Sok olyan dolog van, amit csak te tudhatsz rólam, amit senki másnak sem árultam el, még az ikertestvéremnek sem, Gina-nak. Te vagy a legfőbb bizalmasom, ám amióta "együtt vagytok" egyre kevesebb időm van veled lenni, kikapcsolódni és elbeszélgetni az élet aktuális marhaságairól. Ezért kezdtem el például szórakozásból Tinder-t használni, nem mintha olyan nagy szükségem volna valakire csak... Néha a sok tennivaló mellett amikor megállok egy-két pillanatra észre veszem, hogy mennyire hiányzol. Persze naphosszat nálunk vagy, de az mégsem ugyanolyan, amikor csak a testvéremnek szenteled az idődet. Jó persze, nem egyszer kértél már meg arra, hogy menjünk el együtt túrázni, de mindig az lett a vége, hogy Gina-t is hozni kellett, mert te elszóltad magad előtte és jönni akart. Nem haragszom rád ezért, csak tényleg jó lenne néha egy kis Gina mentes időszak, mert rengeteg dolgot meg kellene osztanom veled. Komolyan.

Egész életünkben össze voltunk nőve, még most is, hogy nem olyan régen össze jöttetek a legjobb barátommal Ben-el. Néha már hiányolom azokat a napokat amikor ő meg én csak egymással beszélgettünk, elszórakoztunk egy rakás vicces dolgon és olyasmiket beszéltünk meg, amiket te nem értenél meg. Azt szeretted volna, ha az egyetemen is ugyanazt tanulom amit te, hogy majd együtt fejezzük be az egyetemet, de én más pályát választottam magamnak. Míg te jogot tanulsz én a színészetet választottam. Nem mintha nem lenne meg hozzá az eszem, de történt valami ami az utolsó pillanatban megváltoztatta a döntésemet. Elhiheted, hogy anno nem direkt mondtam azt, hogy veled tartok, egy hónappal a beiratkozás előtt. Hogy mi volt ez? Mai napig sem tudod, de furdal néha a kíváncsiság, igazán meg akarod tudni, hogy mi vezetett ehhez az egészhez, de még mindig nem jöttél rá, hogyan tedd. Mégis mitől félsz? Hogy olyasmire jössz rá amire nem kellene?

Sosem jöttem ki veled igazán jól, rengeteget veszekedtünk amikor még a szülői "fészekben" laktál, de amióta elköltöztél... Képzeld nagyon hiányzol. Tekintve, hogy csak ritkán látogatsz meg minket minden alkalom olyan mint a Karácsony, a Húsvét és társaik. Egyre többet beszélgetek veled néha Facebook-on vagy személyesen is, ha  éppenséggel mindketten ráérünk. Tudod a távolság jót tett, neked és nekem is. Mert mindketten rájöttünk, hogy régebben a semmin is összekaptunk. Azóta számtalanszor nevetünk a történeteken, mert végre mindkettőnk feje lágya benőtt, én nem kötözködöm annyit veled te meg végre nyugodtabb vagy.