One belongs to New York instantly. One belongs to
it as much in five minutes as in five years.
Belépés

a városba
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Társalgó
szavak sokasága
Új posztok
hozzászólások



bae & bell || love runs out

Helyre tudom hozni! - Chris & Hendery EmptyBailey E. West
Today at 12:32 pm



Foglalt keresztnevek

Helyre tudom hozni! - Chris & Hendery EmptyKaylee Hill
Today at 11:46 am



Avatarfoglaló

Helyre tudom hozni! - Chris & Hendery EmptyKaylee Hill
Today at 11:43 am



Munkahelylista

Helyre tudom hozni! - Chris & Hendery EmptyGrace E. Hoover
Today at 11:02 am



Foglalt vezetéknevek

Helyre tudom hozni! - Chris & Hendery EmptyGrace E. Hoover
Today at 10:53 am



Elkészültem az elõtörténetemmel...

Helyre tudom hozni! - Chris & Hendery EmptyGrace E. Hoover
Today at 10:47 am



Like the cat and the rat

Helyre tudom hozni! - Chris & Hendery EmptyMilo Morris
Today at 10:46 am



Játékpartner keresõ

Helyre tudom hozni! - Chris & Hendery EmptyLenore Furukawa
Today at 9:42 am



Welcome in my crazy mind

Helyre tudom hozni! - Chris & Hendery EmptyMadelaine Riggs
Yesterday at 11:59 pm
Lakosok
nyilvántartása
Csoport neve
Média 29 23
Diákok 29 30
Törvényszegõk 13 25
Bûnüldözés 10 16
Hivatal 6 6
Üzlet 12 17
Oktatás 6 5
Munkások 12 7
Egészségügy 11 13
Összesen 128 142
Ismerõs idegenek
New York utcáin
Jelenleg 28 felhasználó van itt :: 9 regisztrált, 0 rejtett és 19 vendég :: 2 Bots

Bailey E. West, Dalton Simmons, Daniel S. Ramsay, Elias Anderson, Ezra O'Neal, Grace E. Hoover, Jay Cameron, Lenore Furukawa, Mallorie Dupeyrón


A legtöbb felhasználó (78 fő) Kedd Jún. 04, 2019 9:02 pm-kor volt itt.

Share
 

 Helyre tudom hozni! - Chris & Hendery

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Helyre tudom hozni! - Chris & Hendery   Helyre tudom hozni! - Chris & Hendery EmptyKedd Jún. 11, 2019 3:47 pm



Chris & Hendery


Már majdnem felszállt a metróra mire megszólalt a telefon a zsebében. Ezzel persze kisebb szívinfarktust hozva rá. Főleg, mikor a képernyőn a főnöke nevét pillantotta meg. Gyorsan végig is futott az agyán, hogy na, vajon mit nem csinált már jó? Félve veszi is a füléhez a telefont, arra számítva, hogy most jön az, hogy végleg megsüketül, mert lekiabálja a fejét. – Ne, Sajangnim! – szólal is bele, érdeklődve, hogy mit szeretne, ezzel is megcsillogtatva a koreai nyelvtudását. Na, nem mintha annyira benne lenne a dologba, de ezt pont hallotta valamelyik drámából tegnap este, és ha minden igaz, akkor ez a megfelelő módja a megszólításnak. Bár elégé bele van keveredve, hiszen talált rá egy másik kifejezést is, ami az angolnak megfelelő ugyan, de a két megszólítás más rangot jelent elvileg. Mindenesetre reméli, hogy ezt a próbálkozást pozitívan veszi, még ha nem is mondott jót a két szó közül. Meglepetésére nem szidás miatt kapta a hívást, hanem hogy hozzon el valami dokumentumot. Ő? Miért is? Mármint érti ő, hogy a titkára és ez is a feladatai közé tartozik, de mire ő hatszor átszáll megfelelő közlekedési eszközre és megleli azt a mappát, addigra sok idő telik el. Nem lenne egyszerűbb, ha Chris autóba ülne és ő menne érte? Na, mindegy is, nem áll le vitatkozni, csak nagyba helyesel, és akkor tervet módosít. Először is, megnézi, hogy merre is található a kapott cím, majd már keresi is megfelelő járművet hozzá. Lehet nem ártana jogsit szereznie, akkor lehet még céges járgányt is kapna, csak hogy ne késsen még véletlenül sem.

A Google térkép utasításait követve el is jut a megadott címre. Hát, kellett vagy öt perc mire összeszedte magát az ámuldozásból és a csengőhöz sietett. Hát, ha a kinti tevékenysége nagy csodálkozás volt, akkor nem is tudja, mit mondjon arra, ami bent fogadta. Ők se laknak kis lakásban, de azért mégis csak egy semmi ehhez képest. Tátott szájjal nézelődik is, közben igyekszik nagyon nem lemaradni a komornyiktól, de minden olyan fényes, és drága és nagy és ezeket egyáltalán merik is használni? Ő biztos, hogy még egy székre se merne itt leülni. Minden olyan elegáns, kissé mondjuk már rideg, nem túl sok meleg, családis dolgot lát itt. De azért szívesen elélne itt.

