One belongs to New York instantly. One belongs to
it as much in five minutes as in five years.
Belépés

a városba
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Társalgó
szavak sokasága
Új posztok
hozzászólások



Fable Hill

Fable Hill
Yesterday at 11:59 pm



Hazel&Chase

Chase Ginsberg
Yesterday at 11:35 pm



Flor & Gretchen -Perdido en Queens

Gretchen Valens
Yesterday at 11:08 pm



Nikolay Mikhaylovich Korzakov

Dorian J. Lester
Yesterday at 9:56 pm



Connie & Charlie

Constance Reyes
Yesterday at 7:17 pm



Activity Check (07.10-07.25.)

Noah W. Monroe
Yesterday at 6:54 pm



Candy&Noah ~ Do not escape!

Noah W. Monroe
Yesterday at 6:08 pm



Brooklyn Steel

Erik Lindström
Yesterday at 5:55 pm



Elkészültem az elõtörténetemmel...

Nikolay Korzakov
Yesterday at 5:40 pm
Lakosok
nyilvántartása
Csoport neve
Média 7 2
Diákok 10 4
Törvényszegõk 14 10
Bûnüldözés 9 10
Hivatal 0 1
Üzlet 6 6
Oktatás 4 6
Munkások 5 1
Egészségügy 6 4
Összesen 60 45
Ismerõs idegenek
New York utcáin
Jelenleg 5 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 5 vendég :: 1 Bot

Nincs


A legtöbb felhasználó (67 fő) Vas. Márc. 12, 2017 6:18 pm-kor volt itt.

Share | 
 

 Aya Minnette

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Aya Minnette   Pént. Júl. 13, 2018 4:41 pm

Aya Minnette


Karakter típusa:
saját
Teljes név:
Blake Minnette
Becenevek:
Az édesanyám mindig "Aye"-nak hívott, a barátaimnak csak Ay
Születési hely, idő:
Detroit,  1990. november 05.
Kor:
27
Lakhely:
Brooklyn
Szexuális beállítottság:
Heteroszexuális
Családi állapot:
Kopj le!
Csoport:
Bűnüldözés
Egyetem:
New York City Police Academy
Ha dolgozik//Munkabeosztás:
Gyilkossági osztály
Ha dolgozik//Munkahely:
New York Police
Hobbi:
Rúdtánc (de csak is saját szórakoztatásomra), futás, jóga és könyvek...SOK könyv & SOK bor.
Play by:
Adria Arjona

Jellem
Aya kisokos:

 Kedves, de kimért nő, aki a munkát igyekszik külön választani a magán élettől, ámbár sokszor a kettő összekapcsolódik.
 Egy ideje ritka az a pillanat, amikor lelkizni lehet velem, de mindig igyekszem segíteni az embereknek a legjobb tudásom szerint.
 Ha a munkámé vagyok, nem engedem, hogy bármi is kizökkentsen, de ha lazulni akarok (már ha az én munkámban lehet ilyet), akkor 100%-ig elengedem magam.
 Felelősségteljes vagyok, de úgy gondolom, hogy néha szegnünk kell kisebb szabályokat (kicsiket!) a jó cél érdekében.
 Számomra a család mindenek felett áll, már amennyi maradt belőle.
 Ne akarj belém látni és fejtegetni, mert abba beletörik a bicskád!
 Amit leginkább utálok az emberekben, az az, hogyha hazudnak, méghozzá bele a szemembe.
 Minden péntek este iszom egy pohár bort  
 Allergiás vagyok a macskákra és a bűnözőkre (az utóbbira orvosilag igazoltan)  
 Egyszer buktam matekból és néha lógtam a suliból
 Ugyanolyan ember vagyok, mint bárki más, szóval mielőtt rendőrnek álltam, kipróbáltam néhány illegális anyagot  
 A kávémat cukor nélkül és sok tejszínhabbal iszom
 Imádom az indiai és olasz kajákat, azok az ízek a földi menyország részei
 Néha annyit eszek, hogy két férfit is zavarba hoznék vele egy evő versenyen, bár hála a családi géneknek, ez nem látszik meg  
 Utálom, nagyon nagyon utálom a csokit
 Egyszer egy orvos azt mondta, agydaganatom van, később kiderült, hogy csak idióta szegény…összetévesztette a papírjaim.  Sad
 A bakancslistám első pontja a Grand Canyon meglátogatása
 Imádom az öcsém  
 Már voltam menyasszony
 Életcél: Kitakarítsam a világból a szemeteket = bűnözőket, gyilkosokat
 Szívesen meghallgatom a véleményed, de kérlek ne ásd bele magad az életembe
 Olyan határozott és kitartó akarok lenni, mint az anyám volt és Jenna néni
 Nem ünneplem a szülinapom, utálom azt a napot
 Félek a kígyóktól
 Imádom a munkatársaim
 Van egy kulcstartóm, amit a szüleimtől kaptam kicsi koromban, ez mindig nálam van
 Középsuliban összeverekedtem a pom-pom csapat kapitányával
 Szeretem a kutyám (Husky)  
 Szeretek főzni és azt hiszem tudok is. Senki nem halt még bele
 Kedvenc helyem: Az ágyam és a kanapém a kandallónál
 Kedvenc film: A bíró
 Kedvenc zene: Nincs
 Kedvenc szín: Zöld  
 Egyéb kedvenc: Nincs


