One belongs to New York instantly. One belongs to
it as much in five minutes as in five years.
Belépés

a városba
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Társalgó
szavak sokasága
Új posztok
hozzászólások



Ash & Sofia - party in the U.S.A.

Elisiana & Élodie EmptySofia I. Basora
Today at 11:07 am



I kissed a boy and I liked it

Elisiana & Élodie EmptyBlake W. Holden
Today at 10:36 am



Ruby and Wayne - Beautiful stranger

Elisiana & Élodie EmptyWayne Winston
Today at 10:23 am



Work through the night - Myna & Rea

Elisiana & Élodie EmptyMyna Rosegold
Today at 9:18 am



Játékpartner keresõ

Elisiana & Élodie EmptyMirabell Wagner
Today at 7:44 am



Ruby & Millie • kind hearts still break hearts

Elisiana & Élodie EmptyRuby Dayton
Today at 12:18 am



Unexpected journey - Melrose os & Darick

Elisiana & Élodie EmptyDarick Liam Kerrigan
Yesterday at 11:52 pm



Beköltözés az új albérletbe

Elisiana & Élodie EmptyMyna Rosegold
Yesterday at 9:48 pm



Myna történetei

Elisiana & Élodie EmptyMyna Rosegold
Yesterday at 7:29 pm
Lakosok
nyilvántartása
Csoport neve
Média 27 25
Diákok 35 30
Törvényszegõk 14 25
Bûnüldözés 9 15
Hivatal 5 7
Üzlet 13 15
Oktatás 7 5
Munkások 14 9
Egészségügy 11 14
Összesen 135 145
Ismerõs idegenek
New York utcáin
Jelenleg 26 felhasználó van itt :: 8 regisztrált, 0 rejtett és 18 vendég :: 2 Bots

Aston Miles, Aveline Everhart, Darick Liam Kerrigan, Erin Watson, Leo Drom, Myna Rosegold, Thaddeus Darnell Wright, Wayne Winston


A legtöbb felhasználó (78 fő) Kedd Jún. 04, 2019 9:02 pm-kor volt itt.

Share
 

 Elisiana & Élodie

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Re: Elisiana & Élodie   Elisiana & Élodie EmptyVas. Szept. 08, 2019 6:18 pm


to Elisiana +18

Nem számítottam arra, hogy az est hátralévő részét nem otthon töltöm kutyusommal, de be kell vallanom ez cseppet sincs ellenemre. A csókot hosszúra nyújtjuk, mintha csak ez lenne az éltető forrás.
Ahogy a nyakamhoz ér gyengéden harapok bele alsó ajkamba, majd kissé hátra döntöm a fejem. Nem állítom le. Kezeimmel a combját simogatom, néha belemarkolok fenekébe. Végül aztán vízszintbe „kényszerít” engem. Csak elmosolyodom rajta. A kérdésére nem adok rögtön választ, csak kiélvezem minden érintését. Nem csak a tekintetem árulja el neki, hogy mennyire is tetszik a dolog, hanem az apró sóhajok is, miket kicsalogat belőlem.
Igazából mind a kettőt szeretem, mint a kettőnek megvan a maga varázsa, ha mondhatjuk így, de jelen helyzetben nem vagyok túl türelmes és nyugodt az óvatosabb tempóhoz. Nah meg van egy olyan érzésem, hogy a partnerem is jobban örülne egy „vadabb” menethez.
-Nem kell óvatosnak lenned.-Suttogom, ahogy vigyorral az arcomon pillantok rá. Mikor a mellbimbómhoz ér behunyom szemem, fejem kissé hátra döntöm és hangosabb sóhaj kúszik ki ajkaim közül. Szerencsére a háttérben kellemes zene szól, így van, ami elnyomja hangjainkat.

Élodie Dubois
Média
Play by :
Élodie Fontan
Kor :
30
Foglalkozás :
Dobos, Menhely tulajdonos
Hozzászólások száma :
53

Elisiana & Élodie Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Elisiana & Élodie   Elisiana & Élodie EmptyVas. Júl. 14, 2019 12:58 pm

