One belongs to New York instantly. One belongs to
it as much in five minutes as in five years.
Belépés

a városba
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Társalgó
szavak sokasága
Új posztok
hozzászólások



Russell & Millie - how to move forward

Russell R. Morgan
Today at 1:17 am



Elkészültem az elõtörténetemmel...

Grayson Connor
Today at 12:56 am



Lorelei & Russell - Chill Out

Russell R. Morgan
Yesterday at 11:55 pm



Greenwood vs Gambino

Margaret Greenwood
Yesterday at 11:44 pm



Munkahelylista

Sandro Gambino
Yesterday at 10:36 pm



Fable and Jonathan - Az értelmetlen interjú

Jonathan Anderson
Yesterday at 10:20 pm



Elvitték!

Margaret Greenwood
Yesterday at 10:13 pm



Maddie and Jake - Weekdays at Lester house

Jake Lester
Yesterday at 9:12 pm



Játékpartner keresõ

Jonathan Anderson
Yesterday at 9:05 pm
Lakosok
nyilvántartása
Csoport neve
Média 15 5
Diákok 6 2
Törvényszegõk 11 12
Bûnüldözés 6 7
Hivatal 0 5
Üzlet 7 10
Oktatás 5 3
Munkások 8 3
Egészségügy 12 9
Összesen 70 52
Ismerõs idegenek
New York utcáin
Jelenleg 5 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég :: 1 Bot

Ethan Kaminski


A legtöbb felhasználó (67 fő) Vas. Márc. 12, 2017 6:18 pm-kor volt itt.

Share | 
 

 Miles & Marley // this case is more important than anything else

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Miles & Marley // this case is more important than anything else   Csüt. Dec. 13, 2018 5:43 pm


to: Miles

A pszichiátriai központ parkolójába gurultam be a kocsimmal, a szabad parkolóhelyeket vizslattam, olyat kerestem, ami nincs túl messze a bejárattól. Találtam is tökéletes helyet, a telefon kijelzőjére nézek, korábban értem ide, mint akartam, no nincs probléma, lesz időm megtalálni az igazgatóhelyettes irodáját. Miért pont ő hozzá jöttem? Nos, nem tudom még hogyan, de kapcsolódik valamilyen szinten a jelenlegi ügyhöz ez a központ és Dr. Shiffman, vagy legalábbis a névjegykártyája. Nem az én dolgom a nyomozás ezen oldala, de némi könyörgés után nekem adta ezt a nyomozó, mivel most ő mással van elfoglalva.
Mindent bepakoltam a táskámba, de azért még egyszer belenézek, hogy tényleg itt -e van minden. Többször is szoktam ellenőrizni magamat, sosem lehet tudni, mikor felejtek el valamit. Még nem voltam ebben az épületben, holott már több alkalommal is végigautóztam az utcán. Az információs pult útba igazítást adott nekem, szinte már navigációs rendszerféleséget... Megköszöntem egy mosollyal neki, elég jóképű férfi volt. Én pedig elindultam az iroda felé, megláttam a doktor úr nevét, így már biztosan nem tévedtem el.
- Üdvözlöm! Ön Ms. Morrow? A rendőrségről? - hirtelen előkerül egy ötvenes évei elején járó asszisztens. - Fáradjon be, kérem, Dr. Schiffman perceken belül itt lesz - már tárta ki előttem az iroda ajtaját.
- Jó napot! Igen, én vagyok. Köszönöm - szűkszavú voltam, majd pedig bementem az engedélyével.
- Foglaljon helyet addig - bólintottam, aztán elsétáltam az asztalig, és a bal oldali széket választottam ülőhelyként, a táskámat pedig a másik helyre tettem le.
Nem tudom, elgondolkoztam azon, hogy vajon az ilyen hivatást választó emberek mindig és mindenkit analizálni kezdenek? Vagyis, biztos vagyok a szakmai ártalomban. Nem vagyok rendőr, mégis mindent megfigyelek abból a szempontból is, ahogyan egy tűzoltó szemével is 'látok'. Ismereteim vannak többféle, kapcsolódó szakmából is, bár nem mindből van igazán jó rálátásom dolgokra. Van, amiből egy minimális.
Tetszik az iroda. Az én pici irodámhoz képest ezt hatalmas. Valami párbeszédet hallok kintről, nem értettem meg minden szavát, de tán végre ideér ez a doktor, akivel szeretnék beszélgetni.
❁❆❁❆❁❆


avatar
Elhárítás
Play by :
Imogen Poots
Kor :
31
Foglalkozás :
fire/arson expert
Hozzászólások száma :
8

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Miles & Marley // this case is more important than anything else   Szomb. Dec. 15, 2018 2:10 pm

to Marley
“Can't believe this shit”
Nehezen indult a reggel. Na nem azért, mert tegnap egy pohárral több bort ittam meg, hanem azért, mert már hajnalban telefonhívást kaptam anyám kórházából. Az utasítás szerint bármikor hívhatnak, ha úgy látják, szükség van rám, de arra nem számítottam, hogy ez a hívás valamikor hajnali három és négy óra között érkezik meg.
Erős hallucinációk és bizarr téveszmék, amik eddig nem jelentkeztek nála ilyen intenzitással. Azzal fenyegetőzött, hogy kiugrik az ablakon, ha nem távolítják el a csecsemőket a szobájából. Megőrül a sírásuktól. Mivel mást nem tudnak értesíteni – a nővérem szarik az egészre -, így nekem kellett mennem. Anya hónapok óta nem ismer meg, vannak tiszta pillanatai, olyankor kellemes beszélgetőpartner, sokat mosolyog, de egyszer sem érint, vagy ölel meg. Nem tudtam, most mégis mire számítsak… végül, muszáj volt leszedálni, de azt már nem vártam meg. Képtelen voltam végignézni, mégis csak az anyámról van szó.
Idegesen, a kormányt őrült módjára markolva igyekeztem a csúcsforgalomban bejutni a munkahelyemre. Le kellett nyugodnom, így a bejárattól nem messze, az épület oldalában elszívtam még egy cigit.
Befelé biccentettem a pultban ülő recepciósnak, majd sietős léptekkel igyekeztem az irodám felé. Egyik kezemben a táskám, a másikban a kabátom, pillanatokon belül kicsúszik a kezemből, de ekkor megjelenik Jules és elveszi tőlem, hogy ne a sáros padlón terüljön el. Valahogy, mindig megérzi, mikor kell megérkeznie. Nem tudom, hogy ez már a telepátia esete vagy egyszerűen csak az évek, amik alatt sikerült megfelelően összecsiszolódnunk.
-Dr Schiffman, egy fiatal lány van itt a rendőrségtől. – Felszalad a szemöldököm, ahogy lepakolok az öltözőben az egyik asztalra. Jules követ, látom arcán az aggodalmat. Gondolkodnom kell, hátha eszembe jut valami erről a rejtélyes lányról a rendőrségtől, de nem dereng semmi sem.
-Ms Morrow a neve, remélem nem keveredett valami bajba… - Csípőre teszi a kezét, úgy anyám korabeli lehet, tele szeretettel. Mondani is szokta, ő nem azért kövér, mert el van hízva. Csupán a szeretet, az az oka mindennek.
-Ms Kicsoda?! – Kérdezek vissza, már rajtam van a köpeny, készülök a szokásos reggeli vizitre. Szeretem, ha a betegeim állapotáról én értesülök elsőként. – Fél tizenkettőre konzíliumot kérek Jules, addig én elbeszélgetek ezzel a lánnyal. És kérem, jelezze neki, hogy körülbelül fél óra múlva tudok csak menni. –Beletúrok szőke üstökömbe, rámosolyogok az asszisztensemre és elindulok a szokásos utamra.
-Az irodájában várja! – Kiállt utánam Jules, de addigra már csak hangfoszlányokat hallok, a folyosón végén járok, közel az első betegem kórterménél.
Negyven perccel később nyitok be az irodámba, a lány még mindig ott ül.
-Elnézést kérek a késésért, de a szokásos feladatokat el kell látnom. Miles Schiffman. – Nyújtom a kezem, lágyan szorítom meg az övét, majd leülök vele szembe. – Miben segíthetek Ms Morrow? – Sikerült megjegyeznem a nevét, pedig ez tőlem nagy szó.  



avatar
Egészségügy
Play by :
charlie hunnam
Kor :
38
Foglalkozás :
everybody needs a doctor
Hozzászólások száma :
8

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

Miles & Marley // this case is more important than anything else

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Livin' in New York :: Archívum :: Játékok-
^
ˇ