Bonyolult az élet, túl sokat gondolkodunk dolgokon és olyan felgyorsult a életünk hogy legtöbbünk fel sem néz a telefonjából és már eltelt megint két év. Ez döbbentett rá arra, hogy a világ elég rossz irányba halad, de én nem akarok együtt úszni az árral, mindenesetre most így gondolom. Na de kezdjük ez elején. Las Vegas városában láttam meg a nagyvilágot, ahol két teljesen átlagos ember, teljesen áltagos gyereke lettem volna, de nem így történt. És hogy miért? Mert már gyerekkoromtól kezdve lázadtam minden ellen ami átlagos és nyugis volt, gyerekkoromban punkként parádéztam az utcán, cigiztem, és folyamatosan az utcákat jártam, aztán eltelt pár év és rájöttem, hogy attól hogy nem akarok a rendszer része lenni még szükségem van a megfelelő tudásra ahhoz hogy önállósíthassam magam, így abbahagytam a suli kerülését és inkább bejártam mindenre, megtanultam mindent amit lehetett, vicces hogy onnantól kezdve hogy megfogalmazódtak bennem ezek a gondolatok onnantól mintha az agyam turbó módba kapcsolt volna egyszerűen mindent felszívott mint egy szivacs. Az volt életem az a pontja mikor rájöttem, hogy mennyire fontos, hogy valami célom mindig legyen, így mindig motivált leszek abban amit csinálok. Tehát a középsuli végével úgy döntöttem vállalkozást indítok. Elkezdtem szépen lassan kiépíteni egy hotelláncot ami annyira jól sikerült, hogy pár éven belül milliomos voltam. Innentől kezdve enyém volt a világ összes ideje, hogy eldöntsem hogy mihez kezdek a szabadidőmmel. Útközben a szüleimmel is rendbe hoztam a kapcsolatomat mert tudtam ha nem teszem később nem lesz rá alkalmam, vagy legalábbis sokkal nehezebb lesz. Ahogy teltek az évek egyre többet kutakodtam a Dark Weben keresgélve valamiféle szórakozást magamnak, és képzeljétek megtaláltam, egy bérgyilkosoknak szóló fórum formájában. 23 évesen, gazdagon, elvonultam és megcsináltam a haditengerészet kiképzését, emellett pedig különböző kűzdősportokkal kezdtem foglalkozni, megtanultam a legtöbb fegyver használatát, így 26 éves koromra kivételesen tehetséges harcosnak tarthattam magam, és kamatoztattam is, mivel talán kissé beteges volt amit csináltam, de elkezdtem hobbiból megbízásokat elfogadni az oldalon és végrehajtani őket. Király idők voltam, az üzlet jól ment, dőlt a pia és jöttek mentek a jobbnál jobb nők, évek teltek el így, de egy alkalommal olyasmi történt amire még magam sem számítottam, egy megbízásom során egy lányt találtam a célpontom mellett, nem volt a lánya sem a felesége, mégis túl fiatal volt hozzá, így nem értettem, aztán miután kinyírtam a fickót vele is végezni akartam, hisz nem hagyhattam elvarratlan szálakat, de valami visszatartott és nem hagyta hogy megtegyem. Így hát magammal vittem és kitanítottam. Genevieve Wells lett az első tanítványom, aki később a munkában és a magánéletemben is jelentős szerepet töltött be, évekig hurcoltam magammal és tanítottam meg neki a gyilkolás minden csínját bínját, amiket felszedtem az évek során. Közben még három embert magam mellé vettem, és elneveztem a kis osztagunkat Specternek, és szépen lassan az egyik legjelentősebb megbízás alapú gyilkosokkal foglalkozó szervezetté nőttük ki magunkat. Mivel a 4 emberem maguk alá is szerveztek embereket, így afféle piramis rendszer alakult ki aminek a tetején ott ültem, és minden megbízásból részesültem.
Hogy mi a sztori vége? Majd kiderül, de amúgy kit érdekel, izgalmas az élet.