Múlt
-Nincs kedved mesélni egy kicsit a gyerekkorodról? - kérdezte fürkészve. Belekortyoltam a pohár vörös boromba, majd így szóltam:
-Nem az a történet, amit szívesen meghallgat az ember, hogy aztán kedvesen mosolyogjon az élet szépségein. - mondtam.
-Ugyan már…Semmi sem fenékig tejfel. Még sosem mondtál semmit a családodról.
-Hát jó…- ürítettem ki a poharam. -akkor kezdjük! - majd újabb adagot töltöttem magamnak.
1990. november 5.-én láttam meg a napvilágot Detroitban. Az apám autószerelő volt, ott ismerkedett meg az anyámmal, aki egy virágboltban dolgozott fiatal kora óta. Az apám a barátaival élt egy házban, a szülei nevelőintézetbe adták születésekor, ahonnan felnőttévállása után egy nappal le is lécelt.
A szerelmük nem éppen illet volna bele a mesekönyvekbe, mert az anyám szülei nehezen akarták elengedi az egyetlen velük maradt lányukat. A testvére, Jenna néni sokkal fiatalabb volt, amikor úgy döntött, a saját lábára áll és elköltözik otthonról, hogy senki se tudja megállítani a festészet iránt érzett elhivatottságának kiteljesítésében. Igen, jól gondolod. Jött a szokásos szöveg a szülőktől, hogy „ebből nem fogsz megélni” meg „azt hiszed ezzel majd gazdaggá válhatsz?”. Nos, nem csodálom, hogy lelépett, ugyanis hat évvel később már meghívót küldött a szüleinek a saját kiállításáról…
Szóval, anya maradt velük és tovább dolgozott a virágboltban, ami nem hozott nagy összeget a házhoz. Az apámmal való szerelmük persze mindeközben egyre nagyobb lángra lobbant, a műhelyben találtak nyugalmat néha, ahol csak egymásra kellett figyelniük. Persze kiderült és anya szülei nagyon nem örültek neki. Megijedtek, hogy a másik lányukat is elveszítik s magukra maradnak. Annak érdekében, hogy ez ne következzen be, mindent elkövettek, azonban én keresztbe húztam a számításaikat. Anya bejelentette, hogy egy kislányt hord a szíve alatt. Úgy tűnt, kezdenek a gondolattal megbékélni, hogy az évek elmennek, a gyerekek felnőnek, de még a születésem után is próbálták a szüleimet elválasztani egymástól. Ezt megelégelték a szüleim és egy idő után úgy döntöttek, a spórtolt pénzből elköltöznek, de a városon belül maradnak. Igaz, ez egy sokkal zűrösebb és veszélyesebb környék volt, de legalább, ha beléptek a házba senki nem csesztette őket. Két éves voltam, amikor ide költöztünk és négy, amikor megszületett az öcsém, Grant. Az évek teltek a maguk monotonitásában, viszont egy idő után arra lettünk figyelmesek Granttel, hogy a családi rend és nyugalom egyre jobban felbomlik. Esténként ordibálás és ajtó csapkodás volt soron, folyamatos veszekedések. Mindig is próbálták a problémákat úgy megoldani, hogy mi ne sérüljünk az öcsémmel, de később már ez lehetetlen volt. Egyre nagyobbak lettünk és szemfülesebbek.
A tizedik születésnapomat ünnepeltük, anya a kedvenc tortámat sütötte, vanília, jól megszórva fahéjjal, apa pedig zöld lufikat kötött a székekre. Elfújtam a gyertyát és azt kívántam, maradjunk mindig együtt, még ha sokszor nehéz is. Csodás nap volt, mindenki mosolygott és még az addig szinte állandó feszültség sem érződött. Csodás nap…vagyis, egy ideig.
Apa Grant fektette az ágyba, anya pedig engem. Adtak egy jóéjt puszit, majd kimentek a szobából, mi pedig a nap fáradalmait kipihenve aludtunk el.
- Na látod, vannak szép emlékeid. – mondta mosolyogva.
- Jah…-feleltem, én is mosolyt erőltetve az arcomra.
-Báár, azt mondtad, hogy az a nap csak egy ideig maradt csodás. Miért? – nagyot nyeltem és beletúrtam a hajamba, pózt váltva a kanapémon. Lesütöttem a szemem, nem tudtam mit válaszoljak most.
Clare folytatta:
- Annyi mindent elmeséltél már… fejezd be azt az egy napot. Utána ígérem nem zaklatlak.
Megértem, hogy ennyire érdekli…Hét éve, hogy barátok vagyunk, de még sosem meséltem neki a családomról. Mindig ügyesen kikerültem a témát.
- Még nem ütött éjfélt az óra, amikor hatalmas csörömpölésre lettünk figyelmesek. Odaszaladtunk az ajtóhoz Grant-el, majd a lépcsőre ültünk, pont leláttunk, mégis észrevétlenek maradtunk. Egy férfi megütötte az anyánkat, aki az erőtől a konyha asztalra esett. Az apánkat két másik ütötte. Már csak homályosan láttam, mert a szemem elárasztotta a könny. A szívem olyan gyorsan vert, hogy szinte már észre sem vettem egy-egy dobbanását, mintha kiakarna szakadni a helyéről. A szüleink sírtak és azt ordították, hogy hagyják abba, hamarosan pénzhez jutnak és akkor majd fizetnek, kamatostól. De a három férfit ez nem érdekelte. Folytatták. Egyre erősebben szorította a kezem Grant a lépcső ülve és sírva. Én meg csak néztem mi történik odalent és mozdulni sem bírtam. A bennem lévő kislány egy pillanat alatt lebénult és tehetetlenné vált. Az, aki megütötte anyát, hírtelen modort váltott és simogatni kezdte, de ekkor az apám minden erejét összeszedte, kiszabadult a két másik férfi fogása alól, majd tarkón ütötte azt a szemetet egy székkel. Hírtelen térdre esett, de akkora már a másik kettő újra lefogta őt. A férfi felállt, hezitált, majd kihúzta a fegyvert a zsebéből, hátra fordult és egymás után lelőtte őket….
Clare a szájához kapta a kezét, lehunyta a szemeit.
-Úr Isten, Aya. Sajnálom…sajnálom, én annyira sajnálom, nem kellett volna ezt felhoznom meg erőltetnem. Akkor egy seggfej vagyok!
-Semmi baj, én… még sosem tudtam így elmondani senkinek. Soha. Több éve magamban tartom és most végre kijött.
- És mi lett ezután veled és Grant-tel? Így kerültetek Jenna nénikédhez?
-Igen, sokszor látogatott minket, mert szerették egymást anyával. De az utolsó pár hétben egyre többet is beszéltek telefonon. Akkor este a három férfi a lövések után kiment a házból, mi meg Grant-tel vissza rohantunk a szobánkba és bebújtunk a ruhás szekrénybe. A rendőrök így találtak ránk. Hetekig meg sem szólaltunk az öcsémmel. Jenna néni vett minket magához.
- Istenem… ez szörnyű. Kiderült, hogy kik voltak?
- Igen. A környék egyik legnagyobb uzsora vezér emberei. Jenna később elmondta, hogy gyakran hívta anyám zaklatott állapotban, de sosem mondta el, mibe keveredtek.
- Ezért lettél nyomozó?
Hezitáltam a válasszal, meghúztam a vállam.
- Ezért IS… ki akartam és akarom még ma is írtani az összes ilyen férget a világról, akik ilyen szinte tönkre tehetik mások életét a hatalmukkal. Le akarom törni centiről centire a szarvaikat és azzal szíven szúrni őket. – a szememben szinte lángok lobbantak a gyűlölettől, ahogy a távolba meredtem. Ez a pohár bor is elfogyott.
- Ideje aludnunk. – mondtam. Clare egyetértően bólintott.
- Ay, még egyszer sajnálom, hogy ilyen voltam ma. – megölelt és én viszonoztam az ölelését.
- Semmi baj, tényleg! – mosolyogtam rá. Felmentem a szobámba és bezártam magam mögött az ajtót. Lassan sétáltam az ágyamhoz, a bor kicsit a fejembe szállt. Leültem az ágy szélére, kihúztam az éjjeli szekrényem fiókját és kiemeltem belőle egy dobozt. Kinyitottam és a kezem közé vettem egy régi, szakadt, megsárgult képet.
- Szeretlek titeket. – adtam egy puszit a képre, visszarendeztem mindent, majd lefeküdtem és lecsuktam a szemeim.
A múltat már nem tudjuk megváltoztatni, újra írni… de a jövőt még szebbé tehetjük. Ez a célom, eszközöm pedig a hivatásom.



avatar
Bûnöldözés
Play by :
Adria Arjona
Kor :
27
Foglalkozás :
Nyomozó
Hozzászólások száma :
3

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Aya Minnette   Pént. Júl. 13, 2018 6:12 pm

Gratulálunk, elfogadva!

Kedves Aya!

Üdvözöllek az oldalon!

A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe.

Jellemzésed címét mosolyogva olvastam el,nagyon tetszett a megoldás ,és így kicsit még jobban bele láthattam abba,hogy ki is vagy Te . A folytatást  pedig feszültséggel telve folytattam. Szörnyű,ami veled és a testvéreddel történt. Egyszerre láttam kontrasztot , a kislány ,és a felnőtt nő között akivé cseperedtél. .  Nagy igazság ,van az utolsó soraidban! Így hát utadra engedlek,hogy tovább írhasd a jövődet!

Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék!
Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran!
Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok!


◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆



Cause I know I can treat you better

avatar
Oktatás
Play by :
▿Amber Heard▿
Kor :
25
Foglalkozás :
►crime authoress/literature teacher
Hozzászólások száma :
164

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

Aya Minnette

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Livin in New York :: Ahol minden kezdõdik :: Karakterrészleg :: Bûnüldözés-
^
ˇ