztam meg a fejemet jót vigyorogva ezen az adok-kapok dolgon a három baromarcú között.
-De érzékeny itt valaki. Vegyél be egy görcsoldót, mert túl erősen menstruálsz, Ames. Nem rólatok beszéltem. Mi kimaradtunk belőle, majd generálunk saját kocsmai balhét. -vontam meg a vállamat hanyagul.
Dave hülye dúdolására csak meglendítettem a kezemet, hogy adhassak neki egy méretes nyaklevest, már ha nem használta a kitérő mozdulatait. Akkor csak szimplán bemutattam neki egy tisztességes és határozott mozdulattal.
-Ha láttátok volna Emma-t úgy, ahogy én, akkor azért is hálásak lennétek, hogy egyáltalán elhúztam ide seggem, és nem maradtam otthon, hogy széttépjem a ruháit, meg őt is. -ha tehetném, állandóan fogdosnám, nyalogatnám, hozzászorítanám a falhoz, az ajtóhoz, vagy a zuhany hideg falának. Már csak a kibaszott gondolata is kurva izgató.
-Oké, vágom. Szétverjük az egész kicseszett házatokat és újra megcsináljuk. Ha a geci időjárás is nekünk kedvez, nyilván. -állandóan süt a nap, aztán esik a szaros eső. Rohadtul nem lehet tőle semmit se csinálni. Se házat újítani, se vadászni, se semmi. Az ázott ember szaga is olyan, mint az állatoké. Sokkal erősebb, és ha megérzik a vadak, akkor baszhatod az esélyeidet.
De erről legalább eszembe jutott a házfelújítás, mármint a sajátom, amivel le is tudhattam ezt az egész házis szart, amit Emma adott nekem. Remélem, bőséges jutalomban lesz részem, amiért ilyen jó arc vagyok, legalább annyi bő nyállal keverve.
A lelkesedésük meglepett és inkább csak a sörömmel voltam elfoglalva, amíg Sharkey újra meg nem szólalt.
-Jesszus, bazdmeg. Egyszer akar az ember jófej lenni, akkor is fenyegetik a jóhírét. -húztam össze a szemeimet egy hitetlen, gúnyos félmosollyal.
-De jó, nekem kurva mindegy. Akkor kezdjük ezzel. Kösz. Mindenkinek. -asszem.
-Min? Mindenen. Nálam a tetőcsere és a külső javítások sem maradhatnak el. A külső falat és az azon lévő festékréteget felváltva gyilkolta a nap meg az eső. Tényleg nem volt vele foglalkozva. Takarították meg minden, de semmi se lett rajta olyan értelemben karban tartva, hogy ezer éve nem volt pl festve sem, a járólapok sok helyen feltörtek, a parketta hólyagos lett, gondolom vizet kapott. Amekkora tornádók meg viharok vannak arra, csoda, hogy a kurva pincében nem állt a víz. -ráztam meg a fejemet.
-A bútorok egy részét is ki akarom cserélni, hogy ne legyen ennyire öreg, dohos, mindenféle... foltos, és múlt hangulata. De ezeket egy nap alatt meg lehet oldani, mivel a bolhapiacra akarom kivinni őket, egy részüket. Aztán nem árt, ha át van nézve a villamoshálózat, így vezetékeket is cserélni kellene. A fűtést sem árt korszerűsíteni, de a cserépkályha marad a nappali közepén, viszont pár radiátor nem árt a régiek helyett. Meg mivel Emmalynn szerint mikró nélkül nem lehet élni ma már, így azt is akarok beszerezni. Új, normális hűtőt, mosógépet, be kéne vezetni a netet, stb. Szóval ez egy full felújítás lenne. Ha belevágunk, akkor huzamosabb időre kéne lemenni, de talán nem is akkora baromság. Amúgy is szoktunk "családi" napokat nyomatni nyáron, csak annyi lenne a különbség, hogy Atlanta-ban lennénk. -szóval aki akarja, hozhatja az asszonyt, a kölyköket, a kutyákat, meg a faszom se tudja, miket még.

