One belongs to New York instantly. One belongs to
it as much in five minutes as in five years.
Belépés

a városba
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Társalgó
szavak sokasága
Új posztok
hozzászólások



Dinner for two

Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! EmptyMinnea Mitchell
Today at 11:13 am



Kono Kalakaua

Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! EmptyKono Kalakaua
Today at 9:21 am



Activity Check (09.17-10.01.)

Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! EmptyRhydian Vaughan
Today at 9:15 am



Munkahelylista

Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! EmptyAurora Cabot
Today at 8:03 am



Foglalt vezetéknevek

Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! EmptyAurora Cabot
Today at 7:59 am



Foglalt keresztnevek

Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! EmptyAurora Cabot
Today at 7:59 am



Avatarfoglaló

Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! EmptyAurora Cabot
Today at 7:58 am



Work through the night - Myna & Rea

Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! EmptyMarissa Grey
Today at 6:44 am



Aurora Cabot

Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! EmptyMillie Crawford
Yesterday at 11:50 pm
Lakosok
nyilvántartása
Csoport neve
Média 28 25
Diákok 37 30
Törvényszegõk 14 26
Bûnüldözés 10 14
Hivatal 5 7
Üzlet 14 17
Oktatás 7 5
Munkások 16 11
Egészségügy 13 14
Összesen 144 149
Ismerõs idegenek
New York utcáin
Jelenleg 38 felhasználó van itt :: 14 regisztrált, 0 rejtett és 24 vendég :: 2 Bots

Aurora Cabot, Bailey E. West, Jess H. Song, Kim Tae Oh, Kono Kalakaua, Marissa Grey, Minnea Mitchell, Raelyn J. Winters, Saya Manoban, Seena de Felice, Sofia I. Basora, Valentina Delon, Veronica J. Rhodes, Wayne Winston


A legtöbb felhasználó (78 fő) Kedd Jún. 04, 2019 9:02 pm-kor volt itt.

Share
 

 Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?!

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Re: Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?!   Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! EmptyCsüt. Aug. 15, 2019 8:39 pm



● Gyere velem ●
Aida jól végigelemzett pár hónapja és még én is meglepődtem, hogy milyen jelzőkkel értékelt, először nehezen hittem neki, mikor azt mondta, hogy a testem szép modelli és férfia, mivel széles vállam van és vékonyabb csípőm, így művészien adom az ideális háromszög formát, melyet a férfiassághoz rendeltek, ám aztán mégis hatalmas mosollyal bólogattam rá, hiszen mégis csak ő a szakmabeli, ő tudja mi a jó és mi nem, engem annyira nem érdekel, vagyis az nem, hogy általában a magazinokba milyen alkatok kerülnek, az viszont annál inkább a szemem előtt lebeg, hogy Christophernek tetszek, csak még azt nem sikerült megfejtenem, hogy neki milyen az ideális. Persze tudom, hogy neki leginkább a női test az, így feltehetőleg nem gondolkozott még el ezen, de majd mindenképpen kikérem a véleményét.
- Tán randizni szeretnél velem? - dobom vissza a kérdést, s bár én részemről tudom a választ, már csak azért is kíváncsi vagyok, hogy ő randizna-e velem. Ritkán fordult elő velem, hogy Oppának szólítanak, de titkon mindig is az akartam lenne, egy bátyus, csak úgy határoztak, hogy nekem kell lennem a legfiatalabbnak. Semmi gond, Sophie végül is egy fogadott húgi.
Már úton vagyunk, mikor apukájára terelődik a szó, majd róla tovább ismét rám és a cégünk közti kapcsolatomra. Egy kicsit zokon veszem a kérdést, beharapom ajkaimat, s nem válaszolok egyből. Nem akarom kimondani, hogy nincs, talán annyira nem is lenne igaz, vagy csak magamat éltetem lehet.
- Ez komplikált dolog - felelem teljesen elkomolyodva, fapofával az útra meredve és erősen üvölt belőlem, hogy nem szeretnék erről beszélni. Ez mindig egy kényes téma nekem, fájó pont és úgy vélem, nem Emilyvel szükséges ezt megtárgyalnom hiszen kettőnk kapcsolatára nincs befolyással.
Próbálom úgy felfogni a gyorséttermi étkezést, mint egy új dolgot az életemben, amit illik legalább egyszer kipróbálni, úgyhogy végül is ezért egyezek bele. Ugyanígy visszafele is izgalmasnak tűnhet, már nem feltételezem, hogy sosem ült még be Emily egy rendesebb étterembe, de velem még nem, szóval részről nincs neki akadálya. Általában én csinosan öltözködöm, csak otthon hordok nagy pólókat és macinadrágokat, de egyébként többé-kevésbé vállalhatóan ülhetnék be éttermekbe a mindennapos viseleteimben.
Nem szeretem, ha nem vesznek komolyan és ez olykor elő szokott fordulni talán a kedvességem miatt, vagy ahogy ezt Christopher mondta: "mivel aranyos vagyok". Igen, akár aranyos is lehetek, de ha veszélyt szimatolok magam körül, akkor megkövetelem, hogy komolyan vegyenek és a meki téma pontosan ilyen, legfőképpen azért, mert Chris csalódna bennem és nem apám. Apámnak ez már mindegy lenne, nem ez a legalja cselekedeteimnek. Elégedetten bólintok, elfogadva és tudomásul véve az ígéretét, majd elfogadom a kisujj esküt.
Viszont most, hogy relatíve biztonságban lehetek a gyorsétteremben, ideje lenne kitalálnom, hogy mit eszek. Még jó, hogy van sok kép, de ebből még nehezen tudok választani, mivel egyiket sem ettem, illetve hamburgert már igen, de az sokkal méretesebb volt és valahogy nem így nézett ki. Lehet könnyebb lenne, ha több tv-t néznék, ahogy Emily is mondja.
Egy kicsit eltöprengek a felajánlásra, hogy menjek át hozzájuk tv-t nézni, mivel nekem a tv az inkább olyan tevékenységnek hatott eddig, amit unalom ellen végeztek és nem akkor tv-znek, mikor van társaság, de végül is mindig kettőnk közül Emilyt tartottam a normálisabb életűnek, így elmosolyodom a felajánlására. Bár fiú és lány a tv előtt... biztos, hogy csak a tv-t szokták nézni? Mi van, ha Emily tényleg akar tőlem valamit? Mi van, ha totál belém van zúgva? Hogy erre miért csak most gondolok!
Kicsit meginog bennem valami, de lehet csak mert ismét a járás mint téma jön fel, ám a kezdeti zavar után úgy döntök, hogy felveszem a játékkártyát és... ám legyen. Pimaszul felhúzom egy pillanatra szemöldökeimet, csábos tekintetemmel húzom őt, aztán visszanézek a kínálatra. Alig hallom meg az ajánlatát, annyira fürkészem a képeket, nem is reagálok a szavaira, ellenben hirtelen megemelem egyik kezemet és felmutatok az egyik képre.
- Azt akarom! A royalt! - Mindegy milyen, a neve nagyon tetszik, szóval ha már royal, akkor legyen is jó. Ha ez a burger nem finom, akkor semelyik sem lesz az, úgyhogy el fog dőlni. Meglehet, nem a leglájtosabban választottam ki, ám ekkorra már csaknem el is felejtem, hogy milyen szándékkal léptem be.
- Menj csak te, úgyis én fizetek. - Azzal már húzom is elő egyik kártyámat, kikérem nagy lelkesen az életem első mekis kajáját, illetve azt, amit Emily kért, majd ahogy mindent rátesznek a tálcára és elém nyújtják. Elveszem, bár nem is tudtam pontosan, hogy mire vállalkozok, mivel nem számítottam ennyire megpakolt tálcára, szóval szép lassan, szemeimet le sem véve az üdítőkről, csak hébe-hóba pillantok az előttem lévő térre. A koncentráció magas foka látszódik arcomon, mire odaérek Emilyhez és végre lerakhatom a tálcát az asztalra.
- Húú, megúsztuk... - sóhajtok az izgalmas akcióra. - Nah, nagyon kíváncsi leszek. Ez az enyém, ugye? - bökök rá a royalra, ami jóformán az egyik legnagyobb minden közül. Gyors ujjmozdulatokkal kicsomagolom és nem habozva bele is harapok. Hosszasan forgatom számban a falatot és próbálom eldönteni, hogy tetszik-e, azonban arcom semlegesem marad.
- Nem ízlik a buci és a hús. A többi része finom. - Szóval igazából a lényeg nem jó benne, de próbálom megenni, ha már megvettem, vagyis eszem egy ideig, a feléig, mikor úgy döntök, hogy kezd sok lenni az íz, szóval a teámért nyúlok, hogy igyak is.
- És amúgy te szűz vagy még? - kérdezem tán durván nem várt módon, s amilyen indiszkrét a kérdés, annyira normális arccal nézek rá a válaszára várva. Hogyan jön most ide? Hát, én már nem vagyok mekiszűz... se. Ezúttal már nem, megettem egy fél burgert! De azért le fogom tagadni.
● Emilynek ●


Jae Min Aiden Lee
Diákok
Play by :
Yoon Jeong Han
Kor :
23
Foglalkozás :
Orvostan hallgató (Medical School)
Hozzászólások száma :
153

Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?!   Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! EmptyHétf. Júl. 08, 2019 1:31 am

Angyalkának <3

Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! F70b8ac3bfbdab62b3c7dab8937de0d7Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! 2651a677738550a1ae944167da5cef7d

Nem tetszik a pillantása, holott egyáltalán nem fenyegető, vagy ijesztő, inkább számonkérő. Nem akartam megsérteni, úgy tűnik nem való nekem az ironizálás, pedig szerintem egyértelműen kivehető volt a célom.
- Az - válaszolom meg az egyetlen szót, majd térek át a mondatokra. - Nem láttam a testedet, de így elnézve, egyáltalán nem tűnsz lánynak. - rázom meg a fejemet, mindeközben szemérmetlenül végigmérem, és kuncogok is mellé. Amíg nem növeszt, legalább akkora melleket, mint nekem vannak, addig egyáltalán nem mondom lánynak, de abban igazat kell adnia, hogy a nyugati férfiideál teljesen eltérő a keletitől.
Kezdünk túl udvariasak lenni a másikhoz, amit mindketten játéknak veszünk, bár a hátterét elnézve, Ő talán komolyan gondolja. Kifejti, miként szokás náluk megfelelően használni az ilyesmit, majd a "járnánk" szóra felhúzom a szemöldökömet.
- Akkor ezt vehetem egy randinak is, Oppa? - nézek rá nagy, csillogó szemekkel, mint aki tényleg azt várja, hogy most csoda történik, és barátságon túlmenő dolgok fognak történni. Visszakérdezek, hogy engem hogyan kellene neveznie, azonban csak a saját nevemet kapom válaszul ami elsőre kicsit elszomorít, de aztán hozzáteszi a kisajátító jelzőt, és máris jobban cseng füleim számára.
- Te meg az én Oppám - vigyorodom el. Egyáltalán nem érzem kínosan, ha így szólítom meg, akkor sem, ha én amerikai vagyok, és ez a koreaiaknál szokás, hisz mind a ketten viccnek vesszük. Ő nem tekint rám barátnőjeként, és én sem barátomként. Jó barátok vagyunk, ennyi!
Az apukám előléptetéséről szintén kicsit elviccelődöm, én sem gondolom komolyan, hogy így fog feljebb jutni a ranglétán, ahhoz sokat kell dolgoznia, és jól teljesítenie.
- Nincs beleszólásod a cég dolgaiba? - kérdezem elhúzott szájjal. Pontosan nem tudom, miért nincs, esetleg idősebb testvér által, vagy az édesapja nem tartja megfelelőnek. Ha említette, akkor elfelejtettem, ha nem, most kiderül.
Örülök, amiért sikerül megnevettetnek egy ilyen kijelentéssel, csak vigyorogni tudok a nevetésén. Ez még jobban felébreszt, talán egy energiaital is elég lesz a kettő helyett. - Hm.... majd a legszebb ruhámat húzom fel, az étteremnek megfelelően. - fogadom el az ajánlatát a puccos éttermet illetően. Most még ezt mondom, azonban abban a pillanatban, mikor tényleg felajánlja, lehet az ellenkezőjét, mivel mégiscsak árban különbözik egy Mekitől, és, ha meghív.... Hát jó sok gyorskajával kellene kompenzáljam, amit nem engedne, ez száz százalék.
- Megtartom, ez lesz a mi közös titkunk, ígérem - most már komolyan veszem a kérését, még a kisujjamat is odatartom, hogy összefonjuk, majd hüvelykujjainkat egymásnak nyomva tegyük hivatalossá a megegyezést. Ha még nem hallotta volna ezt, vagy nem ismerné, elmagyarázom számára: olyan, ez mint a Harry Potterben a megszeghetetlen eskü. Nem halunk meg, mégsem szabad elmondani senkinek sem.
- Oh... Majd nálunk bepótoljuk! - ajánlom fel kedvesen. Mire lennének a barátok, ha nem erre? Egyszer átjön, és annyi sorozatot nézünk, hogy a végén mi leszünk rosszul, pontosabban a szemeink a képernyőtől. Felajánlására meredten nézek egy pillanatig, el is bambulok.
- Tényleg olyan, mintha járnánk, fizeted az ebédemet is - nevetek, miközben az étlapot nézek. Elgondolkozok mi lehetne a lájtosabb, ami bevállhat a srácnak, és ne ijedjen meg a gyorskajától egy életre. - Halasszenya, vagy saláta? - ez a két fajta kaja az, amit el tudnék képzelni neki, és a gyomrát sem ülné meg annyira. Azt nem tagadom, hogy az olaj, amiben a husik sülnek az nem egészségtelen, meg úgy az egész, de ezek a kevésbé rosszabbak, mint a marhahús. Amint elmondta a választását, illetve milyen itókát szeretne mellé, beállok a sorba.
- Keresel addig helyet, vagy itt maradsz mellettem? - ebben az időben nincsenek olyan sokan, még, de amint vége az iskolának, munkának az emberek ide jönnek étkezni, mintha más nem lenne a városban, környéken.

