Concrete jungle where dreams are made of there's nothing you can't do


üdvözlünk a livin in new york oldalán
Lépj be!
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Arccsere
Felhasználónév:


Jelszó:



Csak csendben, csak halkan
Új posztok
Tessa x Jamie - Secrets without hurts
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
James D. Woodward Today at 11:09 pm

Elkészültem az előtörténetemmel...
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Evelyn Hopkins Today at 9:37 pm

Scatha & Nelson
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Scatha Krilza Today at 6:46 pm

Cher & Aaron ~ mistique night
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Aaron Bennett Today at 3:21 pm

Mia & Brandon - The Hand of the Fate
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Mia Hamilton Today at 1:28 pm

It’s fun to be a box of cats - Candy & Theo
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Candice Lovell Today at 11:34 am

Secrets Unveiled - Noel & Emanuel
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Noel Bartlett Yesterday at 9:39 pm

Ben és Flor
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Flor Sanchez Moreno Yesterday at 9:36 pm

Lotte & Shane - The new beginning
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Charlotte Green Yesterday at 8:17 pm

Ki van itt?

Adriana Lane, Blake Blaese, Dave Connor, Evelyn Hopkins, James D. Woodward, Lena Caldwell, Nelson Wang

Jelenleg 19 felhasználó van itt :: 7 regisztrált, 0 rejtett és 12 vendég :: 2 Bots
A legtöbb felhasználó (67 fő) Vas. Márc. 12, 2017 6:18 pm-kor volt itt.


Share | 

 
 Acquavella Galleries - Nick & Kay
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 


avatar

Törvényszegők
Play by :
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Laura Vandervoort
Kor :
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
29
Foglalkozás :
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Galériai ügyintéző / műkincs tolvaj, hamisító
Hozzászólások száma :
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
12

Acquavella Galleries - Nick & Kay
Szer. Jan. 31, 2018 7:13 pm
Nick & Kay



Csupán azért nem kedveltem a jelenlegi munkámat, mert akadtak nagyon unalmas és eseménytelen napjaim is. Az, ami nem volt publikus, és mégis a kenyerem kerestem vele, már sokkal jobban feldobott volna, de hát kellett egy alibi állás, annak pedig megvoltak az efféle árnyoldalai. Nem nekem való a monotonitás, az már egyszer igaz, mert én azt szerettem, ha körülöttem mindig történik valami. Ez az én nagy hibám, azt hiszem, hogy nem tudok soha a fenekemen megülni, de nem is szándékoztam a csini hátsómból tepsit varázsolni azzal, hogy élem az unalmas átlagemberek életét a nyugalomba süppedve.
Elnyomtam egy futó ásítást, és úgy bámultam kifelé továbbra is a galéria hatalmas kirakatán. A járókelőket figyeltem, akik elsiettek az utcán előttünk, aztán tétován belekortyoltam a már félig kihűlt kávémba. Akaratlanul is fintorba szaladtak a vonásaim a hideg lötty miatt, de ennek ellenére mégis leküldtem még egy kortyot a feketéből. Valamivel muszáj volt elfoglalnom magam, és már legalább másfél órája nem tért be senki. Az állítólagos főnököm sem volt bent, aki helyett szerintem kapásból én cipeltem a hátamon az üzletet, ha már itt tartunk.
Csupán akkor élénkültem fel valamelyest, amikor hallottam az ajtó tompa csukódását. Érdeklődően kaptam fel a tekintetem, félretéve a bögrémet, de továbbra is a pult mögött maradva. Figyeltem, ahogyan az igazán figyelemreméltó férfi beljebb sétált, és körül járta a helyet. Nem szándékoztam egyből lerohanni, helyette gyorsan átfésültem az ujjaimmal a kósza tincseimet, lesimítottam a ruhám nemlétező ráncait, és csak ezt követően indultam meg ráérős léptekkel, ütemes koppanások kíséretében.
- Üdvözlöm! – mosolyogtam rá elbűvölően a fiatalemberre, aki így ránézésre nagyjából velem lehetett egykorú. És egyértelműen úgy tűnt, hogy bizony lapul némi pénz a zsebeiben, még ha jelenleg nem is szó szerint kellett érteni. – Esetleg segíthetek valamiben? – kérdeztem továbbra is ártatlanul pislogva fel rá, miközben ujjaimat összefontam a hátam mögött. – Ha van elképzelése arról, hogy mit keres, talán könnyebben megtaláljuk a megfelelő darabot önnek! – nem türelmetlenkedtem, inkább örültem a hirtelen fellépő változatosságnak, amit a lehetséges ügyfél érkezése jelentett.
- Festményt szeretne, vagy valami más értékesebb műtárgyat? – próbáltam finoman, de lényegre törően felmérni az igényeit, ahogyan azt mindig is szoktam tenni. – Vannak szobraink is, vázák… - intettem a kiállított darabok felé. Minden értékes volt, és természetesen eredeti. Kivéve azt a két festményt, amit még én cseréltem ki azt követően, hogy bekerültem ide a galériába dolgozni. Azóta én azokon már rég túladtam, az itteni darabok pedig az én kezem munkáját dicsérték. Nos, ilyen ez a popszakma, ahogyan mondani szokták. Mire rájönnének a csalásra, valószínűleg előbb hírét venném, és kereket oldanék azelőtt, hogy gyanúba keveredhetnék. Vagy, tökéletesen eljátszanám az értetlenkedő szerepét.
Vissza az elejére Go down
 
Acquavella Galleries - Nick & Kay
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Livin in New York :: Archívum :: Játékok-
Ugrás: