One belongs to New York instantly. One belongs to
it as much in five minutes as in five years.
Belépés

a városba
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Társalgó
szavak sokasága
Új posztok
hozzászólások



Fable Hill

Fable Hill
Yesterday at 11:59 pm



Hazel&Chase

Chase Ginsberg
Yesterday at 11:35 pm



Flor & Gretchen -Perdido en Queens

Gretchen Valens
Yesterday at 11:08 pm



Nikolay Mikhaylovich Korzakov

Dorian J. Lester
Yesterday at 9:56 pm



Connie & Charlie

Constance Reyes
Yesterday at 7:17 pm



Activity Check (07.10-07.25.)

Noah W. Monroe
Yesterday at 6:54 pm



Candy&Noah ~ Do not escape!

Noah W. Monroe
Yesterday at 6:08 pm



Brooklyn Steel

Erik Lindström
Yesterday at 5:55 pm



Elkészültem az elõtörténetemmel...

Nikolay Korzakov
Yesterday at 5:40 pm
Lakosok
nyilvántartása
Csoport neve
Média 7 2
Diákok 10 4
Törvényszegõk 14 10
Bûnüldözés 9 10
Hivatal 0 1
Üzlet 6 6
Oktatás 4 6
Munkások 5 1
Egészségügy 6 4
Összesen 60 45
Ismerõs idegenek
New York utcáin
Jelenleg 5 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 5 vendég :: 1 Bot

Nincs


A legtöbb felhasználó (67 fő) Vas. Márc. 12, 2017 6:18 pm-kor volt itt.

Share | 
 

 Connie & Charlie

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Re: Connie & Charlie   Yesterday at 7:17 pm



Don’t get too close… It’s dark inside.
I want to hide the truth. I want to shelter you.
But with the beast inside there’s nowhere we can hide


Hirtelen nem tudom megmondani, hogy azért indult be khmm indult meg a nyomozó, mert megvillantott neki a szexi csipkés bugyimat, vagy csupán minél hamarabb vissza akart dugni abba a kényelmetlen ágyba? A kórház nem azért van, hogy pihengessek. Nem mondja?! Észrevettem! Azon vannak, hogy tönkre menjen az hátgerincem az ócska szar matracaiktól és jöhessek vissza rehabilitációra. Cseles nagyon cseles! Ha tudnám ki szabadalmaztatta ezt a szart, eskü addig verném vele, amíg padlizsán színűre nem lilulna az illető kibaszott feje. Még a privát szobába sem jár a luxi és kényelem?
Hagyom, hogy felvágjon széles vállára és így vigyen fel a szobámra. Olyan ünneprontó. Gonosz bácsi! Lenne bennem annyi erő, hogy könyökömmel jól arcba vágjam, hogy lepattanhassak és elhúzhassak erről a nyomasztó, fertőtlenítő szagban úszó helyről. Szeretnék felszippantani egy csíkot, áttáncolni az éjszakát, dugni egy jót... de úgy döntök, most az egyszer jó lány leszek, és nem ütöm le a nyomozót. Pedig hiába olyan nagydarab a fickó, az infúziót tartó állvánnyal simán szembe szállhatnék vele, ha nagyon akarnák. Helyette elnyúlok az ágyon és oldalra döntött fejjel nézek végig rajta.
- Vettem a parancsot nyomozóúr! – Tisztelgek, hogy még jobban bosszantsam. Ha már szóba hozta a picsogást: – Ne sírjon a szád a kocsid miatt! Kitisztíttatom és szebben fog ragyogni, mint újkorában cserkész becsszó. – Kár, hogy soha nem voltam cserkész, de tuti szexin állt volna rajtam az egyenruha. Tehát jól emlékeztem, tényleg behánytam a kocsijába. Elmosolyodom. Kénytelen volt, kikönyörögni egy másikat csak, hogy visszajöhessen hozzám? Totál romantikus! Kár, hogy a rendőrök nem izgatnak fel… Talán ha az ágyhoz bilincselne… Efféle mocskos gondolatok keringenek kábult agyamban, ahogyan figyelem őt. Keresztrejtvény fejteget, tévét néz. Kissé feljebb ülök és lerúgom magamról a takarót. Ebben a melegben nincs is rá szükségem.
- Nem fekszel be mellém? Sokkal kényelmesebb lenne, nem? Nem harapok ám… csak ha szeretnéd! – Kacsintok felé csábosan és arrébb megyek, hogy kényelmesen elférhessen mellettem, ha úgy akarja. Persze tudom, hogy nemet mond majd az ajánlatnak, hiába támasztom ki egyik lábamat. Az a célom, hogy tovább bosszantsam, hiszen nála az incselkedéssel nem érhetek célt. Kíváncsi vagyok meddig fogja bírni, mert abban biztos lehet hogy az éjszaka hátralévő részében nem lesz nyugta. Előbb utóbb ő is rá fog unni a játszadozásaimra és akkor hazamehetek. Alig várom, hogy a saját ágyamba feküdjek. Besötétítek és átalszom az egész napot, hogy aztán újult erővel vágjak az éjszakának.
Feloldom a telefonom képernyőjét és átböngészem az instagramot. A foci most nem érdekel, bár nálam ezzel az átlátszós taktikával nem sokra megy. Két bátyám van, mindig is afféle fiús lány voltam. Csalódottan veszem tudomásul, hogy míg az életemért küzdöttem, nem sok minden történt az insta tökéletes világában. Viszont a messenger-em megvadult, Joynak hála. Reggel első dolgom lesz visszaírni neki, de ilyen későn már nem zargatom, ha jól láttam különben sem volt aktív legalább két órája.
- Ha rendelnénk pizzát, kihoznák ide is? Olyan éhes vagyok! – Panaszkodom a nyomozónak, s böngészem át netet, hol lehet még ilyenkor pizzát kapni. New York sosem alszik, tuti hogy előbb utóbb rá fogok találni a megfelelő helyre és én bizony nem leszek rest tárcsázni a számot. Tényleg éhes vagyok. Éhes hassal pedig aludni sem lehet. Habár az alvás amúgy sincs tervben.


avatar
Törvényszegõk
Play by :
Hande Doğandemir
Kor :
30
Foglalkozás :
Szórakozok…leginkább mások életével.
Hozzászólások száma :
24

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Connie & Charlie   Hétf. Júl. 16, 2018 2:49 pm



A kocsim Miért????
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -    
...
Természetesen vittem neki olyan kaját amit kért, bár nem lettem volna köteles, majd fogtam magam, és eloldalogtam a kocsimhoz, ahol kevesebb magány adatott meg nekem, mint amennyit szerettem volna magaménak tudni.
Letettem a könyvet amit olvastam, majd felvont szemöldökkel pillantottam a mellém behuppanó nőszemélyre.
Lehetett volna ezer meg egy kérdés a fejemben, hogy még is mi a francot keres itt, de helyette csak kérdőn pillantottam rá.
-Nem én költözök…-feleltem higgadtan, majd a bőröndöt figyelmen kívül hagyva, dobtam hátra rá a könyvemet.
-A kórház nem azért van, hogy pihenges… és minden kényelmes legyen.-vetettem oda a válaszomat, majd kiszálltam a kocsiból, kinyitottam az anyósülés felölit, s kikaptam őt onnan. Felkaptam a vállamra, majd elindultam vele vissza a kórházba.
-Én nem foglak hazavinni, de azt megteszem, hogy visszaviszlek a kórterembe, és leteszlek az ágyra, amivel gyilkolni is lehetne…-magyaráztam, miközben szorosan tartottam őt, hogyha esetleg kapálózna, akkor ne keljen még azzal is küzdenem, hogy ne essen le a vállamról.
Mikor beértem a kórházba, nagy szemekkel meredtek rám a nővérek, majd a liftben is kaptam pár érdekes pillantást, de nem foglalkoztam velük, hiába volt a nő végig a vállamon. Persze igyekeztem a lehető leglazábban viselkedni, és elhumorizálni a dolgot.
Arra igaz nem emlékeztem, mikor mentünk át tegező viszonyba, de ha elkezdte, akkor egyenes útnak veszem, s én magam is megteszem azt a lépést. Tegezem ha akarja, s közben még is megtartom a tisztes távolságot.
Mikor beértem a szobájába, ott letettem az ágyra, majd karba fontam karjaim, s támasztottam meg az ajtót.
-Most szépen itt maradsz, pihensz egyet, és nem érdekelnek a picsogások. Azt hiszem, a kocsim miatt tartozol nekem annyival, hogy maradsz a hátsó feleden. –vetettem oda, majd kimentem a szobából, megkerestem az őrt, s odaállítottam az ajtóba, hogy a nő biztosan ne tudjon meglógni, majd lementem a kocsimhoz, kivettem a könyvem, s egy keresztrejtvényt, majd visszamentem hozzá a szobába, s elhelyezkedtem az egyik széken, olyan kényelmesen amennyire csak a hely engedte, s nekiálltam a keresztrejtvénynek. Ma este alvás nem lesz, hiszen ha hozzám kilógott a kocsihoz, nyilván nem lenne rest meglógni innen.
Így aztán, hogy felügyelet alatt tartom, nem lenne esélye meglógni onnan.
Nem szóltam hozzá, csak ültem ott csendesen, majd egy idő után eltettem a rejtvényt, megszereztem az irányítót, s egy sport csatornát, majd jöhetett egy kis amerikai foci!
A nők többsége nem rajongott érte, de ha egyszer már volt olyan hm.... nem is tudom milyen...de ha egyszer megzavarta a nyugalmam, akkor ő sem fog mindenféle nyálas műsort nézni, mert sok pénzt öltem bele a meccsbe, s tudni akartam megnyerem e a fogadást, vagy bukok húsz dolcsit.

avatar
Bûnöldözés
Play by :
Jeffrey Dean Morgan
Kor :
40
Foglalkozás :
Gyilkossági nyomozó
Hozzászólások száma :
14

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Connie & Charlie   Pént. Júl. 13, 2018 9:48 pm



Don’t get too close… It’s dark inside.
I want to hide the truth. I want to shelter you.
But with the beast inside there’s nowhere we can hide


Nem viccelt. Haza sem vitt és virágot sem hozott, de ami a legszomorúbb még bort sem. Viszont meglátogatott még az nap. Úgy tűnik igazi jó fiú akadt a horgomra és ez roppant szórakoztató. Az ilyen lelkiismeretes kopókkal nagyon egyszerű elbánni. Túlságosan bíznak magukban és törvény istenverte erejében. Az a gond csupán, hogy ez itt a való világ. New York a bűnözés melegágya. A jó nem győzhet és bizony a rossz se nyeri el méltó büntetését. Szar ügy, de ez van!
- Addig nem bírom ki… Itt! - Durcásan összekulcsolom magam előtt kezeimet. - Görög salátát és kávét is kérek, cukor nélkül sok tejjel. Zsírszegény laktózmentessel!!! – Adom le a rendelést bátran, ha már van annyira cuki és megkérdezte. A kórházi kaja nem vészes, de az állandó fertőtlenítő szag egyszerűen elviselhetetlen. De legalább nem kell beszívnom más elhasznált levegőjét, ugyan is kiharcolom a privát szobát tévével. Szívem szerint étel és kávé helyett más kértem volna, de tudom, hogy úgy sem kapom meg. Így hát az ápolónőt fűzögetem, hogy legyen a csempészem, de csak nem akar engedelmeskedni. Pedig meg is fenyegetem. Ha nem juttat be egy kis anyagot eltöröm minkét lábát. Azóta viszont nem láttam. Lehet megsértődött.
Nem bírok a seggemen maradni. A tévében nem megy semmi érdekes, már a plafont bámulom kínomba és lábammal dobolok. Pár órára elnyom az álom, köszönhetően az infúziónak, amit vacsora után köt be egy teljesen más nővérke. Kokain csempészettel ő sem foglalkozik természetesen. Kik ezek? Senki nem akar egy kis plusz pénzt? Nekem ne mondják, hogy azért güriznek itt, mert annyira ki vannak tömve. Hülye amerikaiak! Bezzeg odahaza! Nem kellene kétszer kérnem, s készségesen állnának szolgálatomra.
Nem tudom hány óra felé járhat, de egyszer csak felpattannak a pilláim. Kisurranok a folyosóra, sőt még a kórházból is. Biztos vagyok benne, hogy a nyomozót itt találom valahol a közelben. Már csak azt kell kiderítenem melyik autóban rejtőzködik. Belesek minden kocsiba és amikor megtalálom Mr. Jóképűt, váratlanul bepattanok az anyósülésére. Körülnézek ráérősen, hátra is lesek.
- Csak nem máris költözni készülsz? – Utalok a csomagra az ülésen. – Nincs mitől félned apának nem említettelek! Hmm. Mi jót csináltál idekint? Engem kukkolsz? Ha tudtam volna az ablak előtt öltözöm át. Miért nem szóltál? – Csipkelődöm és döntöm hátrébb az ülést, hogy még jobban kényelembe helyezzem magamat. – Kényelmetlen az ágy, olyan matrac, hogy gyilkolni lehetne vele. De komolyan… ha bejbe vágnám valamelyik dokit, tuti berepedne a feje. Nem lennél olyan kedves és hazafuvarozná a fenekemet? Jó lány voltam még bugyimat is visszavettem! Néézed csak! – Feljebb húzom a jellegzetes kórházi hálóingem és vigyorgok, mint vadalma. Muszáj megjátszanom, hogy kutya bajom, akkor hamarabb szabadulhatok.


avatar
Törvényszegõk
Play by :
Hande Doğandemir
Kor :
30
Foglalkozás :
Szórakozok…leginkább mások életével.
Hozzászólások száma :
24

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Connie & Charlie   Csüt. Júl. 12, 2018 3:15 pm



A kocsim Miért????
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -    
...
Végighallgattam a dokit, majd pillantásom a nőre szegeztem, aztán bólintottam.
-Nem viszem sehová! Itt marad, és 48 óra múlva érte jövök! Itt sokkal jobb kezekben van!-feleltem határozottan, majd ismét megtámasztottam kezem az ágyrácson, majd tekintetem a nőre szegeztem. Tisztában voltam vele, hogy nem örül ennek az egésznek, s tudja azt is, én nem az a fajta ember vagyok, akit csak úgy rá lehet szedni.
Ha lenne olyan ostoba, és elhagyná a kórházat, hát minden követ megmozgatnék annak érdekében, hogy megtaláljam, és ha kell a vállamra kapva vigyem el az egyik legjobb elvonóra.
Helyes arca volt, amit idővel majd eltorzít az a rengeteg drog amit magához vesz nap mint nap. Bár ez egyik drogost sem szokta érdekelni, ahogy az sem, hogy tönkreteszi a szervezetét, s gajra vágja az immunrendszerét is.
Én nem akadtam fent azon, hogy hasonló a nevünk. Sokkal inkább érdekelt, hogy a doki érti a dolgát, és nem egy amatőr orvossal hozott össze a vakszerencse.
Tudtam rengeteg a dolga, s mostanában nem lehet egyszerű a sürgősségin, ahány ember rohangált a váróban mint a mérgezett egér.
-Köszönöm a gyors segítséget Doktor úr!-emeltem rá pillantásom, majd tekintetem ismét a nőre szegeztem, hiszen nem bírta ki hogy csipkelődjön.
-Ki fog ábrándulni.. de egyiket sem akartam hozni…-feleltem s megingattam a fejem, otthagytam a nőt, de az őrnek meghagytam, akit az ajtó elé állíttattam, hogy figyelje a szobát, és a nő nem mehet el onnan sehová sem.
Aztán felhívtam Harry-t hogy szükségem lenne egy kocsira, s elregéltem neki mi történt, majd  miután megérkezett a kocsival, elfuvaroztam a nő házához, ahová a portás készségesen beengedett, majd felmentem a lakására, ahol szépen megkértem a bejárónőt, hogy pakoljon be egy bőröndöt az asszonyának, ruhákkal.
Persze átnéztem, és ami nem oda való volt, azt kiszedtem, s zsebre vágtam. Azt aztán már nm fogom megengedni, hogy kokót vigyen magával az elvonóra. Persze majdnem odavágtam a nőnek, hogy bugyit is csomagoljon az asszonyának, hiszen az eszét is elhagyná, ha nem lenne a fejébe nőve.  Bár ezt is csak abból következtettem le, hogy akkor sem volt rajta, amikor megérkeztem, s távoztunkkor is a kanapé redőiből varázsolt elő egyet magának.
Bár szerencsére lett betéve az is, így külön nem kellett megjegyeznem semmit sem.
Mikor végeztem, és megvolt a csomag, visszamentem a kórházba,  persze a csomagot lent hagytam a kocsiban, hiszen csak nem leszek olyan óvatlan, hogy felhozom, hogy aztán kereket oldhasson.
-Holnap este magáért jövök!-szóltam a nőnek.-Egy kávét, vagy valami harapnivalót?-tudakoltam meg, hiszen csak úriember lennék, és nem egy útszéli jöttment. Ha kért valamit, hát elugrottan érte, majd bevittem hozzá, persze alkoholt és anyagot semmiféleképpen nem vittem neki, bármennyire is szerette volna. Ha anyag kell, hát poénból viszek neki egy tűt cérnát, és hozzá némi virágmintás anyagot, hogy akkor varrogasson kicsit.
Aztán mikor úgy alakultak a dolgok, egy időre haza mentem, megetettem a kutyámat, elmentem vele futni, játszottam egy ideig vele, majd fogtam egy adag  kávét, termoszba töltöttem, s lehorgonyoztam a kórház elött, hogy szemmel tarthassam a hölgyeményt, persze odabent is voltam, s megérdeklődtem ott van e még, így aztán kint maradtam, s figyeltem az épületet, hátha megóhajt lépni onnan.

avatar
Bûnöldözés
Play by :
Jeffrey Dean Morgan
Kor :
40
Foglalkozás :
Gyilkossági nyomozó
Hozzászólások száma :
14

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Connie & Charlie   Szer. Júl. 11, 2018 4:00 pm



Don’t get too close… It’s dark inside.
I want to hide the truth. I want to shelter you.
But with the beast inside there’s nowhere we can hide