Emily Watters
Diákok
Play by :
Bridgett Satterlee
Kor :
23
Foglalkozás :
egyetemista - leendő orvos
Hozzászólások száma :
10

Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?!   Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! EmptySzomb. Jún. 08, 2019 3:30 pm



● Gyere velem ●
Lépek egyet távolabb Emilytől és nagy szemekkel pislogok mindarra, amit összehord hirtelen, kezdve a csajos napoktól a romantikus filmekig. Nem egészen erre gondoltam, igazából semmi különlegesre sem gondoltam és most jutottam el oda, hogy nem egészen tudom eldönteni, komolyan, vagy csak viccből mondja mindezeket.
- Szarkazmus? - puhatolózok, de komoly a kérdésem. - A csajos napok nem csajoknak valók? Vagy talán lánynak nézek ki? - pillantok rá kissé fenyegetően, mert szerintem egyáltalán nincs lányos testem.
A parkolóban meglep a mister megszólítás és nem is igazán tudok ezzel azonosulni, úgyhogy felvetek még egy megszólítást. Még én sem tudom, hogy mennyire gondolom komolyan.
- Mindenhol, olyan helyen úgysem mutatkozunk kettesben, ahol kellemetlenséget okozna másoknak, mert szó mi szó, hogy ez kicsit olyan beütést kelt, mintha járnánk - vigyorodom el huncut módon és nem zavar, ha azt hiszi, épp most kérem fel keringőre, úgy sem tudja, hogy nem a nők érdekelnek.
- Te Emily vagy, az én drága Emilym - húzom még egy kicsit az agyát, miközben bekötöm magam a biztonsági övvel. Ragaszkodom a keresztnevéhez, mégis csak párkapcsolatban vagyok.  
Ha már az apukájára terelődik a szó, egy apró tényszerűségben meg kell, hogy erősítsen, mert nem vagyok teljesen biztos benne, hogy az apja nálunk dolgozik. Hangosan, de némiképpen elégikus csengéssel nevetek fel válaszára.
- Ha valakit apa elő szeretne léptetni, nem az én véleményemet kéri ki, hogy kicsoda legyen az a szerencsés személy. - Fájdalmasan igaz, legfeljebb Adamot kérdezi meg, hogy szerinte tényleg megérdemli-e, nekem nem sok közöm van elméletileg a cégéhez, gyakorlatilag azonban hallok én is egy-két információt és könnyen összerakom a dolgokat.
A meki felvetésén egy kicsit megijedek, nem szeretek elutasítani senki kívánságát, s bár nem arról lenne szó, hogy nem tudok nemet mondani, mikor mindenki tudja, hogy tudok, de sok rosszat hallottam a gyorsétteremről, így eddig nem is állt szándékomban kipróbálni. Végül is, mindent el kell egyszer kezdeni.
- Meki szüzességemet... - nevetek fel, mert így sem hallottam még. Hát mi tagadás, azom legalább még van. - Áá, nem. Jó lesz a meki, úgysem a kajálás volt az elsődleges tervem, nem akarnék fél órát várni az ebédemre. De ha gondolod, egyszer majd elviszlek egy puccot étterembe - udvariaskodom, majd rájövök, hogy teljesen véletlenül megint keringőzni hívtam, de hát én csak kedves akartam lenni és adni neki egy olyan élményt, amilyent most ő ad nekem: kajálást. Nyelek egyet és kicsit megfeszül testem, ahogy eszembe jut Chris. Ha esetleg megtudná, vagy önként mesélek neki ezekről, lehet mérges lenne, vagy féltékeny, én tuti az lennék. Lehet őt is meghívom majd, hogy ebédeljen velünk. Ahh az milyen romantikus lenne... egy közös ebéd! Mármint, persze hármasban, hármas közös ebéd, úgy értem.
Ahogy kiszállok a meki előtt, határozottan megfogadom magamnak, hogy erről biztosan nem számolok be se családomnak, se Christophernek. Nem úgy fogalmaznék, hogy megbántam, de kicsit alábbhagyott az elszántásom, hogy én a gyorsétterembe bemenjek.  
- Nagyon vicces, gúnyolódj csak... - sújtom le szavaimmal és tekintetemmel is, komolyan kértem tőle, hogy ne híresztelje, nekem ez fontos.
- Burgert? - Mármint, amit itt lehet kapni. Megvakarom tarkómat gondterhelten, majd sóhajtok egyet már a táblák előtt. - Nem sokszor nézek tv-t, az az igazság - meredek tovább a kínálatra. Ciki lenne csak egy fagyit kérni, meg éhes is vagyok, de egy kicsit parázok, hogy mellé nyúlok, na nem a felesleges pénzkidobástól, hanem attól, hogy esetleg rosszul lennék. Végezetül inkább gyorsan leveszem magamról a terhet és meglehetősen barátian inkább Emily vállára akasztom. Ő hibája, ha mentő visz el.
- Válassz nekem is valamit, valami finomat - fordulok felé, miközben előhúzom a kártyámat. - Fizetem cserébe a tiedet is. - Mivel így gyorsabb és kezdek szorongani a rengeteg embertől egy ilyen relatíve kis helyen.
● Emilynek ●


Jae Min Aiden Lee
Diákok
Play by :
Yoon Jeong Han
Kor :
23
Foglalkozás :
Orvostan hallgató (Medical School)
Hozzászólások száma :
153

Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?!   Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! EmptyHétf. Május 27, 2019 7:23 pm

Angyalkának <3

Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! F70b8ac3bfbdab62b3c7dab8937de0d7Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! 2651a677738550a1ae944167da5cef7d

