One belongs to New York instantly. One belongs to
it as much in five minutes as in five years.
Belépés

a városba
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Társalgó
szavak sokasága
Új posztok
hozzászólások



Ash & Sofia - party in the U.S.A.

judge me or not, i don't care EmptySofia I. Basora
Today at 11:07 am



I kissed a boy and I liked it

judge me or not, i don't care EmptyBlake W. Holden
Today at 10:36 am



Ruby and Wayne - Beautiful stranger

judge me or not, i don't care EmptyWayne Winston
Today at 10:23 am



Work through the night - Myna & Rea

judge me or not, i don't care EmptyMyna Rosegold
Today at 9:18 am



Játékpartner keresõ

judge me or not, i don't care EmptyMirabell Wagner
Today at 7:44 am



Ruby & Millie • kind hearts still break hearts

judge me or not, i don't care EmptyRuby Dayton
Today at 12:18 am



Unexpected journey - Melrose os & Darick

judge me or not, i don't care EmptyDarick Liam Kerrigan
Yesterday at 11:52 pm



Beköltözés az új albérletbe

judge me or not, i don't care EmptyMyna Rosegold
Yesterday at 9:48 pm



Myna történetei

judge me or not, i don't care EmptyMyna Rosegold
Yesterday at 7:29 pm
Lakosok
nyilvántartása
Csoport neve
Média 27 25
Diákok 35 30
Törvényszegõk 14 25
Bûnüldözés 9 15
Hivatal 5 7
Üzlet 13 15
Oktatás 7 5
Munkások 14 9
Egészségügy 11 14
Összesen 135 145
Ismerõs idegenek
New York utcáin
Jelenleg 26 felhasználó van itt :: 8 regisztrált, 0 rejtett és 18 vendég :: 2 Bots

Aston Miles, Aveline Everhart, Darick Liam Kerrigan, Erin Watson, Leo Drom, Myna Rosegold, Thaddeus Darnell Wright, Wayne Winston


A legtöbb felhasználó (78 fő) Kedd Jún. 04, 2019 9:02 pm-kor volt itt.

Share
 

 judge me or not, i don't care

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Re: judge me or not, i don't care   judge me or not, i don't care EmptyCsüt. Szept. 12, 2019 4:04 pm


Ewan and Becca
• • Before you judge me, make sure you're perfect.

