Concrete jungle where dreams are made of there's nothing you can't do


üdvözlünk a livin in new york oldalán
Lépj be!
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Arccsere
Felhasználónév:


Jelszó:



Csak csendben, csak halkan
Új posztok
Activity Check (09.07.-09.22.)
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Today at 2:53 pm

Hírek, bejelentések
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Today at 2:12 pm

Morning!
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Today at 1:44 pm

My wife.
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Today at 9:59 am

Kapcsolatkereső
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Yesterday at 2:55 pm

Játékpartner kereső
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Yesterday at 2:54 pm

Hayden Rafferty
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Yesterday at 2:49 pm

Ella & Owen - 2011/ősz
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Kedd Szept. 19, 2017 8:13 pm

Elkészültem az előtörténetemmel...
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Kedd Szept. 19, 2017 5:35 pm

Ki van itt?

Aimee Riddle, Ella Cavanaugh, Hayden Rafferty, Lola Torres, Roméó C. Devereaux, Solomon Riddle

Jelenleg 13 felhasználó van itt :: 6 regisztrált, 0 rejtett és 7 vendég :: 1 Bot
A legtöbb felhasználó (67 fő) Vas. Márc. 12, 2017 6:18 pm-kor volt itt.


Share | 

 
 dr. Solomon Riddle
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 


avatar

Hivatal
Play by :
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
CW
Age :
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
32
Foglalkozás :
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
családjogi ügyvéd
Hozzászólások száma :
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
61

dr. Solomon Riddle
Hétf. Júl. 17, 2017 1:56 pm

Solomon Riddle

Law is a very addictive profession.


Karakter típusa: saját
Teljes név: dr. Solomon Riddle
Becenevek: -
Születési hely, idő: Manhattan (NY); 15. 10. 1985.
Kor: 31
Lakhely: Manhattan
Szexuális beállítottság: hetero
Családi állapot: agglegény
Csoport: hivatal
Ha végzett vagy még tanul//Egyetem: Yale + jogász + már végzett
Ha dolgozik//Munkabeosztás: családjogi ügyvéd
Ha dolgozik// Munkahely: Riddle & Hopkins Ügyvédi Iroda
Hobbi: maratonfutás
1:1. § Amennyire vissza tudok emlékezni, az azt hiszem sosem volt kérdés, hogy hová fogok középiskolába, majd egyetemre járni, hogy milyen szakirányt választok, miféle pályára lépek és, hogy átveszem-e mindazt, amit a nagyapám nagyapja, vagyis az ükapám hozott létre a XIX. század végén, egészen pontosan 1885-ben. Ehhez pedig szervesen hozzátartozik, hogy valójában sosem jutott eszembe ez ellen berzenkedni vagy egészen más utakról és lehetőségekről szép, kövér és rózsaszín elképzeléseket hizlalni.
Természetesen gyerekkoromban én is álmodoztam arról, hogy tűzoltó leszek vagy katona esetleg vadakat terelő juhász, de ahogy az évek teltek a maga teljes természetességével fogadtam el, hogy a családom férfitagjainak nyomdokaiba fogok lépni, hogy a nívós magániskolát követően egyenes út visz majd apám, a nagyapám – és folytathatnám – almamaterébe; a Yale-re. Ezek alapján pedig bizton állíthatom, hogy következetesen építettem – és építem a mai napig is – fel az egész életemet.

1:2. § A sarkosságot viszont minden igyekezetemmel próbáltam elhagyni. Abban a hitben élek, hogy ez sikerült is, de nem áltatom magam, ma is mindennap küzdök az ellen, hogy a szép és klasszikus öltönyök világában, a törvény szigorú betűje alatt ne váljak pontosan olyanná, mint az apám. Vagy a nagyapám.
Természetesen tisztelem őket és rendkívül büszke vagyok arra, hogy apám fia lehetek. Arra is, hogy elértem minden célt, amit kitűzött elém és rendkívül nagy hálát érzek aziránt, hogy a helyes útra terelt, hogy kemény és magas elvárásokat állított elém és soha, egyetlen percig sem hitette el velem, hogy a világ szép és jó hely, ahol minden álom valóra válik. A munkámból adódóan tudom, hogy ez nem így van. Nap, mint nap látok családokat szétszakadni, szülői felügyelettől fosztom meg az ügyfeleim ex-házastársait, gyerekek nem láthatják az apjukat vagy anyjukat – vagy csak ritkán és/vagy felügyelettel – úgy, mint azelőtt. Ez pedig nem éppen az idilli élet képét igazolja a számomra. Talán kiégett vagyok bizonyos értelemben, talán csak túlságosan is két lábbal állok a valóság rideg és kemény talaján, de a véleményem végleges és igen sarkos az élet bizonyos szegmenseit tekintve.

1:3. § Mielőtt azonban rám sütnék a karót nyelt címkét, el kell, hogy mondjam, nem vagyok megkeseredett. A munkámat illetően mindig a maximumot teljesítem és nem igazán ismerem a lehetetlen kifejezést, továbbá a veszett ügyekben sem hiszek. Kitartó vagyok és képes elmenni a végletekig is és sokszor vagyok szemtanúja annak, hogy ez megéri. Nem öncélúságból vagy sztahanovista szemléletből fakadóan, egész egyszerűen csak újraegyesíteni egy anyát a gyermekével, akik évek óta nem látták egymást vagy végre sikeresen lezárni egy évek óta húzódó örökbefogadási procedúrát, az mindig leírhatatlan pillanat. Ott és akkor látom, hogy vannak olyan szentimentális fogalmak, amelyek régen túlmutatnak a fogalom szűkös meghatározásán és olyankor létrejön valami igazi, megfoghatatlan és megismételhetetlen pillanat.
Ha viszont nem megyek ennyire messzire, akkor is elmondhatom magamról, hogy el tudom engedni a munkát és elereszteni magamat, elfeledni a szekrényben sorakozó, szigorú vonalak mentén szabott öltönyöket és pusztán élvezni az életet.
Sörözni, eljárni a haverokkal, oktondi gyermekek módjára hülyülni a húgommal, adott esetben pucéran rohangálni a Central Parkban, vállalva a közszeméremsértés lehetséges vádját, és egyszerűen jól érezni magam. Élvezni a fiatalságot, a gondtalanság illékony látszatát.


Don't underestimate me. I know more than I say, think more than I speak and notice more than you realize.

- Azért, mert én többre vágyom! - Nem akarom félbeszakítani az éppen aktuális kirohanásában, ezért csak a szemöldökeimet dobom meg, hogy jelezzem; várom a folytatást.
- Házasságra, gyerekekre! Családra. - Kiböki végül. Olyan egyszerűen és hirtelen, én pedig a lehető legszívesebben sorolnék fel azonnal legalább tíz indokot a házasság ellen, érvekkel alátámasztva. Alapvetően nem annak intézményével van a gondom, hanem sokkal inkább azzal, mi van, ha a boldogan, amíg meg nem.. mégsem zárul annyira boldogan és még kevésbé tart ki a „meg nem...” részig. A házasságok 53%-a végződik válással az Államokban évente és ebből 8.4% csak New Yorkban történik meg. A házasság első időszaka túlfűtött érzelmileg, gyerekvállalás esetén pedig.. ..pedig éppen elég jól tudom, hogy mi történik, ha mégis kenyértörésre kerülne a sor. Most pedig még nem érzem azt, hogy mindezen kockázatot vállalva készen állok arra, hogy megtegyem ezt a lépést és utánam a vízözön. Nem, egyszerűen nem megy.