//18+

Élodie & Elisiana


Vannak dolgok, amelyek nagyon rég óta nem változnak számomra. Az egyik ilyen pedig a kapcsolatom a színekkel. Jó ideje nem kedvelem őket, és még régebben rájöttem, hogy az én tipikusan téli bőrömhöz leginkább azok állnak jól, amelyeknek drámai a hatása. Egyszer egy barátnőm úgy jellemezte őket, az ékkő színek. Rubinvörös, zafírkék, smaragd zöld, ónix fekete. Meg még néhány, amiben hasonlóan sok a pigment, mint az ametiszt lila, ezüst szürke. Azt, hogy mindez azért alakult így ki, mert notóriusan kerülöm a napot és a hajamat feketére festetem hat hetente, senkinek nem kell tudnia. Aki jobban megnézi, úgy is tudja, hogy ilyen egyenletes árnyalat csak a fodrásztól származhat, de ha rá is kérdeznek, akkor annyit mondok, eredetileg barna voltam. Az pedig átlagos árnyalat. És senki nem akar átlagos lenni, ha lehet kicsit különlegesebb is. Legtöbbször én legalábbis úgy gondolom, ez így van jól. Élodie más. Ő inkább az a fajta fiús lány, aki smink nélkül és farmerben meg pólóban létezik az én elképzeléseim szerint az ideje nagy részében. Ezzel nincs is gond, kellenek az ilyenek, bejönnek az ilyenek és így magabiztosabbnak érzem magamat. Azért ilyen közelről nézve el kell ismernem, hogy gyönyörű és vele sem kell sokat szenvednie annak, aki kicsit nőies kinézetet akar neki összehozni. Megvan minden domborulata, ami kell, az arcbőre sem problémás és remekül lehet festeni. Persze nem ez fogott meg benne elsőre. A szelleme annál inkább. Alig vártam, hogy magam tapasztalhassam meg, mire is képes és most itt az esély.
A kérdését halva elmosolyodom, majd ficánkolni kezdek az ölében, nem sokat, csak annyit, hogy a ruhám alja feljebb csússzon a combjaimon és még jobban hozzá tudjak simulni a bőréhez. Kellemes forróság ölel körül, a kezeim pedig viszketnek az érintésért. Hagyom, hogy csókoljon, egyszerre harcolok a nyelvével és csalogatom magamhoz, miközben az egyik kezem a tarkóján simít végig, a másik pedig a karját, oldalát kezdi simogatni. Az idő itt szinte megszűnik, csak vágy van számomra és felfedezési kényszer perceken keresztül, amelyeket a csókkal töltök, gondoskodva róla, hogy mindketten kifulladva távolodjunk csak el egymástól. Alapvetően az ötlete merész, de tekintve, hogy a sofőrnek Manhattan közepéig kell visszajutnia még az éjszaka, szerintem bevállalható. És ez az arcomon lévő mosolyból ki is olvasható, miközben simogatni kezdem őt. Az arcát csak óvatosan, pillekönnyű érintésekkel érem el, nem akarom idő előtt még jobban elkenni a sminkjét. A száján már így is látszik, hogy valaki alaposan megcsókolta, de azért némi illem nekem belefér mellé. Most még. Később nem ígérem, hogy egyben marad neki ez a kinézete. Sőt, ha úrinő tud lenni, azt jelenti, én végzem nagyon rosszul a munkámat.
Kicsit át kell magamat pozicionálnom, hogy rendesen hozzáférjek, de sikerül megoldanom, így mikor ismét vissza hajolok rá, már nem a száját, hanem a nyakát érintik a csókjaim. Lassan, simogatóan, időnként kicsit megnyalintva a bőrét, máskor a fogaimmal minimálisan megcsípve. Nem akarok látványos nyomokat hagyni, csak kitapasztalni, mi tetszik neki és mi nem. Az egyik kezem még mindig a tarkóján simít végig, a füle mögött játszik az érzékeny bőrrel és csalogatja, hogy döntse hátra a fejét, adjon még többet nekem ebből a hattyúnyakból. De végül így elérek a végéig, a szám hamarosan már a kulcscsontját simogatja, ahol nem fedi ruha és csak azért is harapok egy aprót az anyagon keresztül. Amíg nem egyezünk meg a nyomokat illetően, én egyet sem fogok rajta hagyni, de ez nem jelenti azt, hogy nem fogja úgy érezni, mintha megtettem volna. Csak most már tényleg be kellene vetnem minden jóga hajlékonyságomat, ha tovább akarnék menni, szóval inkább lecsúszom az öléből és a vállánál fogva próbálom rávezetni, hogy sokat könnyítene a folytatáson, ha elfeküdne az ülésen. Például jobban hozzá férnék a dekoltázsához. Kezdem nagyon szeretni ezt a ruhát rajta, messze nem kell annyit dolgozni mint az enyémmel, ha az ember a másik bőréhez akar hozzáférni.
- Mi tetszik jobban? Ha érzel minden érintést és csókot, szívást... - csábítom, miközben a szám és a kezem lesimogatja annyira a ruha egyik pántját, hogy fölé mászva könnyedén hozzá tudjak érni a melle felső részéhez és itt már messze nem vagyok olyan óvatos, mint korábban a nyakánál. - ... harapást... - suttogom tovább, miközben éppen hagyom neki, hogy megérezze a fogaimat is a húsán. Nem mélyednek bele, nem hagynak hátra vörös foltot a bőrön hosszabb időre, de ott van a nyomás. Csábító, orgazmus keltő nyomás, amit, ha elég időnk lenne, addig ismételnék, amíg el nem élvez tőle anélkül, hogy a dereka alatt akár csak egy érintést is tapasztalna. Na, majd az ágyban... - vagy legyek óvatosabb? - most már a másik válláról is sikerül annyira a ruhát lesimogatnom, hogy a mellei kiszabaduljanak a fekete anyag fogságából. Most a másikra hajolok rá, de itt nem harapok, a számmal is éppen csak érintem, időnként igazából a bőrét csak a levegő pirosítja, amelyet ráfújok. Minél érzékenyebb részek felé haladok, annál gyengébben hívogatóbban játszom vele, a szám, a kezeim, mind éppen csak átsuhannak a leghívogatóbb pontokon. Végül a nyelvem érinti a mellbimbóját, mielőtt leállnék, hogy láthassam az arcát, hallhassam a válaszát. És a látvány? Sokkal jobban feltüzel, amit az arcán látok így, mintha ő játszana velem...

X • X • :tm:

Elisiana Simons
Hivatal
Play by :
Eva Green
Foglalkozás :
Személyi aszisztens (polgármesteri)
Hozzászólások száma :
28

Elisiana & Élodie Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Elisiana & Élodie   Elisiana & Élodie EmptyKedd Júl. 02, 2019 6:57 pm


to Elisiana +18

El is feledkeztem arról, hogy van még neki egy hatalmas táskája tele meglepetésekkel. Nah én ilyen nő sosem leszek. Tőlem sosem fog tudni más nő körömreszelőt, ollót, vagy bármi praktikus dolgot kérni, mert ugyanis én ilyeneket egyáltalán nem cipelek magammal. Eleve sminkelni is csak koncertek alkalmával szoktam, amikor viszont vannak is rá embereink, illetve az ilyen különféle rendezvényeken. Természetesen erről is nem egy cikk jelent meg… Élodie smink nélkül. Igazából az is csak arra döbbentett rá, hogy tök felesleges felkenni azt a mázt az arcomra.
Matt meg sem lepődik a vendégemen. Tudja nagyon jól, hogy nem csak az egyik vonal érdekel engem és sokat nem is kell magyarázkodni neki. Nagyon is jól tudja, hogy nem csak cseverészni fogok majd vele. Régóta van velünk, sok mindent átélt szerencsétlen. De mondjuk tény szerintem Sebi és Sean durvább dolgokra is képesek. Egy ilyen kis csendes este szinte unalmas lehet neki.
Elmosolyodom a szavaira, így míg megkóstolja az epret én töltök magunknak egy kis pezsgőt. Sokáig nem értettem, hogy hogyan lehet a kettőt egyszerre inni, enni, de mikor megkóstoltam… Nos tényleg csak ajánlani tudom. Felé nyújtom a poharat, ha nem veszi el akkor csak leteszem a kis asztalra, de én belekortyolok az enyémbe. Tény nem a kedvencem, de azért nem szokott megmaradni.
-Látod ezek nekem eszembe se jutottak volna. Ilyenkor döbbenek rá, hogy néha talán tényleg több időt kellene töltenem nők társaságában.-Nevetek fel. Imádom a srácokat, de van, hogy tényleg igénylem azt, hogy valami lányosabb dolgot csináljak. No persze nem valami extra dologra kell gondolni. Csak egy kis csacsogás, borozgatás a barátnőkkel. A beszélgetés viszont hamar abba marad. Előbb egy széles mosoly kíséretében harapok bele az eperbe, ami hihetetlenül finom és édes. Ez is egy bizonyos ok, amiért jó gazdagnak lenni. És végül jön a csók. Meglepődöm, amit érzékelhet is, de végül viszonozom azt. Ahogy az ölembe mászik kezeimet először a combjaira helyezem, végig simítok rajtuk, majd a derekáról a fenekére csúsztatom őket.
Mosolyogva pillantok a szemeibe, ami csak kiszélesedik a szavai hallatán.
-Te aztán nem szeretsz tétovázni…. Hmmm csábító az ajánlatod, de szerintem túl egyszerű. Mi lenne, ha dupláznánk?-Kacsintok rá. Bár nem tudom merre lakik, lehet, hogy nem fogunk sokat autókázni, de attól izgalmasabb a dolog. Közelebb hajolva hozzá most én hívom táncra a nyelvét, miközben belemarkolok fenekébe és közelebb húzom magamhoz őt.

Élodie Dubois
Média
Play by :
Élodie Fontan
Kor :
30
Foglalkozás :
Dobos, Menhely tulajdonos
Hozzászólások száma :
53

Elisiana & Élodie Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Elisiana & Élodie   Elisiana & Élodie EmptyPént. Jún. 21, 2019 7:34 pm

//18+


Élodie & Elisiana


- A tequila meg én veszélyes párost alkotunk. Utoljára három srác között ébredtem fehérneműben, semmire nem emlékezve az éjszakáról és mind könyörögtek, hogy ismételjük meg... két hét után jöttem rá az egyikük telefonjából, hogy rommá vertem őket Call of Duty-ban, megnyertem a vetkőzős pókert és nekik kellett öt perces Nyan cat karaokét lenyomni - mondjuk a végére talán nem is akkora baj, hogy nem emlékszem, mert a videó is elég gáz volt. Nagyjából mintha egy beszívott robot próbált volna meg limbózni, miközben valami nyávogó hangot ad ki. Igen, úgy tűnik, nem csak józanul vannak ritka szadista ötleteim, amikor másokat akarok rábírni, hogy tegyék, amit én mondok. Egyébként mondtam már, hogy azt a dalt pia nélkül egyetlen percig sem bírom hallgatni egyben? Ennél már csak az lett volna nagyobb büntetés a köz ellen, ha végig kell nézniük a Bridget Jones minden egyes részét. Vajon mennyi az esélye, hogy ha ezt belengetem újabb büntinek, a végén mégis leszállnak rólam?
Élodie hangulata, jelleme és az egész bevállalós, vidám lénye az, amire nekem most szükségem van. Tudtam ezt két perc után is, és most, hogy már tényleg szinte kifelé tartunk egymásba fonódva, megengedem magamnak az álmodozást. Néha szabályosan két személyiségem van, amelyek közül az egyik büntetni, a másik kényeztetni akar. Ritkán van, hogy bármiben is ki tudnak egyezni. Ez a nő viszont mindkettő számára csalogató a maga kisugárzásával és nem akarom elengedni. Most még biztosan nem, így csak bólogatok a kérésére, hogy inkább hátul menjünk ki. Ennyi nekem is belefér. Ugyan nem hirdetem nyíltan a munkában, hogy a nők is bejönnek, de eltitkolni sem szoktam és az egyéb nem hetero kollégákat is mindig bátorítom arra, hogy ne titkolják, kik és mik ők. A városháza végképp nem akar botrányt homofóbia miatt. Utána kiderül, hogy ő inkább magát és az életét félti. Hoppá. Azt hiszem, eddig a pillanatig nem voltam eléggé tisztában vele, mennyire is híres ő. Nos, rajtam ne múljon a dolog, én nem szívesen vagyok az újságokban és ha rajtam múlik, nem is lesz tiszta arcképem ott. Ezt már régen lebeszéltem a fotósokkal, akik a főnökömet követik. Aki be akar jutni hivatalosan, nem árt, ha rosszul exponál, amikor rólam van szó. Egek, még a közösségi oldalamon is leginkább a sejtelmes dolgok látszanak.
- Nekem nem gond, még be kell gyűjtenem úgyis a táskámat - mosolyodom el és hagyom, hogy kivezessen a bárból, át a tömegen, egyenesen a hátsó szobák és persze az öltöző felé is. Pillanatok alatt veszem magamhoz a felszerelésemet, a kabátomat és már mellette is vagyok, mikor begördül a limuzin. Valaki nem túlzott, ez a kocsi menő. És beindítja a fantáziámat. Nem mondom, hogy nem voltam még limóban, vagy nem szabadultak el a gátlások egy-egy út során, de az egy férfival volt. Most viszont van itt pezsgő, eper, kellemes zene és csodás útitárs. Basszus, ha jobban belegondolok, tegnap még Hudsnál is jártam, szóval esélyes, hogy a táskámban akad néhány szexjáték és óvszer is. Nos, soha senki nem állíthatta rólam, hogy angyal lennék, ugyebár...
- Amit te iszol. Ráérünk nálam áttérni töményebb italra és lengébb öltözetre - kuncogok halkan, miközben gondosan kiveszek egy szem epret a tálból és bele kóstolok. Igaz, hogy még tavasz van csak, messze nem eper szezon, de ez itt New York, a világ legnépesebb városa a maga elvárásaival és az egyik fontosabb a startra kész piac. Az édes, roppanós magokkal tűzdelt gyümölcs héja pillanatok alatt megadja magát és elégedetten rágom el a felét, majd a többit is. Igazából még a kezemről is lenyalom azt a cseppnyi levet, ami ráfröccsent. És tudom, hogy az egész csábító, még akkor is, ha nem annak szántam. Szeretem a gyümölcsöket, kiváltják az édesség utáni vágyamat gyakran.
- Nem, többel ma nem, de tényleg nem először esett rám valami. A csoki torta problémásabb mint a bor vagy valamilyen üdítő. A legtöbb elegáns ruhám pont ezért fekete vagy vörös.. meg mert szeretem a drámai színeket - teszem hozzá, miközben kiveszek egy újabb szem epret a tálból és ezúttal incselkedően felé nyújtom. Gondolom, ha ez itt van, az azt jelenti, hogy ő nem allergiás rá. Én meg játékos kedvemben vagyok, szóval próbálkozom. Hagyom, hogy ő is megkóstolja, kiélvezze az édes ízt, majd a szájára hajolok, hogy ezúttal a nyelvem egy másik fűszerezésben csókolja. Könnyed, játékos csókra számítok, hogy csábítgatnom kell, engedjen be és viszonozza a közeledést. Nem azért, mert visszafogottnak tartam, hanem mert a hely és a hangulat erre utal. Könnyedségre. Persze ez nem mindig van így, ha olyan jó az ízé, amilyennek innen tűnik, akkor percekig nem akarom elereszteni a száját, és közben érezni akarom az illatát is. Oh, igen...
A fejem szédül, a levegőt nehezebben veszem, mikor végre elszakadok azoktól az ajkaktól és fogalmam sincs, hogyan sikerült közben gyakorlatilag lovagló ülésben Élodie ölében kikötnöm. Oké, igazából van egy tippem rá. Én másztam oda csók közben, a ruhám pedig elég rövid ahhoz, hogy a bőröm most vidáman simuljon az övéhez, szikrákat csalva elő. Libabőrös vagyok, a sminkem alatt minimum kipirult, és nagyon kevés választ el tőle, hogy előre hajoljak és a nyaka vonalát követve a melleit is felfedezzem az ajkammal. Az engedélye csak igazából. Lepillantok rá, keresem a tekintetét és az enyémben ott van a kérdés. Folytathatom itt, vagy álljak le? Hogy lehet ezt figyelem felkeltőbben megfogalmazni? Oh, már tudom is. A mosolyom angyali, miközben hozzá hajolok és a fülébe suttogok: - Megnézzük össze tudok-e hozni neked egy orgazmust, mielőtt leparkol a limuzin? - a hangom szelíd, nyugodt, nyoma sincs benne annak a kéjnek, amely éppen a testemben követeli, hogy fektessem le a bőr ülésre és nyalogassam végig a testét. Kettősség, irányítás és kedveskedés van bennem és most mindkettő egy valakire irányul. Remélem, van elég jó kitartása fél tucat orgazmushoz...