Az adrenalin még mindig az ereimben lüktet, egyelőre fogalmam sincs, hogy kivel jöttem és hova, valahogy eddig nem ez foglalkoztatott. Nem mondom, hogy nem érdekel, mert hát de, valószínűleg, ha mindjárt lenyugszom, akkor majd elkezdhetek ezzel foglalkozni. Na, nem mintha bármi félnivalóm is lenne, annál már csak jobb lehet, mint aminek az előbb a részese voltam. A reakciójára vállat vonok.
- Dehogynem. Végtére is, ha te nem, más már csak elvitt volna, vagy nem? Nem ismerem túlzottan a társaságot, nem tudom, ki hajlandó ilyesmire és ki nem. Pechedre te voltál a legközelebb - mosolyodom el halványan. Igaz, az is közrejátszott, hogy úgy sejtettem, ő már korábban is észrevette, hogy nem annyira érzem magam kellemesen ennek a Quinnek a társaságában. A következő megjegyzésére pedig csak bólintok. Persze, hogy megvolt az oka. Ha nem lett volna ennyire nyomós az ok, akkor még kihúzom azt a kis időt és megkapom a pénzem is. A baj már ott kezdődött, hogy eleve undorodtam valamiért ennek a fószernek a kisugárzásától, arról pedig egy percig sem volt szó előtte, hogy komolyan fel akar vinni magához. Nem szoktam nemet mondani, csak akkor, ha tényleg erős indokom van rá. Kell a pénz, így is el vagyok maradva a múltkori vízszámlával, és mint tudjuk, nem szerencsés, ha tényleg elzárja a szolgáltató a vizet a lakásomban. Mellesleg a tulajdonos is valószínű, hogy páros lábbal rúgna ki az albérletből. Szóval így összegezve rájövök, hogy még mindig iszonyat nagy szarban vagyok, de ha minden jól megy, holnapra megoldódik minden.
Ez a pasas szerintem nem csak a dekoltált felsőm miatt pillantgatott az irányomba, persze biztos ez sem volt egy mellékes dolog, és igaz, többen figyeltek, gondolom már csak azért is, hogy összesúghassanak Quinn háta mögött, hogy máris új nője van. Ez volt a célja. Megkapta, bár nyilvánvaló, hogy amiatt, hogy mással távoztam, többet ártottam, mintsem használtam. Tulajdonképp leszarom, csak így jó elfilozofálgatni rajta, miközben hátrafelé haladok a kert hátsó zugai felé. Nem ár meglepetésként, hogy nem csak bókolgatni szeretne ezzel.
- Hát a hölgy mindenesetre biztos vérszemet kapott - sóhajtok színpadiasat és halványan elmosolyodom. - Mondjuk esélyes, hogy most jót kárörvend amiatt, hogy nem Quinnel távoztam a helyszínről - teszem hozzá, ahogy aztán elérünk az üvegajtóig. Gyanús, hogy nem a főbejáraton át jöttünk be a házba, szerintem nem egyedül lakik a drága. Gondolom az esélyét sem szeretné megadni annak, hogy bármiféle félreértésbe keveredhessen, habár már majdnem mindegy. A ma estét illetőleg.
- Wow - szalad ki a számon rögtön, ahogy körbenézek a helységben. - Fotográfia vagy festészet? - érdeklődöm, és ahogy beljebb értem, már észreveszem a festőkellékeket is. - Festészet - vonom le a következtetést és miután én is ledobtam a cipőmet, rögtön célba is veszem az egyik, fehér lepellel letakart képet. Kíváncsi természet vagyok, persze hogy ez az első. Azt viszont tudom, hogy a festők gondosan rejtegetik egy ideig a munkáikat, így az utolsó pillanatban megtorpanok és ránézek. - Remélhetőleg tehetségesebb vagy abban, mint a lakberendezésben. Szabad? - kérdezek rá mosolyogva és amíg nem engedi, persze nem libbentem még egy kicsit se fel a leplet. Kíváncsi lennék a munkájára, de most én tartozom neki, amiért elhozott, nem akarok illetlen lenni. Ha nagyon akarom, tudom azért türtőztetni magam. A berendezéssel kapcsolatban nincsenek rossz érzéseim, nem túl rendezett, de talán pont ebben van a varázsa. Simán eléldegélnék egy ilyen helyen. Az én lakásom sem a rendről híres, amint elpakolok, másnap semmit nem találok és ezen annyira felidegesítem magam, hogy újra mindent szétszórok a földre, tehát a következtetés: Nincs értelme rendet tartanom.