- Akkor meg mire vár? Kérje meg! –  Hozzá tehetném, hogy legyen olyan szíves, de neveltlen vagyok és követelőző, na meg kibaszott pipa, amit egyenlőre meglehetősen jól leplezek. Néhány óra múlva lecsöpög ez a marhaság és akkor szépen kisétálok innét.  A nyomozó szerzett pár rossz pontot, még akkor is, ha ezzel a húzással az életemet mentette meg. Senki nem kérte meg, hogy hőst játsszon!
Nem dramatizálom túl a dolgokat a magam fajta sosem hal természetes halált, épp ez teszi olyan izgalmassá. Egy életünk van és azt igyekszem jól kiélvezni, nem hiszem hogy ezzel baj lenne. Persze ha apámat kérdeznétek, nyilván nem értene velem egyet, ám eddig szerencsére nem tett ellene semmit sem. Kissé kábultan pillogok a besétáló kopó felé és próbálok visszaemlékezni mi történhetett a kocsiban. Nem tűnik olyan mocskos alaknak, aki letapizott volna, miközben rángat a görcs. Abban biztos vagyok, hogy jól összehánytam mármint a kocsiját, miközben gondosan ügyeltem rá, hogy a csini rucimat ne érje kár, maximum a bakancsom bánhatta. Szerettem volna látni a fejét milyen arcot vág, mialatt kiadom magamból a minőségi vodkát, milyen kár. Nyakamat tenném rá, hogy gyanúsítottként tekint rám, tulajdonképp megérdemelte.
Bemutatkoznak egymásnak persze hozzáteszi, hogy nyomozó, tán még a jelvényét is előkapja, hogy villoghasson vele?
- Connor és O’Connor?!  Hát ez haláli! – Fordulok a szorgos nővérke felé, aki végre valahára végzett az infúzióm matatásával. – Na de nővérke mit kevert bele? – Kérdezem szórakozottan, mire csak megingatja a fejét és megy is tovább a dolgára. Nem lennék a helyébe, kurva szar lehet kórházba  melózni. Akkor sem választanám ezt a pályát, ha a világon csak ez létezne.  Van aki bárány lelkű segítőkéz hősnek születik, de én egy kibaszott mexikói drogbáró lánya vagyok és élvezem, hogy míg ők ketten azon igyekeznek, hogy minél több  életet mentjenek - védjenek meg, - bárkiét nevetve el vehetem. Pusztán szórakozásból. Mert élvezem. Mert ilyen a természetem.
- A helyedben én sem akarnék! – Felelem hűvösen miután kérdőre vontam. Tehát ismeri őt. Mégis engem kóstolgat? Ennyire vágyik a halálra? Mert ha erről van szó, csak kérnie kell.
Apám  rühelli a rend őreit, még a korrupt betörhető mexikói faszfejekben sem bízik meg teljes mértékben. Nem sok jó sülne ki abból, ha egy szobába kerülnének, főleg ha tudná, hogy rácuppant az ügyemre, mint valami pióca. Ám az öröm nem fog sokáig tartani, hamarosan beszámolok mindenről  és bármilyen jelentős nyomra is leltek, nyoma fog veszni és ismét tapogatódzhatnak a sötétben. Nem fogok leállni, eszem ágában sincs, csupán még óvatosabb leszek. De abban biztos lehet, hogy jól megfogom dolgoztatni és kemény hónapok elé néz. Most viszont pihennem kell. A vénámba jutatott gyógyszer dolgozni kezd, s kábán dőlök hátra talán pár pillanatra  le is csukom szemeim.
- Nyugodjon meg drága nyomozóúr, legkésőbb holnap megejtjük a randinkat! Virágot nem kérek, de bort hozhat! - Kacsintok, aztán nyakig betakaródzom és végig nézek a dokin. Hogy cseszheti el valaki ennyire az életét? Pedig igazán helyeske, mondjuk nekem túl cuki, de reggelinek megfelelne.


avatar
Törvényszegõk
Play by :
Hande Doğandemir
Kor :
30
Foglalkozás :
Szórakozok…leginkább mások életével.
Hozzászólások száma :
24

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Connie & Charlie   Szomb. Júl. 07, 2018 8:53 pm

I try to take it one day at a time
but sometimes several days attack me at once

Az egyik legkegyetlenebb dolog, amikor valaki bemegy a sürgősségire, nyilván azért, mert sürgős ellátásra szorul, és várakozásra intik. De amikor ekkora a felfordulás itt, akkor muszáj rendszereznünk, és sorrendet felállítanunk, majd ez alapján fogadni a pácienseket, és úgy sejtem, nem kell elmagyarázni senkinek, miért égetőbb eset egy drogtúladagolás, mint egy törött kar vagy bokaficam. Ilyen esetben minden csak pillanatokon múlik, és még azelőtt kell cselekednünk, mielőtt a túlterhelt szervezet egyszer csak leállna, a szív megszűnne dobogni. Persze még akkor sincs minden veszve, az újraélesztés is lehet egy opció, de van, hogy ha a szív újra is indul, az illető agya már nem végzi tovább a dolgát. A gyomormosás amilyen gyors és praktikus folyamat, annál hatásosabb.
Mivel a legújabb páciensünk kísérője, pontosaban az úr, aki behozta, azt állítja, egy-két pohár alkoholt is elpusztított a nő a kokain mellé, így függetlenül attól, milyen formában vette magához a drogot, muszáj kitisztítanunk a gyomrát. Bár a későbbiekben fellépő orvérzés egyértelmű válasz az előbbi kérdésre is.
- Constance Reyes... értem. Köszönöm – bólintok a férfi gyors válaszaira, de egyelőre nem tartom fel őt tovább, hisz dolgom van. Őszintén szólva nem teljesen értem a szituációt, hisz a pasas elég közvetetten beszél a nőről, nem a férje, nem a rokona, a „rendőrségre akarta vinni”... Arra tippelnék a hivatalos hangnemből, hogy rendőr a fickó. Aztán ebből vajon hogy lett kokain-túladagolás, azt megtippelni sem tudnám, de nem is az én dolgom ezzel foglalkozni. Egyelőre csak az számít, hogy megmentsük Ms. Reyes életét. A gyomormosás mellett gyógyszereket kap, amelyek segítenek helyreállítani a pulzusát és a vérnyomását, és enyhe nyugtatót, hogy jobban viselje a szervezetét megterhelő kábítószer kitisztulásának hatásait. Emellett pedig nagy szüksége van sürgősen sok folyadékra is, ezért az infúzió.
Ajkam aprót rándul a nő válaszára. Makacs teremtésnek tűnik, aki még így, a halál peremén is nevetve kísérti a sorsát. A stílusa ugyan enyhén megmosolyogtat, orvosként pedig csak a dolgom végzem, de magánemberként egyszerre szánom, megvetem és a szívemen viselem valamennyi drogfüggő életét, miután édesanyám épp a szemeim előtt hunyt el heroin-túladagolás miatt.
- Néhány óra. Ha jól viselkedik, megkérhetem a nővért, hogy kicsit gyorsabb tempóra állítsa, akkor meglesz vele egy-két órán belül – ajánlom visszafojtott mosollyal. Na igen, senki sem szereti, ha a karjába szúrt tű által ejtik fogjuk, de ez néha valóban szükséges. Időközben a férfi is csatlakozik hozzánk, és bemutatkozva nyújt kezet.
- Dr. David Connor – fogom meg a jobbját. Nem tévedtem vele kapcsolatban. Valóban zsaru. Enyhe érdeklődéssel figyelem a rövidke beszélgetésüket, hiszen érdekes kijelentések hangzanak el közöttük, de eléggé a képzeletemre van bízva, hogy miről is van szó valójában.
- Ilyen esetekben általában 48 órás megfigyelés alatt tartjuk a pácienst, mivel még később is felléphetnek komplikációk, szív- és légzési problémák... És mindenképpen ajánlanék legalább egy időpont egyeztetést valamelyik környékbeli rehabilitációs intézménnyel. Ám ha a nyomozó úr szeretne felelősséget vállalni a hölgyért, akár hamarabb is távozhatnak. - Mégis csak ő képviseli itt a törvényt, és ha egy sürgős ügy miatt van dolga a nővel, bár ez nem ajánlott, de megteheti, hogy elviszi őt idő előtt.


◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆



avatar
Egészségügy
Play by :
• Matt Czuchry
Kor :
35
Foglalkozás :
• trauma surgeon
Hozzászólások száma :
43

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Connie & Charlie   Szomb. Júl. 07, 2018 10:00 am



A kocsim Miért????
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -    
...
Szerencsére az orvosok hamar munkához láttak, és így nem kellett végignéznem, miképpen szenved, és küzd az életéért. Igaz az egészet a saját hülyeségének köszönhette.
Aztán jött a doki, s feltette az ilyenkor protokoll kérdését.
-Egy pohárral biztosan...talán legurult még egy mikor kiment készülődni.-feleltem határozottan. Az első olyan alkalom volt, hogy valakit túladagolással szedtem össze. Olyan már akadt, hogy valaki felkelt, pedig gyilkossági helyszínre hívtak ki. Mekkorát nézett volna a kórboncnok, ha az illető az asztalán ül fel, és néz vele farkasszemet.
Aztán jöttek a következő kérdések,amik megleptek egy cseppet, de meglepettségem arcomra nem ült ki. Ahhoz már túl régóta teszek fel, és kapok kérdéseket.
-A neve Constance Reyes ...nem a feleségem. A rendőrségre vittem volna az irataiért...-vallottam meg, hiszen ennyi éppen elég ahhoz, hogy ne bilincseljék az ágyához. Persze akkor biztos nyugton maradt volna a fenekén, és terveim szerint, nyugodtan vihettem volna az elvonóra.
Ha egy kicsit is szemét lennék, felhívnám az egyik drogosztályos kollégát, és feladnám a csajt, hogy bírósági keretek között, kötelezzék elvonóra, De jelen esetben, annak is rettenetesen örülök, ha nem dobja fel a talpát. Mert ha kipurcan, nem tudom bevasalni rajta a kocsim tisztíttatását.
Az biztos, hogy Én nem fogom kisuvikszolni!Bár ha az új kocsival jöttem volna, egy csomó-csomó kérdésre kellett volna feleletet adnom. Olyanokra, amikre nem akartam volna válaszolni. Tilosban járok, és ezt igyekeztem minél jobban titokban tartani.
Igaz az újdonsült társam kifaggatott az üggyel kapcsolatban amin dolgoztam, s -ekkor még nem tudtam a nyilvánvalót- társam révén, ha az elején nem alapozzuk meg a bizalmat, veszett ügy az egész, elmagyaráztam, miről is volt szó.
Míg várakoztam a váróban, vettem a büfében egy fahéjas kávét, ami furcsa módon normális ízű, erős fekete volt, pedig általában az ilyen helyeken, nem ez a megszokott.
Az ablaknál álltam, mikor közölték, hogy bemehetek a hölgyhöz, így eldobtam a papír poharam, majd követtem  a dokit a szobába,ahol Ms Reyes volt elszállásolva.
Tehettem volna fel olyan bugyuta kérdéseket, hogy rendbe jön, meg meggyógyul e... de mind tisztában voltunk vele, hogy ebből csak az elvonó gyógyíthatná ki a bájos arcú rossz kislányt.
-Köszönöm!-nyújtottam kezet az orvosnak, s ha elfogadta, egy határozott, s erőteljes kézfogásban volt része.- Charlie O'Connor Nyomozó.-azt már persze nem közöltem, hogy gyilkossági csoport, hiszen a hölgy furcsa pillantásokat kapott volna cserébe, s bizony-bizony, befigyelt volna egy bilincs is azokra a vékony kacsókra, amiért újfent engem rugdostak volna alfelen.
Csak utána fordultam a nőhöz, aki persze mindjárt kifejezte nemtetszését az ellen, hogy egy kórházban vagyunk.
-Valóban... de nem akarok közelebbi kapcsolatba kerülni a Drága papával.-pillantottam rá, miközben megálltam az ágya végében, s megtámaszkodtam a talpfán, majd ismét az orvosra pillantottam.
-Mikor hagyhatja el a kórházat a Hölgy, Doktor Úr?-tudakoltam, miközben felegyenesedtem.
Nem voltam az a jó szamaritánus, de abban biztos voltam, hogyha még ma elmehet innen, akkor fogom magam, elbumlizok a lakására, a házvezetőnővel bepakoltatok neki párcuccot, összekaparom , és már irány az elvonó,ahol ott hagyom a csinos hátsóját, hogy kapják össze.
Persze akarat is kell hozzá, ami szerintem nem lesz meg, de legalább pár hét józanság, még senkinek sem ártott meg.

avatar
Bûnöldözés
Play by :
Jeffrey Dean Morgan
Kor :
40
Foglalkozás :
Gyilkossági nyomozó
Hozzászólások száma :
14

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Connie & Charlie   Pént. Júl. 06, 2018 4:52 pm



Don’t get too close… It’s dark inside.
I want to hide the truth. I want to shelter you.
But with the beast inside there’s nowhere we can hide


Megesett már, hogy eltúloztam a kokaint és apám emberi mentették meg az életemet. Szeretem feszegetni a határaim, ám lehet ezúttal nem volt okos ötlet újabb adagot szippantani a szempilla festés mellé. Ugyan akkor ott munkálkodott bennem a kis ördög, hogy megmutassam én még ezt is megtehetem, rám aztán nem vonatkoznak a kicsinyes begyöpösödött szabályaik. Ha akarom, belőve megyek az Őrse és senki nem tehet semmit. Ugyan ki merne szarakodni velem, ha apám kezében van a bíró és pár rendőr is?!
Próbálok szabadulni, kinyitni az ajtót, görcsösen rángatom és az anyanyelvemen káromkodnék mellé, ha menne. Ez a fasz képes volt bezárni? Engem?! Izzadtságtól vizes homlokomat az ablaknak tapasztom, a mellettünk elhaladó járművek látványa még inkább felkavarja a gyomrom. Bassza meg! Feladom! Mivel a drága nyomozó nem hajlandó megállni, de még lassítani sem, pechjére a műszerfal egy része, valamint szőnyeg és az anyósülés kárpitja bánja. Én szóltam! Még hallom, hogy bekapcsolja a szirénát, mielőtt beájulnék. Kár, hogy nem vagyok magamnál és nem láthatom merre veszi az irányt, mert akkor minden bizonnyal azon lennék, hogy megálljon. Kurvára nincs kedvem kórházba menni, de mivel épp eszméletlenül fekszem a hordágyon, nem igazán van választásom.
Néhány percre észhez térek, a rohadt lámpa kiégeti a retinám, a doki meg valami idegen nyelven hadovál. Hagyjál békén! Nem veszek semmit! Felemelem a kezem, hogy legyintjek, de ez sem igazán jön össze, ahogyan válaszolni se tudok. Még a nevemet sem tudnám megmondani, nem hogy mennyit fogyasztottam. Mivel az orrom vérezni kezd, már nem kell a sötétben tárogatóznia és maga is rájöhet miféleképen került a kokain a szervezettembe. Nyüzsögnek körülöttem, mint a bolhák és szeretnék lepattanni az ágyról, de a gyógyszer hatni kezd, s újra eszméletem vesztem. Hát ez egy eszméletelen reggel – délután, kinek mi.  
Sűrű szempilláim megemelkednek, lassan újra magamhoz térek és összeszedem az emlékeim. Veszek egy mélyebb levegőt, s tüdőm megtelik a korház jellegzetes fertőtlenítő illatával. Mennyi idő telhetett el? Tekintetem a karommal babráló nővérre vetem, ki az infúziós tűt szúrja belém és nincs is nehéz dolga, könnyen talál eret. Rá morgok. Nem kéne itt lennem, kurvára nem, ha ez apám fülébe jut… Megpróbálok feljebb ülni és megköszörülöm a gyomormosástól égő torkom. Cuki doki kérdésére megforgatom a szemeim. Jobban örülnék, ha azt mondaná szedjem a sátorfám és kopjak le.
- Szarul, de büszkén! – Körülbelül mintha végig ment volna rajtam egy tank és még vissza is tolatott volna legalább kétszer. Fejemmel az infúziós állvány felé bökök. – Feltétlen muszáj ezt??? Mennyi ideig tart amíg lefolyik ez a szar? – Megpiszkálom a zsinórját és azon filózok ki e húzzam, amikor felbukkan O'Connor nyomozó. Bűnbánőan pislogok rá. Na persze! Rávigyorgok akár a rossz gyerek, akit csíntevésen értek.
- Kórház? Komolyan?! Baszki… ennél az is jobb lett volna, ha megvárja míg megdöglök. -  


avatar
Törvényszegõk
Play by :
Hande Doğandemir
Kor :
30
Foglalkozás :
Szórakozok…leginkább mások életével.
Hozzászólások száma :
24

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Connie & Charlie   Pént. Júl. 06, 2018 12:59 pm

