One belongs to New York instantly. One belongs to
it as much in five minutes as in five years.
Belépés

a városba
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Társalgó
szavak sokasága
Új posztok
hozzászólások



Kapcsolatkeresõ

Phoenix Lane EmptyThaddeus Darnell Wright
Today at 1:22 pm



Lorie x Jude - You are in trouble

Phoenix Lane EmptyMallorie Dupeyrón
Today at 7:42 am



| Mirabell & Thaddeus |

Phoenix Lane EmptyThaddeus Darnell Wright
Today at 1:39 am



Behind the business

Phoenix Lane EmptyRomero D. Bohen
Today at 12:32 am



The snake biting its own tail - Mary & Ewan

Phoenix Lane EmptyMarianne Brooks
Yesterday at 10:52 pm



Activity Check (09.17-10.01.)

Phoenix Lane EmptyValentina Delon
Yesterday at 10:22 pm



Valentina & Milo

Phoenix Lane EmptyValentina Delon
Yesterday at 10:02 pm



Aicha & Aiden - Viszontlátás

Phoenix Lane EmptyAicha N. Dubois
Yesterday at 9:31 pm



Munkahelyi ismerkedés

Phoenix Lane EmptyMyna Rosegold
Yesterday at 9:01 pm
Lakosok
nyilvántartása
Csoport neve
Média 28 25
Diákok 36 30
Törvényszegõk 14 26
Bûnüldözés 9 14
Hivatal 5 7
Üzlet 14 17
Oktatás 7 5
Munkások 16 11
Egészségügy 12 15
Összesen 141 150
Ismerõs idegenek
New York utcáin
Jelenleg 29 felhasználó van itt :: 6 regisztrált, 0 rejtett és 23 vendég :: 2 Bots

Alexandra Ruud, Aveline Everhart, Fable Hill, Marissa Grey, Myna Rosegold, Veronica J. Rhodes


A legtöbb felhasználó (78 fő) Kedd Jún. 04, 2019 9:02 pm-kor volt itt.

Share
 

 Phoenix Lane

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Phoenix Lane   Phoenix Lane EmptyCsüt. Aug. 24, 2017 9:36 pm


Phoenix M. Lane

A tökéletlenség szép, az őrület zsenialitás, és még mindig jobb nevetségesnek lenni, mint halál unalmasnak


Karakter típusa: saját
Teljes név: Phoenix Magaret Lane
Becenevek: Csak próbáld meg...
Születési hely, idő: New York, USA; 1996. 09. 02.
Kor: 20
Lakhely: Bronx
Szexuális beállítottság: Hetero
Családi állapot: Még viccnek is rossz
Csoport: Törvényszegők és munkanélküliek
Ha végzett vagy még tanul//Egyetem: Nope
Ha dolgozik//Munkabeosztás: Pultos
Ha dolgozik// Munkahely: Valami olcsó romkocsma
Hobbi: Elvonulni a világ elől a háziállatával
Nézz a csillogó szemébe, lásd a ragyogó mosolyát, figyeld tetteit, mozdulatait, s találgass, ki lehet Ő...
Egy édes, gyermeki lelkületű lány? A kedves szomszéd lány aki mindig mosolyog és süteményekkel lep meg? Egy szomorú idegen, aki a park egyik padján ül, és nézi a játszadozó tömeget? Vagy esetleg egy vicces, vadóc ifjú hölgy, aki a bulikban hamar a társaság középpontjává válik, és aki kabátja belső zsebében mindig ott lapul néhány adag abból a fehér porból? Igen ez mind ő. És ez hogy lehetséges? Egész nyugodtan elmehetne akár színésznek is, hisz könnyen tud azonosulni bármilyen szereppel attól függően éppen mire van szüksége ahhoz, hogy elérje amit akar. Márpedig ha ő kitűz maga elé egy célt, azt bármi áron eléri, nem számít, kinek árt, kin kell átgázolni. Szerencséjére jó helyzetfelismerő képességgel rendelkezik, könnyen tud alkalmazkodni, így akár egy esetleges balhéból is mindig jól jön ki. Aki nem ismeri, nem is tudhatja melyik az igazi énje és melyik a maszk, a sok közül, mi elrejti azt. Néha már saját maga sem tudja.
De aki egy fedél alatt él vele... Na hát ő tudja, hogy ez a törékenynek tűnő külső egy igazán kemény belsőt takar. Gyári beállításon hiányzik belőle a félelemérzetért felelős sejtcsoportulás agyában; nincs olyan, amitől kirázná a hideg, amitől megrémülne, ilyen helyzetekben a krumpli érzelmi szintjén áll. Persze az már koránt sem mondható el, hogy nyugodt is lenne, Phoenix és a higgadtság olyan mint ég és föld. Makacs és forrófejű, olyan, akinek előbb jár a szája (rosszabb esetben a keze), mint hogy gondolkodna. Néha meggondolatlannak és felelőtlennek tűnik, érzelem világa olyan, mint egy hullámvasút; képes egyik percről a másikba mély depresszióba zuhanni, vagy akár indokolatlanul is kicsattanni az örömtől. Hirtelen haragú, nem bírja, ha nem neki van igaza, vagy ha nagyon lenézően bánnak vele, főleg azt nem, ha az orránál fogva próbálják vezetni. Ilyenkor pedig egy dühös pattogó törpére emlékeztet igen csak mocskos szájjal; de ilyenkor csak hagyni kell, hadd tombolja ki magát, viszonylag hamar megnyugszik. Ezen dühkitörések pedig nem is ritkák nála, nem telik el úgy nap, hogy ne kapná fel a vizet valamiért. Azonban ha valakit meggyűlöl, haragja nem múlik, még évek múltán is képes lenne ugyanolyan haraggal nekirontani a bizonyos személynek, aki kivívta ellenszenvét. És ha mindehhez hozzáadjuk a függőségét, ami már őt éve kísérti őt, és az abból kialakulóban lévő őrületét, egy igen érdekes személyt ismerhetünk meg.
Persze neki is vagy egy teljesen más énje, amit jóformán senki sem láthat, hisz csak egy lény felé képes kimutatni azt. Ha ott van mellette Lynn, a törpenyula, nem is lehet ráismerni. Mosolyog, de úgy, mint senki másra, nevetgél is, és egy teljesen átlagos, gondoskodó tizenéves lánynak tűnik. Csak irányába képes kimutatni bármiféle valós, pozitív érzelmet, ezzel egyfajta kontrasztot adva jellemében.


Burn it up, Babe!

Csupán csak az emberi agyban több milliárdnyi apró idegsejt található, amik mind megszámlálhatatlan kapcsolatot létesítenek egymással. Egy sejt akár tíz másikkal is összeköttetésben állhat közvetlenül, közvetetten meg még annál is sokkal többel, mint gondolnád. Bizton állíthatjuk, hogy ez a világ egyik legösszetettebb, legbonyolultabb, de egyben legcsodálatosabb szerkezete, amit az ember valaha megismert. Leginkább egy számítógép működéséhez lehetne hasonlítani, ám annál sokkalta bonyolultabb, kiismerhetetlenebb. Ezt az óriási hálózatot pedig apró elektromos kisülések, és megannyi kémiai anyag, hormon hozza működésbe, végigvezetve a sejteken az ingerületet, egyenesen a célállomásra, annak piramissejtjeibe, hogy ott feldolgozásra kerülve egy választ küldjenek vissza. Egy teljesen más úton, a neuronok hálózatán az emberi test minden pontjára. Éjt nappallá téve dolgoznak azon, hogy te élhesd a mindennapjaid, hogy boldog lehess, és nevetve tehesd tönkre az életed, boldog tudatlanságban.
Most pedig ezek a neuronok sikítanak egyszerre, fájdalmasan követelve a következő adagot. Az anyagot, ami olyan erővel ütötte ki olyan, annyira eltompította működésük, és annyira függővé tette őket, hogy már nem is tudnak másra gondolni, egyre csak követelik a metamfetamint, azt a fehér port, ami egész este stimulálta őket, az eufória mámorító érzését keltve bennük. Phoenix Margaret Lane pedig remegő kezekkel nyúl kabátja belső zsebébe, hátha még talál egy adaggal. Mert tudja, hogy kell ott még lennie; csak nem számolhatta el, az lehetetlen. Vagy talán mégis? Talán túl nagy volt a tömeg, és nem figyelt eléggé. Vagy csak rosszul számolta össze. Egy halk, kétségbeesett sóhaj kíséretében veti hátát a klub hátsó kijárata melletti hideg falnak, fejét hátra vetve néz fel a csillagoktól mentes, sötét égre. És csak vár.
Vár, hogy feje kezdjen kitisztulni olyannyira, hogy biztos léptekkel tudjon eltűnni innen, hisz ereiben még mindig folyik az alkohol amit az este folyamán magába öntött. Elméjét még mindig az abszint párája ködösíti, ami az aznap elfogyasztott tudatmódosító szerrel karöltve igencsak kiütötte a lányt. Persze ez csak most, mikor a hatásuk kezd már tompulni, érzékeli. Maga sem tudja, mióta áll már ott, , mikor néhány ismeretlen hangra lesz figyelmes, aztán pedig meg is pillantja azt az igencsak vidám csapatot,. akik épp csak meg tudnak állni a lábukon. Még az sem segít rajtuk, hogy egymásba karolnak, hogy orra ne bukjanak. Talán az elfogyasztott tetemes mennyiségű alkohol miatt, vagy csak azért, mert Phoenix szinte teljesen beleolvad az árnyékba azzal, hogy teljesen a kőfalhoz simul, de nem veszik őt észre. És a kis vöröskének épp ez a szerencséje. Még nincs olyan állapotban, hogy ha összetűzésbe keveredne velük, meg tudja magát védeni. Így hát jobbnak látja, ha végre evakuálja magát a helyszínről.
A falnak támaszkodva, bizonytalan léptekkel indul meg, de nem is jut sokáig, épp hogy csak kiér a sikátorból, a lábai mintha nem akarnának neki engedelmeskedni, úgy összeakadnak, hogy Phoenix Lane közelebbről is megismerheti a betonjárdát. És onnan már nem is szándékozik felállni; legalábbis egyelőre. Helyette inkább csak a fal mellé mászik, hogy ne zavarja a járókelőket, akikből még így az éjszaka közepén is elég sok van. És csak egy reszketeg sóhaj kíséretében hunyja le szemét, hogy elméjében kavargó gondolatokat rendezni tudja...
Phoenix... Szégyent hozol a családodra... Nézz magadra! Mi lett veled? Mi nem így neveltünk...
~Ne, anya... Ne mondd ezt...~
De ez az igazság. Te nem is vagy a családunk tagja, csak egy selejt...

- Egy selejt... Selejt... - talán elaludt volna? Hisz a szeme csukva, s csak ezt az egy szót mantrázza halkan, úgy, hogy más meg ne hallja. A külvilág felé szinte teljesen érzéketlen, nem zavarja, hogy a klubból kifelé tartó emberek néha szó szerint még át is esnek rajta.
- Phoenix... - a saját neve az, és az ismerős hang, ami kiszakítja ebből az állapotból. Szemeit lassan nyitja ki, és emeli tekintetét az ismerős arcra. De ahelyett, hogy elmosolyodna, csak grimaszba torzul arca, s az eddig őt paskoló kezet gorombán löki félre.
- Hagyj mááár békééén... - csak halk nyöszörgés az, ami elhagyja ajkait, majd erőtlenül próbál szabadulni, ahogy az ismerős egyik keze lapockája, másik pedig térde alá nyúl, hogy felemelje. Valamit mond is, de az már a lány tudatáig nem jut el, csak ellenkezést nem tűrve emeli fel; szemmel láthatóan benne már nem dolgozik annyira az alkohol, mint lakótársában, aki emiatt másnap reggel biztos nagyon hálás is lesz. De most?
Most csak erőtlenül nyafogva próbál ellenállni. Legalábbis eleinte, de végül mégis csak hagyja magát, még kezeit is a másik nyaka köré kulcsolja. És csak hagyja, hogy hazavigye; majd másnap reggel megköszöni...

Vendég

Anonymous
Vendég

Phoenix Lane Empty
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Phoenix Lane   Phoenix Lane EmptyKedd Aug. 29, 2017 8:37 am


Gratulálok, üdv nálunk!

Kedves Phoenix! Very Happy
Esetedben is ég már a pofám a lassú elfogadás végett és remélem, hogy azért ez még nem szegte kedvedet az oldaltól, igyekeztem ide érni hozzád :pls:
A lapod nagyon tetszett, hiszen egy igazán különleges lányt ismerhetünk meg személyedben. Összetett és kiismerhetetlen, kivéve persze a nyulacska számára, mert hát ő a nyuszi, ő mindent tud a gazdiról, nem igaz? Smile Nem tudom mit mondhatnék, hogy ez a hatalmas kiismerhetetlenség és talán már mondhatni káosz (?) jót tesz e neked. Az, hogy végül függővé váltál biztos okkal történt és a lapod vége felé kezdett összeállni a kép számomra, hogy vélhetően a családod volt a kiinduló pontja. Sad
Nagyon tetszik, ahogy fogalmazol, történeted olvastatta magát és szívesen tudtam volna meg rólad többet. Hogyan lettél ilyen és ki a lakótársad? De persze a kevesebb néha több és ez esetedben főleg igaz, mert talán túl sokat kellett volna írnod ahhoz, hogy rájöhessünk, minek köszönhető, eme csodásan összetett elme, így azonban hagytál némi kiskaput, s ez a kiskapu engem arra biztat, hogy olvasgassak majd a játékaidból, mert jobban meg akarlak ismerni :pls:
Foglalókat kérlek ne felejts el látogatni, aztán már suhanhatsz is a játéktérre vöröske Razz



Admin 2.0
Admin
Play by :
Admin
Hozzászólások száma :
240

Phoenix Lane Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

Phoenix Lane

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Livin' in New York :: Archívum :: Előtörténetek-
^
ˇ