BUNCH OF ASSHOLES, ALL OF US

- Baszki. Hát a pofám leszakad. Előbb is felszedhetted volna azt a kislányt, ha tőle jött meg a jobbik eszed, fiú! - végül is Sharkey-nak igaza van valahol, legalább is ennek a kettőnek az esetében, mert a jelek szerint tényleg összeillenek. De azért megnézném apuci fejét, ha a huszonnégy éves lánya hazaállítana egy negyvenes, Reilly fizimiskájú faszival. Kétlem, hogy megdicsérné akármelyiket is, hogy micsoda remek választás. Ha négy évvel ezelőtt nem lettek volna totális érzelmi hulladékok, és esélyesen szerelem lett volna első látásra, akkor Larson kb pont annyi idős lett volna, mint most a kis Aly bogárkája. Csak itt zárójelben magamnak megjegyezném. Mellékesen.
- Bármikor, faszfej. A sajtos popcorn a kedvencem, azzal készüljél. - Shaw akkora féreg, hogy még én is vállalnám a sofőr szerepét. Ha magamba nézek, igazából én is szívesen átlánctalpalnék a fején egy ilyen döggel. Még rükvercet is kapcsolnék, azon ne múljon.
- Az öcsipók helyettes jól mondja, ha tetszik neked, ha nem. Senki se fog rinyálni, mint valami kiscsaj. Tudjuk, hogy önként vállaljuk, nem kell emlékeztetned rá. Inkább becsüld meg magad, hogy ilyen faszfejek állnak melletted.
- Abban mindenki biztos lehet. - hogy generálnak maguknak saját kocsmai balhét. Egy percig sem kételkedtünk.
Ippen pont sikerült egy szerencsés manőverrel elkerülni Reilly hülye parasztlengősét, így még nagyobb beleéléssel énekelhettem neki a további sorokat:
"And I don't know if I'm being foolish
Don't know if I'm being wise
But it's something that I must believe in
And it's there when I look in your eyes..."
(Tegye fel a kezét, aki énekelve olvasta. Szívesen.)
Drámaian a szemeibe is néztem, aztán elnézőn vállon veregettem. Sok boldogságot, te mocskos állat.
- Ha láttuk volna Emmát úgy, ahogy te, már ki lennének kaparva a szemeink, beletuszkolva egymás seggébe, és halottak lennénk.
- Nekem lehet vannak öngyilkos hajlamaim, szóval én bevállalom. Mikorra lehet időpontot egyeztetni? - nyilván nem gondolta komolyan, hanem idióta vérszívásnak szánta. Mindig tiszteletben tartjuk egymás nőjét, családtagját, kutyáját, tyúkját, kecskéjét, demodogját, alpakáját, de még az aranyhalát és a döglött macskáját is. Ahogy Marco mondaná.
- A geci időjárás a kibaszott fűnek kedvez. Rohadna meg. Simán lehet kéthetente nyírni, és akkor már elég dzsungeles a helyzet. Faszom se akar a hülye trópusokon élni.
Tudományos bólogatással és diplomatikus hümmögéssel hallgattam végig Reilly felsorolását, hogy aztán ledobhassam az atombombát.
- Ooookééé. Nem akarom lelombozni senki lelkesedését, de asszem ezzel egy évig is bőven elleszünk. Neked meg rámegy a gatyád is, pedig csak az anyagot kell fizetned, a munkadíjunkat sörben mérik. De csapatépítőnek kibaszott jó program. Mindegy. Összehozzuk. Sima liba. Csak kurva sok idő és pénz. - a munka mellett csináljuk, nem költözhetünk csak úgy mind a majd' 900 mérföldnyire lévő Atlantába, és vehetünk ki ennyi szabadságot, hogy minden nap minden másodpercében csak ezt csináljuk. Aligha életszerű. Szóval azzal az egy évvel még lehet, hogy majdnem keveset is mondtam. Bár ezt gondolom, hogy ő is tudja, nem véletlenül ajánlotta, hogy előbb Sharkey, Amy és a gyerekek háza legyen porondon. Meg nem akarok Marco pénztárcájában turkálni, de közben lemerülhet a büdzsé is.
- Egy ilyen kaliberű felújítás simán több százezer dollár is lehet, ha beüt a gebasz. Ráadásul emlékeztetnélek, hogy most szedtél fel magadnak egy nőt, aminek a fenntartása egy vagyonba kerül. Pont mint a túltolt kocsid és a motorod. Csak az asszony az a kicsike, amelyik még vissza is pofázik. - aztán simán lehet, hogy közben rászakadt a nemzeti bank, van ötödállása is, vagy az alvilági meló ennyire kurvára jól fizet majd.
- Egy évig is??? Háh!!! Zene füleimnek!!! Remélem lesz az kettő is! Alig várom, hogy az asszony képébe dörgöljem. Meg ezt az infót is. - ahw, fujj. Vén fasz.
- Na és Emma barátai milyenek voltak?
- Jesszus. Baszki, töki! Te is itt vagy még!? - ugrottam hátra a kamu döbbenettől, mint aki kísértetet látott. Láttam. A vörösszemű, félhulla démon csajt. Azóta asszem rémálmaim vannak és minden lefekvés előtt keresztet vetek.

bunch of assholes & Dave

Diplomatikusan nem reagáltam semmit ennek a méretes fasznak a megjegyzésére, mivel rákérdeztem volna, hogy ha mondjuk a lánya lett volna ilyen helyzetben, mennyire lett volna boldog egy hozzám hasonló jelölttől mellé. Nem vagyok lányos apa, és Emma esetében a szülő kérdés egyikünknél sem áll fenn, de szerintem senki se örülne, ha a huszonéves kislánya hazaállít egy negyvenes faszival, aki úgy néz ki, mintha bármelyik pillanatban lekapná az arcodat egy rossz szóért cserébe.
Ames megjegyzésére csak bólintottam. Annyira gyűlölöm azt a férget, hogy élvezettel fogom végignézni, ahogy szenved, haldoklik, aztán meg kilapul, ahogy áthajtok rajta azzal a szörnyeteggel. Megérdemel mindenféle szenvedést. Annyira alávaló, undorító féreg, hogy a saját lánya is le akarja kapcsolni. Ez azért sok dolgot elmond róla.
-Ja, megbecsülöm. Majd kibérelek egy elég nagy parcellát a temetőben, hogy a földben is együtt rohadjanak velem. -forgattam meg a szemeimet. Sok barom. Én sem tervezem kinyíratni magam, mert már ott van nekem Emma, így a felelőtlen, életveszélyes kommandózás átértékelődött bennem, de ezek a marhák korábban is így gondolkodtak, pedig van családjuk. Nem értem az embereket...
Végül a jól irányzott "kapd be a faszom" lett abból, hogy jól nyakon basszam Dave-et, mivel sikerült elhajolnia.
-Egyszer még agyonverlek a saját kezeiddel, baromarc. -morogtam magam elé egy szemforgatással.
-Igen? Az jó, nekem meg gyilkos hajlamaim, szóval akkor tökéletesen összeillünk. -húztam össze a szemeimet kivételesen legalább annyira hiteles fenyegetéssel, mint amennyire ez a kanos faszfej komolyan gondolta ezt az Emma kukkolást.
-Ne is mond. Mire visszajöttem Atlanta-ból, azt hittem, egy őserdő és esőerdő korcs gyerekébe költözött a kurva lakásom. -forgattam meg a szemeimet. Jó lenne, ha végre nem fél percenként lenne felváltva ősz meg nyár, mert kurvára felbasz.
Dave kifejtésére először csak felvontam a szemöldököm, megvontam a vállamat, meghúztam a sörömet, aztán kapott tőlem egy vállveregetésnek álcázott nyaklevest.
-Először is Emma nem valami kocsi vagy lakás, hogy fenntartási költségei legyenek, és el is várom, hogy visszapofázzon. Velem van együtt, szerintem visszafelé is kap belőle eleget. -nem mintha ez jellemző lenne ránk. A véleménykifejtés és a dolgokra való reagálás nem ugyanaz, mint az értelmetlen visszapofázás, úgyhogy ne is keverje ide ezt a faszságot.
-Az meg, hogy mennyi ideig tart és mennyire sokba kerül, pont nem érdekel. Nem egyszerre, azonnal akarom megcsinálni, kurvára ráérek, már mondtam. Majd elkészül, amikor elkészül. Mivel ez egy kibaszottul nem mai ház, és legalább harminc éve amortizálódott anélkül, hogy bárkit is érdekelt volna, így pontosan tudom, hogy mennyire geci sok idő és pénz. Plusz az új melóm jól fizet. -majd akkor dolgozunk rajta, ha lesz rá anyagi és időbeli forrás is. Azt inkább nem akartam megkérdezni, hogy Sharkey így is akarja-e, hogy én legyek az alibi időhúzása, és egyébként is megelőzött vele.
-Ha Amy elás a hátsó kertetekben trágyának, akkor visszajárlak kísérteni és random időpontokban a szart is kiijesztem belőled, csak mondom. -húztam fel az orromat egy undorodó grimaszba.
Jót vigyorogtam a kamu megijedésen McKenna megszólalására.
-Ja én is majdnem elfelejtettem, hogy itt vagyok. -azért kíváncsi leszek, hogy valaha fel fogja-e venni a "tempónkat", vagy ő mindig ennyivel visszafogottabb marad.
-Nézd már az önérzetes kisgyereket. Ki mondta, hogy lapuljál, mint szar a fűben? De... normálisak voltak. Tényleg nem a tipikus huszonéves idióták, és a zöme idősebb volt, mint Emma, általában ilyen te korú kölykök. -Emma-hoz képest idősebbek, nekem viszont ők is a kölyök kategóriába tartoztak.
-Nem mentek az agyamra, nem rázták két kézzel a pofonfát és hasonlók. Szóval összességében mondhatjuk, hogy... tűrhető élmény volt. Végül is, a két kedvenc dolgom egyesült benne. A fegyverek és az ivás. -és Emma, de nélküle egyébként sem lettem volna ott, így ő az alap.