Hogyan indítsunk egy vásárlás előtti társalgást, mintsem a menstruációról való beszélgetéssel, és nem is akárkiéről. Merthogy ugye Aiden nem csinálja azt minden hónapban, így maradok én. Nem hoz zavarba, az öcsém előtt is rengetegszer került szóba, aki azért rosszabbul viseli ezt a témát, mint a mellettem álló srác, vagy épp elvicceli az egészet. Válaszára teljesen meglepődöm, mégis tetszik, amit hallok. A legtöbb srác ilyenkor menekül a csajok elől, de Ő kifejezetten látni akarja. Bár remélem nem szó szerint, mert az undi lenne, és inkább a viselkedésemre kíváncsi. Pimasz pillantására, átváltok ultra lányos verzióba, és szinte sikítva teszem fel kérdésemet.
- Úúúúúúúú, akkor tartunk majd csajos napokat? És pizsipartit? Ehetnénk popcornt, meg csokit, és nézhetnénk romantikus sírós filmet - a végére magam sem tudom, hog viccelek-e, vagy teljesen komolyan gondolom. Egyik sincs ellenemre, úgy veszi, ahogy szeretné, de, ha látni akarja, hogy tényleg nem vagyok hisztis, akkor ez egy jó lehetőség számára.
Nem gondoltam volna, hogy autóval megyünk, bár sokkal kényelmesebb, mint a tömegközlekedés. Úriemberként nyitja ki az ajtót, és szólít meg, amit viszonzok. A megszólításra hümmögök egyet kezdetben. Hallottam már ezt, vagyis tudom a szó eredetét, és mivel a srác származása is engedi, (illetve, mert szeretné), nincs ellenemre.
- Rendben, akkor innentől kezdve Oppa leszel. De mindenhol szólíthatlak így? Hogy megy ez nálatok? - eleve a szó kiejtése is furcsa számomra, általában bro-ként emlegetem a nálam idősebb srácokat, akik a haverjaim. Miközben én is kimondom, ízlelgetem magamban, és felvet még egy kérdést nekem, ami talán jobban elmélyíthené a kapcsolatunkat. Nem gondolnám, hogy itt sokan oppázzák egymást, vagy mi az amit a lányokra használnak. - Ha te Oppa vagy, akkor én mi? Mármint lányra mit használnak? Ha tetszik te nyugodtan hívhatsz annak.
Vigyorogva engedem meg számára, hogy, ha én koreai megszólítással illetem, akkor megengedhetem neki is.
Vezetési stílusát tekintve nem is értem, miért apukám jut eszembe. Ugye éreztétek az iróniát? Kijelentésére bólintok egyet mosolyogva, ő nyugodtan jöhet hozzánk, még anyukámnak is szimpatikus lenne, hogy ilyen emberekkel barétkozom. Apa is örülne neki, amíg fel nem merülne a vezetési mód, onnantól lehet féltene Aiden mellett. Haha!
- Pontosan nálatok, szóval, ha apukád valakit szeretne előléptetni, tudod kit kell mondani - vicceskedem el a választ, természetesen nem így meg az egész. Sok munka kell hozzá, mintsem barátok, vagy család közrejátszása. Apa biztos visszamondaná, ahogy tudomást szerezne, hogy nekem hála kapta a munkát.
A kocsikázás sem telnte unalmasan, de miért ne hallgathatnánk zenét közben? Megkérem Aident, bocsánat, Oppát, hogy kapcsolja be a rádiót, mert nem akarok kontárkodni a készülékében. Olyan szám cseng fel, amit hallottam már, illetve szeretek is, azonban a címére, vagy az előadóra egyáltalán nem emlékszem. Örülök felkiálltásának, így legalább tudathatja velem kik játsszák, mert eddig soha nem kaptam el megfelelő pillanatban. Dúdolom a dalt, mikor kérdésére megint ráfigyelek. Hangja nem tűnik boldognak a felvetés okán.
- Én még soha nem ettem drága étteremben - húzom el a számat. Soha nem éreztem kínosnak, hogy nem engedhettük meg az olyasmit, de ennyire gazdag emberek nem is tartoztak a baráti körömbe. - Hát csinálhatjuk azt, hogy én eszek gyorsétteremben, te pedig valami étteremben, ahol szoktákl, vagy elveszem a Meki szüzességedet.
Hamar megkapom a választ, mikor beáll egy M betűs megállóba. Szóval az utóbbit választja, így elvehetem ezt a szüzességét. Másikat gondolom már nem, holott kitudja. Nem, nincsenek ilyen gondolataim.
- Hmm, már azon gondolkoztam milyen fonallal fogom felvarrni apa munkaruhájára, hogy hol evett a főnöke fia - mondom halál komoly fejjel, csak a végén röhögöm el magamat, mert nem bírom. Nem hinném, hogy a szüleimet az érdekelné, hogy kivel voltam itt, hanem, hogy megint itt ettem a szemetet. De az egyetem büféjében alig kapok valamit a pénzemért, a pláza útjába pont belekerült a hely, illetve Oppa Meki szüzessége! Ez a legfontosabb pont!
- És segítsek választani, vagy a reklámokból tudod mit lehet kapni itt? - mert azért napi szinten lehet látni az ilyesfajta anyagokat, és abból sokat informálódhatott.

Emily Watters
Diákok
Play by :
Bridgett Satterlee
Kor :
23
Foglalkozás :
egyetemista - leendő orvos
Hozzászólások száma :
10

Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?!   Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! EmptyVas. Május 05, 2019 11:16 am