I try to take it one day at a time
but sometimes several days attack me at once

A mai nap folyamán teljes a káosz a traumatológián. Nem tudnám megmondani, pontosan mi ennek az oka. Talán hogy emberhiánytól szenvedünk. Vagy ez az igencsak kiszámíthatatlan időjárás, ami manapság sokak szervezetét megviseli, és naponta többen is rosszulléttel, ájulással, szívpanaszokkal vagy kiszáradás veszélye miatt kerülnek be hozzánk. Nem győzöm elmondani a pácienseimnek, hogy igyanak elég vizet. Gőzerővel próbáljuk tartani a lépést az eseményekkel, de valahányszor visszatérek a vizsgálóból vagy a műtőből a sürgősségire, azzal szembesülök, hogy még az előbbieknél is nagyobb a felfordulás. Éppen az egyik nővérrel vitatkozom arról, hogy most már ideje lenne újrarendszerezniük a páciensfelvételt az esetek sürgősségére vonatkozóan, amikor egy férfi robban be a váróba, karján egy fiatal, eszméletlen nővel, és ordítozni kezd. Intek is hamar a közelben tébláboló két gyakornokomnak, hogy hozzanak hordágyat, és fektessék rá a hölgyet.
- Meg tudja mondani, hogy fogyasztott-e alkoholt is a kokain mellé? - kérdezek rá először az egyik legfontosabbra, miközben megvizsgálom a nő pupilláit és a pulzusát, majd a zöldfülű orvosaim már tolják is a pácienst az éppen felszabadult egyes trauma felé. Kezdők ugyan, de értik a dolgukat, tudják, mi a teendő. Biztosítani, hogy a légzése egyenletes maradjon, ellenőrizni a vérnyomását, és előkészíteni a gyomormosásra.
- Maga a férje vagy rokona? Lenne szíves még elárulni a hölgy nevét? - érdeklődök, mert amikor személyesebben szólunk egy beteghez, a nevén szólítva, az mindig megkönnyíti mindkét fél dolgát. Viszont amint választ kaptam a kérdéseimre, már el is viharzom a szorgos méhecskéim után.
- A vérnyomása 180/120 és emelkedik... - jelenti be a nővérke, amint belépek a függöny mögé. Azonnal phentolamint rendelek el, meg közelebb hajolok a nő arcához, hogy felmérjem, mennyire van sokkos állapotban. Ha a gyógyszerek hatni kezdenek, esélyes, hogy kicsit magához tér.
- Hölgyem, hall engem? Én Dr. Connor vagyok. Mennyi alkoholt és kokaint fogyasztott, meg tudná mondani? - A válaszával megkönnyíteni a dolgunkat a gyógyszerezést illetően, de nem befolyásolja igazán azt, ami rá vár, hiszen már folynak az előkészületek, hogy elvégezzük a gyomormosást. Valójában azt is hasznos lenne tudni, hogy milyen formában vette magához a kokaint, ám mivel úgy ítélem meg, hogy nincs teljesen beszámítható állapotban, és nem várhatunk, nem vetem alá hosszú faggatásnak. Amint a nő a gyógyszerek hatására ismét eszméletét veszti, az egyik kolléga már biztosítja is a légutakat...
Alig fél órával később már egy kórteremben helyezheti magát „kényelembe” a páciens. Folyadékpótlás céljából az egyik nővér éppen infúziót köt be a karjába, a másik nővérkét megkérem, hogy értesítse a kint várakozó férfit arról, hogy már befáradhat.
- Hogy érzi magát? - kérdezem meg egy barátságos mosollyal.


◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆



avatar
Egészségügy
Play by :
• Matt Czuchry
Kor :
35
Foglalkozás :
• trauma surgeon
Hozzászólások száma :
43

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Connie & Charlie   Pént. Júl. 06, 2018 10:26 am



A kocsim Miért????
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -    
...
Már épp készültem kinyitni az ajtót, amikor kért még egy kis időt. Odapillantottam, vajon miért kotorászik annyit a kanapé párnái között, már-már azt hittem, egy újabb adagot szeretne beszúrni, magának, amikor előhalászott egy aprócska tangát. Oké... megingattam fejem, majd felsóhajtottam, s megvártam, míg végül minden a helyére kerül. Bunkó nagyon nem akartam lenni, de szívesen megkérdeztem volna, hogy még valami nem hiányzik e. Esetleg egy melltartó? De mint mondtam, nem akartam bunkó lenni, így aztán ezeket magamban tartottam.
Míg haladtunk lefelé a lifttel, írtam egy üzenetet Harry-nek, hogy viszek neki pár mintát, s átadom a csajnak az iratait.
Még emésztgettem, hogy új társam van, hogy Harry kapta az ügyet,de aztán mikor reggel felhívott, hogy segítség kell...nem gondoltam volna, hogy belecsöppenhetek ismét valami olyanba, amibe nem kellene.
Kiszúrtam a portásnak leadott gonosz pillantást, s szegény srác persze menten elsápadt, én még intettem neki egyet, majd a kocsihoz vezettem a nem éppen józan hölgyet, szóval éreztem, valami nem lesz rendben, hiszen már a kocsiba való beszállás is gondot okozott.
Végigfutott a fejemben, ha behány a kocsimba, én kidobom az első kanyarban, és vissza se nézek!
Csendesen telt az út, nem dumált sokat, el volt foglalva azzal hogy...szálljon, és próbálja bent tartani a kajáját.
Valahogy biztosra vettem, hogy a fürdőben lenyomott még egy kört, s csak utána topogott ki hozzám, hogy élvezhesse „elbűvölő” társaságom. Bár így mondjuk volt időm mintákat venni. Mondjuk abban biztos voltam, hogy a szőnyegnek lába kel majd, ezért készítettem pár fotót a telefonommal, s a biztonság kedvéért tovább is küldtem.
Időközben útvonalat változtattam, s úgy döntöttem elfuvarozom a hátsóját a kórházig, ahol aztán majd szépen megpróbálják megmenteni z életét, hiszen kicsit furán jönne ki, hogyha az én kocsimban dobná be a törölközőt.
Rápillantottam, miközben próbált kinyögni valamit.
-Ha behánysz a kocsimba...-kezdtem el, de befejezni már nem tudtam, de megállni akkor sem álltam meg, csak próbáltam nem szörnyülködni, hogy még is mit képzel ez a picsa magáról! Tudja hová vinném, és erre még is bedrogozik!! A pofátlan mindenit neki!!
Persze rázártam az ajtót, már akkor amikor betette a hátsóját a kocsimba, és most még sokkot is kap, hát kicsaptam a szirénát a tetőre, s beletapostam a gázba, azt a pár sarkot próbáltam minél gyorsabban megtenni, nehogy a kocsimban adja be a kulcsot. Persze közben mondtam a magamét, hogy hogy lehetett ilyen hülye, még is mit gondolt magáról, hogy majd így egy unikornison fogunk elvágtatni az őrsig, aztán vissza a naplementébe?! Majd bevágtam a kocsit a kórház elé, a puffogóknak villantottam egy jelvényt, kikaptam a nőt az egykor pöpecen tiszta kocsimból, s szörnyülködni persze nem volt időm... majd ha ezt elmesélem Harry-nek, biztos képen röhög.
Berobbantam az ajtón, s elkiáltottam magam.
-ORVOST!!!TULADAGOLÁS!! Valószínűleg Kokain...-vetettem oda még plusz infónak, s mikor vére ugrottak páran, letettem a nőt egy hordágyra, s egy darabig vele mentem, mígnem közölték, hogy a váróban foglaljak helyet.
Fel s alá sétálgattam, közben reménykedtem benne, hogy megússza, és életben marad... no nem a két szép szeme miatt, hanem hogy bevasaljam rajta a kocsim tisztítási árát, ami nem lesz kétfillér.
Közben megejtettem egy telefont Harry felé, elmeséltem mi történt, s hogy inkább ne várjon ránk, s legyen olyan kedves, hozza be az iratokat ide, hogy megadhassuk az adatokat a orvosoknak, akik persze engem kérdezgettek, de a nevén kívül mást nem tudtam.
Abban biztos voltam, ha megmarad, és nem fizeti ki a kocsimban esett kárt nagyon ki fogok akadni!
A kocsim...a sajátom...
Végül letettem magam az egyik székbe, s próbáltam lazának látszani.

avatar
Bûnöldözés
Play by :
Jeffrey Dean Morgan
Kor :
40
Foglalkozás :
Gyilkossági nyomozó
Hozzászólások száma :
14

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Connie & Charlie   Csüt. Júl. 05, 2018 7:15 pm



Don’t get too close… It’s dark inside.
I want to hide the truth. I want to shelter you.
But with the beast inside there’s nowhere we can hide


Megmosom az arcom, hogy kellően felfrissüljek. Nem vagyok valami jól, ilyenkor többnyire pár órát önkívületlenül fetrengek valamelyik szobába a sok közül, míg ki nem tisztul a tudatom, vagy a másik esetben túl pörgök és nem állíthat meg senki sem. Lehet okosabb dolog lenne megvárni, amíg átmegy rajtam, de annyira vonz a nyomozó bácsi. Szeretnék beülni az autójába. Kicsit szívem ütött, hogy nem sikerült megizzasztanom, vagy legalább zavarba hoznom. Pedig roppant mulatságot lett volna, de ami késik, nem múlik ugye bár.  Egy darabig meredek a tükörből visszapillantó kajánul vigyornő nőre, aztán felkapom a táskám. Elég ideje volt körbe szimatolni! A jóból is megárt a sok. Mielőtt kimennénk a nappaliból, még megtorpanok.
- Várjon kérem, valamit elfelejtettem… – Feltúrom a kanapé párnáit, egyet kettőt le is dobok a földre, mire ujjaim megtalálják a keresett textilt darabot. Cseppet sem szégyellősen bújok bele a falatnyi tangába és lépek ki immáron fényesre vakszolt előszoba hűvös padlójára, hogy felvegyem a térd csizmám. A nappalimban van pár kamera, bármit is ügyeskedett odabent később visszanézem, egy jó adag pattogatott kukorica társaságában. Csalódnék, ha azt kellene látnom, hogy nem vett mintát a szőnyegből. O'Connor nyomozó nem csak nagyon eszes, de illedelmes, maga elé enged, szelíden a liftbe terelget és nem beszél feleslegesen. Ahogyan én sem, csupán bekapok egy rágót és jókora lufit fújva figyelem a lift kijelzőjét. Ki nem állhatom a zárt helyeket. Még a víz is kiver, de minden bizonnyal nem a felvonó miatt gyöngyözik a homlokom, hanem a pia - fehér por kombó a ludas. Az állapotom akkor sem javul, amikor kiérünk a friss levegőre. Pedig szerettem volna gonosz pillantást küldeni a balfasz recepciós felét, de azon kapom magamat, hogy meg kell kapaszkodnom az ajtóban. Fogalmam sincs, hogyan jutok el a kocsiig.
Útban vagyunk az őrs felé, s reszketek mint kocsonya. Szomjas vagyok, iszonyat szomjas, úgy érzem, hogy mindjárt vattát köpök. Innom kell különben meghalok! Elkezdek kutatni vizes palack után, pofátlanul benézek a kesztyűtartóba és mikor már tényleg úgy érzem, hogy kurvára ki kell szállnom, felé emelem fátyolos tekintetem.
- Áluljl… ál…j – Kibaszottul nem pörög a nyelvem. Alig látok, mintha megállás nélkül folynának a könnyeim. – Á…llj megggg! – Nyögöm ki nagy nehezen és ha esetleg volna olyan botor és nem tesz eleget a kérésemnek, akkor bizony a délután hátra lévő részét a hányásom takarításával fogja eltölteni. Majd kiugrik a szívem, forog a gyomrom és ha nem hajlandó leállni a mozgó járműből vetem ki magam. Ha mégis hallgat a megérzéseire és félre áll, szó szerint úgy esek ki az anyósülésről és adom ki magamból azt a pár falat reggelit. Rókázok, mint lakodalmas kutya. Remeg az egész testem, a fülembe dübörög a pulzusom. ’Asszem kicsit túltoltam.   