BUNCH OF ASSHOLES, ALL OF US

- Egy szóval sem mondtam, hogy Larson kocsi vagy lakás, csak, hogy nőből van. A nő az nő. El kell vinni ide, el kell vinni oda, itt kaja, ott éhes. Ma mozi, holnap koncert, színház, születésnap, olyan alkalom, amiről még sose hallottál, akármi. Vegyél neki ajándékot, virágot, faszomat. Fenntartási költség! - ne mondja, hogy nem az.
- Főleg az elején. Olyankor extrán kell teperni, hogy ne tűnjél kicsinyes fasznak, hanem főnyeremény gavallérnak, aki még a kabátját is lesegíti.
Arra csak vállat vontam, hogy nála elvárás a visszapofázás. Tök mindegy. Akkor is megteszik, ha akarja, ha nem. Az én feleségem is ilyen, Sharkey-ét meg hagyjuk is. Amy is nagy hajcsár hadvezér tud lenni. De ettől még nagyon szeretjük őket, nem állítottam az ellenkezőjét soha. Sokkal jobb, mint ha valami néma döglött halak lennének. Unalmas és kurvára nem izgató.
- Bocs, szarcsimbók, de az asszony csak minőségi trágyát használ. Kísérts máshol! - vigyorgott rá, mint egy igazi kis rohadék.
- Amúgy meg ha hagyod neki, hogy ő is segítsen a házadnál pár dologban, ellesz magának. Majd kiéli ott a felújítgatós kényszereit, engem meg békén hagy a gecibe. Hawaii dizsi napszemcsi. Max a gyerekek szobáját hajlandó vagyok bevállalni az idén, de semmi többet. Jó nekem a régi budi is. - vont vállat.
Marco találkozott Emma barátaival valami paintball-os ivászat keretein belül. Kiderült róluk, hogy egész tűrhető arcok, de...
- Legalább az a veszély nem fenyeget, hogy lecserélsz minket a pisis brigádra. Egész nap cserélgethetnéd a pelenkájukat. 
- Aha, fasza. És mi mikor ismerhetjük meg végre a te asszonykádat?
- Aly másról sem tudott beszélni, hogy találkozhat Emmával, aztán meg arról, hogy találkozott és aaaawww. Ami nagy szégyen, hogy lepipálta benne az öregét, mert valaki ilyen kibaszott elfoglalt. 
- Még ki is öltözünk a kedvéért, szóval ennyi jár nekünk. 
- És a zenész gyerek szülinapját hogy bírtad? 
- A zenész gyerekről jut eszembe. Hé, kösz, hogy szemmel tartottad a lányomat is.

bunch of assholes & Dave

-Mi a fasz? Dehogy is! Pfffff... egy átlagos nőnél talán. Kösz az aggódást, faszikáim, de Emma nem ilyen. Ha nem érek rá, vagy valahova nincs kedvem menni, nem sértődik meg, hanem elviszi saját magát, ha kell. Amúgy is bírom az új dolgokat, szóval benne vagyok abban, hogy "ma mozi, holnap koncert". Ez a teperés meg egy faszság. Én nem adom el magam olyannak, amilyen nem vagyok. Ha nem tetszik a másiknak, akkor nem ő az igazi, ennyire kurva egyszerű. -de minket nem érthet meg senki, mert senki sem olyan, mint mi. Nálunk nincsenek megjátszott dolgok, felesleges játszmázások és hasonló faszságok. Olyat kerestünk, aki eleve illik hozzánk, aki mindenhogy tökéletes. Éreztetem vele, hogy nő, és ez nem abban merül ki, hogy lesegítem a kabátját, kinyitom az ajtót, vagy elviszem egy drága, szar helyre, mert "kell."
-Bekaphatod, baromarc. -mutattam be neki egy szemforgatással a trágyás megjegyzésére.
-Felőlem aztán abban segít, amiben akar. Csak ne akarjon olyat rám sózni, amitől okádhatnékom támad, aztán bánja a faszom. A berendezés és hasonló faszságok nem érdekelnek. -vontam meg a vállamat hozzá hasonlóan. Felőlem Amy azt talál ki, amit akar. Az ilyen berendezős baromságok úgy is jobban mennek a nőknek. Az itteni lakásom más, az egy nyers, letisztult kégli egy kibaszott motorral a közepén, de egy családi háznál gondolom mások a prioritások.
-Hát nem. Kibaszottul nem az én világom az a sok taknyos. Nem rossz arcok, de meghagyom őket szökővévente egyszer jófej vagyok dolognak. -ráztam meg a fejemet egy fintorral. Megszoktam már ezt a sok, kiöregedett faszfejet, és nem cserélném le őket egyébként. Akkor sem, ha néha beverném az összes idióta orrát a saját kezükkel.
-Ajj, faszom. Emlékeztek rá? -néztem rájuk olyan képet vágva, mint akit éppen kiherélni visznek. Még élénken él bennem Ames basztatása a nője előtt, szóval kurvára nincs kedvem ehhez. Rólam szerintem amúgy is sokkal több balfasz sztori van, mint itt a legtöbbekről. Egyedül se voltam egy szentéletű hülyegyerek, nem még ezzel a sok barommal együtt. Ki a faszt érdekel, hogy ki kit baszott meg előtted, de komolyan?! Ez kurva kellemetlen és felesleges faszomság is. Mondanám, hogy legaláb Frank visszafogja magát az emlékek miatt, de ezt baszhatom. Mintha ilyenkor mindenki amnéziás lenne.
Arra, hogy Aly megelőzte a barom öregét csak vállat vonva vigyorogtam. Az a szőke kiscsaj nagyon oda meg vissza volt a gondolattól, hogy találkozhatnak. Tényleg nagyon imádja őt.
-Nincs mit. Aly rendes kölyök, és jobb volt, ha valaki szemmel tartja. Meg egyébként sem volt vele baj. El volt foglalva Emma-val. -de aki csak egy kicsit is másképp nézett volna rá, az betörött orral húzhatta volna haza a takony képét.
-Meglepően jól. Megvoltak a kötelezők, de amúgy elüldögéltem egy sarokban, vagy Emma-val. Viszont amúgy furán normális ez a zenész gyerek. Fellowes mégsem akkora görcsös pöcs, mint amilyennek hallomásból, vagy Sierra alapján hittem volna. Normális volt, és sokkal felnőttebb, mint a kisgyerek haverjai.Komolyan nem értem, mi a faszomért lóg azzal a rakat pisis hülyével. Szóval felajánlottam neki, ha értelmes társaságot akar, akkor inkább hívjon fel. Amúgy is lebizniszeltem vele, hogy ha kell, akkor megszerelem a Mustang-ját, szóval tudja a számom. -vontam meg a vállamat hanyagul. Az alku további részeit nem kell tudniuk.

BUNCH OF ASSHOLES, ALL OF US

- Ajj, a faszodat, még jó, hogy emlékszünk!
- Mint azt már ezerszer elmondtuk, ki nem hagynánk. Nincs az a pénz vagy bármi. Messze az egyik legjobb szórakozás büntetlenül, szinte kötelező jelleggel roast-olni valakit. Az meg, hogy ez a valaki most végre te vagy, bocs haver, de minden kincset megér!
- Valakiknek el kell mesélnie Emmának, hogy kivel is van együtt.
- Szóval mikorra időzítsük magunkat?
- Nyugi, túlélitek. Ames is túlélte.
- Aaaahhha, túlélte. Azért azt én hozzátenném, faszfejek, hogy Nas nem perfekt angolos. Jobb, ha nem értett minden szót, vagy lehet már meglépett volna.
- Jaj ne szarjatok már. Reilly maga mondta, hogy Emma nem átlagos nő. Hát akkor csak hajrá.
Én is lányos apuka vagyok, az életemnél is jobban szeretem és féltem Scar-t, de talán nem leszek olyan gépfegyveres állat, mint Sharkey.
- Inkább a nőddel legyen elfoglalva, mint valami kanos kis seggdugasszal.
- Ugye tudod, hogy már nem kislány, és bőven elmúlt huszonegy?
- Kéépzeld, tudom, szarcsimbók. Nincsenek illúzióim, és nem vagyok még demens sem, de akkor se részeg agyhalottakkal ismerkedjen. Az én Alym különb ennél.
- Akkor szerinted hol ismerkedjen? Templomban? Könyvtárban?
- Ja, például. Leszarom. De akkor se így.
Én csak csendben a faszsetudja hányadik sörömet iszogattam. Az ausztrál kis pöcsnek igaza van. Aly már bőven nagykislány, hogy ne kelljen pesztrálgatni. Bár nem tartom számon mások szerelmi életét, de gyanítom pasija is volt már, és nem csak a kezét fogta meg a csávónak. Sokan ennyi idősen már férjnél vannak és gyereket szültek. Mindenki olyan fura, ha a saját dolgairól van szó, máséban meg kurva okos és elfogadó.
- Sierra sem görcsös, csak rohadtul nem mindegy, hogy milyen társaságba rakod, és mit vált ki belőle a gyökér környezete. Köztünk szerintem ahhoz képest halál laza volt. - muszáj volt a védelmembe vennem, hogy ő sem olyan, amilyennek tűnik, vagy az élet belekényszeríti.
- Szerintem is. Jó arc. Olyan természetes.
- Fellowes meg talán megfogadja a tanácsodat és inkább a hozzánk hasonlókkal lóg. A zenét mi is szeretjük.
- Meg a Mustangokat! Ha lepasszolja neked szerelésre, gondolj rám, és már viszem is egy körre. Az asszony megölne, ha még egy kocsit venni akarnék. A mocijaimat meg nem szívesen cserélném négykerekűre.
- Neked nem gyereket kellett volna csinálnod, hanem még egy garázst.
- Neeeem!!! Sosem cserélném el a kölykeimet semmire!!! Inkább járnék gyalog, basszameg.

bunch of assholes & Dave

-Ja, épp ez a bajom... -hogy valakiknek el kell mesélnie Emma-nak, kivel van együtt. Azt meg megint csak egy fintorral jutalmaztam, hogy Ames orosz bigéje nem beszéli tökéletesen a nyelvet, ami nagy előny volt abban a helyzetben. Hát az kurva isten. Nagy faszok tudunk lenni, és tényleg teli vagyunk baromarcú sztorikkal. A már hatan haverkodós, és a korábbi időkből is. Balfaszság az egész, szóval nem véletlenül ignoráltam első körben az ügyeletes kisbaba kérdését.
-Ja, nem olyan. Majd magassarkú helyett acélbetétes-szegecses csizmával tapossa szét a golyóimat. -fogalmam sincs, hogy egy ilyen helyzetben hogyan reagálna. Nem olyan, mint a többi nő, de szerintem mindkét fél utálja az "exes" sztorikat. Főleg, hogy nekem még csak normális exeim sincsenek, mivel komoly kapcsolatom se előtte, se ez után nem lesz, tekintve, hogy Emma az az Egy.
-Majd megkérdezem, aztán megüzenem cigifüst-jelekkel. -forgattam meg a szemeimet. Addig majd szerzek magamnak egy sírhelyet, ahova eláshatom magam a gecibe.
Inkább csak felvont szemöldökkel, valami értetlen-idióta vigyorral hallgattam Sharkey és McKenna eszmecseréjét, ahogy arról próbáltak meg kiegyezni, hogy Aly hol ismerkedjen, mivel már kibaszottul nem kisgyerek.
-Nem akarom az aussie töki pártját fogni, de gecire igaza van. Aly már nem kislány, és akár akarod, akár nem, a kanos seggfejek meg fogják találni, mivel szerencsére az anyjára, és nem a faszarcú apjára hasonlít. -azért lássuk be, a kiscsajnak ez nagy előny az életben.
-Ráadásul, ha ennyire félted mindenkitől, akkor csak a mi társaságunkkal ismerkedhet, és a végén valamelyik barommal állítana haza. Ezt akarod, apuci? -böktem a sokadik sörösüvegemmel a Delaney-McKenna páros felé. És akkor imádkozhat, hogy az ex-gyújtogatóst válassza az idegbeteg baromarcú helyett.
-Éljen a jó arc Sierra. Lógjatok vele sokat. -csak nekem ne kelljen. Emma miatt elviseljük egymást, nem utáljuk a másikat, és szerintem már nincs rólam olyan szar véleménnyel, de ennyi. Kurvára nem hat meg, hogy melyik közegben nem görcsös és melyikben igen. Rám úgy nézett egy időben, mint akit a cipőtalpára se akarna rákenni, nehogy elkapjon valamit.
-Ha van esze, megfogadja. Szerintem kibaszottul el volt tévedve, mint nyáron a kicseszett Télapó. A zene a közös benne és azokban a nyálas képű, messziről is felszínes kis húgyagyúaknak tűnő idiótákban. Ha önsorsrontót akar játszani, akkor viszont hajrá, és kurvára leszarom. Mindenkinek joga van elkúrni az életét. -de ha ezzel elbassza Sierra-ét is, akkor agyonbaszkodom a hülye kocsijának valamelyik alkatrészével, aztán áthajtok rajta.
-Ha próbakörre kell vinni, akkor majd szólok róla. Amiatt nem baszhatnak ki otthonról, sajnos már nincs hely a kanapémon. -húztam elégedett, aljas mosolyra a szám.
-Ha mégis, akkor nekik viszont van. -bírom Dave kölykeit, szeretek vigyázni rájuk, és a legjobb bennük, hogy amikor már az agyamra mennek, vissza lehet őket adni a feladónak.

BUNCH OF ASSHOLES, ALL OF US

- Lazíts már, öcsipók. - egyébként szerintem is túlreagálja. Egy átlag emberhez képest!!! De ő Reilly, szóval nála ez egy elég érthető reakció azt a híresen elfajzott karmáját ismerve. A helyében én is izgulnék, mint a büdös szar, hogy vajon egy túl jól sikerült összeismerkedés után kibasszák-e, mint azt a bizonyos macskát. Most először kötődik valakihez ilyen szinten, szerelmes meg aztán talán sosem volt azelőtt, és megértem, ha fél, hogy bármikor elveszítheti Larson-t valami faszság miatt. Főleg azok után, hogy kétszer már majdnem megtörtént. Először Shaw és a szekta, aztán meg az a para, hogy talán a munkája fontosabb neki, mint Marco.
- De nálatok pszichopatáéknál amúgy is ez az előjáték nem? Akkor meg no para, csak a szokásos. Amúgy is szerintem a magassarkú fájdalmasabbnak hangzik.
- Mondta az egyik idegbeteg pszichopata a másiknak.
- Nekünk bármikor jó. Ezért akármelyik esténket azonnal szabaddá tesszük, ezen ne múljon semmi.
- Na de most komolyra fordítva. - a kezét Reilly vállára tette, és elővette az atyáskodó ábrázatát.
- Semmi olyat nem teszünk vagy mondunk, amivel kibasznánk veled. Nem érdekünk. Tudjuk, hogy ez most neked halálosan komoly, és kicseszettül fontos. Nem mi leszünk azok, akik elkúrják. Oké? - jogos. Mielőtt még infarktust kap addig vagy tizenkétszer.
- A csajod nem fog megcsapkodni érte, maximum az asztalt a röhögéstől. - a jó sztorikról nem mondunk le. Főleg, hogy ilyenkor a fele nem is igaz, vagy eltúlzott stand up comedy. Mindenki szíve joga, hogy mit hisz el belőle vagy sem. Vannak gáz történetek, de szuperhős sztorik is, így a végére valahogy egyensúlyba kerül a világ. Ráadásul valószínűleg magunkról több ilyet össze tudunk szedni, mint Reilly-ről, így azok valahol elvesznek a sok másik között. Ott van az is, hogy róla nem lehet sulis csajozós, ex-csajok szelleme gáz faszságokat regélni, mert vagy nem ismerjük ezeket, vagy nem is léteznek. De azért összehozunk pár válogatás gyöngyszemet, ahogy illik. Whisky csokival és társai.
- Ta. - vartyogott el egy ausztrál kösz-t, ha már aussie tökinek nevezte.
- Én is szeretlek, te kis szarcsimbók. - dobott egy csókot Reilly-nek.
- De még jó, hogy a gyönyörű Amy-re hasonlít és nem rám. Hogyan nézne az ki. Ez így van rendjén. Legyen csak olyan szép, mint az anyja. De attól még nem kell tapsikolnom, hogy minden gyökér rá szálldosson.
A tekintetem Reilly szavaira automatikusan a két single lady-re siklott.
- Akarja a faszom!! Addig élnének!
- A-a. Házinyúlra nem lövünk. És amúgy is nekem túl fiatalka.
- A mi közelünkben biztonságban van. Delaney nagy farok, de ennyire még ő sem.
- Beismerem, tényleg sok faszságra képes vagyok, de erre nem. Na. Például ott van Sierra. Adnám a csajt, de valahol rokon kategóriába lépett, így felejtős. Meg ugye ott az a zenész gyerek is neki, én nem rondítok bele mások románcába. Engem a látszat ellenére jól neveltek.
- Wow. Pff. Beszarás. Mekkora szent vagy baszod.
- Reped az új kerthelyiség. Gratulálok.
Ami Sierrát illeti...
- Azt egy szóval sem mondtuk, hogy vele akarunk lógni. Nem hinném, hogy egy közeg lennénk vele. Ő túl finom közénk, jó értelemben. Emma nővére, nem utáljuk egymást, tudja, hogy köztünk a húga jó kezekben van, ő is szívesen látott vendég a nagy összejöveteleken, aztán csók a családnak. Ezzel túl is teljesítettünk.
- A hard core csapatépítőkről jobb, ha az asszonyok és a gyerekek hiányoznak. Nem kellenek szem- és fültanúk. Arra ott a szolidabb sütögetés.
- Akkor ez a kisbaba mit keres itt? Három óránként szoptatni kell, vagy mi a fasz?
- Inkább három óránként szopatni, ahogy elnézem.
Éééés ami a saxós Remington-t illeti...
- Ennyi. Mindenki oldja meg a maga kibaszott életét. Amúgy sem igen akarok már új arcokat befogadni magunk közé. Jók vagyunk így. McKenna-t is kár volt.
- Azért vettek be, mert hogy ha majd téged kibasznak, kell valaki a nyomorult helyedre.
- Jaaa, az más. Cheers, mate.
- Nem ilyen helyzetben használjuk, nuffy.
- Ez sértés volt ugye?
A próbakörre csak bólintottam.
- Mert már most a kanapén alszol, vagy mi? Eeejjnye. Mit tettél, cukorfalat? - jelent meg egy gonosz vigyor a képemen.
- A srácaim imádnak, szóval akkor vigyázol rájuk, amikor akarsz. Bármikor szívesen kölcsön adom őket, egy szavadba se kerül. Aztán már viszem is romantikázni az asszonyt. - a ház minden pontjára. Is!!