● Gyere velem ●
Nem teljesen olyan reakciót kapok, amire számítok, de nekem is csak utólag esik le, hogy a nők sokszor zavarba jönnek, ha nyílt területen a menstruációjukról kérdezi őket egy fiú. Emily szinte meg se érzi, úgyhogy örülök, hogy nem kell őszinteségem miatt kellemetlenül éreznünk magunkat. Ami azt illeti, még irigylem is ezen tulajdonságáért, el sem tudom képzelni, hogy mit tennék, ha esetleg nemi téren kérdeznének valami fizikálisat tőlem, azontúl, hogy rák vörös lennék lehet megkeresném az első szekrényt és belemásznék míg tartana a kellemetlen érzés.
Azért elmondhatom magamról, hogy elég jól ismerem a nőket, rengeteg barátom lány és meglehetősen közvetlen viszonyt ápolok velük. Emilyt még annyira nem ismerem, hogy statisztikát tudjak rá alkotni, vagy egyszerűen szokásokról tudjak beszélni, szóval megjegyzem, hogy a jövőhéten nagyon fürkészni fogom, hogy bizonyítékokat szerezzek igazáról, miszerint nem egy hisztis típus amikor vérzik.
- Na majd meglátjuk - húzom kicsit pimaszul számat, majd rájövök, hogy Emily más irányba akar menni, mint én, úgyhogy gyorsan a megfelelő útra terelem egy apró érintéssel. Természetesen egy Kiánál állunk meg, melyet már felszenteltem, mióta Chris benne ült és nem csak ült benne, itt történt meg az első alaklom, amikor teljesen önmagává változott, vagyis a vad Christopherré. Ami pedig az emlékeket illeti, szerintem minden húszas éveiben járó személy vágyik arra, ami velünk megtörtént, teljesen spontán. Nem, nem arról van szó, hogy szeretkeztünk az autómban.
Kedvesen nyitom ki Emilynek az ajtót, jól nevelt vagyok és egy kicsit játszom is a túlzott úriembert, de miért ne lehetnék az? Az sem érdekel, ha minden szempár azt hiszi, hogy randira viszem, nekem igazából csak az számít, hogy Emily mit hisz, a magam részéről ez egyértelműen nem randi.
- Ne Mister, az annyira öregít. Szólíts inkább Oppának. - Sose hívnak így, Franciaországban azért nem, mert nem ismerik a szót, csakugyan ahogy itt Amerikában sem, otthon én vagy a legkisebb, úgyhogy tényleg idegen nekem ez a szó, de talán most meg tudom főzni Emilyt legalább, hogy ő használja. Egy próbát megér, ha érdekli a dolog, elmagyarázom neki, hogy mit jelent a szó.
Jól esik, hogy elmondja az apjának vezetési stílusát, mely hasonlít az enyémhez, legalább valahányszor megszólnak, van mit felhoznom mentségnek.
- Jó, majd lepacsizunk - indítom be közben a motort, de eszembe jut valami, úgyhogy mielőtt felengedném a kuplungot, még kissé tanakodó fejjel visszanézek rá. - Egyébként apud nem épp nálunk dolgozik? - utalok arra, hogy a Kiánál. Mintha említett volna már hasonlót, de nem igazán vagyok benne biztos, hogy Emily volt az, ki ezt említette egyszer.
A gazdasági campus mellett elhaladva szándékosan hajtok ki a legkülső, de már nem kanyarodó sávba és hatalmas szemekkel nézek el Emily arca mellett ki az ablakon, még enyhén előre is dőlök, mindent megtéve, hogy kiszúrjam Christopher autóját, ám sem őt, sem a kocsit nem veszem észre. Lehet, hogy még itt van, csak egy másik autójával jött, ha esetleg még nem csinálták volna meg a kedvencét. Ennél lassabban már tényleg veszélyes lenne mennem, úgyhogy feladom a próbálkozást és egy sóhajt követően visszahajtok a belső, gyors sávba, ahol már rá is kapcsolok. Mondjuk nem tudom mit hittem... ha esetleg meglátnám, mi történne? Feltehetőleg egyből bekanyarodnék és Chris mellett húznám fel a kéziféket egy hatalmas vigyorral bombázva.
Kicsit elmerülök gondolataimba, úgyhogy szinte felriadok Emily kérdésére. Nem felejtkeztem meg arról, hogy itt ül mellettem!
- Jah, persze! - Rányomok a rádióra, ami egyből zenélni kezd. Sokat hallgatok zenét, nem klasszikust mint Chris szokott, hanem a mai slágereket. - Ú, ez jó szám! - eszmélek fel, ahogy felismerem Maroon 5 - What Lovers Do számát. Szívesen énekelném, de nem tudom a szövegét, szóval inkább rákérdezek, hogy mit szeretne enni.
- Még sosem ettem mekiben - felelem igencsak aggódó, komoly hangon. Igazából nem vagyok ellene, de sok rosszat hallottam róla. Igazából stílusos kávézókon és minimum középkategóriás éttermeken kívül nem sok helyen ettem még Párizsban sem, persze egy-két utcai árust már meglátogattam, de azoknak külön hangulata van és nem feltételezem, hogy rossz minőségű étellel látna el. - Menjünk mekibe? - mosolyodom el egészen beleegyezően, miközben egy pillanatra felé fordulok. Nem akarok sznob chaebolnak tűnni, egyszer mindent ki kell próbálni és legalább Emilyvel is van valami, amit első alkalommal csinálok.
Meglátok hamar egy McDonald's-os táblát, úgyhogy egy éles kanyart követően behajtok a parkolóba. Egy kicsit félve szállok ki és állok meg a bejárat előtt.
- Légyszi azért ne híreszteld, hogy ezt tesszük. Főleg apádnak - nézek rá aranyos aggódó tekintettel. Nem akarok több csalódást okozni apáéknak, úgyhogy nem lenne jó, ha megtudnák, hogy ilyen minőségtelen jártam, de ami még rosszabb, ha Chris rájön...
● Emilynek ●


Jae Min Aiden Lee
Diákok
Play by :
Yoon Jeong Han
Kor :
23
Foglalkozás :
Orvostan hallgató (Medical School)
Hozzászólások száma :
153

Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?!   Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! EmptyPént. Május 03, 2019 11:56 pm

Angyalkának <3

Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! F70b8ac3bfbdab62b3c7dab8937de0d7Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! 2651a677738550a1ae944167da5cef7d

A kávé hallatára belelkesülök még jobban, na nem mintha a társasága nem lenne lelkesítő, sőt ellenkezőleg, ahogy megláttam, pontosabban felhozta az ötletet, miszerint menjünk együtt, rögtön elszállt minden fáradtságom. Az nem számít, hogy a következő tíz percben újra elszállt, azonban nem tőle, nem az ő hibája. A kávé egy bónusz az elkövetkezendő pár órában, a lényeg, hogy mellettem lesz.
A női témára megkapom a legtipikusabb kérdést, amit egy pasi feltehet, viszont a tekintetét megpillantva elszáll az érzés, hogy megforgassam a szemeimet. Hát ez a srác rohadt aranyos, nem lehet rá haragudni! Nem pirulok el válaszadás közben, hisz ez tökre természetes téma, és úgy tűnik neki sem cikis erről értekezni.
- Azt is kell vennem, de inkább arckrémet, mert jövőhéten megjön, és akkor nagyon kipattog a bőröm, amit ki nem állhatok - adom meg a legkimerítőbb választ. Csak ezután esik le, hogy lehet nem akar, majd vele találkozni, ha meglesz, mert ahogy mondta a lányok hisztisek szoktak lenni, azokon a napokon. - De nem szoktam olyan rossz lenni, majd meglátod.
Az utolsó mondatot vigyorogva teszem hozzá, ahogy a megfelelő irányba terel. Nem értem, miért erre indulunk, legalábbis amíg a kocsiját nem pillantom meg. Ahaaaa, szóval ezért. De vajon melyik lehet az övé, a sok közül? Úriember módjára nyitja ki nekem az ajtót, mire ugyanolyan normában, vigyorogva válaszolok.
- Köszönöm szépen Mister - bólintok egy aprót hozzá, majd bekötöm az övemet. Mondatára hatalmas szemekkel nézek rá, mégsem teljesen a félelemtől, hanem a meglepettségtől. Van még egy olyan ember, akinek életveszélyes a vezetési stílusa?
- Hát figyelj, ha olyan durván nyomod, majd összehozok egy találkozót apukámmal, és kezet foghattok. Az elmondásod alapján nagyon hasonlóan közlekedtek autóval - válaszolom őszintén. Ha apa mellett túléltem jópár évet, kezdve azzal, hogy hazahozott a kórházból a születésem után, akkor nem gondolnám, hogy egy szaktársam keze által jutok a túlvilágra. Tetszik a tempó, bár nem értem miért megyünk gyök kettővel az egyik kampusz előtt, de nem kérdezek rá, biztos megvan az oka. Nézem az embereket, hátha látok ismerős arcot, de nem, így visszafordulok hozzá.
- Van kedved zenét hallgatni? - kérdezem, mert, ha esetleg olyan szól, amit mind a ketten ismerünk, akkor dalolászhatnánk is. Itt nem számít a rossz énekhang, csakis a jókedv. Először indokolatlanul lassít, majd hirtelen gyorsba vált, ez a srác tényleg nem viccel! Nem szólok egy szót sem, én tényleg megszoktam mindezt, de azért az ablak fölé szerelt kapaszkodót előszeretettel használom.
- Én beérem egy mekis hambival is, ha az jó neked - igazából nem szoktam nagyon drágább kajákat enni, így nekem teljesen mindegy mit fogyasztunk, ami belefér a keretembe.

Emily Watters
Diákok
Play by :
Bridgett Satterlee
Kor :
23
Foglalkozás :
egyetemista - leendő orvos
Hozzászólások száma :
10

Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?!   Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! EmptySzomb. Ápr. 20, 2019 7:27 pm



● Gyere velem ●
Igen, nagyon fáradtnak tűnik, ezért aggódva kérdezem meg, hogy hogyan érzi magát és rejtélyek nélküli válasszát látom arcának vonásaira is kiülni.
- Rendben, akkor keresünk egy kávézót először, nekem is jól jönne egy habos cappuccino - mondom belelkesülve a finom italtól. Mosolyára én is viszonzom bár kevésbé annyira erőltetetten, mint ő, de ettől még elhiszem, hogy nem érzi magát olyan rosszul, vagy majd nem fogja velem remélhetőleg, hiszen nem szeretem, ha társaságomban feszült a hangulat, otthon sokszor érzem így magam, elég csak ott szorongani.
- Miért, épp menstruálsz? Nem is vagy annyira hisztis- kérdezem ártatlanul felé fordulva a lépcsőn lemenet, feltételezem ha megosztja velem mit kell vennie, akkor nem tartja kellemetlennek, hogy beszéljen is róla.
- Örülök, hogy így gondolod és biztosíthatlak afelől, hogy nem fogom hagyni, hogy unalmas perceket élj át - mosolyodok el kiérve az egyetem épületéből, majd megfogom a felkarját és magam felé kezdem húzni kicsit. - Oh, erre megyünk! - irányítom a járda helyett a parkoló felé, mert autóval jöttem Bronxból és nem szeretném itt hagyni, hogy helyette gyalog vagy tömegközlekedéssel menjünk. Sokkal kényelmesebb.  
- Beszállás, ifjú hölgy - nyitom ki neki a kocsim ajtaját és mihelyst beszáll, én is elfoglalom helyemet a vezetői ülésben. - Már párszor megkaptam, hogy durva a vezetési stílusom, de próbálok lassan és higgadtan vezetni, ha mégsem sikerülne akkor ne haragudj érte, megígérem, hogy nem fogok balesetet okozni - mondom és a mondatom felénél már kanyarodok is ki a parkolóból egy igencsak hirtelen és határozott mozdulattal.
Kihajtok a főútra, de a gazdasági kampusz részen kissé indokolatlanul lassítok, hogy szemügyre tudjam venni a terepet. Nem tudom, hogy a szerencsétlenül járt Hyundait keresem-e, vagy az Uraságot, de én mindent megteszek, hogy megleljem. Legnagyobb sajnálatomra azonban le kell mondanom a szerencsémről, nem találom meg Christ, több mint valószínű, hogy már rég otthon dolgozik és nem órán ül. Ő annyira menő. Elhagyva a gazdasági kar területét, gyorsan kihajtok a belső sávba és nagyobb sebességre kapcsolok. Eszembe jut, hogy pont az ilyen erős manővereim miatt szokott nővérem felkiáltani és Chris is elég rémülten nézett, úgyhogy megfogadom magamnak, hogy az út többi részén jól fogok viselkedni, nem akarom szegény Emilyt az őrületbe kergetni. Megköszörülöm a torkomat.
- És mit szeretnél enni? Mi az, amit most kívánnál? - nézek rá egy másodperc erejéig, majd inkább tekintetemet visszaemelem az útra.
● Emilynek ●


Jae Min Aiden Lee
Diákok
Play by :
Yoon Jeong Han
Kor :
23
Foglalkozás :
Orvostan hallgató (Medical School)
Hozzászólások száma :
153

Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?!   Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! EmptyPént. Ápr. 19, 2019 8:31 pm

Angyalkának <3

Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! F70b8ac3bfbdab62b3c7dab8937de0d7Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! 2651a677738550a1ae944167da5cef7d

Figyelek az órára, néha beleiszok az energiaitalomba, ezzel biztosítva, hogy ne aludjak el, illetve alkalmanként a csokiból is eszek, ami mellettem van, és már végigkínáltam mindenkinek, csoda, hogy nekem maradt. Mindegy, szóval kell a cukor, hogy túléljem a napot, bár azt hiszem, ennél többet fogok még a mai napon kajára költeni, én úgy érzem. Vannak azok a típusú lányok, akik alig esznek, nehogy elhízzanak, és vannak azok, akiknek minimum napi egy tábla édesség sem elég, mert a szervezete nem bírja nélküle. Szerintem sejtitek, hogy én melyikbe tartozom. Meghallom a mellettem ülő srác hangját, aki egy kérést indít felém, mire bólintok és elkezdem magyarázni, amit a professzor is elmondott. Válaszára mosolygok még egyet, majd visszafordulok az órára, mert bármennyire is fáradt vagyok, ezen muszáj figyelni, hiszen, ha lemaradok, nem fogom érteni a feltöltött anyagot, és úgy nehéz lesz a vizsgán jó jegyet szerezni. Van olyan előadás, ahol a füzetemből alig telik be pár lap, mivel a diasorok érthetőek, illetve az előadó hamar, szinte az óra után feltölti őket. Ez nem az a tanár, nála rengeteget írunk, illetve rajzolunk ábrákat, amik néhol elég rondára sikerednek a gyorsaság miatt, illetve a diákat is a vizsgák előtt pár héttel adja ki, így azokról puskázni is szinte lehetetlen. Közben érkezik egy válaszom, amit muszáj megnéznem, bármennyire is fontos dologról van szó, amúgy is, most csak magyaráz a bácsi, addig sem alszom el a fáradtságtól. Míg pötyögök, újra meghallom az ázsiai padtársam hangját, és felé fordítom a tekintetemet.
- Ha szeretnél, persze - észre sem veszem, vagy egyszerűen nem zavar, hogy beleolvasott az üzeneteimbe. Nincsenek olyan privát beszélgetéseim, nem épp cuccot fogok átvenni, vagy fegyvert eladni, hogy más ne láthassa. Akkor nem valószínű, hogy az iskolapadban ülnék. Talán kissé hangosan szólalok meg, mivel az előttünk ülő lány hátrafordul, és egyáltalán nem úgy mosolyog, ahogy én tettem az előbb. Valami van itt, amiről tudnom kéne, hisz vásárló partnerem a fejét kezdi ingatni. Lehet kevesebbet kéne a gép előtt sorozatot nézni, és jobban beleásni magamat a diákok életébe, de na, épp most adják a The Walking Dead új évadát, és olyan türelmetlen voltam eddig. Na, majd általa egy kicsit, de egyáltalán nem kihasználás szintjén!

***

Kivánszorgok a teremből, ott várom meg Aident. Nem vagyok türelmetlen, míg egy ismerősével beszél, inkább a végén lépek oda hozzá, mikor látom, hogy nem beszélnek annyit.
- Minden rendben van, csak ma nem vagyok a toppon. Keveset aludtam, de nem baj, egy jó nagy kávé megoldja, hogy fent legyek a következő pár órában - megint vigyor jelenik meg az arcomon, mint mindig amikor tudunk beszélgetni, de ezzel jelezni szeretném, hogy tényleg nincs semmi baj, jól vagyok/leszek. Közben megérdeklődöm hova lenne kedve mennie, és jó ötletnek tartom. Ott sok üzlet van, válogathatunk, időnk pedig mint a tenger. Ennél jobb programot nem is képzelhettem volna a délutánra, talán még jobb is, mintha barátnőmmel mentem volna.
- Nekem szükségem van kajára, illetve pár női dologra, és halkaját is kellene vegyek - gondolkozom el az utolsón, mert az nem biztos. Ha nem lesz büdös, akkor befizetek rá, azonban a táskám nem lesz kajaszagú, maximum vattacukor lehetne, de hal az biztos nem.
- Egyébként örülök, hogy csatlakoztál, így nem kell egyedül unatkoznom - nézek rá aranyosan. Ketten mégiscsak jobb, főleg mert ugyanaz a programunk. Szerintem egyikőnk sem veti meg a másik társaságát, máskülönben nem lenne itt, és rossz élményekkel sem fogunk távozni.

Emily Watters
Diákok
Play by :
Bridgett Satterlee
Kor :
23
Foglalkozás :
egyetemista - leendő orvos
Hozzászólások száma :
10

Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?!   Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! EmptyPént. Ápr. 05, 2019 2:36 pm



● Gyere velem ●
Még mindig nem tudtam megszokni teljesen, hogy angolul jegyzetelek. Az első hónapok nagyon nehezen teltek el ilyen szempontból, gyorsan bővítenem kellett a szaknyelvi angol szókincsemet, aminek egy része még Párizsban ragadt rám, viszont örülök, hogy franciául kezdtem el tanulni az orvoslás alapjait, amikhez rengeteg angol anyag is társult, úgyhogy összességében jobban jöttem ki, mintha Seoulban tanultam volna és onnan költöztem volna Chicagoba.
- Bocsi! Körül tudnád írni nekem ezt a kifejezést? - szólítom meg suttogva az óra közepén egyik ismerősömet, padtársamat és komoly, de kedves arccal hallgatom válaszát.
- Köszönöm! - fordulok is vissza a füzetemhez és feljegyzem a lap szélére a szó jelentését, hogy később is emlékezzek rá. Szorgalmasan értelmezem a professzor szavait és egészítem ki az ábrákat jelentésekkel, fontos tárgy és muszáj tökéletesen érteni az anyagát, hogy jó orvosok legyünk. Érdekesnek tartom az órát, tetszenek az ismeretek, még ha nem is minden újdonság számomra, ugyanis a francia és az amerikai felsőoktatási rendszer eltér valamelyest és Párizsban betekintést nyerhettem már például a sebészet rejtelmeibe is. A nagy szorgalmam ellenére, ahogy felvillan telefonom kijelzője és mutatja számomra, hogy üzenetem érkezett, egyből kapom a fejemet és nézek rá a feladó nevére. Nem Ő az. Némileg csalódottan süppedek vissza a székbe, magam sem értem, hogy miért ugrottam rá hirtelen a telefonomra, mikor nem várok tőle semmilyen hívást, sok dolga van, elfoglalt, akárcsak én. Utolérem magam a jegyzeteléssel, alig öt perccel később látom, hogy Emily mellettem nagyban pötyög valamit a messengerbe.
- Én is pont boltba akartam menni óra után - mosolyodom el szolidan és kissé bűnbánóan, amiért bár nem szándékosan, de megláttam, ahogyan leírta terveit az ismerősének. - Elkísérhetlek? - kérdezem meg belelkesülve, hogy talán nem egyedül kell mennem, nem szeretek egymagam sétálni, úgyis meglehetősen magányosnak érzem magam otthon, legalább a városban és az egyetemen nem kísért ez a hangulat.
Szembetalálkozik tekintetem az előttem ülő lánnyal, ki gonosz mosollyal néz rám. Sóhajtok egyet, majd megrázom a fejem, szemeim üvöltik, hogy most hagyja abba a kavarást, mert nem randira hívtam el Emilyt, különben is, két napja meg vele és a barátnőjével mentem el sütizni, melyet természetesen én fizettem és hát az sem randi volt. A lányok mindent túlgondolnak. Még állom az előttem ülő barna hajú lány tekintetét, farkasszemet nézek vele, mintha ezzel bármit megnyerhetnék ellene, ám ismét felvillan a telefonom.
Yesol?
Nem Yesol.
Akkor nem is érdekel... inkább bepótolom az elmúlt percek hiányát, amivel lemaradtam a tananyagban, ma nagyon pörög a tanár úr, jó látni, hogy lelkes a biológia iránt és ezzel bennünk is fenntartja az érdeklődést.  

A többiekkel együtt hagyom el a termet gondosan elpakolva füzeteimet és a sok lapot, melyeket beletűztem egy dossziéba. Körbenézek, de nem találom Emilyt, teljesen eltűnt, ellenben megpillantom labortársamat és gyorsan leintem.
- Köszönöm, hogy eltakarítottál utánam a múltheti szívfeltáráson. Ékes bizonyítékot szereztem, hogy kevesebb mint egy perc alatt végig lehet rohanni az épületen. Tényleg, hogy sikerült végül a boncolás? - komolyodok el a végére, mert  visszaemlékszem, hogy nagyon szenvedett, mivel elvágott egy billentyűt, vagy koszorúeret, már nem emlékszem. Szomorúan veregetem meg a vállát, amiért csak hármast kapott és megpróbálom valahogy felvidítani, amikor látom, hogy Emily feltűnik a láthatáron és megáll mellettem.
- Én is szeretem. Nagyon fáradtnak tűnsz. Minden rendben? - nézek rá aggódva. Nekem nem szívta le az agyamat, úgyhogy feltételezem ez nem kifejezetten Emily napja, remélem nem történt vele semmi rossz.
Elgondolkodok, jó kérdést tett fel és ha már összefutottam labortársammal is, eszembe jut, hogy több mindent kellene vennem, mint gondoltam elsőre.
- Elmehetnénk egy bevásárlóközpontba, úgyis van időnk - mosolyodom el, miközben integetek a többieknek, akik indulnak dolgukra. Én is lassan elkezdek lépegetni a folyosón és a lépcsőkhöz érve a korlát mellett sétálok le, nehogy úgy járjak mint a múltkor. Bármiben képes vagyok elbotlani.
● 611 szó Emilynek ●


Jae Min Aiden Lee
Diákok
Play by :
Yoon Jeong Han
Kor :
23
Foglalkozás :
Orvostan hallgató (Medical School)
Hozzászólások száma :
153

Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?!   Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! EmptyCsüt. Ápr. 04, 2019 11:59 pm

Angyalkának <3

Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! F70b8ac3bfbdab62b3c7dab8937de0d7Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! 2651a677738550a1ae944167da5cef7d

Leszívottan lépek ki a gyakorlatról, teljesen úgy érzem magamat, mint egy zombi, és még nincs vége a napomnak, hisz a hatalmas szünet után még egy előadásra is be kell lépkedjek. Jó, ez nem lesz nehéz, ha valamerre találok energiaitalt, vagy kávét, esetleg mind a kettőt, de nem egybeöntve, hanem külön-külön fogyasztva. Ha megpróbálnám egyszerre, úgy biztos nem az előadásra, hanem a mosdóba járkálnék a mai nap folyamán. Mióta egyetemre járok (hú, de öregnek érzem magamat ezután a mondat után), rászoktam az ilyenekre, meg, hogy nem csinálok otthon kaját magamnak, hanem inkább veszek, ami nagyon rossz még munka mellett is. Próbálom leszoktatni magamat amennyire ez lehetséges, de mindig meglátok valami "ez kell" dolgot, vagy épp szaktársaim mennek kajálni, és szinte belém tömik azzal a mondattal, hogy "te nem jössz?". Szóval nem teljesen az én hibám, kikérem magamnak: csábítanak, én meg jól csábulok.
Még szerencse, hogy szaktársam épp vásárolni indul, így nyugodt szívvel csatlakozhatom Aidenhez. Bármennyire is szeretem a magányos perceket, nem lehetek antiszociális, és mivel más nem szeretne velünk tartani, nincs kifogásom a társasága ellen. Ha ketten vagyunk, jobban tudunk beszélgetni, mint egy hatalmas bandában, és minden bizonnyal sokkal kisebb zajt csapunk, mint más esetben. Be is vágódom mellé, miután elhagyjuk a termet, mert én lemaradva értem ki, illetve mosdóba is el kellett ugranom, de innentől az övé vagyok, oda megyünk, ahová csak szeretne, kivéve, ha valami olyanról van szó, ami ellenkezik az elveimmel. Ha valakivel vált még pár szót, azt megvárom, majd utána szólalok meg, kifejezve a gondolataimat.
- Szeretem ezt a professzort, meg amit tanít, de most leszívta az agyamat - panaszkodom a srácnak, holott ezt nem mondanám annak, minden egyetemista szokott így viselkedni, és nem mindennapi nálam. Most visszavághatna azzal, hogy nem kellett volna sokáig sorozatot néznem, mármint, ha tudja mekkora sorozatfüggő vagyok, de most korábban lefeküdtem, mint szoktam, szóval nem tudom mi a probléma. Mindegy, ha hozzájutok a plusz koffeinadagomhoz, máris jobban leszek.
- Egyébként hova akarunk pontosan menni? - mert időnk, mint a tenger, már csak el kell ütni valahogy. Ezért szeretem jobban az egyetemet, mint a gimit, sokkal több a szabadidőnk a két előadás között, meg úgy általában is. Rajta egyébként nem látom a fáradtság jeleit, vagy már én sem látok rendesen, annyira csukódnának le a pilláim. A kereszteződésnél, illetve a tömegközlekedésen jó lesz figyelni, nehogy valakinek nekimenjek, vagy épp engem üssenek el. Lehet figyelmeztetni kellene Aident, hogy vigyázzon rám. Miközben hozzá beszélek, végig az arcát figyelem, próbálok a szemébe nézni, ha már eljöttem vele, és beszélgetünk. Ez a normális emberi kommunikáció alapja, és megadom neki a tiszteletet a figyelmemmel.

Emily Watters
Diákok
Play by :
Bridgett Satterlee
Kor :
23
Foglalkozás :
egyetemista - leendő orvos
Hozzászólások száma :
10

Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?!   Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! Empty

Ajánlott tartalom


Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?! Empty
Vissza az elejére Go down
 

Aiden & Emily - Vásároljunk.... mit is?!

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Livin' in New York :: New York :: Bronx-
^
ˇ