A dolgozószobába érve, már lát is a dolgához. – Kék mappa, asztal jobb sarka. – ismételgeti magának az információt, ám mikor az asztalhoz ér, csak hat olyan mappát talál, amire illik ez a leírás. Egyáltalán mit is keress? Mire ezekbe bele olvas, hogy megtalálja a megfelelőt és visszamegy a céghez, addigra lemegy a nap, most mit tegyen? Mindet nem viheti el, vagy igen? Nehéz kérdés. Érzi is, hogy fő a saját levében. Talán, ha gyorsan átfutja, a lényegesebb szavakból csak rájön, hogy melyiket is keresi. Néha használhatnának más színt is, mondjuk az ilyen esetekre. Gyorsan átpörgeti az összeset majd csoportosítja, hogy melyik van a legközelebb ahhoz, ami nekik kell. Mire a végére jut, már nem tudja, hogy a harmadik, vagy a negyedik tartalmazta azt, ami a legmegfelelőbb, de az időt elnézve már lassan késésben van, így felkapja az egyiket a kettő közül, majd rohan is, hogy elérje a buszt. Ha tudja, hogy ma tesi órát tartat vele, akkor ráért volna az irodában átöltözni. Ilyen melegben nem jó vicc öltönybe rohangálni. Főleg egy ilyen drága darabban.

Lihegve tér is vissza az irodába és teszi is Christopher asztalára miközben kifújja magát. Majd már fordul is, hogy menjen kávét készíteni maguknak. Na meg, hogy elrohanjon venni a büfébe valami gyors harapnivalót. Ideje se volt ebédelni még, a gyomra pedig háborog is miatta. Így se valami nagydarab, már ami szélébe illeti, hosszába már más kérdés. –Önnek hozzak valamit a kávé mellé? – fordul még vissza az ajtóban. Nem hiszi, hogy igen lesz a válasza, de inkább most mondja, minthogy kétszer forduljon.  Aztán amint megkapta a választ már ott sincs. Reméli, hogy nincs nagy sor a kávézóban, mert nem akarja még ezzel is húzni az időt.




Leave It | 642 |  Helyre tudom hozni! - Chris & Hendery 1471401822 | @


Hendery De Zhong
Diákok
Play by :
Dylan Wang
Kor :
20
Hozzászólások száma :
26

Helyre tudom hozni! - Chris & Hendery Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Helyre tudom hozni! - Chris & Hendery   Helyre tudom hozni! - Chris & Hendery EmptyKedd Jún. 11, 2019 4:43 pm



Egyszer ilyen is van

-
Nagyon fontos a menetrend betartása. Minden előre megvan tervezve, le van papirozva, így nem történhet megcsúszás, csak akkor, ha valaki hibát vét a rendszerben.
Ma nagyon fontos megbeszélésre vagyok hivatalos a marketing részleggel. Úgy vélem, hogy minden üzletnek ez a kulcsa, hiszen ha hallani a Hyundai-ról, akkor az azt jelenti, hogy létezik és működik. De fontos az is, hogy mit mondanak a cégről, az autókról, motorokról, különféle járművekről, mert bár nincs olyan, hogy rossz reklám, de olyan igen, hogy nem megfelelő előadás. Sajnos, ha valamit nem a megfelelő módon mutatunk be a fogyasztói társadalomnak, akkor arra jobban fognak emlékezni, mint ha valamit jól teszünk. Tehát ezért is fontos, hogy minden a helyén legyen.
Sok munka borul a nyakamba és bár nehéz, de bekell vallanom magamnak, hogy Hendery itt léte bizony jelentősen csökkenti az esélyét a munkában való összeroppanásomnak. Alig két hete, hogy apámék elutaztak, most pedig ismételten az államokon kívül tartózkodik üzleti megbeszélés miatt és rám bízott sok egyéb feladatot a meglévők mellé.
Ma délután tehát összeülök a marketingigazgatóval és a legjobb csapatával, hogy kieszeljünk valami újat és innovatívat, amire felfigyel a hallgatóság. A Kia sok vevőnket elviszi és bizony felkell kelteni az érdeklődést az emberekben. Ma tehát a feladat egy új üzleti terv megalakításának kezdeteinek megtárgyalása.
Már van pár ötlet az új modellel kapcsolatosan, a dizájn részét már kidolgozták, a szlogen pedig a családbarát mivolta lesz, egy új arculattal. A termék már kész, már csak azt kell kitalálni, hogy hogyan adjuk el.
Egy nagyon fontos dokumentum sorozat maradt apám dolgozószobájában, ami lényegében az egész tervezetet tartalmazza minden apró részlettel, valamint a pénzügyekkel kapcsolatos becsléseket, rengeteg számot és rengeteg információt. A költségvetés mindig nagyon fontos, ezért is van mindig jelen egy pénzügyi munkatárs is a megbeszéléseken, hogy az anyagi vonzatát is tisztán lássuk.
A meeting előtt még számos más feladatom is van, többek között egy korábbi partnereknek tartott prezentáción készült jegyzőkönyvet is átkell még futnom, mivel jelezték, hogy kivetnivalót találtak, ennek pedig jobb szeretek én magamnak utána nézni.
Sokan mondják, hogy a főnöknek kel la legkevesebbet dolgozni és ő keres a legtöbbet. Az igazság viszont az, hogy bár csak annyi látszik, hogy egész nap papírokat tologatok és emberről-emberre járok, ez valójában rengeteg időt vesz igénybe. Egyébként sem vagyok a híve a semmit tevésnek.
Hendery számát hívom, amint beleszól, észre sem veszem a koreai megszólítást, pedig megkéne lepnie, ilyesmiben nem sűrűn van részem. Annyira belemerülök a probléma megoldásába, hogy elhalad fülem mellett ez a két szó. Vele ellentétben angolul szólalok meg és így adok ki minden fontos információt a dosszié megtalálásához és bízom benne, hogy jó kezekben van a feladat.