avatar
Törvényszegõk
Play by :
Hande Doğandemir
Kor :
30
Foglalkozás :
Szórakozok…leginkább mások életével.
Hozzászólások száma :
24

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Connie & Charlie   Csüt. Júl. 05, 2018 5:54 pm



Macska
egér   játszma  
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -    
...
-Az Ön érdeke is hogy meglegyenek az iratai.-feleltem, majd jött a nézelődésem, s persze hogy a folt nem kerülte el a tapasztalt szemeim. Felfigyeltem rá, s elkönyveltem magamnak, az bizony vér, de ezt nem vethettem a szemére, majd hamar jött a magyarázat.
Az elemi ösztönös jelenetre csak felvontam a szemöldököm, de nem sikerült elterelnie a figyelmem. Ahhoz már túl sok mindent láttam.
-Egy jó borért mindig kár.-feleltem határozottan, majd tovább vittem a gondolatot, s reméltem mihamarabb elmegy átöltözni, és nem egy száll lepelben lesz előttem. Láttam rajta, nem a legjózanabb, de még is ott volt benne a józan gondolkodás, szóval nem első alkalommal tett ilyesmit. Pedig azt mondják keverni nem érdemes. Vagy iszol, vagy benyomod magad...
-Ez érthető.-bólintottam, majd megengedtem magamnak egy halvány mosolyt felé, de nem volt hosszú életű.-Ami azt illeti a zsebében találtunk egy gyűrűt... ha esetleg megnézné, hogy a magáé e... a nyomozás lezárása után visszakapja, de addig bizonyítéknak számít.- igaz ezt kellett volna tennem az irataival is, de mivel jelentette az esetet...az első gyanúm némi időre elült. Akkor még nem tudtam mi is az igazság.
-Akkor megvárom, és beviszem...ha szeretné, vissza is fuvarozom.-ajánlottam fel, majd mikor elment átöltözni, alaposan körbenéztem, s vettem mintákat is a szőnyegből, ám mivel azt mondta, előzőleg megcsapkodta a lányt, kerülhetett oda a vér akkor is.
Hogy ne legyen belőle gondom, felmutattam a házkutatási parancsot a cselédnek, aki csak körbeforgatta szemeit, majd eltűnt a balfenéken, én pedig elvégeztem gyorsan azt, amiért valójában jöttem.
A gyanúmat csak nem lehetett elaltatni. Nem volt rá elég pár széttett láb, és formás idomok. Nem Ahhoz már túl régóta voltam zsaru, így saccra megtudtam azt is mondani, mennyi időm van nézelődni, s mikor kell abbahagynom.
Mikor aztán kész volt, és nekem szegezte a mondatot -mintha csak a vesémbe látott volna-, az ablaknál álltam, s a kilátásban „gyönyörködtem.”
-Mehetünk persze!-azzal odaléptem az ajtóhoz, kinyitottam, s előre engedtem a kisasszonyt, majd becsuktam magunk mögött az ajtót, s a lifthez kísértem.
Megnyomtam a hívógombot, majd mikor megérkezett, előre engedtem, s csak utána léptem be én is, s ismét el kellett viselnem azt az undorító lift zenét.
Szerencsére hamar leértünk, s így nem kellett szenvednem sokáig.
Odavezettem a hölgyet a kocsimhoz, majd kinyitottam neki az anyósülés oldali ajtót, hiszen hátra csak a gyanúsított ül, és jelen pillanatban ő nem volt az. Ha beszállt, becsuktam az ajtót, majd én magam is helyet foglaltam, beindítottam a kocsit, s elindultunk az őrs felé.

avatar
Bûnöldözés
Play by :
Jeffrey Dean Morgan
Kor :
40
Foglalkozás :
Gyilkossági nyomozó
Hozzászólások száma :
14

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Connie & Charlie   Csüt. Júl. 05, 2018 4:42 pm



Don’t get too close… It’s dark inside.
I want to hide the truth. I want to shelter you.
But with the beast inside there’s nowhere we can hide


Gondoskodtam róla, hogy legyen szilárd alibim, nem ma kezdtem! Így hát akkora mértékben nem hoz lázba a nyomozó váratlan felbukkanása. Ha tudná már hány ügyet megúsztam! És ezúttal sem fogok lebukni, ebben biztos vagyok! Kitöltöm a szeszt, amit egyből fel is hajtok és mivel vacsorát se ettem valamit a reggeli is elmaradt, kezdem érezni a hatását. Bódult vagyok és még inkább szórakozott. Gondoltam, hogy nem fog inni… ezek a zsernyákok már csak ilyen lelkiismeretesek, mindjárt elmorzsolok egy könnycseppet. Még a hátsó felét sem teszi le, ahhh felőlem aztán álldogáljon, úgy se szívesen látom vendégül. Megforgatom a kezemben az üres kristálypoharat és leülök vele szemben. Hátamat a fotelt díszítő szőrmének vetem és figyelem olyan ártatlan tekintettem, mint a ma született bárány.
- Hááát ha nagyon muszáj… - Húzom el számat. Pont ehhez volt kedvem, az őrsre futkosni! De mivel Mr. Jóképű ajánlja fel, üsse kő! Megtalálta a pénztárcámat, amit ezek a húgyagyúak benne felejtettek a kocsiban. Soha nem kellett csalódnom Angelben… csak az lehet rá a magyarázat, hogy másra bízta a feladatot, ez esetben az illetékes tökeit le fogom tépni és megetetem vele. Szerencsére észrevettem, hogy nincsen meg, így már jártam a rendőrségen, hogy belejelentsem szarka barátnőmet. Egy pont nekem!
Szemfüles nyomozó figyelmét hamar megragadja a szőnyegen lévő vörös folt. A picsába! Elfelejtettem megszabadulni tőle, hupsz. Meglepődve nézek a folt felé, aztán legyintek és mivel leguggol itt az ideje, hogy valami más ragadja meg figyelmét. Látványosan, lassan keresztbe teszem a lábaimat. És hogy mitől látványos? Már a fekete spagetti pántos hálóingem se kutya, ami alá elfelejtettem bugyit venni. Épp ezért nem hagyhattam ki az Elemi ösztön kultusz jelenetét. Köszi Sharon Stone!
- Elég rossz körökben mozgott a szöszi. Kedveltem őt, de miután meglopott megtéptem és elküldtem a picsába! – Ha esetleg találnak rajta ujjlenyomatot, akkor azt is meg tudom magyarázni. Nincs olyan helyzet, amiből ne magyaráznám ki magam. – Nem is akár milyen! Kár minden cseppjéért. – Sóhajtom. Nem bírom, ha hülye picsának nézek. Eltudom képzelni min tör azt a jóképű fejét. Bizonyára azért ette ide a fene, hogy utánam szaglásszon és nyakamba varrja a gyilkosságot. Vajon tudja kinek a lánya vagyok? Kötve hiszem! Más különben nem kóstolgatna…
- Mivel amúgy sincs programom és az irataim is kellenének... - Azzal újra átemelem a lábaim és felállok. Erre innom kell! Ilyen sem volt még, hogy önként ülök be egy kopó autójába. Mindenesetre roppant izgalmasnak ígérkezik végén még kiderült, hogy nem is olyan uncsi kiszámítható alak, mint amilyennel látszik. Ismét a pulthoz lépek, hogy csillapítsam szomjamat, de barnáimat mindvégig rajta tartom. Nem mintha attól tartanék, hogy bizonyítékra lelne… Az teljességgel lehetetlen, leszámítva a kurva szőnyeget. Az első dolgom lesz kibaszni. Elemelem ajkamtól a poharat, hogy feleljek.
- Tudtommal más nem tűnt el, de annyi holmim van kedves Nyomozóúr… Nem lepne meg, ha rátalálnának az egyik karperecemre, vagy fülbevalómra. Alice szerette az ilyesmit.– Elrejtettem a zsebében az egyik arany gyűrűmet, hogy az enyves kezűségét még inkább alá támasztjam. Jó ideje terveztem, hogy vérét veszem, de valahogy nem volt megfelelő az alkalom. Pont kapóra jött a túladagolás. Ám az is lehet, hogy szándékosan kapott nagyobb adagot. Hmmm ki emlékszik már rá? Megkörnyékezem a kajámat és beleharapok a palacsintába, bekapok még egy darab szalonnát és eltűnök a hálószobám irányába, hogy puccba vágjam magam. Megmosom az arcom, kifestem a szempilláim és belebújok a könnyed kék alapú, virágokkal dísztett nyári ruhámba.
- Ha kellően kileskelődte magát, akár indulhatunk is! – Szinte biztosra veszem, hogy míg odaát a hállóban piperézkedtem még körbe szimatolt a nappalimban. Csak ne hogy olyanba üsse az orrát amihez az ég világon semmi köze!   