Carollal az egyetem utáni első évben költöztünk össze. Még a doktorálásunk előtt lettünk egy pár úgy nagyjából egy évvel. Annak idején egy jogászbulin ismerkedtünk meg. Gyönyörű volt és kedves, okos és szórakoztató és bár diplomázott és tovább tanult a PHD-ért, de valamiért abban merült ki minden vágya a jövőre nézve, hogy tökéletes feleség legyen egy nap és semmi más. Félreértés ne essék, nincs bajom azokkal a nőkkel, akik a családjukban és csak a családjukban találják meg az örömöt és boldogságot, de én tudom magamról, hogy amikor este hazaérek, szeretek beszámolni a sikerekről és a nehézségekről, egy-egy ügy kapcsán jól jön, ha érti a másik fél miért kell mindenáron precedens ügyet találnom a múltból és szeretném, ha a jog aktuális változásait figyelembe véve értekezhetnénk otthon is arról, ami éppen leköti a gondolataimat. Ezt pedig fordítva is szívesen viszonoznám, de az, hogy csupán csak meghallgasson; nem elég. Társra vágyom és nem csupán támogató háttérországra. Így három év után búcsút vettünk egymástól.

- Felszólítom dr. Riddle, hogy tartsa meg a záróbeszédét! – Mire a bíró a mondat végére ér, már felállok a székemről és belekezdek a gondosan megírt és legalább százszor elpróbált beszédbe. Szegény húgom bánta, neki kellett annyiszor újra és újra meghallgatnia.
Ezzel az üggyel és családdal már négy éve foglalkozom. Egy babát akartak örökbe fogadni Pekingből, de az anyja többször meggondolta magát, valójában csak több pénzt akart kisajtolni Hensonékból. Komplikált volt az egész – a nemzetközi örökbefogadás mindig az – és koránt sem könnyű, de végül csak elértünk idáig. A záróbeszédek megtartásáig, ami után már csak az ítélethozatal és annak végrehajtása van hátra. Kemény és hosszú menet volt ez mindenkinek, de a végeredmény felülmúlik majd minden várakozást, ebben teljesen biztos vagyok.
Megszámlálhatatlan órákat töltöttem azzal, hogy töviről hegyire és minden szegmenségben megismerhessem az egész ügyet. Bizonyítékokat kutattam fel, tanúkkal beszéltem – még részben kínaiul is megtanultam! – és megtettem mindent, ami csak tőlem telt azért, hogy Lijuan, Jane és Davis végre egy család lehessen.

Vissza az elejére Go down


avatar

Üzlet
Play by :
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
● Miss E. T. ○
Foglalkozás :
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
● Klubtulajdonos ○
Hozzászólások száma :
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
41

Re: dr. Solomon Riddle
Kedd Júl. 18, 2017 1:57 pm

Gratulálok, üdv nálunk!

Kedves Solomon
Engem már az arcoddal megvettél, egyszerűen nem tudom, hogy valaki, hogy lehet ilyen... tökéletes. De aztán még ez a karakter. Szerintem jó dolog, ha valaki tudja, hogy mit akar és ezt a valamit tudja, hogy hogyan érje el. Céltudatosság és a kitartás fontos az életben, ezek visznek minket előre és ezek révén válhatunk önmagukká. Na de na, hát nem is tudom mit kéne még mondanom, nincsenek szavaim, elvetted őket és ezzel a jellemmel ezzel az arccal.. mondom, engem megvettél, csak annyit kérdezek: Leszek a pokemonom?  
Nem minden kapcsolat végződik jól, sokszor keresünk másik társat, mert a jelenlegiben nem találjuk meg azt, ami nekünk kell. Az élet ilyen és vannak dolgok, melyek nem fognak változni, ezek ilyen dolgok. Mindennek ellenére a megismerkedésetek története elég aranyos, azonban sajnálom amúgy nem, nem sajnálom, hogy nem ő lett a párod, hogy így alakultak a dolgok. :s De fel a fejjel, nem lesz nehéz találni valakit! Wink A vége pedig annyira tetszett, jó érzés, hogy vannak ilyen emberek, akik megtesznek mindent. Örülök, hogy megtettél mindent és meg is fogsz tenni! De azért kíváncsi lennék, hogy milyen lett a mandarin tudásod. Razz
Na de menj, foglalózz és hát csak játszanod kell! Imádom a lapodat, remek lett és hát igen.. na ennyit akartam. Üdv nálunk szépfiú!    


Vissza az elejére Go down
 
dr. Solomon Riddle
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Livin in New York :: Ahol minden kezdődik :: Karakterrészleg :: Hivatal-
Ugrás: