Általában nem jelent újdonságot, ha a gyermekosztályon egy férfit látnak idegesen toporogni. Ezek a férfiak zömében újdonsült apukák, így van miért idegesnek lenniük. Aggódnak az újszülött utód és persze a újdonsült kismamák miatt. Rendjén is van ez, bár ő nem ilyen okból ácsorog az osztályon és várja a híreket. Nem férje senkinek és gyermeke sem született; nem is fog születni. Terry, vagyis Teresa miatt van most itt; aki az öccse feleségének a testvére. Vagyis... a sógornőjének a testvére. Hmm... Egy idő után bonyolódnak ezek a rokoni szálak, de nem bánja, hogy az öccsének és a húgának is szépen bővül a családja. Majdnem minden gyermek születésénél jelen volt, vagy legalábbis a közelben járt már az örömhír hallatán. Nem hagyott ki egyetlen egynél sem vizitet, mikor már otthon elrendezkedtek. Így már többszörösen nagybácsi és keresztapa is, aminek kifejezetten örül, s lelkesen vesz részt a különböző családi összejöveteleken.
Most sem lett volna ez másképp, de Teresa babája idő előtt született és valamilyen műtét is vár rá. Így a család zömét haza küldte, hogy ne toporogjanak annyian az osztályon és tudjanak az orvosok tőlük dolgozni. Neki egyébiránt is van ideje várni, amíg Josh vagy valamelyik orvos meg nem mondja, hogy mi a helyzet? Az osztály előtti váróban ácsorog, kezében plüss mackóval és virágcsokorral; hogy ő se akadályozza a munkát. Két órája küldte el a többieket, igazán jöhetne már valami hír Teresáról és a babájáról. Végül még negyed óra elteltével kijön Josh, némileg lefőtt állapotban és elhadarja, hogy megvolt a műtét és jól van a kicsi; aki egyébként kislány lett. Még most sem tudja meg, milyen műtétre volt szükség; de ez legyen a legkevesebb. Josh visszamegy, hogy a lányára nézzen, majd a feleségéhez is. Ő pedig még három lépéssel távolodik az osztálytól és mobilra kap. A rokonok zöme egy helyen van most, így elég egy hívás; de megkéri őket; hogy most ne jöjjenek még vissza.
- Nem tudom, hogy milyen műtétje volt a kicsinek; de Josh az imént volt kint és azt mondta; most már minden rendben van. Igen. Persze, jól vannak mindketten. Igen... Teresa és a kislány is. Jó, rendben. De ne gyertek most még be. Josh bent van, ha majd tudok többet, azonnal hívlak titeket. Lehet, hogy pár napig még bent fognak maradni. A kicsi biztosan. Gondolom. Az ételt osszátok el, majd ha tudunk többet, megtöltjük azt a hűtőt. Nem. Nem akarom, hogy egy halom romlott étel várja őket haza. Igen, hallom őket: sziasztok! Oké, később hívlak. Szia!
Leül és vár. A csokor a kezében már igencsak kókadt. Jobban jár, ha majd friss csokrot hoz. Az üdvözlő kártyákat azért leszedi róla, némelyiket unokaöcsik és hugicák írták, rajzolták saját kezükkel. Az ilyesmit muszáj megőrizni.