- Ilyen menet után csak bort. - Isten ments, hogy bármi alkoholmentessel mérgezzem magam. Közelebb sétálok hozzá, ahogy kérdést emleget, ami miatt abszolút nem tiltakozom, hiszen ha mással nem is, legalább ennyivel jövök neki, hogy meginterjúvolhat. Ha a megérzésem nem csal, szerintem sejti, hogy nem úgy voltam jelen a motorveresenyen, mint barátnő. Kezemmel intek, mikor megfordul, hogy persze, csak nyugodtan kérdezzen, de mikor belekezd, heves tiltakozásba kezdek.
- Dios mío, én nem vagyok együtt vele - vágok a szavába mielőtt még befejezhetné a kérdést. - Már csak az hiányozna. Csak… elmentem vele - húzódik az ajkam apró mosolyba, és amint szembe kerül velem, próbálom kiolvasni az arcából, hogy vajon sejti-e, hogy miről van itt szó. Nem hinném, hogy ő egy angyal, mellesleg valahonnan ismerős is, szerintem találkoztunk mi már, és ha így van, akkor pedig tisztában van azzal is, hogy mivel foglalkozom. Nem szégyenlem, abszolút, mellesleg itt tényleg nem prostituáltként voltam jelen, csak nem szeretem az emberek orrára kötni. Mellesleg tényleg úgy gondolom, hogy ha ilyen körökben mozog, mint ez a motoros banda, nem én vagyok az első nő ott, aki hivatásosként van jelen, vagy tévednék?
- Egyébként, nem ismerjük mi egymást valahonnan? - Ezt azért nem ártana kideríteni. Mert amennyiben igen, akkor az is lehet, hogy volt már dolgom vele. Néha már nem emlékszem mindenkire, akivel elmúlattam az időt. Jó pár olyan van, akivel pár percnél tovább nem is nagyon kell foglalkozni és hát szégyen van nem, hamarabb ismerném fel meztelenül, mint ruhában, és azon belül is nem éppen a felsőtestére értve.
Közben pedig az is megfogalmazódik bennem, hogy mi lenne, ha meghálálnám a mentésemet egy kis szórakozással? A bonbon mégsem annyira jó ötlet... Szerintem nem utasítaná vissza, és hozzá még talán kedvem is volna, ahogy így elnézegetem.
Amint kitöltötte a bort, mellé megyek, elveszem a poharat, belekortyolok, majd a derekam a pultnak támasztom és tekintetem a szájára, majd a vállának ívére irányítom. Egy percig sem leplezem, hogy éppen kikezdeni készülök vele. Megnyalom az alsó ajkam és aztán visszapillantok a szemébe. Nem is feltétlen kell tisztában lennie azzal, hogy mivel foglalkozom, habár ha véletlen olyan helyen fordulna meg, ahol én is, biztosan összefutnánk. Most ha ő nem tudja, hogy escortként és kurvaként keresem a kenyerem, nekem eszem ágában sincs vele megosztani. Azt sem, hogy kicsit úgy érzem, tartozom neki, bár nyilván nem hülye, le fogja vágni.
- Ha már így összehozott az élet, mit szólnál egy kis szórakozáshoz? - akasztom be az ujjam a nadrágja peremén és kisöpröm a hajam a nyakamból, amivel persze a dekoltázsom is egészen a látóterébe kerül. Ajkam félmosolyba hajlik és folyamatosan őt szuggerálom. Jó lenne, ha nem mondana nemet, akkor legalább nyugodtabb lenne a lelkiismeretem is.


Rebecca Sutherland
Törvényszegõk
Play by :
Rita Ora
Kor :
29
Foglalkozás :
prostituált
Hozzászólások száma :
19

judge me or not, i don't care Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: judge me or not, i don't care   judge me or not, i don't care EmptyKedd Szept. 03, 2019 3:36 pm


Becca & Ewan
A hangjából kiérződik a sürgetés, és bár enélkül is nyilvánvaló a szituáció, nem kerüli el a figyelmem az a tizedmásodpercnyi riadtság, ami végül felolvad abban a hozzátoldott kérlekben. Megteszem, amit kér, pláne, hogy ez után az elegáns mögém pattanás után nem is nagyon van más választásom – jobb is –, pillanatokon belül már száguldok is a hűs, puha éjszakában. Mögöttem az ismeretlen lánnyal, és Quinnel, aki ezért még nagyon fog haragudni egyszer, már ha egyáltalán sikerül most leráznom. Nem vagyok  elragadtatva, hogy a díszcsomagom még be is int neki, de talán igaza van, ahogy DiCaprio mondta a Once Upon a Time in Hollywoodban: kétszer úgysem akaszthatnak fel, nem igaz? Ettől jobban már Quinn sem kívánhat pokolra minket.
- Nem nagyon hagytál más választást - jegyzem meg, miután sikerül jókor, jó időben egy meredek kanyarral lefordulnom a versenyegyenesünkről, és néhány percnyi sightseeing tourt követően leparkolnunk a házam előtt.
A hangom egyáltalán nem mogorva, sőt, az arcvonásaimmal együtt arról tanúskodnak, hogy végtére is én is élveztem valamennyire ezt a kis kalandot, de azért azt sem hagyom, hogy biztos legyen benne: szerintem is jó döntés volt.
- De biztos megvolt az oka – teszem hozzá, felpillantva rá, mielőtt beinvitálnám a házba. Láthatóan váratlanul éri, de habozás nélkül igent mond. A közte és Quinn közötti viszonnyal nem igazán vagyok tisztában, csak a látottakból mazsolázhatok, de majd elmeséli, ha akarja.
- Szerintem, nem én voltam az egyetlen, aki többször is feléd nézett – mozdul aprót a szám sarka a félig feltett kérdés hallatán, miközben mutatom neki az utat. Nem a főbejárat felé irányítom, hanem a kapun túljutva, a kert felé sétálok, olyasmi ez, mint a színházakban a művészbejáró, ahogy az egyik diákom egyszer egy vicces-frappáns pillanatában megjegyezte. A kert szép és rendezett, bár így a sötétben annyira sok nem látszik belőle, csak amit a gyér, önműködő fények megvilágítanak.
- És ez nem csak egy rejtett bók volt – szélesedik egy kicsit a mosolyom, ahogy rájövök, akár így is értelmezhette, amit mondtam. – Quinn egy viszonylag belső körbe hozott be, ahol az új arcok mindig feltűnést és érdeklődést keltenek. Különösen, ha egy frissen megszakadt, többéves kapcsolat másik résztvevője is a társaság oszlopos tagja – magyarázom a szituáció lényegét, amibe belecsöppent, mert valahogy az az érzésem, hogy Quinn a maga részéről ezt elmulasztotta, mielőtt belerángatta. Most már csak az a kérdés, hogy tényleg egymásra akadtak-e valahol, és valóban bimbózó románc volt-e a háttérben, aminek most szintén elég csúnya vége szakadt, vagy… a másik verzió.
A mesedélutánom végeztével el is érjük az üvegajtót, ami egyből a hatalmas műtermembe nyílik.
- Parancsolj – intek a bejárat felé, miután kinyitottam a zárat. A helyiség tágas, középen hever a kanapé, vele szemben fotelek, és különböző csavarosan faragott székek a modellek számára; álló-, asztali-, és falra akasztott lámpák, az üvegfal előtt lustán lógó, félrehúzott függönyök, az egyik sarokban boros állvány, a másikban felfelé vezető csigalépcső. Az asztalon és a polcokon könyvek, üres vázák, és szétszórt festőkellékek sorakoznak, a falon néhány kép, jobbra egy szobrászsarok, itt-ott meglapuló, apró dísztárgyak, de ami elsőre magára vonzza a tekintetet, az az egy-két fehér lepellel letakart állvány, és a fal mellett sorakozó, hasonló sorsra jutott vásznak. Nincs túl sok elől hagyva, a többség hátul kuksol, egy gondosan elfüggönyözött rész mögött.
- Egy kicsit eklektikusra sikeredett a berendezés, de végül is sosem lakberendezőnek készültem – mosolyodom el, ahogy felkattintom az eldugott, apró fényeket, és közben fél szemmel figyelem, ahogy ismerkedik a hellyel. A cél az otthonosság volt, ahogy a kényelmes, vendégváró nappalival teljesen egybe olvadnak az alkotásra szánt terek; engem, akárhányszor belépek, mindig lenyűgöz a hely varázsa, de tudom, nem mindenkinek jön be ez a stílus, statisztikám bőven van, elvégre jó pár hölgyvendéget láttak már ezek a falak.
A cipőmet lerúgva a puha szőnyegre lépek, és egyből meg is célzom az italos részleget.
- Bort szeretnél, vagy inkább valami mást? – A magam részéről biztosan bort választok, az utóbbi években szinte semmi mást nem iszom, de nem akarom befolyásolni.
Azt egyelőre nem árultam el neki, hogy az arca ismerős valahonnan, az előbbi bemutatkozásunk nyomán a nevét legalább megtudtam: Becca. A probléma csak az, hogy sajnos cseppet sem segít. Én is csak az Ewant árultam el neki, bár nem hinném, hogy olyan körökben mozog, ahol felismerné a nevem, de azért ha nincs kedvem, nem szoktam kockáztatni.
- És lenne még egy kérdésem, remélem, nem lövök túl a célon, de eléggé foglalkoztat. Ha szerinted is fasz módon viselkedik Quinn, akkor miért vagy együtt vele? – veszek le két megfelelő poharat az italoknak, így nem vagyok vele szemben, csak néha pillantok vissza-vissza felé. – Ismerem a zsargont, hogy a rosszfiúk mindig vonzóak, és ez tény - hajlik apró mosolyra a szám széle -, de miért éppen ő? – folytatni egyelőre nem folytatom, pedig tudnám, de az ő válaszára kíváncsibb vagyok. Kendrát sem értettem, de őt meg aztán pláne.

Ewan Patrick Brooks
Oktatás
Play by :
Gaspard Ulliel
Kor :
33
Foglalkozás :
egyetemi professzor, festő-grafikus
Hozzászólások száma :
97

judge me or not, i don't care Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: judge me or not, i don't care   judge me or not, i don't care EmptyVas. Aug. 25, 2019 1:57 pm


Ewan and Becca
• • Before you judge me, make sure you're perfect.

A motorra, a férfi mögé pattanva kételkedem benne, hogy elindul-e, de valamiért nagyon bízom benne, hogy érti, ez most nem játék és nagyon nem vicc. Ami azt illeti, azt hiszem egy kicsit pánikba is estem, ki tudja, miért. Nem vagyok még hozzászokva az erőszakosabb emberekhez, azt hiszem, jobban ki kell képeznem magam önvédelemből is, mert tulajdonképp, bármikor belefuthatok egy hasonló ürgébe.
Kicsit azért valóban megkönnyebbülök, amikor meglódul alattunk a járgány, és persze bele is kapaszkodom az ismeretlen pasasba, főleg akkor, amikor nagyobb sebességre kapcsol és észre is veszem a miértjét. Ez a szerencsétlen utánunk jött és elég rendesen üldözőbe is vett. Mikor mellénk ér, a középső ujjam lendítem neki, de aztán gyorsan vissza is kapaszkodom, mert a motoros hősöm -hahah, hát nem gondoltam volna, hogy valaha majd ilyen is lesz- éppen be is veszi a kanyart.
- Háh! Puta madre! – mosolyodom el, mikor látom, hogy továbbhajt, mint mi. Ez meleg helyzet volt, nem mondom, de úgy tűnik elég rutinos motoros mögé pattantam fel, kurva nagy mázlimra.
Mikor lelassít és megáll, megvárom, hogy leszálljon és rögtön szemügyre is veszem, ahogy levette a sisakját, most már így közelebbről is. A szemei olyanok, hogy erről a férfiról el tudok képzelni bármi simlisséget. Olyan titokzatosak. Hm. Nem is tudom.
- Hát, én is kételkedtem, hogy elindulsz, de reménykedtem benne. Kösz – szólalok meg rekedtes hangon, aztán megigazítom magamon a felsőt, mert a nagy rohanásban még az is elcsúszott kicsit. Azért tényleg rendes volt tőle, hogy nem parancsolt le a motorról, végül is azt is megtehette volna, ha akarja. Nem ismer.
Körbenézek, nagyjából felmérem a terepet, hogy mégis hol lehetek, de eddig csak annyi van meg, hogy Manhattan és elég tehetős házak vannak erre. Már csak azt kell kitaláljam, merre induljak el. Míg ezen gondolkodom, viszont megszólal a férfi, akinek még a nevét sem tudom, amin kicsit meglepődöm.
- Jó, szívesen – vágom rá hezitálás nélkül. Egy italra mindig vevő vagyok, mellesleg jó lenne még kicsit kifújni magam, mielőtt hazaindulnék. Ez a nap amúgy is mínuszos már, mivel ennek a pöcsfejnek a pénze is ugrott azzal, hogy faképnél hagytam.
Megvárom, míg betolja a motort, addig észrevehetően megcsodálom a házat kívülről, majd zsebre tett kézzel utána megyek, ha valóban beinvitál.
- Láttam, hogy többször felém néztél – pillantok rá oldalra. – Ez a Quinn egyébként minden nővel ilyen fasz módon viselkedik? – érdeklődöm, ő biztos jobban ismeri, ilyen körökben eléggé tudják, ki, miféle. Azt viszont nem tudom, miért szemezett velem többször is a lent töltött idő alatt. Nem ismerem. Legalábbis nem igazán emlékszem rá, hogy lefeküdtem volna vele és valószínű, hogy így is van. Aztán ki tudja, bárhol összefuthattunk már.
- Ja, egyébként Becca vagyok – mutatkozom be, mert ezt még nem tettük meg. Beérve a házba pedig csak utána megyek és ott sem vagyok rest körülnézni. Még talán egy halk hümmentés is kiszalad a számon.
Azon már el sem gondolkodom, hogy az előbbiből tanulhattam is volna és leléphetnék inkább haza, mintsem még egy férfi otthonába is besétálni. Végtére is mindegy, nem ez az első alkalom, hogy kettesben vagyok egy férfival, de talán egy ital nem árt, mellesleg ha már kimentett onnan, jövök neki egyel. Majd még kitalálom, mivel is háláljam meg. Mondjuk egy cuki kis bonbonnal?!


Rebecca Sutherland
Törvényszegõk
Play by :
Rita Ora
Kor :
29
Foglalkozás :
prostituált
Hozzászólások száma :
19

judge me or not, i don't care Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: judge me or not, i don't care   judge me or not, i don't care EmptyVas. Aug. 18, 2019 2:03 pm


Becca & Ewan
Nem rajongok az utcai versenyekért, de kár lenne letagadni, hogy ilyenkor dübörög igazán az adrenalin, és minden mást egyetlen távoli, tűhegynyi ponttá zsugorít a fejemben. Csak az itt és most létezik. A jellegzetes motorzaj, az égett gumiszag, és a kétszázötven fölötti sebesség, ami másodpercenként több mint hetven méteres száguldást jelent.
Nem véletlen, hogy éjszaka szervezik, és mindig olyan helyen, ahol a forgalom minimálisra szűkül, legalábbis a kaliforniai baleset óta, ami több tucatnyi civil áldozatot követelt, az ilyeneket részesítem előnyben. Nem vagyok megszállott, nem követem az elit futamokat városról városra, és nem is üzletelek drogbárókkal, korrupt politikusokkal, maffiózókkal, a korrupt zsarukat leszámítva, róluk tudok, és a jól megkent, áldásos közreműködésük nélkül, nem is nagyon kerülhetne sor ezekre a kisebb versenyekre sem. Még így is előfordul, hogy olykor hamarabb lefülelnek, mint kellene.
Egyelőre még tiszta a terep, a futamnak vége, már csak a pénzt számolgatják. Ma nem nyertem, de még csak a dobogón sem végeztem, igaz, nem sokkal csúsztam le a harmadik helyről.
Quinn viszont formában van. Nemcsak a futamot nyerte meg, de úgy látszik, egy héttel azután, hogy Kendra kitette a szűrét, már talált is újabb áldozatot, akit persze magával is hozott, és a jelek szerint mindent megtesz, hogy mindenkivel elhitesse – de leginkább Kendrával –: részéről cseppet sem fájlalja a történteket.
Hangos, pökhendi viselkedés, kihívó célzások, és persze az egyértelmű birtokbavétel jelei. Ha tippelnem kéne, egy órán belül matt részegre issza magát a nyereményből, és a festett hajú barátnője nem lesz túl boldog, vagy...  A gondolat félúton elveszik, ahogy a járgányomra ülve újra feléjük pillantok. A lány mintha kezdene kevésbé örülni a kitüntetett figyelemnek. Érdekes, pedig a legtöbb bigét ilyenkor le sem lehet vakarni a faszijáról. De végül is nem az én dolgom.
Általában véve nem nagyon érdekel senki magánélete, de Quinn és Kendra olyan oszlopos tagjai a futamoknak, akikről nem lehet nem tudomást venni. Ahogy a most köztük dúló háborúról sem. Mindenki érzi. Mindenki látja. Viszont mégsem ez az, ami újra és újra arra késztet, hogy megkeressem őket a tekintetemmel. Az utóbbi egy órában már sokadszorra kapom rajta magam, hogy a bőrnadrágos bigét bámulom. Szép és feszes látvány, nem kérdés, de másokkal ellentétben engem inkább az arca foglalkoztat. Emlékeztet valakire. De bárhogy próbálom felidézni, fogalmam sincs, hogy hol láthattam korábban.
Vajon a felismerés kölcsönös lehet? Valamiért izgat a kérdés, és nem is tartana sokáig kideríteni, elég lenne csak odagurulni hozzájuk, de Quinn társaságára nem vágyom, pláne most, hogy győzött is. Ez a tény csak ront a tolerálhatóságán, és úgy látom, a nője is egyre nehezebben bír vele. De. Nem az én dolgom.
Ráhajolok a kormányra, ideje nekem is lépnem a helyszínről. A legtöbben mostanra már elpárologtak, én sem akarom megvárni a zsarukat. Beindítom a motort, de még ekkor is az jár a fejemben, hogy egyáltalán nem tetszett, amit utoljára láttam, az már akárhonnan nézem, durva volt, és az erőszak mellett nem szeretem csak úgy elfordítani a fejem, de hát, van, aki ezt szereti, és igyekszem meggyőzni magam, hogy a szőkeség is ezek közé tartozik, különben még képes vagyok, és olyasmibe avatkozom, amibe nem lenne ajánlatos. Bizonyára nem véletlen van vele.
Elindulok, de mielőtt kámforosítanám magam, hirtelen ötlettől vezérelve, úgy döntök, egy félkörívet leírva megfordulok, és épp csak annyi időre állok meg az utca túloldalán, míg egy utolsó, közelebbi pillantást vethetek a nőre, de a rám vetülő tekintete, és ami ez után történik, meglep annyira, hogy elfelejtsek tovább hajtani. Már-már odaszólok Quinnek, de mielőtt megtehetném, a lány megelőz. Olyan gyorsan pattan fel mögém, és kiált fel, hogy tűnjünk el innen, hogy nincs sok időm mérlegelni. De nincs is igazán mit.
Nem válaszolok, csak azt teszem, amire kér: gázt adok. Hamar el is száguldunk a helyszínről, még mielőtt tudatosulna bennem, hogy konkrétan az egyik versenytársam, a friss bajnokunk még frissebb barátnőjét lovasítom éppen. Nem biztos, hogy életem legbölcsebb húzása, de legalább a bűntudat miatt nem kell sokat rágódnom.
Számítok rá, hogy Quinn nem hagyja ennyiben, és már csak büszkeségből is utánam ered, szóval csajszi ide vagy oda, szépen rákapcsolok. Úgy érzem, tisztában van vele, hogy jobb, ha erősen kapaszkodik, nem kell külön szólnom neki, bár valószínűbb, hogy csak ösztönösen, mintsem az ilyen tempóhoz hozzá lenne szokva, nem ott és nem úgy fog, ami erről árulkodna.
Ezen a részen még egy ideig nem tudok lekanyarodni, amitől az egésznek olyan feelingje van, mintha a verseny második körébe csaptunk volna, Quinn nem sokkal lemaradva tőlem szintén hajtja a lóerőket, de nem akarok párbajozni vele, amint van rá lehetőség, lassítok, és élek is egy éles jobbal, hogy a város belseje felé kormányozzam magunkat. Elég zabos lehet, szükség van egy jó húszperces bolyongásra, mire le tudom rázni, és biztos vagyok benne, hogy néhány másik motorosnak hála, elvesztette a nyomunkat.
Pár perccel később leállítom a járgányt, leveszem a sisakom, és a hölgyemény felé fordulok, ha kell, őt is lesegítem, remélem, nem fagyott rá teljesen a motorra.
- Ez bátor húzás volt – jegyzem meg a pillantását keresve. Az arcom egyelőre nem árul el túl sok érzelmet, hogy haragszom-e, amiért belekevert, vagy inkább dicséretnek szántam. - Gyere, meghívlak egy italra. Attól felmelegszel egy kicsit. - Nem kérdés volt, hanem ajánlat. Mégpedig olyasféle, amit bármikor visszautasíthat, elvégre körülöttünk egyetlen bár sincs, bizonyára feltűnt neki, hogy ez egy lakónegyed, nem olyan szegényes házakkal. Én pedig egy idegen vagyok, akit most lát először, viszont épp az előbb húztam ki egy helyzetből, amiről kettőnk közül ő tudja jobban, hová vezetett volna.
Beljebb tolom a motort a ház mellett álló garázsba, addig kap némi gondolkodási időt.

Ewan Patrick Brooks
Oktatás
Play by :
Gaspard Ulliel
Kor :
33
Foglalkozás :
egyetemi professzor, festő-grafikus
Hozzászólások száma :
97

judge me or not, i don't care Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: judge me or not, i don't care   judge me or not, i don't care EmptyVas. Aug. 11, 2019 5:20 am


Ewan and Becca
• • Before you judge me, make sure you're perfect.

Akivel vagyok, folyamatosan a seggemet fogdossa. Esküszöm, minden második percben. Kezd már felidegesíteni. Nem azért, mert nem vagyok hozzászokva, csak egyszerűen ez egy kibaszott escort meló lenne, nem kurválkodás, és abban is állapodtunk meg, hogy maximum csókig megy a dolog, mert mégis az újdonsült nőjét kellene eljátszanom. Persze, ebbe még a seggmarkolászás belefér, de az imént majdhogynem a mellem fölé húzta a felsőmet, amit azért már nem hagytam szó nélkül. Diszkréten morogtam oda neki, hogy észnél legyen.
Az egyik résztvevővel már többször összefutott a pillantásom, a tekintetében valami furcsaságot véltem felfedezni, és pont ezt a mozzanatot is elkapta.
Ettől függetlenül viszont nem is olyan rosszak ezek az illegális motorversenyek. Az adrenalin még így kívülről nézve is a bőröm alá furakszik, el sem tudom képzelni, mit érezhetnek a nyeregben, kétszázhúsz feletti száguldásnál.
Az utolsó is befut, majd észreveszem, amint a nő pont errefelé pillant, úgyhogy csak hogy ez a kretén is elégedett legyen, szembefordulok vele és gondolkodás nélkül lesmárolom. Az emberek már kezdenek elszáguldozni a helyszínről, ahogy véget ér az egész. Lehet, hogy leadták a forródrótot, hogy a zsaruk rájöttek erre az új helyszínre és éppen errefelé tartanak.
Ismét felém néz. Felé nézek. Pár másodpercig még állom is a tekintetét. Mi a francot néz? Talán ismerem? Végül is, az is lehet, hogy már lefeküdtem vele. Nem hiszem, hogy ide olyan tisztességes arcok járnak, akik életükben egyszer sem fizettek nőért, sőt…
- Na, gyere cicamica, hazaviszlek magammal – suttogja hátulról a fülembe, én pedig megborzongok, ahogy a keze már a nadrágomban matat. Az elejétől kezdve nem szimpatikus a faszi, van egy olyan beütése, ami emlékeztet valakire, akihez nem fűződnek jó emlékeim.  
És néz.
Elveszem a kezét, de két percen belül újra a csípőmre simítja , most már kicsit erőszakosabban, szorosan simul hozzám, a nyakamba liheg, elundorom.
- Vedd le rólam a kezed – sziszegem a fogam között alig láthatóan, majd egy pillanat alatt fordít magával szembe és ragadja meg az államat.
- Itt én mondom meg, mit csinálsz. Ha azt mondom, most azonnal letérdelsz itt ellőttem és leszopsz, akkor leszopsz. – A szorítása az államnál egyre erősebb, végül mikor elenged, nagyot nyelek.
- Nem vagyok kurva. – De, az vagyok, de nem most. Perifériából közben érzékelem, ahogy egy motor megáll az utca túloldalán, amire oda is pillantok, de csak éppen, hogy arrafelé biccentem a fejem. Az a férfi az, akivel az utóbbi egy óra alatt már többször összenéztem. Vajon azért jött közelebb, mert közbe akar lépni? Kétlem.  – A nőd már így is elég féltékeny, ahogy láttad, elég lesz – mondom halkan, ezúttal határozottabban, de csak nem marad, ezzel talán csak még inkább felpaprikázom. Erőszakosan ragad meg és szünteti meg a távolságot közöttünk, hogy aztán követelőzve csókolna meg, de mielőtt megtenné, meglendítem a térdem és egyenesen ágyékon rúgom, majd felismerve gyorsan a helyzetet, átrohanok az utca túloldalára és egy pillanat alatt egy másik ismeretlen pasas mögött termek a motoron.
- Gázt! – veregetem meg a vállát kicsit, hogy menjen innen, amilyen gyorsan csak tud, mert ha ez a fasz lerángat innen, szerintem nekem végem. – Húzd már meg azt a nyomorult gázt! – üvöltöm most már túl a motorok zsivaját, majd a válla fölé hajolok, hogy jobban halljon. – Kérlek – mondom, majd a kezeimet átkulcsolom a mellkasa alatt, jó erősen, és ahogy egyre gyorsabban haladunk, a fejemet is a hátának döntöm kicsit. Fogalmam sincs, hova a francba megyünk, de nem is érdekel, annál csak jobb lehet, mint ezt a faszt eltűrni ott…


Rebecca Sutherland
Törvényszegõk
Play by :
Rita Ora
Kor :
29
Foglalkozás :
prostituált
Hozzászólások száma :
19

judge me or not, i don't care Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: judge me or not, i don't care   judge me or not, i don't care Empty

Ajánlott tartalom


judge me or not, i don't care Empty
Vissza az elejére Go down
 

judge me or not, i don't care

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Livin' in New York :: Valahol máshol :: Múlt és jövõ-
^
ˇ