Meredten nézem a laptopomon megnyitott diasort, melyet bár értek, hisz én állítottam össze, de számokon és képeken kívül mást nem tartalmaz és bizony annak a dossziénak a tartalmával nyerne csak igazán jelentőséget. Igyekszem visszaemlékezni miket is foglal magába a sok kép, de felülkerekedett rajtam mostanság a fáradtság és bevallom sokszor el is kalandozom, főleg, hogy mindig eszembe jut, most nem itt szeretnék lenni, hanem Aiden-nel. Ez mindig meglep, hisz eddig a munka egyet jelentett életcélommal azzal, amit szeretnék, most azonban bár élvezem minden percét, mégis ilyen gondolataim támadnak. Tehát nem éppen megfelelő a teljesítőképességem, amit egy egészséges életmóddal könnyen lehetne orvosolni, de amíg a kávé jelenti az étkezést, folyadékot és alvást is egyben, addig ez nem igen lehetséges.
-Köszönöm-hagyok ennyi időt a beszélgetésnek és már csapom is fel, hogy a lapok közé tekinthessek és bár ismerős minden, mint olvasok, mégis egy nagyon rossz érzés kezd maga köré vonni.
-Nem és te sem ihatsz, a következő fél órában biztosan nem-nézek fel rá szikrázó tekintettel. Igazából nem rá vagyok mérges, reálisan látom a helyzetet és én felejtettem otthon a papírokat, így magamat hibáztatom. Nem lenne tragédia, ha elkéne halasztani a megbeszélést, azonban a szűkre szabott időmbe nem igen tudok más időpontot találni, hogy megejtsük és már erre a napra van felépítve a tervezet. A munka pedig nem tud elkezdődni, tehát hátráltatva lesz, méghozzá általam, ha most nem teszek valamit. -Rossz dossziét hoztál el, ezért most arra kérlek, hogy próbáljunk meg visszaemlékezni amire csak tudunk, a számokat tartalmazó táblázatokat utólag is eltudom nekik küldeni, azonban jó lenne a lényegi részre visszaemlékezni. Te is láttad, hogy mi áll bennük-dörzsölöm meg halántékomat, majd ketté hasad a fejem és képtelen vagyok gondolkodni.- Ülj le-utasítom még, hogy neki állhassunk a munkának
Hendery | valami biztos lesz Very Happy |  
CYN

Christopher Nam
Diákok
Play by :
Joshua Hong
Kor :
23
Foglalkozás :
Tanuló, CEO
Hozzászólások száma :
130

Helyre tudom hozni! - Chris & Hendery Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Helyre tudom hozni! - Chris & Hendery   Helyre tudom hozni! - Chris & Hendery EmptyKedd Jún. 11, 2019 7:41 pm



Chris & Hendery


Egészen meglepi a főnök hívása és már lelkét a szidásra készíti fel, mert tuti, hogy valamit rosszul csinált a minap, vagy épp az, hogy valamit nem csinált meg és ezt telefonba óhajtja közölni vele, hogy nehogy a szeme elé merjen menni a nap folyamán.  Torok köszörül, aztán veszi is fel, hogy mézes-mázos hangon szóljon bele, méghozzá koreaiul. Reakciót sajnos nem kap rá, ahogy szidást se, csupán egy feladattal bízza meg. No lám, eddig még az irodában se látta szívesen, most meg egyenesen a házába küldi egy fontos dokumentumért. Hát ilyen nagyot nőtt volna a szemében ez alatt a kevéske idő alatt? Mindenesetre nem tudja, hogy ennyire mennyire örüljön, vagy sem, hiszen azért nem éppen a cég szomszédságában van az a bizonyos villa, amit meg kell látogatnia. Nagy nehezen oda is szenvedi magát és kíváncsian nézeget ki a busz ablakán. Ezen a környéken még életében nem járt, és lehet, hogy nem is sűrűn fog, ahogyan a Nam palotában se. Mondjuk amennyire kacifántos az idevaló jutás nem is sajnálja.

Amint kicsodálkozta magát kívül és belül egyaránt, megy is megkeresni az említett dolgot. Igen ám, csak azt nem mondták, hogy abból a kupacból neki melyiket kell vinnie. Mert jobbról van mindjárt hat is kék borítóban. Hirtelen nem is tudja, hogy ez most egy komoly teszt, vagy egy nagy szívatás, de azért nekiáll átlapozni őket. Ez viszont időbe kerül, és hiába tűnik úgy, hogy megvan a megfelelő, idő hiányában nem is nézi mit sikerül felkapnia, hiszen már mindjárt indul is a legközelebbi megállóból a busz, ami két utcasaroknyira van. Utána elég későn jön másik és neki minden perc számít, így fej vesztve rohan is, hogy elérje azt. Az biztos, hogy ha már lesz egy éve, hogy Christopher keze alatt dolgozik, akkor követelni fog tőle egy autót, illetve a jogosítvány árának a térítését, hiszen az is egyfajta szükséges képzésnek számít. Utána már ugráltathatja kedve szerint.

