One belongs to New York instantly. One belongs to
it as much in five minutes as in five years.
Belépés

a városba
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Társalgó
szavak sokasága
Új posztok
hozzászólások



Archiválást kérek!

hopeless EmptyHisui Shuusei
Today at 12:28 am



Játékpartner keresõ

hopeless EmptyKenen MacKellar
Today at 12:27 am



Came on, game on

hopeless EmptyHisui Shuusei
Today at 12:26 am



Elvitték!

hopeless EmptyHisui Shuusei
Today at 12:21 am



Fortune útjai kiszámíthatatlanok

hopeless EmptyMason Ford
Today at 12:16 am



Angel & Charlie | Step Up

hopeless EmptyCharlotte M. West
Today at 12:15 am



Like the cat and the rat

hopeless EmptyMilo Morris
Today at 12:13 am



Te minden szörnyet szeretni tudsz....

hopeless EmptyChastian A. Wing
Yesterday at 11:54 pm



Cat and the mouse | Lana & Charlotte

hopeless EmptyCharlotte M. West
Yesterday at 11:41 pm
Lakosok
nyilvántartása
Csoport neve
Média 18 17
Diákok 25 20
Törvényszegők 11 17
Bűnüldözés 8 9
Hivatal 7 6
Üzlet 13 16
Oktatás 5 5
Munkások 10 7
Egészségügy 13 9
Összesen 109 107
Ismerõs idegenek
New York utcáin
Jelenleg 12 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 9 vendég :: 1 Bot

Elias Anderson, Nataael R. Norton, Savannah Chloe Farrow


A legtöbb felhasználó (78 fő) Kedd Jún. 04, 2019 9:02 pm-kor volt itt.

Share
 

 hopeless

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: hopeless   hopeless EmptySzomb. Márc. 02, 2019 6:22 pm


Polly & Yas
I know I can't sing, but I'm going to keep singing anyway  
Fogalmam sincs, mit keresek én azok között, akik tudnak énekelni. Imádok, de nem tudok. Nagyon nem. És ezt bármiféle túlzás nélkül mondom. Amióta az eszemet tudom, mindig dudorászok á valami hülyeséget, meg énekelek a zuhany alatt, főzőcskézés közben, fikusz ültetés közben... ezekben azba közös még, ha valaki meghallja, rögtön le is állít, hasonló szövegekkel, mint például: „írd inkább le". Ezek után, már ha nem muszáj, kihagyom az alkalmakat, mikor a beszéden kívül, másra kell használnom a szám. Mármint az énekre értem. Nos, a helyzet az, hogy Mrs. Monroe mivel ezt észrevette és azt állítja, be kell hoznom a lemaradást, elküldött, hogy vegyek magánórát ettől a csajtól. Ez olyan jó, el sem hiszem. Most már nemhogy el kell vegyülnöm a sok énekes pacsirta között, hanem konkrétan egyedül kell énekelnem annak, akinek igazából közel olyan jó hangja van, mint szerencsétlen megboldogult Whitney Houstonnak. Nem lesz ez égés, áh dehogy. Kicsit sem. Mit nekem skálázás és magas hangok?! Sima ügy, akárcsak a vezetés... Az is olyan könnyen megy, hogy kukákat borogatok, meg macskákat ütök el majdnem, a múltkor még Mr. Long, a szomszéd is veszélybe került. Csakis azon múlt, hogy nem kaszáltam el, hogy hetven éves korára talán még jobbak a reakciói, mint tíz évvel ezelőtt.
Olyan monoton léptekben kóválygok a kijelölt cím felé, hogy talán egy teknősbéka is megirigyelné azt. Húzom az időt, hátha lecsalhatok legalább öt percet az időből, amit égéssel kell töltenem.
- And áááááijáj will always love you – vinnyogom magam előtt, mint aki éppen bemelegítené a hangszálait. Jó ég, ez valami borzalom! Pfu, de nagyon! Lehet, hogy némasági fogadalmat teszek, de talán inkább azt a cselt fogom megpróbálni, hogy összehaverkodom a csajjal és megmondom neki, hogy fedezzen, hogy nem járok órára. Fizetem, csak ne kelljen eljönnöm, ez a világ leggázabb dolga, komolyan.
Mélyet sóhajtok a megadott cím előtt, aztán felcaplatok a lépcsőn, hogy aztán jelezzem érkeztem. Mi lenne, ha azt tettetném, hogy néma vagyok és csak tátognék összevissza? Színészi képességem még akad némi talán azt hamarabb elhinné, minthogy tudok énekelni...
- Szia. Jöttem... öh. Magánórára. Előre leszögezem, nem tudok énekelni, fogalmam sincs, mi a jó eget keresek itt. Pisztolyt tartottak a fejemhez – mosolyodom el szélesen. – Ha nem érsz rá, nem fogok haragudni, sőt, pótolni sem kell az órát, úgyis neked sincs gondolom sok időd, én is el vagyok foglalva minden hülyeséggel, szóval... szóval szerintem nem kellene egymás idejét húznunk, mit gondolsz? – pillantok rá érdeklődőn, és magamban azért szurkolok, hogy csak jöjjön közbe valami, könyörgöm. Vagy ha nem ér rá, tényleg azt is simán elnézem, sőt, még a nyakába is ugrok.
Vendég

Anonymous
Vendég

hopeless Empty
Vissza az elejére Go down
 

hopeless

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Livin' in New York :: Archívum :: Játékok-
^
ˇ