One belongs to New York instantly. One belongs to
it as much in five minutes as in five years.
Belépés

a városba
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Társalgó
szavak sokasága
Új posztok
hozzászólások



Lyn & Rosie & Ben | It wasn't me, I swear

Marilyn Kaminski
Today at 4:21 am



Sheena x Gale - Survivor camp

Gale Emerson
Yesterday at 7:56 pm



Archiválást kérek!

Gale Emerson
Yesterday at 7:18 pm



Rob & Josh ~ First meetings are the weirdest

Joshua Miller
Yesterday at 7:14 pm



Aaron & Lena

Lena Caldwell
Yesterday at 6:28 pm



Aaron & Cherry - International Children day with justice

Aaron Bennett
Yesterday at 5:27 pm



Hazudj Ha Tudsz

Ezekiel Keller
Yesterday at 3:46 pm



Figyelmeztetések és törlések

Admin
Yesterday at 12:00 pm



Jake & Madelaine - Summer night

Jake Lester
Yesterday at 10:15 am
Lakosok
nyilvántartása
Csoport neve
Média 7 2
Diákok 11 5
Törvényszegõk 7 10
Bûnüldözés 8 8
Hivatal 2 3
Üzlet 6 2
Oktatás 4 3
Munkások 5 4
Egészségügy 6 5
Összesen 56 42
Ismerõs idegenek
New York utcáin
Jelenleg 14 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 14 vendég :: 2 Bots

Nincs


A legtöbb felhasználó (67 fő) Vas. Márc. 12, 2017 6:18 pm-kor volt itt.

Share | 
 

 Micah Whittaker

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Micah Whittaker   Szer. Május 09, 2018 9:19 am


Micah Whittaker

The test of good manners is to be patient with the bad ones.


Karakter típusa: Keresett
Teljes név: Micah Whittaker
Becenevek: Mick
Születési hely, idő:Jackson, 1991.04.17.
Kor: 27
Lakhely: Manhattan
Szexuális beállítottság: Hetero
Családi állapot: Egyedülálló
Csoport: Bűnüldözés
Ha végzett vagy még tanul//Egyetem: State University of New York - Brockport - Kriminológia; FBI Akadémia
Ha dolgozik//Munkabeosztás: Nyomozó
Ha dolgozik// Munkahely: FBI
Hobbi: Rossz fiúk kézre kerítése
A külvilág számára mindig is egy maszkot viseltem. Sosem voltam az a fajta ember, aki csak úgy, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül csinál bármit is a jó tett érdekében. Ha valamit segítettem, mindig vártam valami viszonzást, amit persze sok esetben nem kaptam meg, amitől úgy gondoltam, az emberek szeretik kihasználni a tudatlan embereket – vagy éppenséggel azokat, akik próbálnak kilépni komfort zónájukból. Hát igen, ez a legnagyobb bűnöm, de ne gondoljátok, hogy csupán ezzel a rossz tulajdonsággal rendelkezem.
Gyermekkoromban ért sérelem miatt sokszor képtelen vagyok az empátiára, ezért is nem volt még soha tartós kapcsolatom. Mindig azt vágták a fejemhez, hogy képtelen vagyok szeretni és hogy egy arrogáns gazfickó vagyok, aki csak saját magával foglalkozik – ez természetesen nem száz százalékban igaz! Ha valakit barátomnak tudok, vele tudok fesztelen, jókedvű lenni is, aki arcátlanságát nem leplezi ósdi viccekkel és aki nem szólja le a másikat csak azért, mert képtelen egyedül elintézni a dolgait. Na persze semmi sincs ingyen, de ezt gondolom nem kell újból elismételnem.
Munkámat tekintve – még ha néha el is rontok valamit -, szeretek pontos lenni és általában nem siklok el a részletek felett sem, viszont szétszórtságomnak köszönhetően az apróbb részletek csupán idővel rajzolódnak ki előttem. Egyszóval az a fajta vagyok, aki szereti lassan, de pontosan felderíteni az ügyeit.
És hogy mit gondolok a mai társadalmunkról? Hát nem túl sok jót, de abban biztos vagyok, hogy én nem az a fajta ember vagyok, aki a telefonja nélkül eltéved a városi forgatagban. Mindig is feltaláltam magam és sosem unatkoztam. Hát ez nem csodálatos?


Life to me is a journey - you never know what may be your next destination.

Sokan úgy gondolják, arrogáns vagyok és túlságosan nagyra tartom magam. Mások pedig azt képzelik, hogy a folytonos viccelődésemmel leplezni próbálok valamit. Nos, ez utóbbiban van némi igazság, de szívesen senkinek nem vallanám be az igazat, mert, ha megtudják, azonnal jönnek a kérdések: „Ó, drágám! Mi történhetett veled? Mi az oka ennek?” és a többi, és a többi. Néhányan talán ki is használnák ezt az információt rólam, ezért inkább nem is reklámozom, hogy gyermekkorom igen nagy befolyással bír mostani életemben. Hiába vagyok 27 éves, ha még mindig a múlt árnyékában élek. Hiába tudhatom magam mellett nevelőapámat, aki nem mellesleg a főnököm lett, ha még képtelen vagyok elfeledni azt, ami történt. És mit is tehetnék a sötét emlékek ellen? Őszintén? Semmit.
Vagy legalábbis nem tudom mit kéne tennem…
Nagy levegőt vettem és lesütött szemekkel bámultam magam elé. Nem mintha nem lettem volna tisztában tetteim következményével, de más dolog volt szembesülni vele méghozzá egy olyan személy közbenjárásával, amilyen számomra Joe bácsi volt, hiszen ő volt az egyetlen, aki meglátott bennem valamit.
- Minden rendben, Micah? – Joe mély hangja felébresztett elmélkedésemből. Mikor sokadik alkalommal ültem vele szemben az asztala túlsó végén, már meg sem lepődtem azon, amit a szemében láttam. Megdöbbenést, csalódottságot, rosszallást. Egyszerűen csak nem akartam újra megkapni az ilyenkor megszokottá vált monológot. Csak túl akartam lenni és megkapni a következő ügyet.
- Kérlek, csak a lényeget mondd, mert nem akarom megint végighallgatni, mennyire rossz kisfiú is voltam, hogy hagytam elfutni a gyanúsítottat – hadartam és mintha nem lenne semmi vesztenivalóm, Joe szemébe néztem. Már készültem a folytatásra, mikor gondolt egyet és inkább a lényegre tért.
- Akkor rövidre fogom – megköszörülte a torkát, majd folytatta. – Nagyon rossz húzás volt futni hagyni a gyanúsítottat és mondhatnám, hogy ezzel az én nevemre is szégyent hoztál, de nyilván nem fogok ilyent állítani, ugyanis Bradley nyomozó már intézkedik az ügyben. Viszont azt nyilván megérted, hogy nem hagyhatom ezt büntetés nélkül – mély levegőt vettem és észre sem vettem, hogy sokáig bent tartottam a levegőt. – Viszont nem szeretnélek elbocsátani, így lehetőséget kapsz, hogy helyre tedd, amit csináltál!
Hosszasan néztem a szemébe, miközben tudatosult bennem, hogy amit hallani fogok, nagy valószínűséggel nem fog tetszeni. Már sejtettem mire akart kilyukadni, de még mielőtt megszólalhatott volna, ökölbe szorított kezemre néztem, hogy erőt gyűjtsek.
- Bradley nyomozó? Az a pojáca még a saját cipőfűzőjét sem tudja megkötni segítség nélkül, nem hogy elkapni egy gazfickót! – Hangom mindvégig kitartott, egyszer sem tűntem gyengének. Sőt! Most először sikerült igazán kiállnom magamért. – És nekem ez az egész ügy nem áll össze! Mi volt az indítéka a gyanúsítottnak? Miért követte volna el? És hogy hozta volna össze? Ez egyszerűen képtelenség…
- Ne emeld fel velem szemben a hangodat fiatalember, mert úgy gondolom semmi rosszat nem tettem ellened! Inkább segítettelek és te így hálálod meg?
– Szünetet tartott, épp annyit, hogy átgondoljam azokat, amiket az előbb mondtam. – Erre már feleslegesen fecsérelnénk a szót, inkább figyelj rám! Sokat gondolkodtam, hogy hozhatnád helyre a baklövésedet és arra jutottam, hogy te leszel az én beépített emberem…
- Beépített embered? Még soha életemben nem csináltam ilyent és egész biztos vagyok benne, hogy vannak nálam jobb nyomozók is, akik már jártasabbak ezen a téren…
- Akkor épp itt lenne az ideje, hogy kipróbáld magad! A feladatod pedig igen egyszerű –
gondolkodott egy percig, hogyan kéne tálalnia a témát, majd egyszerűen csak kibökte az ötletét. – Nemrég tudomásunkra jutott a gyanúsított társának holléte és csodával határos módon, a mellette lévő lakás épp üresen áll. Az lesz a dolgod, hogy a lehető legtöbb információt megtudd arról a nőről és fontos, hogy ő még csak ne is sejtse, hogy utána kémkedsz! Megértetted?
- Én nem akarom ezt… -
mondtam volna, de belém folytotta a szót.
- Megértetted, amit mondtam? Vagy inkább lennél szívesebben munkanélküli? Mert az is megoldható…
- Jó, rendben! –
mély levegőt vettem majd egy határozott mozdulattal felálltam a székből. – De most, ha megengeded mennék, még van egy-két dolgom, amit el kéne intéznem.
Nem vártam meg mit fog rá mondani, már indultam is az ajtó felé. Természetesen csupán kitaláltam, hogy dolgom van pont azért, hogy vége kitehessem a lábam a főnök irodájából. Nem hiányzott nekem a feltűnés, főképp most, amikor a munkatársaim is összesúgnak a hátam mögött, ha nem törlesztek. Helyre kellett hoznom, amit elszúrtam és másképp nem ment, mint úgy, hogy beépülök. Hátam közepére nem kívántam az egész „tudd meg a legtöbb infót a nőről” dolgot, de muszáj volt végig csinálnom. Így hát beletörődve sanyarú sorsomba, egyenes háttal közelítettem az asztalom felé.