Lihegve ér is be végül és lepakolja a kért dossziét Chris elé, majd menne egy kis energia pótló után nézni. Ám, az ajtónál nem jut tovább. – Pardon? – vonja is fel a szemöldökét. Mi az, hogy nem ihat? Nem is szokott csak egyet inni, az még nem bűn, nem? Ennyit megengedhet saját magának. Meg is mondaná neki a magáét, ha a másik nem nézne rá ilyen dühösen. Megint rosszat tett? Mit csinált már megint? Érzi, ahogy a homloka verejtékes lesz. Most tuti nagy bajban van. Teljesen le is fagy amint hallja, hogy mi a helyzet. Mi? Rosszat hozott? De hisz át is nézte őket. Kellett neki kapkodni, mellé nyúlt. Sóhajtva húzza is mellé a széket, hogy rálátása legyen a dolgoknak, hogy a képeket látva ő is tudjon elmélkedni a dolgokon. – Hm… Nem tudom, mennyit tudok segíteni, de arra emlékszem, hogy… - azzal egy nagy levegőt véve sorolja is szépen, ami eszébe jut a számokról és a képekről. Szinte, mint egy beszélő Wikipédia sorolja is a kocsi tulajdonságait, a nagyságát, a külső és belső paramétereit, illetve, hogy hova milyen anyagot terveztek alkalmazni, azt milyen stílusban és, hogy nagyjából mi mennyibe fájna. – Bár szerintem ez így túl unalmas. Értem én, hogy a család autója, de éppen ezért túl letisztult az egész. Egy üzletembernek talán megfelel, de egy családban több szín is elfér. Ha valami egyedit akar, akkor szerintem nem csak kívülre kell élesebb színeket tenni. Így semmi új nincs benne. Az autóipar olyan, mint a telefon. Lassan már senki nem tud újat mutatni és egymást másolják a cégek. De szerintem ahhoz, hogy valami újat lehessen mutat, régi dolgokat is belehet vonni. Ne haragudjon meg uram, de ha én családi autó vásárlására fognám a fejem, akkor nem ilyenre vágynék. Nincs benne semmivel se több, mint mondjuk egy kisebb összegű autóban. Az a lényeg, hogy a belsőtér is megfogja az embereket. Ha Ön vesz egy telefont mit néz meg előbb? Az árát vagy a tudását? Néha van, hogy az olcsóbb jobb, mert többet nyújt, jobb a kamerája, nagyobb a tárhelye, míg a másik egy butított verzió, mégis, a márkanév dob az árán. – pislog rá és reménykedik, hogy semmi rosszat nem mondott és nem haragszik meg rá, amiért olyanba pofázik bele, ami nem is az ő szakköre. Sajnos még nem ért sokat a dologhoz, csak azt tudja mondani, ami neki az eszébe jut róla.



Leave It | 698 |  Helyre tudom hozni! - Chris & Hendery 1471401822 | @


Hendery De Zhong
Diákok
Play by :
Dylan Wang
Kor :
20
Hozzászólások száma :
26

Helyre tudom hozni! - Chris & Hendery Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Helyre tudom hozni! - Chris & Hendery   Helyre tudom hozni! - Chris & Hendery EmptyHétf. Júl. 22, 2019 11:15 am



Egyszer ilyen is van

-
Nem figyelek fel a számonkérésére, arra az egy kérdőszóra, amit a kávé megtagadása vált ki belőle. Feszült vagyok és eléggé elhavazva a munka miatt ahhoz, hogy ne üsse meg fülem a tiszteletlensége, ám nem ez az oka, hogy izzó tekintetet villantok rá.
Azonban rendesen meglep. Ellenkezésre számítok tőle, hiszen az együtt töltött rövid idő alatt már kiismertem annyira, hogy bár nagyon szeretné ezt a munkát, de felettébb szabad gondolkodású és szívesen megy a feje után.
Megkell döbbennem mégis, ahogy hallgatom a beszámolóját , de nem is azon, hogy ennyi mindent képes volt megjegyezni, majd felkutatni emlékei között, hanem azon, hogy nagy részükre még csak nem is emlékszem, hogy egyáltalán szóba kerültek. Talán a fáradtság kezd annyira eluralkodni rajtam, hogy a memóriám és munkavégzésem látja kárát? Szinte már kétségbeesve nézem a diasort és hallgatom, amit mond. Nem sikerül semminek sem megragadnia. Bosszantó a tudat, hogy nem tudom tartani ezt az iramot és legyűrt a munka, Hendery nélkül pedig valószínűleg sehol sem lennék most, bár vele sem sokra megyek, hiszen képtelenségnek tartom, hogy ezt mind sikeresen a hallgatóság elé tárjam. Ennek a beismerése pedig végtelenül elkeserít és komorabbá válok a szokottnál is.
Akár magamra is vehetném szavait, azt ahogyan lényegében rossznak, nem megfelelőnek találja az autót a céljához. Vannak más családoknak szóló termékeink is és bizony most újat szeretnénk mutatni.
-Az igazság, hogy sokszor az az igazán új, ha valami megszokott-teszek csak ennyit hozzá. -Bár abban igazat adok neked, hogy így nehezebben lehet felkelteni az érdeklődést, de ne becsüld le a hatalmát a jól bevált dolgoknak, hiszen ha nincs változás, akkor tudják, hogy egy már bevált és megbízható autót kapnak, míg mindennel, ami új kockázatot vállalunk. Ez nagyon két élen forgó dolog-támasztom alá és egyben cáfolom is meg magam ezzel a pár mondattal, ami azért lehet, mert elbizonytalanodtam. Christopher Nam nem bizonytalanodhat el, ha munkáról van szó és főleg nem azért, mert az asszisztense mond valamit.
Érzem a teljes káoszt a fejemben, ahogy gondolkodom a következő lépésben, míg néma csenben telnek a hosszú másodpercek. Végül lassan tolom hátra a székem és kimérten állok fel.
-Hendery, azt szeretném, ha részt vennél a megbeszélésen és amit most itt elmondtál nekem, nekik is elmondanád. A száraz részleteket is, majd a véleményedet kifejtve-mondom alig ránézve. Ezzel szabad kezet adok neki, de a felelősség teljes mértékben az enyém. Az vígasztal, ha balul is sül el, kilehet javítani, csak akkor kevesebb idő jut a folyamat további részeire. Ha nem is fogadják el a véleményét, de legalább a konkrét tények ellesznek mondva, ami az elsődleges cél.
-Gyere utánam kérlek. A laptopot ne felejtsd itt-mondom felé fordulva és már indulok is a tárgyaló felé, ahol már mindenki a helyén van. Üdvözlöm őket és elmondom, hogy Hendery lesz a mai előadó akit úgy mutatok be, mint asszisztensem és gyakornokom, majd leülök az asztal végébe és várom, hogy mi fog kisülni belőle.
Hendery | valami biztos lesz Very Happy |  
CYN

Christopher Nam
Diákok
Play by :
Joshua Hong
Kor :
23
Foglalkozás :
Tanuló, CEO
Hozzászólások száma :
130

Helyre tudom hozni! - Chris & Hendery Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Helyre tudom hozni! - Chris & Hendery   Helyre tudom hozni! - Chris & Hendery EmptyKedd Júl. 23, 2019 8:20 pm



Chris & Hendery


Még mindig furcsának tartja, hogy ő lett elküldve az anyagért. Jó, hogy ő a titkára, de valami céges kocsit igazán adhattak volna neki. Sajnos a tömegközlekedés amilyen hasznos, olyan lassú. Mire megtalálta, hogy hol mire kell átszállni, és eljutott végre a célig, az legalább hatszor annyi időbe tellett, mint mondjuk kocsival. Elég rendesen leizzadt, hiszen az öltöny és a meleg nem jó páros, főleg, ha még rohannia is kell hozzá. Ezért gondolja úgy, hogy megérdemli a kávét, ha már megtette ezt a szívességet a főnöknek. Ez ért is háborodik, vagyis csak háborodna fel a tiltáson. Aztán persze lesápad, hogy az egyetlen feladatot is elcseszte, amit rábíztak. Ezek után tuti nem fog kapni semmi komolyabb munkát, mivel „alkalmatlan rá”. Tudta ő, hogy jó lett volna egy fuvar, akkor legalább nem azon járt volna az esze, hogy alig van pár perce a következő buszig, ami után meg nem jön olyan sűrűn. De hát mindegy, végül is, egy autógyártónál dolgozik, csoda lenne, ha a kezébe nyomnának egy kocsi kulcsot, nem? Mindenesetre elismeri, hogy hibázott és fülét, farkát behúzva, húzza is mellé a széket, hátha helyre tudja hozni a kárt.

Részletesen elmondja mindazt, ami megmaradt neki abból az egyszer, futólag átolvasott dokumentumból. Szerencsére fotografikus memóriája mindent megjegyez, amit egyszer hall, vagy lát. Ami oda bemegy, az nem jön ki. Persze, lehet itt azt mondani, hogy mekkora mázlista, mert lényegében nem is kell tanulnia akkor, de ennek a képességnek megvannak a maga hátrányai is. Mivel mindent megjegyez, ezért sajnos azokat a dolgokat is, amik elég nagy sebet ejtettek rajta. Ilyen az, mikor kiskorában Párizsban akarta hagyni az édesanyja, mondván, hogy mit számít, úgy sincs semmi haszna? Az emberek hamarabb megjegyzik a negatív dolgokat, mint a pozitívakat, és Henderyben szóról szóra, képről, képre megvan minden, amit egész életében elszenvedett. Ugyan a nagy szájával próbálja leplezni, de sajnos lelkileg nincsen minden a legnagyobb rendben nála.

Az alapos beszámoló után kicsit félve ugyan, de tesz egy apró megjegyzést az egész kivitelezéssel kapcsolatban. Bár sejti, hogy ezért még talán fejezés lesz, de jobbnak látja pártatlanként beleszólni az ügybe. –Nehéz újat alkotni és fél is az ember tőle, de az egyedi dolgokkal nem lehet mellé lőni. Vagy miért nem csinálnak egy felmérést a lakosok körében? Úgy látnák, hogy ki mire vágyik, ki mit gondol a vállalatról. Szerintem az sokkal vásárlóbb közelibb lenne, ha őket interjúvolnánk meg azelőtt mielőtt tervezni kezdenénk. – persze kitudja aztán, lehet ez az ötlet más fejében is megfordult már és be is vetették, de azért minden ötletet meg kell osztani, nem? Ő úgy érzi, inkább, minthogy csendben maradjon.

Csendben figyeli a másikat és mélyen reménykedik abban, hogy nagyon nem cseszte el a próbaidejét. Már egészen kezd belenyugodni, mikor meghallja a főnök ötletét. –Mi? Hogy én? Biztos ebben uram? Szerintem alkalmatlan vagyok a feladatra, tudja lámpalázam van és…annyira nem nagy valami amit elmondtam, ezt a diákról is kitudná találni. – kezd is magyarázkodásba, hogy miért is nem tartja ezt jó ötletnek, de úgy tűnik minden hiába, így csak nyüsszögve követi a laptoppal együtt. Ő erre még nem készült fel lélekben, időt kér. Miért kell egyből mélyvízbe dobni? Megvolt ő a papírokkal is. Elég halkan köszön is a jelenlévőknek, majd csak nagyot nyelve figyeli, ahogy Chris helyet foglal. Remek, most már mindenki előtt leégetheti magát, nem csak a főnök előtt. Ezt vajon direkt csinálja? Hátha így hamarabb megszabadul tőle, mi?

Eltelik fél perc néma csend. Ő csak nézi azt a sok rátapadt szempárt, majd eszébe jut, hogy bele kéne kezdeni, így összeköti a gépet a projektorral, majd egy nagy levegőt vesz, hogy nyugtassa magát. Zavarának oldása képpen újra bemutatkozik, aztán kissé félénken, de neki kezd. Elmondja mindazt, amit az előbb az irodában. Figyeli a tekinteteket, majd gondol egyet és lehajtja a gépet. Amúgy is majdnem a végén járt már és a lényeges információk elhangzottak. Itt az ideje annak, hogy felrázza az ásítani vágyókat, így az asztalra csap. –Tudják mit? Ez elég unalmas, pedig szerintem a Hyundai nem akar unalmas cég lenni. Mernünk kéne újítani! A családokról van szó, igaz? Mit várnak el a vevők? Hogy kicsinek és nagynak egyaránt kedvezzen a jármű! Mit akar a szülő? Biztonságot és kényelmet, ami egy hosszú úton is teljesen kihasználható. Lehetőleg ne fogyasszon sokat, hiszen akkor mélyre kell nyúlni, de azért haladjon is vele. S, mit akar a gyerek? Színeket! Valamint olyan dolgokat, amik kicsit feldobják az utazást. Sok család az autó választásra elviszi a gyerkőcöket is, és mint a boltban, itt is befolyásolhatóak a szülők a gyerek által. Mi van, ha nem a felnőtteket, hanem a gyerekeket célozzuk meg? Ha az ő figyelmüket keltjük fel, akkor tudunk újat alkotni, de megmaradnak a bevált dolgok is mellette. Így mindenki nyer. Ez a 21. század, ideje mernünk alkotni! Be kell látni, hogy manapság minden a gyerekekről szól és ők döntenek, miért nem formáljuk meg úgy a belső teret, hogy az mindenkinek tetsszen? – pillant kíváncsian a közönségre, bár őszintén most Chrisre nem mer ránézni, hiszen ugyan mondta, hogy szeretné, ha elmondaná a saját véleményét, de fél, hogy haragudni fog, azért amiért félbe hagyta a bemutatót, amit ő olyan gondosan megtervezett még régebben.


Leave It | 836 |  Helyre tudom hozni! - Chris & Hendery 1471401822 | @


Hendery De Zhong
Diákok
Play by :
Dylan Wang
Kor :
20
Hozzászólások száma :
26

Helyre tudom hozni! - Chris & Hendery Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Helyre tudom hozni! - Chris & Hendery   Helyre tudom hozni! - Chris & Hendery EmptyCsüt. Júl. 25, 2019 12:32 pm



Egyszer ilyen is van

-
A kérdőíves véleményezést hallva elgondolkodom, hogy mennyire kellene kezdő cégnek lennünk, hogy erre szükség legyen, hiszen ennyi éves tapasztalat után azért már csak lehet tudni, mire van szüksége a vevőnek. Abban azonban igaza van, hogy mivel azt hangoztatjuk, hogy innovatívabb és még felhasználóbarátibb terméket óhajtunk előteremteni, ezért csak előnyünkre vált volna egy kérdőív. Erre nem gondoltam, ahogyan mostanában sok egyéb fontos dologra sem, aminek szinte már megszokott rutinnak kellene, hogy lennie.
Nem is válaszolok neki, jobb, ha én tudok csak ezen kellemetlenül kényes dolgokról, a cégörökös hibáit jobb nem szajkózni, végén még olyan fülébe jut, akit jobb lenne elkerülni.
Így hát mindennemű válaszreakció nélkül hagyom a feltevését, még egy bólintást sem ejtek meg, ám ha okos, márpedig most bebizonyította nekem, hogy akár még helye is lehet a cégen belül, akkor tudja, hogy miért kell most neki előadnia a prezentációt.
-Sokan bármit megtennének egy ilyen lehetőségért cserébe, főleg a te korodban és pozíciódban-utalok némileg a társadalmi elhelyezkedésére is, nem csak az asszisztensi mivoltára. -Ha igazán tudni kívánod, hogy milyen is az én munkám, akkor ez most tökéletes példa rá. A legjobbat kell nyújtani-folytatom határozottan, leplezve bizonytalanságomat és az indokoltan rossz érzésem, hogy egy tapasztalatlan személyre bízom a mai tárgyalást, de fejben már tudom, hogy hogyan fogom megoldani, ha hibát ejt. Mindenesetre pont az a cél, hogy a legjobban végződjön a megbeszélés.

Némán figyelem, néha oldalra fogatom szemeim, de csak ez villanás erejéig, hogy leolvashassam a gondolatokat a jelenlévők arcáról. Az üzleti testbeszéd számomra teljesen más, sokkal jobban értem, ebben nőttem fel. Szerencsére mindenki bólogat, sokan előrébb dőltek a székükben és kezüket az asztalra helyezték, ez bizony mind jó jel.
Szinte felugrok a székemben, mikor meghallom a nagy csapódást. Ebben csak az akadályoz meg, hogy szorosan rámarkolok egyik kezemmel a karfára. Arcomra egy pillanatra kiül az ijedtség, hiszen erőteljesen kilettem zökkentve az iménti feszült figyelemből.
Mikor észlelem, hogy mi a zaj forrása, jócskán meglepődöm, de amin még inkább, az Hendery hangneme, ami sokkal lelkesebb, hangosabb, na és persze nem éppen az én fülemnek kompatibilis.
Úgy vélem mindenkihez tartozik egy előadási mód, van aki egyszerűen nem rendelkezik vele, az a legrosszabb. Vannak azok, mint például én, akiknek a puszta kisugárzása arra készteti az embereket, hogy figyeljenek a szavaira és a határozottságnak köszönhetően megértik azoknak súlyát. A sok egyéb változat között megtalálható az is, amit most Hendery mutat meg és igen felvillanyozza az embereket.
Lényegében tele van közhelyekkel. Olyan nagyot mondó szavakkal, melyek bármely’ reklámfilmben jól hangoznának és felkeltenék a figyelmet Ez természetesen a marketingesek bevett fegyvere, így lehetséges, hogy ennyire kedvükre való a fiú felszólalása. Ami engem illet, számomra inkább az a kellemes meglepetés, hogy kimutatta, bizony van ám neki hangja, amit használni is tud és mer fellépni a véleménye mellett, így képviselve az érdekeit. Ez egy nagyon fontos tulajdonság, ha valaki a versenyszférában tervezi eltölteni az életét.
Ahogy elhallgat pár elnyúló másodpercnyi csend kerekedik, majd ebből felocsúdva, mindenki tapsolni és bólogatni kezd, engem kivéve. Bólintok egyet elismerően Hendery felé, hogy tudja jó munkát végzett, majd intek neki, hogy foglaljon helyet, majd felállok a székemből és lágyan az asztalon pihentetem ujjaim hegyét.
-Bárkinek van kérdése, vagy kivetni valója? -kérdezem, míg körbe jártatom tekintetemet. -Akkor elő a színekkel és statisztikákkal. A tervezőcsapatnak a mai nap áll rendelkezésére, hogy egy a gyerekek tekintetét elkapó dizájnnal drukkoljon elő, ami természetesen a szülőknek is kellő komolysággal bír. A marketinges csapatunkat kérem, hogy Hendery szavait idézzék elő, ha kell alakítsák át, majd küldjék el neki ellenőrzésre, kiváló reklámanyagként szolgál-hallgatok el egy pillanatra, hátha valaki mégis szólni kívánna. -Holnapra legyen minden készen. Munkára fel-engedem el őket ezzel a végszóval. Hangom nem szigorú, vagy utasító, inkább ösztönző. Az itteni emberek a munkájuknak élnek és szeretik a kihívásokat, főleg a rövid határidőket.
Miután csak ketten maradunk Hendey-vel, fáradtan ülök a székben és dörzsölöm meg homlokom.
-Szép munka-dicsérem meg őszintén, bár valahol nem éppen kellemes ezt bevallanom, főleg, hogy nem örültem jelenlétének és még mindig csak békélek a tudattal, hogy asszisztensem van, ám valóban nagy segítség. Majd felállok és elindulok az ajtó felé.
-Hendery, nekem is hozz egy kávét-mondom, mielőtt kilépnék az ajtón és ezzel adom meg a megérdemelt és kívánt pihenését.
Hendery | valami biztos lesz Very Happy |  
CYN

Christopher Nam
Diákok
Play by :
Joshua Hong
Kor :
23
Foglalkozás :
Tanuló, CEO
Hozzászólások száma :
130

Helyre tudom hozni! - Chris & Hendery Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Helyre tudom hozni! - Chris & Hendery   Helyre tudom hozni! - Chris & Hendery EmptySzomb. Aug. 10, 2019 1:40 am



Chris & Hendery


Tudja jól, hogy nem kezdő cégről van szó, de nem biztos, hogy jó, hogy emiatt ilyen magabiztosan állnak egy megszokott és unalmas modellhez, ami csak egy új nevet és árat kap. Ezért is említi meg a felmérést, hiszen az talán betudna segíteni. Az emberek mindig új, szokatlan dologra vágynak vagy külső, vagy belső téren, nem pedig az egysíkúságra. Talán éppen ezért lenne jó őket megkérdezni, azelőtt, mielőtt egy felesleges modell gyártásába kezdenének. Persze aggódott, hogy ezért az ötletért még kap egy tockost, de inkább, minthogy magában tartsa, és ezen múljon valami. Szerencsére viszont semmi reakció vagy válasz nem érkezik rá. Most ezt nem tudja, hogy mennyire vegye jó jelnek, vagy sem.
- Persze én ezt értem is, de nem korai még? Mármint, még nincs sok tapasztalatom az ilyenben és nem ártana egy kis gyakorlatot szereznem… - magyarázkodik is egyből, hiszen örülne alapból a lehetőségnek, csak kicsit korainak tartja még az egészet. De aztán már kapja is rá a választ. Persze, tudni szeretné, csak előbb egy olyan előadásra ülne be, amit a főnök tart, hogy ne nulla tapasztalattal járassa le. Igazából, amióta csak elhangzott, folyton a mondandója vége jár a fejében: „A legjobbat kell nyújtani”. Na, ezzel aztán nem kicsit paráztatta be. Ezzel most arra céloz, hogy ha elszúrja, akkor végleg repül? Mert azt nem akar. Végre kezd hozzászokni a légkörhöz és építeni a kapcsolatait, nem most akar távozni innen. Nem éppen a legjobb ösztönzési mód, de akkor majd igyekszik nem elcseszni úgy, mint a bemutatkozóját a nulladik napon.
Mondja is azt a sok száraz infót, ami meglett beszélve az előadás előtt percekben, de érzi ott belül, hogy ez valahogy nem az igazi. Erről egyáltalán miért is kell előadást tartani? Motoszkál benne a kisördög, hogy irányt váltson, de fél, hogy a főnök nem örülne ennek. Valahogy aztán mégis a vállán pihenő ördög nyer és, hogy félbe szakítsa ezt a sok unalmas dolgot és áttérjen a valóságba az asztalra csap. Apró mosoly ül ki arcára, ahogy látja megrezzenni az embereket, majd a kellő önbizalommal kezdi is a saját szemszögéből magyarázni a dolgokat. Sajnos, vagy nem, neki ez az első ilyen tárgyalása, így nem tudja pontosan mit hogyan kéne, elmondani a néznek. Egyszerűen előveszi azt a tudását, amit a reklámokban is látott, azzal biztos nem lesz olyan nagy gond. Majd később még ráér csiszolni előadási modorán, de addig ez is megteszi, hiszen látja, hogy tetszik az embereknek az, amit mond. Akkor mégsem olyan nagy sületlenség. Néha Chrisre pillant, amit néha meg is bán és igyekszik kerülni a tekintetét, hogy a közönségre koncentráljon.
A végén még egészen meg is lepődik azon, hogy megtapsolják, ami még talán az arcára is kiül, de igyekszik leplezni. Kissé félve pillant Christopher felé, majd reakcióját látva egy mosoly is kiül az arcára. Tetszett neki, elégedettnek tűnik, ez nagyon jó, akkor ezután lehet, szintet léphet a kapcsolatuk is és komolyabban veszi a szándékait is. Kicsit most hízik is a mája ezek után, főleg, hogy hallja, hogy ő fogja leellenőrizni a reklámszöveget. Most biztosan csak álmodik, de ha úgy is van, nem akar ebből az álomból felkelni. Egészen beleélte magát a dologba, egyedül a székek nyikorgása ébreszti fel képzelgéséből, ahogy mindenki elhagyja a termet. A főnökre pillant várva a következő parancsot, vagy a szidást, amiért elcseszte és nem a megbeszéltek alapján cselekedett, de egészen meglepődik azon, amit hall. Most, komolyan? Most komolyan megdicsérte? Hű… Ha tudja, hogy ez lesz, felveszi magnóra, de komolyan. Ez lett volna az új altatója, vagy értesítési hangja, vagy ő nem tudja, de ezt még eltudná hallgatni párszor. –Köszönöm Uram! Reméltem, hogy nem okozok csalódást! – pattan is fel előtte mélyen meghajolni. Furcsa, mert eddig nem volt szokása, hiszen inkább francia-amerikaiként nevelkedett, mintsem ázsiaiként, de most egyszerűen szükségét érezte. Nagyon hálás ezeknek a szavaknak és mostantól teljes alázattal odafigyel a munkájára, hogy többször is hallhassa majd, legalább itt, ha már otthon nem lehetséges.
-Máris, Uram! – hajol meg még egyszer a parancsra, majd kivárja, hogy tiszta legyen a terep és eljárja az örömtáncát, amiért végre alakulóban van az élete…jelen pillanatban. Nem is érdekli, ha a folyosón elmenők hülyének nézik. Most boldog és szeretné is kiadni magából, hogy aztán elsiethessen kávét főzni és visszavéve lelkesedéséből folytassa is a munkáját. -Bombastick I like your bombastick hey ho, Bombastick je veux ton bombastick hey ho




Hendery De Zhong
Diákok
Play by :
Dylan Wang
Kor :
20
Hozzászólások száma :
26

Helyre tudom hozni! - Chris & Hendery Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Helyre tudom hozni! - Chris & Hendery   Helyre tudom hozni! - Chris & Hendery Empty

Ajánlott tartalom


Helyre tudom hozni! - Chris & Hendery Empty
Vissza az elejére Go down
 

Helyre tudom hozni! - Chris & Hendery

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Livin' in New York :: Archívum :: Játékok-
^
ˇ