One belongs to New York instantly. One belongs to
it as much in five minutes as in five years.
Belépés

a városba
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Társalgó
szavak sokasága
Új posztok
hozzászólások



Dor & Rae | shining stars of the night

Raelyn J. Winters
Today at 12:22 am



Wedsie & Ben - Pig or Cat?

Benjamin Henson
Yesterday at 11:05 pm



Dor & Rae

Dorian J. Lester
Yesterday at 10:09 pm



Kapcsolatkeresõ

Joshua Miller
Yesterday at 9:49 pm



Eric Wang és Miss Bell

Wednesday Bell
Yesterday at 8:49 pm



Játékpartner keresõ

Stella Montgomery
Yesterday at 6:48 pm



Hiányzásnapló

Olivia Monaghan
Yesterday at 5:19 pm



Ethan háza

Ethan Kaminski
Yesterday at 4:55 pm



Recognize it! #1

Adam M. Austin
Yesterday at 2:54 pm
Lakosok
nyilvántartása
Csoport neve
Média 7 3
Diákok 9 7
Törvényszegõk 9 13
Bûnüldözés 9 10
Hivatal 2 3
Üzlet 8 4
Oktatás 5 3
Munkások 4 4
Egészségügy 6 5
Összesen 59 52
Ismerõs idegenek
New York utcáin
Jelenleg 12 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 9 vendég :: 2 Bots

Adam M. Austin, Adriana Lane, Lena Caldwell


A legtöbb felhasználó (67 fő) Vas. Márc. 12, 2017 6:18 pm-kor volt itt.

Share | 
 

 Acquavella Galleries - Nick & Kay

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Acquavella Galleries - Nick & Kay   Szer. Jan. 31, 2018 7:13 pm

Nick & Kay



Csupán azért nem kedveltem a jelenlegi munkámat, mert akadtak nagyon unalmas és eseménytelen napjaim is. Az, ami nem volt publikus, és mégis a kenyerem kerestem vele, már sokkal jobban feldobott volna, de hát kellett egy alibi állás, annak pedig megvoltak az efféle árnyoldalai. Nem nekem való a monotonitás, az már egyszer igaz, mert én azt szerettem, ha körülöttem mindig történik valami. Ez az én nagy hibám, azt hiszem, hogy nem tudok soha a fenekemen megülni, de nem is szándékoztam a csini hátsómból tepsit varázsolni azzal, hogy élem az unalmas átlagemberek életét a nyugalomba süppedve.
Elnyomtam egy futó ásítást, és úgy bámultam kifelé továbbra is a galéria hatalmas kirakatán. A járókelőket figyeltem, akik elsiettek az utcán előttünk, aztán tétován belekortyoltam a már félig kihűlt kávémba. Akaratlanul is fintorba szaladtak a vonásaim a hideg lötty miatt, de ennek ellenére mégis leküldtem még egy kortyot a feketéből. Valamivel muszáj volt elfoglalnom magam, és már legalább másfél órája nem tért be senki. Az állítólagos főnököm sem volt bent, aki helyett szerintem kapásból én cipeltem a hátamon az üzletet, ha már itt tartunk.
Csupán akkor élénkültem fel valamelyest, amikor hallottam az ajtó tompa csukódását. Érdeklődően kaptam fel a tekintetem, félretéve a bögrémet, de továbbra is a pult mögött maradva. Figyeltem, ahogyan az igazán figyelemreméltó férfi beljebb sétált, és körül járta a helyet. Nem szándékoztam egyből lerohanni, helyette gyorsan átfésültem az ujjaimmal a kósza tincseimet, lesimítottam a ruhám nemlétező ráncait, és csak ezt követően indultam meg ráérős léptekkel, ütemes koppanások kíséretében.
- Üdvözlöm! – mosolyogtam rá elbűvölően a fiatalemberre, aki így ránézésre nagyjából velem lehetett egykorú. És egyértelműen úgy tűnt, hogy bizony lapul némi pénz a zsebeiben, még ha jelenleg nem is szó szerint kellett érteni. – Esetleg segíthetek valamiben? – kérdeztem továbbra is ártatlanul pislogva fel rá, miközben ujjaimat összefontam a hátam mögött. – Ha van elképzelése arról, hogy mit keres, talán könnyebben megtaláljuk a megfelelő darabot önnek! – nem türelmetlenkedtem, inkább örültem a hirtelen fellépő változatosságnak, amit a lehetséges ügyfél érkezése jelentett.
- Festményt szeretne, vagy valami más értékesebb műtárgyat? – próbáltam finoman, de lényegre törően felmérni az igényeit, ahogyan azt mindig is szoktam tenni. – Vannak szobraink is, vázák… - intettem a kiállított darabok felé. Minden értékes volt, és természetesen eredeti. Kivéve azt a két festményt, amit még én cseréltem ki azt követően, hogy bekerültem ide a galériába dolgozni. Azóta én azokon már rég túladtam, az itteni darabok pedig az én kezem munkáját dicsérték. Nos, ilyen ez a popszakma, ahogyan mondani szokták. Mire rájönnének a csalásra, valószínűleg előbb hírét venném, és kereket oldanék azelőtt, hogy gyanúba keveredhetnék. Vagy, tökéletesen eljátszanám az értetlenkedő szerepét.

avatar
Törvényszegõk
Play by :
Laura Vandervoort
Kor :
30
Foglalkozás :
Galériai ügyintéző / műkincs tolvaj, hamisító
Hozzászólások száma :
13

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

Acquavella Galleries - Nick & Kay

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Livin in New York :: Archívum :: Játékok-
^
ˇ