X   • X • :tm:

Elisiana Simons
Hivatal
Play by :
Eva Green
Foglalkozás :
Személyi aszisztens (polgármesteri)
Hozzászólások száma :
28

Elisiana & Élodie Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Elisiana & Élodie   Elisiana & Élodie EmptyHétf. Jún. 10, 2019 9:58 pm


to Elisiana

-Igazából én sok mindent megiszok. Whiskey, tequila… A nagyon édeseket ritkán, de azért azok is lecsúsznak.- Néha jól esik a koktélozgatás, de sokuk nekem túl édes. Mivel nagyon is sejtem, hogy odakint még mindig megbújik pár lesifotós, így előveszem a telefonom és felhívom a sofőrömet.
-Matt gyere a hátsó ajtóhoz….Köszi!-Azzal már le is rakom és partneremre pislogok.
-Menjünk ki hátul. Ha már limuzinnal jöttem, akkor azzal is megyek el és ott sok féle ital van. Szóval út közben is tudunk iszogatni.-Nem akarom, hogy valamelyik idióta lap megjelenítsen rólunk egy közös képet valami pikáns szöveggel. No nem azért mert szégyellem, csak nem akarom őt magammal rántani. Lehet, hogy nem örülne neki, ha címlapra kerülne, így jobb az elővigyázatosság.
-Bocsi, csak a fotósok. Nem szeretem mikor kiteregetik a magánéletemet… Tudom ezzel jár a hírnév, de ahol lehet megpróbálom őket kikerülni… Nah meg nem akarlak téged se kellemetlen helyzetbe hozni.-Mondom neki őszintén, majd ha engedi megfogom a kezét és kicsit húzva magam után elindulok a hátsó bejárat felé, ahol Matt már vár minket. Kinyitja nekünk az ajtót, kedvesen köszönti Anát, majd ha bemondja a címet már el is indulunk.
-Nos mit adhatok? Van finom pezsgő, meg eper is. De vannak itt töményebb italok is. –Kacsintok rá, majd ha kiválasztotta, hogy mit kér töltök is neki. Én még maradok a pezsgőnél, már cak az ember miatt is.
-Több boros pohárral az este folyamán remélem már nem találkozott a ruhád. De a rutinosságodból ítélve már nem először esett meg veled ehhez hasonló baleset. Bennem az ilyen női praktikusság nagyon elveszett.-Nevetek fel, majd belekortyolok a pezsgőbe.

Élodie Dubois
Média
Play by :
Élodie Fontan
Kor :
30
Foglalkozás :
Dobos, Menhely tulajdonos
Hozzászólások száma :
53

Elisiana & Élodie Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Elisiana & Élodie   Elisiana & Élodie EmptySzomb. Jún. 08, 2019 11:01 pm


Élodie & Elisiana


Vége a bálnak és ezzel együtt az én szerepemnek is, mint segítőnek. Letehetem a lantot, búcsút mondhatok a főnökömnek, az időbeosztásának és persze a kedves és kicsit idegesítő nejének is. Marad a szórakozás, ami, ha minden igaz, ma este éppen egy zenész társaságában fog érni. Legalábbis erre következtetek abból a pillantásból, amelyet rám vetett, mielőtt magára hagytam a munkám miatt. Nos, összességében találtam egy kis izgalmat, megint kitölthetek egy szép, nagy túlóra papírt és még csak le sem ejtettek semmi fontosat a pincérek. Azt hiszem, ezekben a körökben elmondható, hogy nagy siker volt az egész. Még egy nem túl nagy összeget én is adományoztam. A saját nevemben méghozzá, amely közalkalmazotti fizetés mellett nem olyan rossz. Senkinek nem kell tudnia, hogy valójában ennél jobban állok pénzzel és végképp nem lenne jó, ha az adó hivatal elkezdene szimatolni. Bár, mi keresnivalójuk lenne erre? Nem feltűnő, hogy a legtöbb ruhám kevésbé ismert márkák egyedi darabja, tekintve némi személyes egyet nem értést a színekkel, mellé pedig nem szokásom hivalkodni...
A tömeg feloszlik, így a bár is sokkal átláthatóbbá kezd válni számomra. A pultnál nem áll ott Élodie, de ez nem akadályoz meg abban, hogy oda lépjek és megpróbáljam onnan felmérni a termet. Ő azonban nálam nyilván szemfülesebb, mert mire fordulnék el a pincértől, felbukkan mögöttem. Ezek szerint tényleg eljött. Annyira örülök ennek, hogy azonnal egy őszinte mosoly villan fel az arcomon és a szemeimben ott rejtőzik a vágy. Meg persze a kihívás. Soha nem tudom, mennyire ténylegesen biszex egy nő, jó néhány próbált már kihátrálni az utolsó pillanatban. Remélem, ő nem olyan. Egy vagány dobostól többet várok.
- Igazából én még az elsőt sem ittam meg, munka mellett kizárólag pezsgőnek tűnő almabort fogyasztom. Neked mi a mérged? - teszem fel a kérdést kíváncsian, mert ugyan nincs nagy alkohol gyűjteményem, de nem hazudok, ha azt mondom, néhány alap fajta megtalálható nálam. Vodka, mert az a kedvencem, whiskey és bourbon a vendégek miatt, meg némi tequila, mert a csajoknak sokszor az jön be. És talán egy-két üveg bor is van, bár azt nem igazán iszom. Főzéshez viszont elkel és néha jut nekem is egy-egy kifinomultabb ízlésű partnert...

//nem a legjobb, de térek vissza, eskü Very Happy

X   • X • :tm:

Elisiana Simons
Hivatal
Play by :
Eva Green
Foglalkozás :
Személyi aszisztens (polgármesteri)
Hozzászólások száma :
28

Elisiana & Élodie Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Elisiana & Élodie   Elisiana & Élodie EmptyVas. Május 19, 2019 4:34 pm


to Elisiana

-Nos valahol mindig el kell kezdeni nem igaz?-Mi sem egyből lettünk híresek, kellett idő rá, nah meg sok-sok energia és kitartás, de megérte. –Néha hiányoznak is azok az évek, de nem panaszkodom. Csak olyan messzinek tűnik. Persze nekem sincs okom panaszra így harminc évesen, megannyi élmény vár engem, ahogyan a bandát is.
A válaszára jóízűen felnevetek, majd megrázom a fejem.
-Az lehetetlen! A legjobb kozmetikushoz járok, aki gyantát használ. Ő nem hagy ki egy sávot sem!-Kacsintok felé egyet, majd továbbra is őt figyelem. Miért is ne tenném? Tetszik a látvány… Jó magam igen ritkán bújok bele ilyen göncökbe, főleg harisnyákba. Utálom, hogy mindig elszakadnak, nem nekem valóak. Inkább maradok a nadrágoknál, azzal kevesebb a gond. Amikor elkezdi összepakolni a holmijait én is összekapom magam. Lassan ideje lesz visszatérni a bálozók körébe. Egy kissé meglep a közeledése, de csak elmosolyodom rajta, nem hátrálok, tartom a tekintetem. Az érintése jól esik, ami ki is rajzolódik tekintetemben, majd egy aprócska csók, amire egy apró ajakharapás a reakcióm.
-Sokkal több minden érdekelne!-Kacsintok rá ismét, ahogy mosolyogva figyelem őt tovább. Nem számítottam egy ilyen találkozásra, főleg nem itt. Azt hittem egy unalmas esténk lesz, de kellemesen kell csalódnom benne.

*később*

A bál valóban nem volt túl izgalmas, de a lényeget elérte. Rengeteg pénz összegyűlt, ami nagyon pozitív dolog. Ha már az embernek van miből adnia, akkor ne sajnáljon segíteni másokon. Én is ezt próbálom elérni a menhelyemmel. Segíteni nem csak az embereken, de az állatokon is. A fiúktól elköszönök, majd lassan a bár felé veszem az irányt. Ahogy odaérek helyet foglalok és rendelek magamnak egy utolsó italt, miközben várakozom. Nem az első alkalmam lenne egy nővel. Elég rég rájöttem arra, hogy egy nővel is ugyanolyan jó tud lenni az este, mint egy férfival. Sokan ezen a mai napig kiakadnak, de nem igen izgat. A fiúk elfogadták és ez a lényeg. A többiek véleménye cseppet sem érdekel.
Mikor megpillantom őt, csak elmosolyodom, majd felállok a székről és elé lépek.
-Kérsz még egy italt, vagy menjünk mi is?-Szívesen beszélgetek vele, de út közben is megejthetjük ezt a részét.

Élodie Dubois
Média
Play by :
Élodie Fontan
Kor :
30
Foglalkozás :
Dobos, Menhely tulajdonos
Hozzászólások száma :
53

Elisiana & Élodie Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Elisiana & Élodie   Elisiana & Élodie EmptySzomb. Ápr. 27, 2019 10:55 am


Élodie & Elisiana


- A táska tartalma nálam erősen meg van válogatva, ellenkező esetben külön hordárnak kellene utánam hoznia - igen, mindig van benne kis millió cucc és ez az oka annak is, hogy van tartalék táskám az irodában, otthon és még a kocsimban is. Nem ezzel a Mikulás zsákot megszégyenítő példánnyal fogok egész nap rohangálni, ha rajtam múlik a dolog. Nem tesz jót a hátizmaimnak, a főnököm egójának és a saját büszkeségemnek sem. Így marad odakinnre az apró clutch, amibe belefér a mobilom, rúzs meg persze egy papírzsepi, a többit ide rejtem. És kapom elő, amint szükség lesz rá. Mint most...
A ruha el kell ismernem, hogy nagyon jól áll még egy metál banda dobosának is, és sokkal előnyösebben hangsúlyozza a vonalait, mint a fellépő szerelés. Csinos, ápolt, erős nő és a kezei elég formásak ahhoz, hogy nyilván való legyen, hozzá van szokva az erőkifejtéshez. Más ezt jó adag súlyzózással éri el, neki fogadok, elég hozzá a dobverő meg pár óra próba. Nem vagyok oda azokért az izmokért, amelyek egyértelműen túl nagyok és egy nap edzési kihagyástól leeresztenek, de a formás karokat attól még kedvelem. Erős, de egyben puha is. Egy kis szorítás a derekam körül kifejezetten izgató vele. Persze ezt nem mondom ki, helyette a ruha balesetekre próbálok figyelni és közben fenntartani a rövid beszélgetések fonalát. Nem vagyok nagy rajongója a rövid csevejnek, de azért ez is a munkaköri leírásom része. Maximum fejben közben már a harmadik módon büntetem a partnert.
- Hadd tippeljek: apró klubok, minimális világítás, cigaretta füst és sok sör jellemezte a kezdetet - foglalom össze, ami a én emlékeimben szerepel az egyetemi időben látott bandákból. Azóta jó pár befutott már, még több esett szét és lettek a tagjai mindennapi dolgozók, de attól még megvan ennek is a maga kis bája. Akkoriban, diákként az ilyen pincék voltak az esti leeresztés helyszínei, ahol nem kellett sokáig gondolkodni, megtaláltad az ágytársat és még kultúrprogramnak is érezhetted. Soha nem voltam oda a diszkó csillogásáért, a fényekért, amelyek majdnem kiégették a szememet, de ezek a rock beállítottságú termek megérték a maguk pénzét. Én pedig változtam, tanultam, próbáltam boldogulni és megtanultam elfogadni a közösségi ízlést is. Külsőre az boldogul, aki belesimul a tömegbe és mindenkinek jobb, ha én nem lógok ki sehonnan...
Rajta kapott, hogy figyelem a harisnya felhúzása közben. Amit nem fogok tagadni, mert tényleg megtettem. Látni akartam, mennyire hosszúak is igazából. És érdekel, mennyire puha a bőre. Attól, hogy nem hirdettem nyilvánosan, soha, egy pillanatig sem tagadtam, a nők is vonzanak. Sőt, Ana-ként, amikor kapcsolatot akartam, sokkal többször sikerült azt egy nővel kialakítanom, mint egy férfival. Jobban megvolt az összhang. A vonzalom változó, de a tény, hogy értjük egymást fél szavakból is, az kincset ért.
- Ebből a szögből mintha kimaradt volna egy vékony sáv borotválás közben - pillantok fel kihívóan, egy másodpercre elkapva a tekintetét, majd ismét visszafordulok a harisnyához és végre elkezdem felhúzni a lábamon. Lassan, gondosan nyújtva az anyagot érem el a térdemet, majd még feljebb, amíg a ruha alja engedi. Utána felállok, feljebb tűröm a szoknyát, hogy elérjem a harisnya tartó végét. Nem látszik semmi a combom felső részéből, a fehérneműből, de ez csak egy centin múlik. Vagy kevesebben. Miközben az anyagot a helyére igazítom, újra felsandítok. Ha engem figyel még mindig Élodie, akkor érdeklem. Ha nem, majd keresek mást odakinn. Kész az öltözés. Még egyszer kicsit megdörgölöm a ruha alját a törölközővel, majd ismét leülök és a cipőmért nyúlok. Az este megmentve, nekem kevesebb mint tíz perc kellett a ruha javításhoz, és még egy kis szórakozást is találtam közben. Ennél jobb keresve sem lehetne a nap zárása. Mármint, ha kapható még némi játékra. Gondosan vissza pakolok mindent a nedves törölköző kivételével a táskámba, azt csak a székre akasztom, majd a lányra pillantok ismét.
- A főnökömnek még úgy negyven percig szüksége lesz rám, mielőtt a neje leszavazza a munkát. Van egy eldugottabb bár a ruhatártól balra... - a mondat közben előre lépek egyet, meg egy felet, ezzel teljes egészében alig két centire tőle lefékezve. Elmosolyodom, a szemébe nézve előre hajolok és végig simítok a felkarján, egészen a ruha vonaláig. Ez már nem segítség és nem is baráti tapintás. Sokkal érzékibb, légiesebb, a körmeim éppen csak karcolják a kulcscsontja vonalát. Elvonják a figyelmét, miközben egy apró csókot lehelek a nyakába és némi levegőt fújok a nyaki gödörbe, felborzolva a pihéket. - ... ha érdekel, hogyan nézne ki a rúzsom a bőrödön, ott találkozzunk - suttogom a fülébe, mielőtt hátra lépnék és hátat fordítanék neki. A táskámat felemelem az asztalról, majd az ajtóhoz lépek és kisétálok rajta. Nem csukom be, de nem is nézek hátra, miközben visszatérek a nyitott terembe. Csak most már őszinte az a flörtölő mosoly az arcomon, amelyet minden beszélgető partnerem megkap...
(...)
Ötven perccel és némi szentségeléssel később már próbálok átjutni a kifelé igyekvő tömegen a bár felé. Tényleg jó hely a privát beszélgetéshez, de sokan állnak sorban a kötelességből megjelent vendégek közül és azt hiszik, eléjük akarok törni. Nagyjából három percny mosolyba telik, hogy utat engedjenek és végre elindulhassak a bárpult felé. Közben pedig forgolódom, keresem a szőke hullámos hajat és a fekete ruhát az emberek között. Annyira nem bújhatott el. Hiszen én, de így sem látom még. Késik ő is? El se jött? Egyszerűen csak fáradtabb vagyok mint hittem és nem szúrom ki? Nem tudom, de attól még a pult felé tartok...

X • X • :tm:

Elisiana Simons
Hivatal
Play by :
Eva Green
Foglalkozás :
Személyi aszisztens (polgármesteri)
Hozzászólások száma :
28

Elisiana & Élodie Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Elisiana & Élodie   Elisiana & Élodie EmptyVas. Ápr. 14, 2019 11:18 pm


to Elisiana

-Szóval akkor te vagy a nap hőse! De amint látom, mindenre fel vagy készülve. Nem hiába ilyen nagyok a női táskák. Bár az enyémben nem találni ilyeneket… Inkább csak szemetet…-Nevetem el magam. Nah igen nem vagyok az a tipikus csaj, aki órákat tölt a tükör előtt és akit elvarázsol egy egyszerű magas sarkú.
-Igen lehet. Sokat is gondolkoztam a dolgon, de végül beadtam a derekam. Mégis csak ez az illendőbb. Nah meg a fiúk arcára is kíváncsi vagyok. Nem igen láttak engem még ilyen göncben.-Sőt lehet, hogy soha, vagy ha igen, akkor arról már rég megfeledkeztek. De amúgy sem az a célom, hogy kitűnjek a tömegből.
-Ez igazán kedves tőled… Bár bízom benne, hogy nem fogják az egész estémet tönkre tenni. Nem szeretem a tapadós pasikat… Nah meg nem csak én vagyok az egyetlen dögös csaj ma este.-Kacsintok rá kacéran. Igen megvan az egészséges önbizalmam és vak sem vagyok. Neki is megvannak az adottságai és ő is nagyon jól tudja, hogy hogyan is emelje ki azokat. Biztosan könnyen az ujja köré csavarja a férfiakat.
-Rendben, akkor Ana!-Nem kezdem el faggatni, hogy miért pont ezt szereti. Szerintem teljesen lényegtelen. Engem például nem szoktak zavarni a becézgetések, csak ha túl nyálasak, mint az édesbogaram, vagy nyuszifül… Nah azoktól kirázz a hideg, de nem hiszem, hogy jelen esetben ettől tartanom kellene.
-Öhm körülbelül tíz, tizenegy éve, hogy megalakult. Néha hihetetlennek tűnik a számomra. Olyan gyorsan elreppent az a tíz év. Még a mai napig emlékszem az első koncertünkre. Csodálatos élmény volt. Más, mint a mostaniak.-Mesélem neki nagy mosollyal arcomon. Néha visszamennék az időbe újra átélni azt a napot, de tény a mostani koncerteknek is megvan a maga varázsa.
Elkapom a pillantását, észre veszem, hogy a lábaimat fürkészi, ami csak szélesebbé varázsolja mosolyom.
-Öhm esetleg valami kosz van a lábamon? Vagy a cipővel van gond?-Fordulok egyet miközben próbálom megtalálni a hibát.
Öltözet


Élodie Dubois
Média
Play by :
Élodie Fontan
Kor :
30
Foglalkozás :
Dobos, Menhely tulajdonos
Hozzászólások száma :
53

Elisiana & Élodie Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Elisiana & Élodie   Elisiana & Élodie EmptyHétf. Márc. 25, 2019 2:19 pm


Élodie & Elisiana


A vörösbor száradó félben kifejezetten ragacsos anyag és nem áraszt magából kellemes illatokat sem. Olyan, mintha azzal, hogy eloszlana a bőrön, egyből ecetesedni is lenne kénytelen, így igyekszem olyan gyorsan és alaposan megszabadulni tőle, amennyire csak lehet. A harisnyámra én abban a pillanatban keresztet vetettem, amikor láttam, hogy eléri az ital, a ruhámra viszont nem fogok. Arról felitattam, amit csak lehetett, megint hálát adtam a fekete színért és mellé még a cipőmből is gyorsabban kibújtam, minthogy elérje az alkohol forgatag. Összességében akkor ez jó hír, mondhatni. A ruhabaleset pedig olyasmi, amit magam is tudok rendezni és nincs szükségem hozzá más segítségére. Ami nem mondható el az átöltöző lányról, neki ezzel a csipkés koktélruhával bizony megvan a maga baja, amihez egy segítő kéz még kevésnek is bizonyul. Kettő és némi sikosítószer már nem lesz az. Tudom, nekem is volt már egy-két makacs cipzárral dolgom. Most pedig mindkettőnk érdekében gyorsan dolgozom, percek sem kellenek, hogy eltűntessem a bőrömről az alkoholt.
- Nem hiszem, inkább csak éppen eleget, hogy ráfoghassa az alkoholra az ügyetlenségét, miközben a politikai ellenfelén landol a bor. Velem nem számolt - az asszisztens dolga, hogy amíg a főnöke a kapcsolat építéssel van elfoglalva, addig a közelben legyen és mindenben segítse. Nekem kell tudni, kinek van neje, gyereke, unokája, a nevüket és esetleges kerek születésnapokat, mellé pedig a mobilomban van egy naptár program is, ami egyből össze van kötve a gépemen lévővel és bármikor újabb látogatóknak tudok így időpontot adni az érkezésre. Ha a neje nincs a közelben, mellé még némi felügyelet is jut, hogy józan maradjon és próbálja tartani a diétáját. Oké, ilyenkor azért engedek rajta, mert kegyetlenség lenne megtagadni tőle az ételt...
A ruha veszít, méghozzá pillanatok alatt, miután némi ajakbalzsamot áldozok fel a cél érdekében. Nem olyan szörnyű és az olajokkal meg zsírokkal ellentétben ennek maximum virág illata van, ráadásul a ruhán sem hagy kimoshatatlan foltot. Akkor egy ember mentve, a második én vagyok és nincs más dolgom, mint amennyire lehet, eltűntetni a bor foltot. A maradék majd a mosógép dolga lesz, és megint csak örülhetek a fényeknek, mert feltűnés nélkül folytathatom az estét attól még. Ellépek a lány mögül és elindulok vissza a székre, magamhoz véve egy nagyobb adag papír törlőkendőt és egy kisebb törölközőt is, majd leülök és gyorsan átnézem a táskám tartalmát. A tartalék harisnya pillanatok alatt előkerül, a folt tisztító kicsit problémásabb. Kell hozzá egy perc, hogy megtaláljam a flakont forma alapján és diadalmasan kihúzzam a többi cucc közül. Kis adagot engedek a szórófejjel a ruha aljára, majd amikor megérzem a lábamon a nedvességet, rászorítom a törölközőt is. Ennek el kéne tűntetnie majdnem mindent.
- Oh, pedig pont azzal a szereléssel tűntél volna ki igazán a sok koktél ruhás luxus feleség közül - jegyzem meg magamnak, miközben azért végig nézek rajta. A fekete ruha jól áll neki, ez egyértelmű, kihangsúlyozza a domborulatait és persze gondosan fel is kelti az ember fantáziáját. A cipő viszont mintha kicsit idegen lenne számára. Azt hiszem, ő nincs annyira hozzá szokva a magas sarkúban suhanáshoz, mint én. Meg tudom érteni, hogy amikor nem kell, nem hordja. Nem a legkényelmesebb viselet, amíg neki nem állsz vagyonokat áldozni egy-egy spéci darabért. Vagy kedvelteted meg magadat egy kisebb designerrel. - Le sem tudnád rázni a férfi rajongókat - teszem hozzá, miközben végre elveszem a törölközőt a ruhámtól és még gyorsan átdörgölöm az anyagot. Igen, a bor egy része kijött az anyag pedig nem sérült. Siker. Gyorsan a folt tisztítót visszasüllyesztem a táskámba és inkább az új pár harisnyát kezdem bontogatni. Igyekszem mindig többet szerezni ugyanabból az árnyalatból, hogy ne kelljen mindkettőt kidobni egy sérülés miatt és most is ezen az elven pakoltam.
- Elisiana, de nagyjából mindenki csak Ana-nak hív - legalábbis ezekben a körökben biztosan. Van egy másik arca New York elitjének és ők nem is sejtik, kit rejt az álarc és egy másik becenév. De velük nem most kell foglalkozni. Elfogadom a lány kezét, rámosolygok és hagyom, hogy a szokásos feltevéseket vonja le a dologból. Vagy egyszerűen nem halgatok az Elisa-ra, vagy van hasonló nevű itt. Például a főnököm felesége, Lisette.
- Mióta van együtt a banda? - teszem fel a kérdést, miközben kigöngyölöm a harisnyát és gondosan összefogva előre hajolok, hogy fel tudjam húzni. Csak semmi sietség, mert nem akarom kitépni, ráadásul így közben jobban meg is nézhetem magamnak Élodie lábait, annyira közel van még hozzám. Hm, tetszik a formája, főleg ezekkel a sarkakkal. Olyan végtelenül hosszúnak tűnik. Bejön, annyira, hogy ott is felejtem kis időre a pillantásomat...

X   • X • ™️

Elisiana Simons
Hivatal
Play by :
Eva Green
Foglalkozás :
Személyi aszisztens (polgármesteri)
Hozzászólások száma :
28

Elisiana & Élodie Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Elisiana & Élodie   Elisiana & Élodie EmptySzomb. Márc. 23, 2019 9:23 pm


to Elisiana

Most aztán tényleg szerencsésnek mondhatom magam. Nem hittem volna, hogy pont a legjobbkor toppan be valaki, aki tud nekem segíteni. Ez után szerintem egy évig nem fogok ilyen ruhát felvenni. Maradok inkább a nadrágnál, maximum a szoknyánál…
Nagy örömömre a nő nagyon is segítőkésznek tűnik. Már-már kezdem meglátni a fényt az alagút végén, mikor végül megakad a cipzár.
-Basszus! Persze rendben!-Mosolyodom el, ahogy hátra fordulok.
-Valakinek sikerült többet innia a kelleténél?-Kérdezek rá a baleset okára, majd azonnal rájövök, hogy talán rosszul fogalmaztam.
-Mármint az illető, aki rád öntötte!-Eszembe sem jut magázni őt, hisz fiatal még. Szerint egykorúak lehetünk, de aztán ki tudja. Mindenesetre nem is ez a legfontosabb most. Akaratlanul is végig nézem az ügyködését. Mikor a comfixét kezdi el lehúzni egy mosoly kúszik az arcomra. Észre sem veszem, hogy túl feltűnően bámulom őt, mindaddig, míg azt a nedves kéztörlőt ki nem dobja a kukába. Megköszörülöm a torkom, ahogy ismét hátat fordítok neki, hogy megpróbálja újra felhúzni a cipzárt. A győztes hang hallatán egy elégedett sóhaj szökik ki belőle. Vééégre!
-Te jó ég! El sem hiszem, hogy sikerült. Köszönöm.-Fordulok szembe vele.
-Tartozom neked eggyel.-Kacsintok rá, ahogy végül én is belebújok a nem túl kényelmes cipőmbe. Nem is értem, hogy sikerült rávennie engem, hogy megvegyem ezt a borzalmat. Ebben még rendesen menni sem lehet. Egész héten ebben mászkáltam otthon, hogy hozzászokjam. A fiúk konkrétan kiröhögtek a bénázásom miatt… Persze megpróbálni azt már nem akarták.
-Köszönöm!... Igen, úgy gondoltam az az öltözék nem az estének megfelelő, ezért ez a ruha… Bár tény nem lett volna baj, ha más miatt csúszott volna le.-Nevetem el magam.
-Amúgy Élodie!-Nyújtom felé a kezem.
Öltözet


Élodie Dubois
Média
Play by :
Élodie Fontan
Kor :
30
Foglalkozás :
Dobos, Menhely tulajdonos
Hozzászólások száma :
53

Elisiana & Élodie Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Elisiana & Élodie   Elisiana & Élodie EmptyPént. Márc. 22, 2019 11:25 am


Élodie & Elisiana


Jótékonysági est. Egy olyan nap, amikor a New York-i felső tíz ezer összejön és megpróbálja egymást túllicitálni az ékszerek nagyságában és természetesen a nagylelkűségben is, általában egy olyan témát illetően, ami nem is érdekli őket. Nagyjából minden hónapra jut két vagy három ilyen alkalom és mindegyikre meg kell hívni természetesen a polgármestert is. Ami nem gond, nekem úgy sem kedvencem a mosolygás és ok nélküli bájolgás, amikor nem a városházát reprezentálja egy esemény, de a dolgok elkezdtek megváltozni alig fél évvel azután, hogy megkaptam a munkámat. A főnökömnek igen szoros időbeosztása van, ha mindent el akar intézni, mielőtt haza menne a párjával és nem mindig fér bele egy váratlan találkozó, még akkor sem, ha nem hosszabb öt percnél. Így a hirtelen felbukkanó alakok, akik eddig azt állították, hogy valamelyik eseményen beszéltek vele meg egy gyors látogatást, bizony hajlamosak voltak az ajtón kívül ragadni egy időre. Utána jött a "beszéld meg az asszisztensemmel" időszak, amely alatt folyamatosan kaptam a hívásokat és végül eljutottunk addig, amikor egyszerűbb, ha nekem is küldenek egy meghívót és mivel mindig a főnököm közelében vagyok, seperc alatt meg tudom nézni a mobilomban, mikor tud beszorítani valakit. Sőt, azt is tudom, ki az, aki egyből a lényegre tér és tényleg képes öt perc alatt befejezni, meg ki szereti végig mutogatni a gyerekei és unokái képeit, miközben kávézik, így jobb, ha inkább harminc perccel számolok neki. Egyből nem én vagyok az ajtót felvigyázó hétfejű sárkány, fiatalabbak esetében Bolyhoska a Harry Potter szériából, és még a könyvelő sem pattog, amikor leadom túlóraként az elszámolást. Azért kapom a pénzemet, hogy árnyékként kövessem a polgármestert és a keze alá dolgozzak, ezt pedig jól csinálom. Ma éppen annyira, hogy megpróbáltam megmenteni egy felboruló vörösboros pohár tartalmától is, ami így tényleg messzire elkerülte a kék öltönyét, de összességében az én ruhám alján és a harisnyámon kötött ki. Ha pedig nem vagyok elég gyors a szalvétával, akkor simán eláztatja a cipőmet is. Így ezt legalább megúsztam. Persze attól még ki kellett mentenem magamat és hátra menni a lezárt részbe, ahol van tartalék harisnya számomra meg folt eltávolító. Nem mintha a fekete ruhán meg lehetne mondani, milyen ital volt a ludas. Ilyenkor jó, hogy nem csak a főnökömnek van tartalék öltözet egy lezárt részen, hanem nekem is pótharisnya. Meg egy nagy darab válltáska, ha bármi másra szükség van. Például sminket kell igazítani. Nem nekem, az enyém tart mint a beton, de a piros bőrirritációs foltokat tűntettem már el a fényképezés előtt róla. Igen, asszisztensi feladatok, van pár...
Az engedélyt felmutatom az apró táskát kinyitva, majd visszasüllyesztem és elindulok az iskola folyosóján, hogy megtaláljam a termet, amelyet öltözőnek neveztek ki. Jó tippem van rá, hogy ez az egyetlen, aminek nem üveges az ajtaja, így sietve benyitok, mielőtt a tűsarkúm is elázna a bortól. Csere cipőm csak lapos talpú bokacsizma van. A terem viszont messze nem annyira üres, mint vártam, mert a közepén egy jó alakú szőke lány van és szemmel láthatóan hozzám hasonlóan a ruháját próbálja helyrehozni. Mondjuk egy lecsúszott cipzár könnyebben javítható, mint a bor folt, már amennyiben van segéd hozzá. Nélküle viszont? Mondjuk úgy, engem már ismer a szomszédom...
- Oh, persze, adj egy percet - szólalok meg és becsukom magam mögött az ajtót, majd az egyik asztal szélére rakom a táskámat és mögé lépek, hogy megnézzem, pontosan mi a gond. Elméletileg semmi, egyszerűen meg kell húznom a cipzárt és felmegy. Gyakorlatilag a mozdulat nem lesz teljesen sikeres, derékban tényleg hamar összekapcsolódik a sok kis kampó, de utána megakad. És hiába próbálom óvatosan kimozdítani minden létező módon, egyszerűen nem akar elindulni, semerre. - Ez megint beakadt. Ne aggódj, meg tudom oldani, ha megvárod, amíg leveszem a harisnyát. Kezd ragacsosodni a vörösbor - teszem hozzá magyarázat képpen, mikor gyorsan leülök az egyik székre, amely mellett a táskám pihen a másikon. Igazi túlélő felszerelés, most azonnal bele nyúlok egy adag nedves törlőkendőért, amelyekkel seperc alatt eltűnik majd a bőrömről a folt. És hála az égnek én ma a combfix mellett döntöttem, így nem kell a teljes műsort látnia másnak is. Csak két kampót akasztok ki vakon, majd óvatosan lehúzom a selyem anyagot és a cipőből kilépve elégedett mosollyal leszedem. Pár pillanat és a törlőkendő eltűnteti a maradék nyomot, majd az egészet a kukába dobom és a smink táskám után nyúlok. Kell itt lennie egy folyékony ajakbalzsamnak is. Majdnem olyan jó ilyen esetben, mint a vazelin. Egy borsószemnyit nyomok az ujjamra és visszasétálva a lányhoz ismét mögé lépek és kicsit bekenem vele a fogakat. Tökéletes. Most már jobban csúszik, kis fel-le mozgatás után magától túljut a problémás területen. - Tessék, ez megvan - lépek hátrább és végre arra is veszem a fáradtságot, hogy megnézzem magamnak a hölgyet. Az arca ismerős, de jó pár pillanatig nem tudom, honnan. Utána beugrik. Az előbb láttam a színpadon, valamivel több bőrrel és kevesebb csipkével borítva. A dobok mögött. - Majdnem megkérdeztem, hogy futott le ennyire a cipzár, de te eddig a színpadi ruhában voltál, igaz? És nagyon jól játszottál - teszem hozzá, miközben elindulok ismét a szék felé. Ideje magamat is megmentenem...

X   • X • ™️

Elisiana Simons
Hivatal
Play by :
Eva Green
Foglalkozás :
Személyi aszisztens (polgármesteri)
Hozzászólások száma :
28

Elisiana & Élodie Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Elisiana & Élodie   Elisiana & Élodie EmptyCsüt. Márc. 21, 2019 10:32 pm


to Elisiana

Ma este egy jótékonysági estre vagyunk hivatottak. Szerencsére a fiúknak nem igen szokott kérdés lenni az ilyen. Nem ez az első ilyen esténk, amire nagy örömmel megyünk el. Szeretünk mi is segíteni másoknak és ha egy ingyenes koncerttel részt vehetünk benne, akkor miért ne tennénk? Szép összegeket keresünk már. Pár ilyen alkalom nem fog minket a földhöz vágni.
A legnagyobb gondom inkább az volt, hogy a mai egy puccosabb est. Mivel ilyenkor illik kicsit maradni a koncert után, beszélgetni a vendégekkel, házigazdával stb. muszáj vagyok beszerezni valami rucit, amiben megjelenhetek. Életemben talán egyszer öltöztem ki, de azt is utáltam… Na jó annyira nem. Viszont a végzős báli ruhám már nem jön rám és nem is olyan szép… Nem is tudom hogy voltam képes azt anno megvenni.
Természetesen azonnal segítséget kértem legjobb barátnőmtől. Mindig is arra várt, hogy egyszer végre nekem segíthessen a ruhavásárlásban. Sokkal lelkesebb is volt nálam, de ennek ellenére is több órányi keresgélés után sikerült megtalálni a tökéletest.
A koncert remek volt. Nagy sikerünk volt. Feltöltött energiával. Mivel dobolni nem túl szerencsés estélyiben, így a koncert után szépen elvonulok, hogy átöltözzek. Addig nincs is gond, míg fel nem kerül rám a ruha. A cipzárt viszont nem érem el, hiába ugrálgatok és kapálózok utána.
-A francba!-Próbálok valamit keresni, amivel esetleg megoldom ezt az „aprócska” problémát, de semmi nem akad a kezem ügyébe. Ez így remek… Így mégsem mehetek ki. Aztán valami csoda történik. Nyílik az ajtó és egy idegen nő lép be az ajtón.
Úgy pillantok rá, mint a megmentőmre.
-Oooh te jó ég, de jó, hogy jössz! Tudnál segíteni? Egyszerűen nem érem el a cipzárt ezen a borzalmas ruhán. Fel tudnád nekem húzni?-Észreveszem közben, hogy ő is pórul járt. Ezek a fránya ruhák… Csak a baj van velük. Ha segít meg is fordulok és összefogom a hajam, hogy be ne akadjon a cipzárba.

Öltözet


Élodie Dubois
Média
Play by :
Élodie Fontan
Kor :
30
Foglalkozás :
Dobos, Menhely tulajdonos
Hozzászólások száma :
53

Elisiana & Élodie Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Elisiana & Élodie   Elisiana & Élodie Empty

Ajánlott tartalom


Elisiana & Élodie Empty
Vissza az elejére Go down
 

Elisiana & Élodie

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Livin' in New York :: New York :: Brooklyn-
^
ˇ