bunch of assholes & Dave

-Neeeem, az az előjáték, hogy pofán lövünk valami idegbeteg, pszichopata faszt. -küldtem is neki egy jelentőségteljes pillantást csak a miheztartás végett. Dave szavaira csak a szemeimet forgattam, aztán meg értetlen fejjel pislogtam előbb a vállamra tett kézre, aztán annak a gazdájára is. Elhúztam a szám egy pillanatra, aztán beharaptam az alsó ajkamat, míg végül bólintottam pár aprót és gyorsat.
-Ja, oké. Kösz. -vagy mi. Majd meglátjuk, hogy milyen valós és kitalált sztorikat húznak elő a kalapból. Bődületes faszságokat lehetne kiteregetni, de talán most az egyszer ebben a kikúrt életben tesznek magukra valami szűrőt, hogy ne égessenek be kibaszottul és véletlenül se basszák el a dolgaimat Emma-val. Tényleg kurva fontos nekem ez az egész, Ő. Senkivel kapcsolatban nem éreztem még ezt, és nem is fogom, szóval jó lesz, ha moderálja magát ez a sok baromarcú. Meg... legyen igaza ennek a seggnek, és az asztalt maximum azért csapkodja, mert van közöttük valami, amit a kínos vagy kellemetlen helyett inkább viccesnek talál.
Igyekeztem nagyon komolyan képet vágni, de valahogy a fejembe bekúszott annak a képe, ha szerencsétlen Aly úgy nézne ki, mint a faterja, és enyhén szólva is groteszk, meg kurva kiborító volt a kép, szóval inkább beleittam a sörömbe elterelésként.
-Egyikünk se tapsikolna neki, ha hülye nyálfejű kis húgyagyú páva buzik repkednének rá, de szerintem van ízlése. -az más kérdés, hogy az amúgy mennyire átlagos, vagy sem. Ahogy Dave, úgy valahol Sharkey kölykei is közöttünk nőttek fel, szóval valamit biztos befolyásolt az ízlésén. Annyit talán, hogy ne egy életképtelen seggdugasszal akarjon összejönni.
-Mindenki egy kibaszott úriember, és senki sem mászik rá senkinek a senkijére. Mindjárt szenté avatlak benneteket. -forgattam meg a szemeimet, jót vigyorogva a repedő kerthelyiségen.
-Felőlem aztán. Az a nő szerintem mindenhez is túl finom és kényes. Oké, hogy FBI ügynök volt, de nem egy túrázós-belevaló maca. Neki pont csak ennyi való belőlünk. -a sütögetések. Dave és Sharkey női, vagy Emma full más tészta. A látszat ellenére az összes belevaló és iszonyatosan dög, nem csak a szó szexi értelmében, hanem abban is, hogy szerintem egyiknek se esne le az ujjáról a gyűrű, ha meg kéne húznia egy kibaszott csavart. De ettől még őket se engedném a közelünkbe, amikor jönnek a megborulós ivászatos napok a kocsmai verekedéssel és szar meccsek nézésével. Vannak nőmentes programok.
-Nem tudom, mit baszogatod ezzel, szerintem te vagy a másik óvodás a csoportban, csak abból a fajtából, aki a kis szaros haját húzgálja. Az a kurva nagy mákod, Delaney, hogy bevethető vagy első vonalas verekedőnek egy balhéban. -húztam egy elégedett vigyorra a szám a sörösüvegem mögött.
-Nem talált, faszfej. Mióta visszajöttünk Atlanta-ból, Emma nálam lakik, tekintve, hogy Shaw még mindig kibaszottul nem döglött, szóval Se7en a kanapélakó, nem én. Érzek is benne némi felháborodott sértettséget. Vagy csak Emma jobban bejön neki. -nem hibáztatom, nekem is jobban bejön, mint saját magam.
-Ja, romantikázni. Gondolom. -forgattam meg a szemeimet egy hitetlen vigyorral.
-De bármikor lepasszolhatod őket. Addig én majd... nem viszem romantikázni Emmalynn-t semerre. -imádom "rosszra" tanítani azokat a kölyköket, és az imádat valahol kölcsönös, egyébként.

BUNCH OF ASSHOLES, ALL OF US