Concrete jungle where dreams are made of there's nothing you can't do


üdvözlünk a livin in new york oldalán
Lépj be!
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Arccsere
Felhasználónév:


Jelszó:



Csak csendben, csak halkan
Új posztok
Activity Check (09.07.-09.22.)
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Today at 2:53 pm

Hírek, bejelentések
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Today at 2:12 pm

Morning!
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Today at 1:44 pm

My wife.
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Today at 9:59 am

Kapcsolatkereső
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Yesterday at 2:55 pm

Játékpartner kereső
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Yesterday at 2:54 pm

Hayden Rafferty
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Yesterday at 2:49 pm

Ella & Owen - 2011/ősz
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Kedd Szept. 19, 2017 8:13 pm

Elkészültem az előtörténetemmel...
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Kedd Szept. 19, 2017 5:35 pm

Ki van itt?

Aimee Riddle, Ella Cavanaugh, Hayden Rafferty, Lola Torres, Roméó C. Devereaux, Solomon Riddle

Jelenleg 14 felhasználó van itt :: 6 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég :: 1 Bot
A legtöbb felhasználó (67 fő) Vas. Márc. 12, 2017 6:18 pm-kor volt itt.


Share | 

 
 Logan & Regina - Iroda
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 


avatar

Üzlet
Play by :
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
● Miss E. T. ○
Foglalkozás :
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
● Klubtulajdonos ○
Hozzászólások száma :
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
41

Re: Logan & Regina - Iroda
Csüt. Aug. 03, 2017 1:21 pm






Logan && Regina
Meglepő őt itt látni, mikor mindenkinek elmagyaráztam, hogy nem teheti be ide a lábát. Nem elég, hogy ki kellett dobnom egy embert, még egyet ki kell, mert nem volt képes engedelmeskedni az akaratomnak. Nem, ebben semmi kegyetlen és gonosz dolog nincs, ha fizetek valakinek, akkor elvárom, hogy lojális és hű legyen az akaratomnak, ha pedig ez nincs meg, nincs miért tovább magamnál tartanom. Lehet ezt szépen és csúnyán is rendezni, ez esetben nem fogom olyan szépen, mint azt a lotyót, most már kezd nekem is elegem lenni, arról nem is beszélve, hogy a velem szembe lévő férfi azonnal feltornázza a vérnyomásomat kétszázra. Meglepő, hogy mailt sem kaptam ma tőle, mindig ott szokott próbálkozni -teljesen reménytelenül- és sosem fogta fel, hogy mi az a nem. Emlékszem, hogy egy mailben kifejtettem neki, hogy mit is jelent a nem szó, sőt. Még ki is másoltam az értelmező kéziszótárból neki azt a részt, melyből felfoghatja, hogy mikor használják azt a rövidke szót.
Megjegyzése lehetne érdeklődő, bókoló kijelentés, de ismerem és tudom, hogy mi ezzel a célja, csak a sok ostoba nővel ellentétben nekem megvan az eszem és a kitartásom. Nem tudom, hogy ez a duma valaha bevált az üzletasszonyoknál, akikkel eddig dolga volt, de kiváltképpen nem is érdekel engem ez.  - Eleinte azt hittem, hogy kisebb lett az arcod, de lehet az új öltöny teszi, kicsit mintha fojtogatna.. meg alig van itt levegő. - legyezem meg kicsit az arcomat. - Az arcod minden oxigént kinyom innen. - forgatom meg a szemeimet és inkább foglalkozom továbbra is a papírokkal. Nem értem miért kell továbbra is erősködnie és miért nem tudja megérteni, hogy én nem fogok vele semmit sem csinálni, mindennek megvan a maga megoldása, majd megoldok mindent.. Maximum elköltöztetem a Jinx Clubot, ennyi az egész..  Próbálja kiforgatni a szavaimat, milyen bájos egy ember, reménykedem benne, hogy egyszer -minél előbb- felfordul és megszabadulok tőle.
Nem is értem, hogy miért kezdek el vele beszélgetni, mert engem aztán semmi sem kötelez arra, hogy beszéljek vele. Csak el kell engednem mindent, amit mond nekem, nem mintha annyira nehéz lenne és annyira érdekelne, amiket összehord itt nekem. Továbbra sem foglalkozom azzal, amit mond, csak nézegetem a papírokat, jobban mondva a beosztásokat, ki engedte be? Ki a franc engedte be ez a szarrágót? - Most hogy ráültél, ki kell dobnom, azt a mocskot, amivel most beborítottad semmi sem tudja kiszedni. - mondom neki egy bájos mosollyal és rá is pillantok egy pillanatra, majd arcomon a mosolyt felváltja egy másik nézés. Ebből már tényleg le kell majd szűrnie, hogy nem kívánok vele egyetlen egy pillanatra sem tovább maradni egy helységben. Újra csak a papírjaimra esik a pillantást.. meg van. Hm.. úgy érzem ez a hely az árulások melegágya lett és ennek véget kell vetnem, legtöbb uralkodó félelemben tartotta a népet, nekem is ezt kell tennem az alkalmazottaimmal. Ha félnek, akkor egyre kevesebb butaságot fognak tenni. Aztán megint csak szóra nyitja azt a büdös száját..
- Logan, nem tudom mit nem lehet azon felfogni, hogy nem kívánok veled semmilyen módon kapcsolatba lépni? - teszem fel a kérdést kissé ingerülten, mert most már nagyon, de nagyon elegem van belőle. Reményem, hogy ezután lelép elszáll akkor, amikor ismét csak hallatja a hangját, én pedig mindkét tenyeremmel az asztalra csapok és felállok, kezeimre támaszkodva nézek bele a szemeibe, miközben a székem hátragurul. - Ezerszer elpofáztam neked, hogy törődj a magad dolgával, majd én elrendezem a dolgaimat. Felfogtad végre?! - kérdezem tőle kiabálva és hangomban a nemrégiben megjátszott kedvességnek semmi helye, most már ideje lenne felfogni a lényeget és tudom, hogy le fog lépni, mert van büszkesége és tartása, ha továbbra sem képes felfogni a lényeget, akkor szembeköpi magát és szánalmassá válik.. Mit lépsz Logan? Bár nekem, ha az ajtó fel lépsz..

Vissza az elejére Go down


avatar

Üzlet
Play by :
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Chris Pine
Foglalkozás :
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
klubtulajdonos
Hozzászólások száma :
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
3

Re: Logan & Regina - Iroda
Szomb. Júl. 29, 2017 5:03 pm

Logan & Regina
Az utca zaja elhal mögöttem, ahogy belépek a szórakozóhely bejáratán.
- Mr. Mills, üdvözöljük a Jinx club-ban. - mosolyog rám a kidobóember, és hatalmas, méretes kezét nyújtja felém. Mosolyogva nézek fel rá. Nagy darab fickó, csokoládészín bőrén olajos csillogással törik meg a színes fényár, amely a tánctér felől szűrődik ki. Elfogadom a felém nyújtott kezet, az én finom, puha kezem elvész a hatalmas tenyérben. Kedvesen rámosolygok.
- Szép estét, Mr. Bennett. Hogy van mostanság? A családja? Remélem minden rendben van a csemetékkel.
- Igen, Mr. Mills. Köszönjük, már jól vagyunk. A kisfiam idén végre elkezdheti az iskolát.
- Ennek igazán örülök. - engedem el a kezét, és a széles mosolyát viszonozom. Egykor az én alkalmazottam volt, de sajnos nem tudta vállalni tovább az én klubom kissé szigorúbb feltételeit és munkaidejét a családja mellett. Emlékszem milyen félve jött megkérdezni, mennyivel tartozik, ha beadja a felmondását, mivel épp néhány hónappal az előtt fizettem ki az egyik kisfia kezelésének költségeit. Úgy patakzottak a könnyei a lelkiismeret-furdalástól, hogy azt hittem ott fog összeroppanni az irodám foteljában ülve. De megnyugtattam, hogy megértem az indokait, többet szeretne a családjával lenni, és sajnos ez nem igazán mehet úgy, ha a hét minden napján nálam robotol, nappal pedig alszik. Nem kértem vissza a befizetett összeget, csak annyit kértem, ha az anyagi helyzete úgy adódik, néha napján jótékonykodjon egy kicsit, és gondoljon rám. Nem kell senkinek elmondania, csak tegye meg, önmagához mérten mérlegelve a jótékonyság nagyságát. Barátságban váltunk el, és azóta is, valahányszor meglát, örömmel elegyedünk szóba. Mindig kérdezem a gyerekekről, ő pedig szívélyesen felel is.
- Szórakozni vágyik, Mr. Mills? Van foglalása esetleg? Ha nincs, azonnal intézek Önnek...- mutat a belső terek felé, de helyette az irodák felé mutatok.
- Köszönöm, de Ms. Stewarthoz jöttem, ha esetleg beszélhetnék vele, nagyon hálás lennék.
- Máris odavezetem. Kövessen, kérem. - mondja, majd int egy társának, hogy álljon a helyére, és már indulunk is az iroda felé. Nem ellenkezem, pedig nagyon is jól ismerem a járást. Nem, mert ismerve Reginát, képes lenne valami blődséget kitalálni, hogy nem tudom, mondjuk eltörtem egy vázát, vagy összefirkáltam alkoholos filccel a falat, és ezt a fegyvert nem adnám a kezébe. Az üzleti életben nem kérdés, hogy nem szabad lebecsülnünk az ellenfelünket. Regina pedig tudom, hogy kíméletlen tud lenni, ha a szeszélyei úgy követelik meg. Az előtéren átvágva követem az ajtónállót a most igen zsúfolt folyosóra, ahol többen is várakoznak, láthatóan igen feszült állapotban. Baj van, ez rögtön leesik, de nem kíváncsiskodok. Nem is igazán foglalkoztat, megvan a magam problémája, és nem is ezért vagyok itt. Az ő klubja, majd ő rendet tesz. A kidobó elbúcsúzik, én pedig ott maradok. Vannak ugyan székek, de nem ülök le. Sötétkék öltöny, fehér ing és elegáns fekete cipő képezi a ruházatomat, karórám, melyet még a diplomaosztómra kaptam ajándékba a szüleimtől, mindig a kiegészítőim sorát képezi. Ezen kívül nem viselek mást. Nyakkendőt csak üzleti tárgyalásra veszek fel, márpedig azt gondolom, ez még nem ezt képviseli. Ez csak...egy baráti csevej lesz. Már, ha egy sárkánnyal lehet barátságosan cseverészni. Kis idő múltán elfogynak az emberek, és úgy hiszem, nem várok tovább. Bekopogok, de mivel nem jön válasz, egyszerűen benyitok az irodahelyiségbe. Regina az asztalánál ül, és kitartóan matat a gépén. Még csak fel sem pillant. Már ezzel sikerül felnyomnia bennem a pumpát. Hogy lehet valaki ennyire arrogáns? Ebbe fog belebukni előbb-utóbb, hogy mindenkinél jobbnak és többnek képzeli magát, azt gondolja, minden ember, állat és tárgy csak azért létezik, hogy az ő érdekét szolgálja, de senkit és semmit nem tart többre a cipőjére ragadt kutyaürüléknél.
Állok.
Várok.
Nézem.
Mikor végre kegyeskedik rám pillantani, szelíden elmosolyodok. Kérem az Urat, adjon még egy kis türelmet ehhez az eltévedt lélekhez. És hogy ne fektessem rá az asztalára, húzzam fel a szoknyáját és fenekeljem el az egyik irattartó mappával. Meglepő, de egy irodában igen sok mindent lehet eredeti fogalmuktól elérő dolgokra használni.
- Neked is szép estét. - mosolygok, aztán sajnos a lelkemben a harc az ördög és az angyal között az előbbi javára dől, amikor megszólalok - Nahát, mintha fogytál volna. Elkezdtél fogyókúrázni? Vagy csak eladtad az ördögnek, és már megfosztottak a lelkedtől? - teszek egy epés megjegyzést, majd beljebb lépek, és zavartalanul hajtom be az ajtót, de nem csukom be teljesen, egy résnyi hézagot azért hagyok. Az invitálására csak legyintek.
- Ugyan, ne is törődj vele. manapság nehéz jó takarítószemélyzetet találni, belőled pedig meg ne sértselek, de ki nem nézném, hogy különbséget tudsz tenni az ablaktisztító és a citromlé között. Amúgy meg annyira nem lehet koszos az a szék, de majd legfeljebb kitisztíttatom az öltönyömet - mosolygok rá, és eszméletlenül élvezem, hogy sikerült ellene fordítanom a saját szúrós megjegyzését. Nem, Regina kedves, ez nem az az este, amikor hagyom, hogy lerázz. Természetesen letojom mint kért, és csak azért is leülök, majd még mindig türelmesen forgatom a fejem, míg végül ismét megállapodik rajta jeges kék pillantásom.
- Gondoltam, hogy nagyon elfoglalt vagy, ezért nem válaszolsz. De látod, ezentúl nem is zavarlak ilyen bugyutaságokkal, mint e-mail küldés, meg telefon. Inkább eljövök személyesen. Akár minden nap, többször is megtehetem ezt. Ugye mennyivel jobb lesz, mint elolvasni egy e-mailt és megírni rá egy pár soros választ?
A feszültség már most szikrázik köztünk, és ha lenne egy dinamitos hordó valamelyikünk feneke alatt, feltételezem, az orrából kiáramló lángcsóvák, vagy a szemében tomboló pokoli tűz, ahogy rám villantja a szemeit simán porig robbantaná ezt a kócerájt. De én még mindig csak mosolygok és nagy sóhaj után összefűzöm magam előtt a kezeimet.
- Nos, akkor beszéljünk, Regina. Itt van a határidő. Hajlandó vagy végre meghallgatni az ajánlatomat, vagy inkább hagyod, hogy a kerület újjáépítésének keretein belül porig rombolják a kócerájodat? - kérdezem, és türelmesen várakozva nézek rá. Mikor érti már meg végre, hogy csak a javát akarom szolgálni? Mikor érti meg, hogy együtt többre megyünk, mint egymással hadakozva? Mert ugrálhat, de a kerületi vezetőség, a kormány, a hivatalok még mindig nagyobb befolyással bírnak, mint egy mezei klubtulaj, akkor is, ha van esetleg vagyona. Remélem sikerül legalább egy kicsit jobb belátásra bírnom, mielőtt még tényleg kihívja maga ellen a sorsot. Vagy igazán felhúzza az agyam. Nem tudom, mivel érne el rosszabb következményeket.

Szószám ◆ Megjegyzés ◆ Zene
✖ made by Artemis✖
Vissza az elejére Go down


avatar

Üzlet
Play by :
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
● Miss E. T. ○
Foglalkozás :
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
● Klubtulajdonos ○
Hozzászólások száma :
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
41

Logan & Regina - Iroda
Vas. Júl. 09, 2017 9:00 pm






Logan && Regina
Ez egy elég fárasztó nap volt, tényleg baromira elfáradtam, de az a barom is felhívott, hogy valamit elcseszett a könyveléssel. Nem is értem miért nem rúgom kia fenébe és már nem is kéne adnom apám szavára, ez az egész Logan úgy már kezd kicsit túlzott lenni. Ki a faszomat érdekli, hogy ő milyen híres és menő volt ekkor és akkor, ma már kiment a divatból és nem is volt nehéz rájönni, hogy milyen szarok a klubjai. Már kiöregedett, nem tudja hogy mi kell a mai fiataloknak, míg én pontosan azt adom nekik, amit ők elvárnak és amit ők akarnak. Nem tudom, hogy apám miért nem megy nyugdíjba, miért nem bízza rám a birodalmát, de abba pedig nem fogok belenyugodni, ha annak a beképzelt ficsúrnak fogja odaadni.. Mivel érdemelné ki? Csak harmincöt éves és semmihez sem ért, még csak egy klubbot sem tud vezetni. Bár leszarom, inkább most belemerülök a számok bűvös világába, vajon hol ronthatta el? Minden megrendelés le lett számlázva, az ablak csere is és a biztosítóval is el lett intézve minden, akkor tűnhet el pénz, ha valaki lenyúlja azt a kasszából.
Sóhajtva indulok ki a készülődő alkalmazottakhoz, péntek van és már készülnek, azonban mikor meglátnak sorba állnak.  - Gyorsak legyünk.. valamelyik szerencsétlen lop a kasszából. Lehet ez gyors vagy lehet ez lassú folyamat.. ha előlép az illető, akkor nem hívok rendőrséget és nem nézem át a biztonsági felvételeket. - közlöm velük mosolyogva, miközben mindegyik szemébe nézek. Biztosan az a húspult szájú vörös lotyó volt, azok szoktak lopni, a vörösök mindig is teljesen kifürkészhetetlenek. - Senki? - fintorodom el és nézek körbe, majd elindulok az irodám felé, amikor előlép a vöröske és kitálal, hogy beteg az édesanyja és azért kell neki a pénz. Elgondolkodtató, megrázó és sajnálatos, azonban ez nem az én gondom, elég magas a bérezés nálam, ezért nem is tudom elfogadni az indokot arra, hogy lopjanak.. - Hívjátok a rendőrséget és a papírokat hozd majd be. - mondom Frednek a jobb kezemnek, aki már tárcsázni is kezdett. Sok, sok kellemetlenséggel jár ez a munka, de már megtanultam én az ilyeneket kezelni.
Leülök a székembe, még csak pár perc telik el, amikor kinyílik az ajtó, eleinte nem foglalkozom vele, de aztán végül mikor kitartóan ott áll, rá emelem a pillantásomat. - Mily kellemetlen meglepetés. - mondom neki, majd a laptopomra emelem a tekintetemet. - Lehetőleg ne foglalj helyet, drága a bőr tisztítása. - mondom neki gúnyosan. Majd elmentem azt, amit csináltam és újra rá pillantok. Kár, hogy nem tud csak úgy lelépni, egyszerűen és gyorsan. - Azt hittem, hogy elég lesz, ha nem válaszolok az mailekre, meg ha levegőnek nézlek, de hát nem elég.. Miben segíthetek?

Vissza az elejére Go down
Re: Logan & Regina - Iroda
Vissza az elejére Go down
 
Logan & Regina - Iroda
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Lélek-kristály Iroda

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Livin in New York :: New York :: Manhattan :: Szórakozó helyek :: Jinx Club-
Ugrás: