New York is made up of millions
of different people,

and they all come here looking for something that would unknowingly change their whole life

★ üdvözlünk new yorkban
• városhatár átlépése •
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés:
★ csicseregj csak kedvedre
• szavak sokasága •

★ éppen jelenlévõ lakosaink
• Ismerõs idegenek •
Jelenleg 105 felhasználó van itt :: 12 regisztrált, 0 rejtett és 93 vendég :: 3 Bots
A legtöbb felhasználó (136 fő) Szomb. 20 Május - 22:49-kor volt itt.
★ frissen íródott történetek
• legújabb bejegyzések •
Lisandro Mendez
tollából
Ma 12:07-kor
Lilibeth Winchester
tollából
Ma 12:03-kor
Venus Heighel
tollából
Ma 11:38-kor
Jayda Winters
tollából
Ma 11:35-kor
Marco Reilly
tollából
Ma 11:19-kor
Melody Sharp
tollából
Ma 10:17-kor
Sierra Larson
tollából
Ma 9:55-kor
Deborah Winchester
tollából
Ma 9:45-kor
Aviva Pierce
tollából
Ma 9:16-kor
★ csoportjaink képviselõi
• népszámlálás •
Csoport neve
Bûnüldözés
9
16
Diákok
52
40
Egészségügy
29
18
Hivatal
7
12
Média
41
32
Munkások
34
22
Oktatás
9
10
Törvényszegõk
15
36
Üzlet
27
28
Összesen
223
214

Ella Larsson-Whitney
TémanyitásElla Larsson-Whitney
Ella Larsson-Whitney EmptyCsüt. 25 Okt. - 16:20
Ella Larsson-Whitney


Karakter típusa:
keresett
Teljes név:
Ella Larsson-Whitney
Becenevek:
Elle, Ella, Ellie
Születési hely, idő:
New york, Egyesült Államok, 1987 május 10.
Kor:
31
Lakhely:
Manhattan
Szexuális beállítottság:
heteroszexuális
Családi állapot:
házas
Csoport:
üzlet
Ha végzett vagy még tanul//Egyetem:
Régész és művészettörténész -Harvard egyetem- már végzett
Ha dolgozik//Munkabeosztás:
mi?
Ha dolgozik//Munkahely:
na ne nevettess...
Hobbi:
úszás, olvasás, golf és minden, amit el tudsz képzelni
Play by:
Jessica Chastain

Jellem

Az anyám mindig azt mondta, hogy egy nőnek mindig tudnia kell, milyen helyzetben hogyan kell viselkednie. Ez az, amit úgy belém nevelt, hogy mára már képtelen lennék nem eszerint élni. Vannak helyzetek, amikor keménynek és határozottnak kell lennem, és vannak olyan helyzetek is, amikor a kifinomult díva kell legyek. Ezernyi maszkom van, melyeket meg kellett tanulnom viselni és együtt élni velük. Hogy milyen az arcom maszk nélkül? Már magam sem tudom. Tizenéves koromban, amikor a lázadó korszakomat éltem egy jómódú családban, szerettem feszegetni a határokat. Élveztem az életet, bejártam Európát, buliztam, szórakoztam és olyan dolgokat éltem át, melyeket a megfelelő családi háttér nélkül, talán sose lett volna alkalmam. Boldog voltam, életvidám és céltudatos.
Mára kissé fásult lettem. Az életem inkább unalmas, mint izgalmas. Igaz, hogy bármit megtehetek, mert a férjem mindent megad nekem, amit csak kérek, de egyre inkább érzem, hogy valahogy semmi sem tesz boldoggá. Pár pillanatig, óráig igen, de aztán jön az ébredés, amikor rájövök, hogy az életem üres, értelmetlen és felesleges. Szórom a pénzt és, ha valaki megkérdezi, hogy vagyok, már szinte robotként mondom el a szokásos mondatokat, holott egyszer régen nagy dolgokat akartam véghez vinni. Az életvidám nő eltűnt az idők során. Helyette itt van egy csinos, jól nevelt nő, aki mosoly, amikor kell és nevet, ha úgy illik, mert a gazdagok világában ez így működik. Ha nem úgy viselkedsz, mint ők, akkor kirekesztenek és még az a piciny boldogságod is, mint, hogy elmész hétvégén a golf klubba elillan, akár a jelen pillanat.

Múlt

-Mit szólsz Callahanék új jachtjához? Igazán pompás, nem gondolod?- kérdezi Paul, miközben az ágyban fekve a kedvenc könyvét olvasgatja én pedig a fésülködőasztalnál figyelem azt az üres némbert, aki a tükörből visszapillant rám. Unom. Istenem, annyira unom ezt az egészet, hogy dühöngni tudnék. Pedig, semmi okom nem lenne az elégedetlenségre. Mindenem meg van, a férjem, aki bár húsz évvel idősebb nálam a tenyerén hordoz és amint kinyögöm, hogy akarok valamit, már meg is kapom. Mégis, valami többet szeretnék. Valami olyat, amiért végre én küzdök meg és nem hozza elém ezüst tálcán egy fehér kesztyűs pingvin.

Az apám fel-alá járkál a nappaliban és annak ellenére, hogy már egy órája aludnom kellene, most mégis a finoman kifaragott gránit oszlopnak simulva hallgatózok és leskelődök, mint egy kém. Holnap lesz a diplomaosztóm. Jól kellene kinéznem szóval, ha nem alszok eleget, olyan leszek, mint egy darab papír, amit többször is összegyűrtek és a kukába dobtak.
-Csődeljárás, Bridget! Tudod te, hogy mi az? Elvisznek innen mindent! A nyakékeidet, a csinos ruháidat, az autókat, a tárgyainkat és a kurva vodkádat is! Mindent! Fel tudod ezt fogni?- ordítja dühösen és az érzékeltetés kedvéért bevágja a kandallóba a whiskys poharat, a szétfröccsenő italnak köszönhetően pedig néhány pillanatra felélénkül az ott lobogó tűz.
Az anyám, csak csendben iszogatja a vodkáját, ami azt hiszem, már hónapok óta a legjobb barátja. Már sírni sem képes, pedig a grimaszból, amit vág tudom jól, hogy legszívesebben azt tenné.
-Találsz megoldást, édesem. Mindig találsz! Majd... majd Colemanék segítenek vagy... esetleg Winston. Segíteni fog!- közli hideg, érzéketlen hangon, mintha már ez sem érdekelné cseppet sem. Pedig, ha valamit szeret, az a pénz na és persze a vodka. Vajon, a kettőnek van köze egymáshoz?
Csendben lopakodva mentem vissza a szobámba, hogy aztán elképedt arccal üljek az ágyam szélén legalább fél órát. Vége? Végünk? Szegények leszünk? Anyám mégis mi a fenét fog csinálni? Elmegy a kisboltba dolgozni vagy mondjuk egy ékszer üzletbe? Na és az apám? Egyedül a pénzhez ért és a részvényekhez, bár azzal még talán jutna valamire, de azt hiszem az egyetlen ember, aki meg tudna maradni én lennék. A friss diplomámmal nem lenne könnyű dolgom, de simán lehetek még régész, aki bejárja a világ legeldugottabb részeit és kincseket keres. Igen! Ezt fogom csinálni!


-Minden rendben édesem?- rángat vissza a jelenbe Paul keze, mely finoman a vállamra simul és gyengéden megszorítja azt. Egy pillanatra megijedek, majd zavartan pislogva elmosolyodok és a kezére csúsztatom tenyeremet.
-Persze, csak kicsit elkalandoztam.- nyugtatom meg azonnal, hiszen annyira tud aggódni értem, hogy, ha már sápadtabb vagyok a megszokottnál -ami a porcelán fehér bőrömet tekintve elég durva dolog-, azonnal orvost akar hívni.
Paul. Az én drága férjem, akinek sikerült elcsavarnom a fejét a szüleim tanácsára és elérnem, hogy feleségül vegyen. Nem mondanám, hogy rosszul jártam. Kedves, gondoskodó és tényleg bármire képes lenne értem. Úgy vigyáz rám, mint egy hímes tojásra és annyira szeretne már gyereket, hogy alig tudom lerázni.
-Na és merre jártál?- kérdezi gyengéd mosollyal az arcán, miközben finoman felhúz a székről és az ágy felé terel. Vonzó férfi és szeretem is, de nem azzal a perzselő, filmes szerelemmel, és azt hiszem, az hiányzik a legjobban. Tisztelem, mint a férjemet és hálás vagyok neki mindenért, de nem vagyok szerelmes. Soha nem is voltam. Inkább, csak elbűvölt.
-A jövő heti Párizsi aukción töprengtem. Akkor lesz egy megnyitó a Louvre-ban is. Pontosabban másnap.- mosolyodok el, mintha valóban az érdekelne annyira. Bár, az igazat megvallva szeretem a művészetet, így a kiállításokat is.
-Elmehetünk, ha szeretnél. Csak egy szavadba kerül, tudod jól.- lehel apró csókot a nyakamra én pedig finoman magamhoz ölelem. Igazából semmi okom nincs panaszra. Van egy férjem, aki szeret és hatalmas vagyon, ami egyszer majd az enyém lesz. Mégis, mi gondom lehetne?



mind álarcot viselünk
Anonymous
Vendég
ranggal rendelkezem
TémanyitásRe: Ella Larsson-Whitney
Ella Larsson-Whitney EmptyCsüt. 25 Okt. - 20:54
Gratulálunk, elfogadva!

Kedves Ella!

Üdvözöllek az oldalon!

A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe.

Soraidból levonva te határozottan tisztában vagy azzal milyen az, mikor mindened megvan, még sincs semmid. Házasságod csak egy felszínes máz, ami biztonságosan ölel körbe a valóság bizonytalansága elől, mégsem hoz boldogságot számodra. Olyat, amire vágysz biztosan nem, és bár minden egyes nap szembesülsz ezzel a problémával, úgy gondolom mindig kényelmesebb és jobb az ismert dolgokba kapaszkodni, mint azokba, amiknél nem tudhatjuk mire számíthatunk.
Mindig is több akartál lenni annál, mint amit az élet hozott neked, és az hogy a régészet felé terelődtél úgy vélem egy egészen más világ kapuját nyitotta meg előtted, de sosem léptél át rajta igazán. Kár, hogy elköteleződésed mindezt korlátolja, vele együtt pedig igazi éned megismerését, amely már rég nem néz vissza rád a tükörből. Úgy gondolom egy kis kockáztatás sosem árthat, az ismeretlen pedig mindig hozhat magával jót és rosszat egyaránt, de legalább tisztában leszel te is a határaiddal, ezáltal pedig önmagaddal is. Talán egyszer egy esemény vagy egy ember olyan változást hoz az életedbe, ami megadja neked mindazt, ami eddig csak a képzeletedben létezhetett. Very Happy
Nem is húzom tovább az idődet, hiszen biztosan várnak már rád. Smile

Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék!
Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran!
Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok!





mind álarcot viselünk
Dorian J. Lester
Törvényszegõ
ranggal rendelkezem
★ :
Ella Larsson-Whitney A5148dd1afa664d72df11f6c10e743bd738a7db7
Ella Larsson-Whitney 0ccc7335f4d895a22d49f284de48185cf1d1e3d5
★ kor ★ :
37
★ családi állapot ★ :
Ella Larsson-Whitney 8d1c8bbfbb8e9e4b6d953ab98d8bd8bf7b9475cc
#teamRaerian.
As dark as I am, I will always find enough light
to adore you to pieces, with all of my pieces.
★ idézet ★ :
Love is the only sane and satisfactory answer to the problem of human existence
★ foglalkozás ★ :
autószerelő
★ play by ★ :
Josh Segarra
★ hozzászólások száma ★ :
1696
 
Ella Larsson-Whitney
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Whitney Stryker
» Emma Whitney
» Richard & Whitney - It's an awkward morning
» ella x sera
» Ella, you will be my death

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Livin' in New York :: Eltemetett múlt :: Archívum :: Elõtörténetek-
Ugrás: