Néhány részlet a lapomból:

Próbálok helytállni, próbálom mások életét rendbe hozni, míg sajátomét elhanyagolom. Hogy miért? Felesleges ecsetelnem, hogy miért. Van egy személy, akiért felelek, akire ügyelnem kell, akiért bármit megtennék. Ő nem más, mint bátyám egyetlen gyermeke. Az én keresztfiam. Hazugságon kapni őt olyan, mintha egy lyukat vájnának belém. Nem akartam őt az életembe, mégis hozzám került. Kicsit furcsa, kicsit érzelmessé tesz, ha látom, mennyire ragaszkodik ahhoz, hogy valaki szeresse őt. Számíthatna másra, de mégis... belém vetette minden hitét, minden érzelmét, minden gondolatot velem oszt meg, mintha az utolsó szalmaszálba kapaszkodna. A keresztfiamból a fiammá vált, már én is éppen úgy kötődöm hozzá, mint ahogyan ő.

****
Az apja halála óta eltelt három év során nem nagyon barátkozott senkivel, talán volt kettő haverja, akikkel olykor elmentek erre-arra, de inkább a gitárjának és a vegyészetnek él. Az utóbbit szinte megszállottan szereti, valahogy hasonlít rám is ez a fiú, nemcsak édesapjára. Ő súlyosan megsérült, a műtét közben fellépett komplikáció során már nem tudtak mit tenni érte. Nem egy rossz hírt közöltem másokkal, de ez más volt. Ez megviselt. Más esetben nem rezzenek meg, de akkor sírtam.

--------------------------------------

Szeretném, ha megérkezne, és nem is nagyon szeretnék többet hozzáfűzni, hiszen nem akarom nagyon lekorlátozni a megalkotót, érezze a sajátjának a karaktert, és ne csak velem legyen kapcsolati szála az oldalon. Köss kapcsolatokat, találj barátokat, de persze azért, a keresztanyád sasszemmel felügyel és figyel téged! Üzenetben megtalálsz, ott mindent lebeszélünk, hozz további ötleteket, mi egyebet. :$