avatar
Törvényszegõk
Play by :
Hande Doğandemir
Kor :
30
Foglalkozás :
Szórakozok…leginkább mások életével.
Hozzászólások száma :
24

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Connie & Charlie   Csüt. Júl. 05, 2018 3:13 pm



Macska egér játszma...
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -    
...
A csaj úgy váltott hangulatot, és vált már-már kedvessé, mint más a fehérneműt váltja, de nem adtam hangot meglepettségemnek, csak eltettem zsebembe a tárcámat, s úgy gondoltam, majd legközelebb élek a papír adta lehetőségekkel, és kutatom át a lakást.
Nem voltam egy könnyen rászedhető fajta, még is megvolt bennem az első benyomás, és a türelem másokkal szemben.
Figyelmem nem kerülte el a fehér por az asztalon, de szintén csak átléptem rajta, ám ha nagyon szemétkedő kedvemben lennék, ráküldhetném a kutyákat, és átkutathatnák a lakást, már csak azért is, mert illegális , és nos a többivel mindenki tisztában van.
Mikor hellyel kínált, megingattam fejem.
-Nem köszönöm.  –azzal ott maradtam állva, s úgy pillantottam körbe a lakásban, ami igazán csinos volt, bár az én ízlésemnek kissé puccos, de ezt nem kötöttem senki orrára sem.-Szolgálat alatt soha.
Hogy igazat mondott e a nő, vagy csak piszok jó színésznő volt, elsőre nem tudtam volna megmondani. Mindenesetre úgy voltam vele, ezt muszáj vagyok benyelni, és csak nem lehet ugrálnom. Elvégre jelentette az esetet, s azért fáradtam el idáig. Persze volt egy megérzésem, amivel kellett volna törődnöm, de akkor és ott nem foglalkoztam vele.
-Befáradna velem az őrsre, hogy visszaszolgáltathassam a tárcáját? Pusztán néhány papírt kellene aláírnia…- azt már nem tettem hozzá, hogy találtunk pár hajszálat és némi hámréteget a hulla körme alatt, s rost szálakat a ruháján. Igaz a víz alaposan tönkretette a nyomok nagy részét, de figyelmem nem kerülte el, amint körbenéztem a lakásban, hogy bizony a szőnyegen furcsa már-már vérre emlékeztető folt kapott helyet.
-A lányt megölték...a holtteste mellett találtuk meg a tárcáját.-adtam választ a kérdésére, de szigorúan csak a tényeket közöltem vele.
 Leguggoltam, hogy közelebbről is megszemlélhessem, de a nyomrögzítő felszerelésem híján, nem  tudtam mintát venni, hogy majd a laborban megvizsgálják.
-Kiömlött a bor?-mosolyodtam el, játszva a naív zsarut, majd  felegyenesedtem, s tekintetem a nőre függesztettem, miközben testem mellé lógattam kezeim.
-Ha alkalmas az időpont…szívesen bekísérem. Csak pár aláírás… gondolom mihamarabb szeretné visszakapni az iratait…a kártyákat…-aztán elhallgattam, s ismét körbe néztem odabent, majd az egyik szekrényhez léptem, ahol néhány fénykép kapott helyet.- Más nem tűnt el? Ékszer… pénz?-tettem fel újabb kérdéseket, miközben vártam a választ, s felvettem az egyik képet, majd elmosolyodtam, hiszen a képen egy helyes kislány volt, egy póniló hátán, majd visszatettem a képet, s visszamentem a nőhöz a válaszra várva, de több kérdést nem tettem fel, ahogy azt sem jegyeztem meg, hogy egy ilyen szép nőnek nem kellene szívnia, de az nem az én dolgom volt.
Gondolatban egy pillanatra elkalandoztam, hogy a meló végeztével, elviszem Max-et sétálni, s kicsit megfuttatom a parkban, majd én is futok egyet, és nem ártana főzni sem, hiszen ha még több kínai kaját fogok enni, a végén pocakot eresztek, és egyedül kell majd kullognom a bűnözők kergetése közben. Valami egészségeset kell majd ennem, ami elég erőt ad arra, hogy reggel feltudjak kelni.
Tekintetem ismét a nőre szegeztem, s vártam, vajon velem tart e, vagy majd később fárad be az örsre az irataiért.

avatar
Bûnöldözés
Play by :
Jeffrey Dean Morgan
Kor :
40
Foglalkozás :
Gyilkossági nyomozó
Hozzászólások száma :
14

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Connie & Charlie   Csüt. Júl. 05, 2018 12:24 pm



Don’t get too close… It’s dark inside.
I want to hide the truth. I want to shelter you.
But with the beast inside there’s nowhere we can hide


Hosszú éjszaka van mögöttem, de nem panaszkodom, igazán jól sikeredett. A híradó minden bizonnyal már tele van az én szépséges rajzommal… Hazudnék, ha azt mondanám, nem tölt el elégedettséggel. Olyan izgalmas… Alice viszont hiányozni fog, most kereshetek magamnak új barátnőt, de az emléke tovább fog élni a falon. Hát mi ez, ha nem igaz barátság?
Odalépek a pulthoz, hogy reggeli gyanánt megtöltsem a poharam vodkával. Olyan izgatott vagyok, hogy egy falat sem megy le a torkomon, habár a reggelim ott díszeleg a pulton. Palacsinta juharsziruppal meglocsolva, rántotta, szalonna – zöldségek és minden földi jó, de egy újjal sem nyúlok hozzájuk. Majd María hazaviszi a maradék általában a hűtőjébe végzik, nem mintha nem fizetném meg jól, de nem vagyok a pazarlás híve. Lefolyik torkomon az ital, bizsegetve nyelőcsövemet és hamar lecsúszik egy másik pohárkával is. Mára nincs túl sok tervem, elmegyek futni, kifekszem napozni, esetleg vásárolok egy új cipőt,  meglátogatom a fodrászom. Még nem döntöttem el.
Felszívom a napi adagom, mert a pia mellől nem maradhat el. Szórakozottan heverészek a földön és kúszom a cigarettám felé. Mi tagadás nem vetem meg a káros anyagokat, de Big Mac mellé szigorúan light colát iszom haha. A mi barátságunk olyan négy évvel ezelőtt kezdődött, persze nagyon fiatalon kipróbáltam a kokót, de akkor még nem vonzott. Az apám előtt sem titkolom már… Mégis mit várt? A legtöbb anyag tőle vándorol át az államokba.
A csengő hangja, mintha a koponyába hasítana. Megzavarja az idilli lustálkodásom. A kurva életbe, hát mit nem lehet azon megérteni, hogy senkit ne engedjenek fel?! Ideje elbeszélgetnie Angelnek a recepcióssal, úgy érzem. Nehezemre esik felállni, annyira kényelmesen elnyúltam, de megteszem mivel, hogy a férfi van olyan szemtelen és María tiltása ellenére besétál otthonomba. Megkellene fogadnom apám tanácsát, most aztán tényleg jól jött volna egy tagbaszakadt biztonsági őr.
Végig mérem a fickót, sosem árt felmérni az ellenséget, mert hogy az mivel jelvényes. Ez pedig nem jelent jót, kurvára nem! Mi több nála van a tálcám! Enyhén oldalra billentem a fejem és szórakozottan kuncogok, miután kitépi ujjaim fogságából a cigimet. Tetszik a hapsi, a borostás képe, sötét íriszei… Kár hogy nem csak jelmez kiegészítőjeként funkcionál a jelvénye, szívesen venném ha táncolni kezdene. Meglehetősen szemtelen és bátor, nahát micsoda váratlan fordulat!  Bejönnek az olyan pasik, akiknek van vér a pucájukban. És ha már vér… vele befejezhetném az egyik festményemet. Kivalló alapanyag lehetne.  
- Ohh vagy úgy! Kérem, helyezze magát kényelembe! – Szólalok meg nagy sokára és odasétálok a pulthoz, hogy kitöltsek egy újabb adag italt, a kokó maradványai még az új asztalon, de nem zavartatom magamat.  – Szívesen megkínálnám, de úgy hiszem, szolgálat alatt nem iszik? – Ha mégis hát töltök neki is a finom italból, amit apám személyesen Putyintól kapott ajándékba. Jó fej az öreg!
Ahh szerencsére meglett a tálcám! – Megkönnyebbülve a szívemhez kapok. Meglehet, hogy pályát téveszttettem és színészkednem kellene inkább. - Nem lett volna jó, ha odavesznek az irataim. Egyébként jelentettem az ügyet, nem először lopott meg, mégis csak a tárcámról volt szó...  Mi lett a lánnyal? – Őszinte kíváncsisággal teszem fel mindezt, mintha mit sem tudnék. Okozhat némi fejfájást a nyomozó, ehhez kétség sem fér, mégis úgy vélem a drága apukám ezúttal is ki fog húzni a szarból, hiszen egy szem lánya mindennél fontosabb számára még akkor is, ha csak a baj van vele. Legalább is kurvára merem remélni, hogy nem húzom ki nála a gyufát!  