avatar
Bûnöldözés
Play by :
Jon Kortajarena
Kor :
27
Foglalkozás :
Nyomozó
Hozzászólások száma :
4

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Micah Whittaker   Szomb. Május 12, 2018 11:26 pm


Gratulálok, üdv nálunk!

Üdv Micah!

Látom, szép kis ultimátumot kaptál. Egyértelműen elég szívás, amikor így sarokba szorítják az embert, és belekényszerítik egy olyan feladatba, amit a háta közepére sem kívánt. És bárcsak azt mondhatnám, hogy ne aggódj, könnyű meló lesz, ügyes vagy, hamar megoldod, és minden visszatérhet a normális kerékvágásba... de valami azt súgja, hogy nem lesz ilyen egyszerű dolgod a szomszédlánnyal. De úgy szép az élet, ha zajlik, nem igaz? Még nem kellett eddig soha beépülnöd sehová, hát fogd ezt fel úgy, mint egy új lehetőséget a tanulásra, és a fejlődésre. Engem személy szerint éppen ez a feladatkör vonz, a beépülés. Ha egyszer végre már sikerül letennem a vizsgáimat, és megkezdeni a rendőri pályafutásomat (előbb-utóbb csak eljutok odáig a történetemben Smile ), talán még együtt is dolgozhatunk.

Meg kell még említenem, hogy mennyire tetszett a leírásod, tetszik, hogy a karaktered ennyire nem egyszerű eset, a "valamit valamiért" hozzáállásával biztos okoz majd néhány érdekes konfliktus magának. Very Happy

De nem szaporítom tovább a szót, amúgy sem vagyok formában szószaporítás terén mostanság.   Foglald le, amit kell, aztán nyomás, kapd el a lányt! Smile



◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆




avatar
Munkások
Play by :
◇ Katie Cassidy
Kor :
32
Foglalkozás :
◇ criminologist, ex-model
Hozzászólások száma :
226

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

Micah Whittaker

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Livin in New York :: Archívum :: Előtörténetek-
^
ˇ