avatar
Törvényszegõk
Play by :
Hande Doğandemir
Kor :
30
Foglalkozás :
Szórakozok…leginkább mások életével.
Hozzászólások száma :
24

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Connie & Charlie   Csüt. Júl. 05, 2018 11:16 am



Macska egér játszma...
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -    
...
Kezemben a tárcával, és egy házkutatási paranccsal pattantam ki az autómból, majd kaptam magamra kabátom, miközben tekintetem végighordoztam az épületen.
Harry majdcsak később fog érkezni, így volt időm megszemlélni magamnak a helyet. Igaz nem úgy alakultak a dolgok ahogy azt vártam, hiszen a szabadságom alatt is nyomozót játszok, de ez nem érdekelt addig, míg rám nem bizonyítják a dolgot.
Amint a halottkémtől megtudtam, hogy a hullát kivéreztették, bár meghalt volna túladagolásban, tudtam, ez azaz ügy, és Harry nem hiába zavart meg reggel egy érdekes telefonhívással.
Beléptem az épület ajtaján, majd egyenesen a recepciós pulthoz léptem, s helyeztem jelvényem a fazon orra alá.
-Hello...-mikor rám emelte álmatag pillantását, folytattam.-Constance Reyes melyik emelet, hányas ajtó?
-Nem engedhetem fel uram. A hölgy kérte, hogy senki se zavarja... feltelefonálok és...-hangja remegett, mint aki majd becsinál ijedtében, s ez fokozódott, mikor a telefon után nyúló kezére csaptam.
-Constance Reyes... hányas szoba hányas ajtó? Vagy lecsuklak a nyomozás akadályoztatásáért... nos?-mikor végre kinyögte, melyik emeletre kell mennem, a lifthez léptem, majd a jelvényem visszaakasztottam a nyakamba. Szerencsére nem kellett sokáig várnom, ám mikor kinyílt a lift ajtaja, és egy nyálas képű ficsúr vigyorgott rám, hogy melyik emeletre parancsolom, kelletlen szálltam be, és mondtam meg melyik emeletre megyek. Közben szólt az a nyál lift zene, amitől már majdnem a falra másztam, mikor végre megérkeztünk,
Végigmentem a folyosón, s csak a megadott ajtószám előtt álltam meg. Vagy háromszor is csengettem, mire végre nyílt egy ajtó, és egy Mexicói hölgy nyitott ajtót cselédruhában.
-Ola...
-Ms Reyes... itthon van?-tudakoltam, miközben felmutattam jelvényem. Eredetileg, nem azért jöttem, hogy bármit is tegyek, hogy pofátlan legyek vagy ilyenek, de mikor a nő rácsukta az orromra az ajtót, meglepetten pillantottam a hűlt helyére, majd mikor visszajött, arcomra eröltettem egy mosolyt.
-Az asszonyom senkit sem akar látni.-kicsit félretoltam az ajtót, majd beindultam a lakásba.-Na de uram!!!
-Beszélnem kell a kisasszonnyal!-vetettem oda, majd elindultam a nappali felé, mit sem törődve a finom szőnyegekkel, és hogy esetleg összemászkálom a fényesre vixolt padlót.
Mikor a nő elém lépett, megvillantottam jelvényem, s mikor rákérdezett mit akarok, és a képembe fújta a füstöt, elvettem a cigarettát, majd ketté téptem, s a szobalány kezébe nyomtam.
-Ms Reyes... Charlie O'Connor nyomozó vagyok a gyilkossági csoporttól... a tárcáját megtaláltuk egy kocsi csomagtartójában...

avatar
Bûnöldözés
Play by :
Jeffrey Dean Morgan
Kor :
40
Foglalkozás :
Gyilkossági nyomozó
Hozzászólások száma :
14

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Connie & Charlie   Csüt. Júl. 05, 2018 11:14 am



Don’t get too close… It’s dark inside.
I want to hide the truth. I want to shelter you.
But with the beast inside there’s nowhere we can hide


Begurulunk a hatalmas felhőkarcoló parkolójának hideg és sötét gyomrába. Alice megállás nélkül jó kedvűen dalol, zeng tőlünk a lépcsőház. Intek a sofőrnek, hogy húzza el a belét, majd szükségem lesz rá, úgy is hívom. Belekarolok a barátnőmbe és felmegyünk a lakásomra. Végre lerúghatom a lábamról a tíz centis magassarkúm, ami ugyan baromi szexi és dizájner darab, de kurvára kényelmetlen. A hajnal első napsugarai megvilágítják a luxus apartmanom nappaliját, lehuppanok hát a kanapéra és kihalászom a táskából az én kis varázs porocskámat. Egy adagot neki és egy adagot magamnak is kiszórok és elegyengetek az üvegasztalon, hogy aztán egy százast összecsavarva felszippantsam azt. Erős a cucc, minőségi! Meglehet, hogy figyelmeztetnem kellene szöszikét, de nincs kedvem, épp amúgy is elszállok, az anyja sem vagyok, hogy fogjam a kezét!
Beleolvadok a kanapéba… elszáll minden gondom. Aztán mire feleszmélek a csajszi ott fekszik az asztal mellett, elnyúlva, görcsösen rázkódva, szájából hab szivárog, orra vérzik, s bemocskolja az új szőnyegem. Hát a barátságunk nem tartott sokáig. Milyen kár! Lehajolok mellé, hogy kisimítsam arcából a csapzott tincseket, valamint szabaddá tegyem a nyakát. Tökéletes példány… lelki szemeim előtt megjelenik egy csodás tájkép. Ó igen ezt fogom tenni, felhasználom őt. Felnyüszítek a gyönyörtől. Meg kell tennem! A csontjaimban érzem. Szemgödrömben hamisíthatatlan téboly lobban. Agyamban dübörög a fájdalom. Ki kell véreztetnem… Csak így alkothatok. Ez valóság? Álmodom?
Dübörög. A hang nem olyan, amit haladó fül hallhatna, mitől zörög az ablaküveg és polcokon a porcelán. Megtelik vele az egész világ. Vészjósló és hatalmas és én engedek a csábításnak.

A felszabadultság egy eddig ismeretlen állapotba sodor. Ez a bizsergető érzés több, mint megkönnyebbülés: öröm, elégedettség.  Így nézek végig a művemen, amit most az először egy tűzfalra pingáltam. Azt akartam, hogy lássa az egész világ, hogy gyönyörködjenek a vérből festett csodálatos tájon. Naiv kislány! Bele sétált a csapdámba, gyorsan berepült a bűvkörömbe, mint éjjeli moly a lámpafénybe.
- Köszke Alice – Suttogom a sötétbe, s gyors léptekkel megindulok a kocsim felé. Ügyeltem rá, hogy olyan helyen készítsem el alkotásom, ahol a közelben nincsenek működő kamerák, de ha véletlen mégis fel is vett bármelyik valamit, sötét ruhás kapucnis alakon kívül mást nem lát. Na meg a kocsim. Lopott, s pár óra és roncstelepen végzi. A kis szöszke hullájáról, pedig minden bizonnyal már gondoskodtak az apám emberei. Angel bármit megtenne értem… Bármit. Egy holtest eltüntetése sosem jelentett számára gondot. Sőt szerintem még élvezi is!

A földön fekszem, a szoba közepén heverészem, ujjam között pihenő cigibe szívok és a plafont kémlelem. Szól a csengő. Újra és újra. Koponyába nyíllal a fájdalom.
- Az kurva életbe María! Mondd meg, hogy nem vagyok itthon. Küld el a picsába! –
-Igen is asszonyom! – Már szedi is a lábát. Nekem köszönheti a francos vízumát, elvárom, hogy tegye a dolgát vagy húzhat vissza a sivatagba homokot zabálni.
Lefogom szerelni a csengőt és egyáltalán hogy jutott fel? Nem várok vendéget, apa pedig soha nem toppant be váratlanul. Hallom, hogy nyílik az ajtó és bejárónőm hiába győzködi az urat (az erős férfias tónusából ítélve nem lehet nő, bár jót mosolyognék) belép az előszobába, sőt egyenesen a nappali felé tart. Felülök, hogy szembe nézhessek a pofátlan hapsival, aki egy jelvényt tol a képembe. Felnevetek.
- Mi a faszt akar? – Pillogok rá értetlenül, s felé fújom a cigarettám füstjét. Hát pechjére nem talált jó kedvemben, de mentségemre szóljon ki nem állhatom a zsernyákokat, pláne nem a nappalimban. De tévedés ne essék, ha föld alatt vannak két méterrel, nincs velük baj.  


* nappali
Spoiler:
 

avatar
Törvényszegõk
Play by :
Hande Doğandemir
Kor :
30
Foglalkozás :
Szórakozok…leginkább mások életével.
Hozzászólások száma :
24

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Connie & Charlie   

Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down
 

Connie & Charlie

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Charlie B. Monroe

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Livin in New York :: New York :: Manhattan :: Lakóhelyek :: Lakások :: Reyes kuckó-
^
ˇ